Fel lehet mind a tokot csiszolni, mind a plexit polírozni. De ehhez szét kell szedni az órát, ilyen előélet után nyilván a tokot ki is illik tisztítani.
A plexi polírozását akár házilag is megoldhatod, vegyél Polywatch pasztát (akár a Conrad-tól is tudsz rendelni, vagy a neten, ebayról, nem komoly tétel), és egy puha, tiszta ronggyal felhordva a plexire szorgos dörzsivel kis türelemmel egészen újszerűre leszedhető. Az acél tokokhoz azért "ennél több kell", a présöntött műanyag tokok viszont praktikusan felújíthatatlanok.
Mikor 25 éve megismerkedtem a nejemmel, vettem egy swatch irony skeleton órát. Igen-igen megviselte a stílusom, hegyikerékpározás, vagy épp hiltivel falvésés közben is hordtam, kopott, és karcos. Vettem hozzá a minap egy bőrszíjat, de nagyon kontrasztos a kopott óratok, és a ragyogó bőrszíj. A tok, óraüveg (műanyag) polírozására milyen módszerek vannak? Mostanában hordanám kicsit, de inkább az emlék miatt tartogatom. Maga az óra ára mondjuk 50 rongy, szóval kb értéktelen.
És még ezeken a klasszikus, "enni nem kér" típusú befektetéseken is többen buknak, mint nyernek (pl mert hiába arany az az ékszer, ha művészeti/történelmi értéke nincs, egy idő után kimegy a divatból a fazon, és marad a törtarany ár közeli értékesítés, miközben a vételnél még ennek többszörösét adta ki érte).
Nyilván megvan az a hozzáértés, ami segít az ilyen befektetéseknél (egy volt főnököm például egész komoly vagyonra tett szert festményekkel, bár ő sem nyert minden darabon), de átlag ember, átlag hozzáértéssel sokkal nagyobb eséllyel bukik ahhoz képest, mintha venne valamilyen random Blue Chip részvényt, és rá sem nézne min 10 évig a befektetésére.
Az óra, kocsi ilyen szempontból valóban még rosszabb választás, a kocsit cserébe még helyesen tárolni is egy vagyon, az óra legalább befér egy mezei széfbe, vagy a zoknis fiókba :)
Van egy Japánból vásárolt Casio órám aminek sajnos eltörtem az üvegét. Az óra nem egy komoly darab, számomra inkább érzelmi értéke van. Van lehetőség ezt gyári technológiával és alkatrészekkel ezt itthon javíttatni úgy, hogy a javítás ne legyen észrevehető? Ha igen, hol?
Csatlakozva az előttem szólóhoz - ez valószínűleg tényleg nem jó ötlet... Nincs semmilyen garancia arra, hogy egy óra (vagy bármilyen műtárgy, de legyen szó akár ingatlanról, veterán autóról, bármiről) "biztosan jó és értékálló befektetés" - a piac hullámzik. És az óra érzékeny téma, némi szakértelem nélkül nagy valószínűséggel csak rossz üzletet lehet kötni. Ez nem ékszer, érme vagy festmény - ez egy finommechanika, egy gép, ami folyamatos karbantartást, odafigyelést igényel - vagy elkerülhetetlenül működésképtelenné válik, és ezzel rögtön elveszíti az értékének/piacképességének zömét.
Valójában csak akkor lesz ez jó üzlet/befektetés, ha vagy nagyon jól tudsz venni (megfelelő kapcsolatrendszerrel és piacismerettel), és/vagy saját magad meg tudod oldani a ránézésre nem szép, nem jó, javításra, felújításra szoruló órák rendbetételét - mert jelentős értéknövekedést így lehet elérni.
Persze, nyilván lehet olyan órákat mutatni, miknél egészen masszív az ár növekedés, de azért itt nem arról van szó, hogy veszel egy régi órát, az tuti tartja az árát, sokkal valószínűbb, hogy bukni fogsz rajta (akár nem is keveset).
Amúgy az óra is olyan, mint bármelyik másik befektetés. Lehet nyerni rajta, lehet veszíteni, vannak jó vételek, és vannak kevésbé jók, és előre senki nem látja, hogy mi fog történni a piacon.
Édesapán anno régiségekkel foglalkozott, minimálisan órákkal is. Kamaszkoromban Marvin és Doxa órám volt, amit tőle kaptam, de engem igazán nem érdekeltek az órák, így az órákról sem maradt meg több információm. Mostanság véletlenül találkoztam jófogáson karóra hirdetésekkel, egy budapesti cég hirdet százezer, millió forint értékben használt órákat, "ennek csak emelkedni fog az ára", "a piacon a legolcsóbb" szlogenekkel. (lehet egyik itteni tag... ) Felmerült bennem, a kamaszkori emlékek, a magas infláció és a gazdasági bizonytalanságok közepette, hogy érdemes-e karórába fektetni. Új, limitált kiadásra nem lenne keretem. 5.000 euro-ig tudtok ajánlani használt óra márka/modellt, kivitelt, évjáratot stb. amibe érdemes kizárólag értékállóság szempontjából fektetni?
Alapvetően nekem csak megbízható és minőségi óra kell. Nem kell nagynevű luxusóra. Viszont bóvli divatmárkák (pl.: Michael Kors, Emporio Armani, Police ...stb.) órái nem kellenek. Óragyártó cég óráit hordom. Igaz jelenleg csak japán óráim vannak, de szemezek az Appella-val és az Adriatica-val.
Semmi különös, de használható órák, következetesen tartják magukat a svájci szerkezetekhez, nem kell tőlük félni. Elájulni sincs természetesen mitől, de manapság sajnos náluk sokkal nevesebb és drágább márkák sem nagyon adnak többet.
A néhai Szentgotthárdi óragyár egyik használt márkaneve volt, amúgy minden valószínűség szerint egy olcsóbb, közepes minőségű svájci cilinderjárattal szerelt, alpakka tokos zsebóra lehet, lévén az ott készült órák 9x%-a ilyen volt. Ugyanilyen órákat lehet még fellelni Attila, Hunnia, Pannónia meg még tucatféle ilyen márkanéven. Ezt nyilván a Hangya-szövetkezet ihlette, és amúgy korban vélhetően az 1905-1914 közötti időszakra eshet - lévén ez volt a gyár "fénykora", és a legtöbb órát ebben az időszakban készítették.
Ez előtt egyébként 1db hamisítvány járt nálam, az az első és utolsó ebay-es óra vásárlásom volt. Na ott pont a fordítottja, egy vintage rado, de nem kell semmilyen szakértőnek lenni, hogy az ember lássa a kisipari minőséget. Szerencsére a refound működött.
Szia, köszönöm a részletes választ. Természetesen nem akarok és nem is tudnék gyorstalpaló szakértővé válni. Ezért is vagyok itt. Tudnál küldeni az általad említett Alkatrészről képet?! Köszönöm.
" Nyilván ez nem a strandokon árusított kvarc szerkezetes, spiáter tokos ötdolláros kamukra igaz - hanem az 500-1000 dolláros kategóriára, de akkor is..."
Amit én láttam az állítólag 1000€-s darab volt. És 1000€-ból már egészen tisztességes kinézetű Seiko, Orient, Tisso, de akár Longines órát lehet kapni haszonkulccsal, marketinggel, szervíz háttérrel együtt. És a replikánál ugye ezekkel nem kell számolni, mert a haszon nem ebből a keretből jön.
Meg ugye hamisítvány és hamisítvány között is van különbség... És igenis van olyan minőségű hamisítvány - amiről a hozzáértők sem tudják ezt megállapítani. Közhely, hogy a galériák, múzeumok tárlatain látható műkincsek, festmények, szobrok, egyebek valamekkora hányada sem attól a művésztől származik ám, akinek tulajdonítva van - de ezt senki sem tudja róluk biztosan megállapítani...
A Panerai, miután sikeressé vált, azért mozdult el viszonylag hamar a saját ill. egyedi szerkezetek gyártása-gyártatása felé, mert az első időszakban bizony igen nagy értékű órákat kínáltak olyan műszaki tartalommal, amit szó szerint tökéletesen le lehetett utánozni. Bárki által beszerezhető Unitas szerkezetek, olyan "finishel", amit egy jól felszerelt és ügyes szakember is reprodukálni tudott nem is túl nehezen, egy karakteres, egyedi, de mégis csak simán tökéletes minőségben után-gyártható tokban - annyiért, amiért bizony megérte "rámozdulni". Ráadásul egy olyan kis szériás, "kisipari" gyártási metódussal, ami nem garantálta, hogy apróbb eltérések nem lehettek az egyes órák, felületkezelések, vésések stb.. között. Az eredmény az lett, hogy bizony több esetben kiderült, hogy maga a gyár, a gyári szerviz, az ott dolgozó szakemberek sem voltak képesek megkülönböztetni a kamut a sajáttól. Nyilván ez nem a strandokon árusított kvarc szerkezetes, spiáter tokos ötdolláros kamukra igaz - hanem az 500-1000 dolláros kategóriára, de akkor is...
Igenis van olyan minőségű hamisítvány, amit tokbontás és tüzetesebb vizsgálatok nélkül nem lehet leleplezni - és vannak sajnos olyanok is, amelyeket bizonyos esetekben (elsősorban a mindenféle ETA típus-szerkezetekre épített prémium-modellekre igaz ez) még így sem biztosan.
" A nagy tudású szakemberek azt is tudják, hogy milyen mélységig kell (ha kell) megbontani egy órát, hogy 100% bizonyossággal meg lehessen állapítani az eredetiséget."
Ezzel nem is vitatkozom. Viszont én arról írtam, hogy nagyon-nagyon sok ember állítja, hogy ő felismeri a hamisítványt, viszont a fotók (még ha kiváló minőségűek is) alapján tippelésnél nekem úgy tűnik, hogy már nem ilyen stabil az eredmény.
"A probléma az, hogy kb 50% találja el mindig a közönség az eredményt, így pedig nem több, mint tippjáték"
Annyit pontosítanék, hogy az átlag órakedvelő valóban tippel (illetve nem ért hozzá). Viszont az órás közösségben sokan ismerik a másikat, így azt is lehet tudni, kinek a véleményére lehet adni. Azt viszont el lehet fogadni, mert ő azt is megmondja, ha valamiben nem biztos. A nagy tudású szakemberek azt is tudják, hogy milyen mélységig kell (ha kell) megbontani egy órát, hogy 100% bizonyossággal meg lehessen állapítani az eredetiséget.
" A sokak által előadott, "már kézbe véve, a csatot végigsimítva érezhető, ha hamisítvány" álláspontot nem tudom osztani, igen jó minőségű utánzatok is készülnek, a silányabb-olcsóbb kivitelek valóban kiszúrhatók így, de az igazán jók nem."
Volt a kezemben két drága óra, az egyik hamisítvány. Meg tudtam mondani, hogy van közöttük pár különbség, de azt már nem, hogy melyik az igazi. Ránézésre mindkettő gyönyörű darab volt, csak annyi látszott, hogy nem egyformák. Ha nem mondják, hogy hamis, akkor simán azt gondolom, hogy más évjárat, és ez okozza a differenciát, és megvettem volna bármelyiket (állítólag a "replika" sem volt olcsó). Bár nyilván nekem esemény számba megy egy ilyen kategóriás darab, kicsit sem vagyok szakértő.
Ellenben netes fórumokon gyakran kerül fel nagyfelbontású kép óráról, ahol mindig akad egy csomó ember, aki megmondja a tutit, hogy melyik a hamis. A probléma az, hogy kb 50% találja el mindig a közönség az eredményt, így pedig nem több, mint tippjáték. 50% eséllyel én is megmondom, hogy hamis e. Lehet, hogy aki napi szinten lát 4-5 darabot, annak erre jobban rááll a szeme, de átlag fórumos embereknél kétlem, hogy ilyen tömegben fordul meg náluk 3+ milliós óra.
CoAxial gátszerkezetű és üveghátlapos modell, hajszálrugókulcs nélküli, két kis súlycsavaros finomszabályozással. Ergo kis hozzáértéssel a szerkezetet nagyítóval megkukkolva egyértelműen azonosítható - a CoAxialt és ezt a billegőt egyelőre nem másolták még le a kínaiak, nem hamisítják, viszont amúgy általános kinézetben hasonlót bizony rittyentenek, amelyik a felületes szemlélőt képes megtéveszteni. Amúgy tényleg ijesztően sok a ránézésre igen jó minőségű hamisítvány.
Tehát elvileg ilyet lehet biztonságosan venni - de meg kell nézni igen alaposan a szerkezetet, és nem tudok mást mondani: érteni kell, mit látsz, nem lehet egy ötmondatos "gyorstalpalóval" felkészíteni erre senkit.
És sajnos igenis oda kell figyelni, ismerős most éppen perlekedik a szintén Chrono24-en keresztül vett IWC Aquatimer kronója miatt - még évekkel ezelőtt vette, "dobozzal, papírokkal", az a pláne, hogy azóta is létező, hirdető, az adásvételről számlát adó német üzlettől (!! - de így van is esélye a megoldásra), amit eddig megelégedéssel használt, és most amikor már szervizre szorult volna, és megbontásra került, bizony kitenyerelt, hogy jó minőségű kínai hamisítvány (ebben ugye 7750-es werk van, természetesen a kamuban is, csak a kínai kivitel). Nyilvánvalóan maga az eladó üzlet is benézte, ahogy eddig mindenki más is, aki kézbe vette - pedig a kínai 7750 utánzat szétszedés nélkül is felismerhető pár apró eltérésről - csak ugye ezeket ismerni kell, és észre is kell venni...
Ha például tudnál úgy jó minőségű, értékelhető makrofotót készíttetni a szerkezetről, elsősorban a billegőről és környékéről, mégpedig álló billegővel (kihúzott korona - másodpercstop van), amin látható, amit látni kell - akkor meg lehet kép alapján is talán (talán !!) "szakérteni", de amúgy nem tudok más biztos támpontot mondani. A sokak által előadott, "már kézbe véve, a csatot végigsimítva érezhető, ha hamisítvány" álláspontot nem tudom osztani, igen jó minőségű utánzatok is készülnek, a silányabb-olcsóbb kivitelek valóban kiszúrhatók így, de az igazán jók nem. Az sem segít, hogy a gyártók - a Rolex is egyébként - olyan sokat és sokszor variálják az apróbb részleteket, változtatnak évről-évre a ráma, a csat-tok egyes részletein, hogy talán ott a gyáron belül, meg a legnagyobb márkakereskedőknél akad valaki, aki ebben teljesen képben van - de az is kizárólag az adott márkánál, és még így is azt mondanám, hogy ha egy eredeti meg egy utánzat egymás mellett van, akkor bizonyára kiszúrhatók az apróbb különbségek, de úgy, hogy fél éve láttál egy eredetit, és most önmagában tapogatsz egy másik órát - hát... Nekem nincs akkora önbizalmam, hogy azt merjem mondani, hogy biztosan nem vagyok megtéveszthető... A szerkezet az más, ha ott vannak különbségek (márpedig a jelenlegi utángyártásoknál vannak, a 2824 és 2892 esetében is), azok felismerhetők. Azért egy három küllős helyett négy küllős billegőt közel sem olyan könnyű benézni, mint egy icipicit másképpen ívelő tokfület...
igen 2021-es, de nincs újabb modell belőle, ez valóban ezek szerint két éves. Ha új, akkor két éve pihen egy dobozban. Gondolom én. De nagyon szépen köszönöm a véleményed. Meg fogom fontolni.
Sok sikert, szurkolok, de a rizikót bevállaltad. Egyébként, a hazai 2,4 millás óra mikori széria? Mert a svájci úgy új, hogy 2021-es modell... Még ha ugyanaz a sorozat is, az már min. 2 éves.
