Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.
És mégis ki tartozik össze? Ezt a szerencsétlen népet több mint 100 éve csak szívatja a történelem, ha pedig az nincs, akkor megszopatja saját magát. Határontúli magyarok? Hol? Erdélyben van még belőlük, a többi helyen szépen lassan beleolvadnak a népességbe mintha ott sem lettek volna. Az "anyaországi" magyarokat meg Viktor intézi el. Game over.
Olyan bájos ez a nyírvákfesztivál, amikor a rendszerváltás óta évi 20-30 ezerrel több a halálozás, így közel 1 millió embert nyírt ki az elit, közte csak az ostoba Orbán csak a coviddal plusz 50 ezret, másik 1 milliót meg elzavartak, akiknek esze ágában sincs visszatérni a balkáni pöcegödörbe. Az oktatást lezüllesztették, egészségügy mutiba sincs, a család és népesedéspolitika zsákutca, a támogatásokat otthon is meg a határon túl is lenyúlják már 30 éve és elbasszák bentlire, patekra meg lárvafejű k.urvákra dubajban, a maradékot meg felszívják.
"asszimilációs politika: a magyar államé a nemzetiségekkel szemben Trianon előtt"
:-D
Szokásos komcsi hazugság. Milyen asszimilációs politika volt itt, mikor pl. az erdélyi románoknak több iskolájuk volt, mint a Kárpátokon túli anyaországukban?
"Van még ilyen nyomorék, elkúrt nép a világon, amelyik azt képes ünnepelni, hogy seggberakták?"
Az életrevalóbb népek valóban felkelnek a földről, leporolják magukat, erőt gyűjtenek és jól szétrúgják annak a seggét, akik a földre terítették azelőtt, és visszaveszik, ami az övék.
Lásd pl. Kína, amely szintén félgyarmati sorból jutott világhatalmi pozícióba. Mert ők nem "tanuljunk meg kicsik lenni"-zéssel múlatták az idejüket, hanem voltak (és vannak) ambíciózus terveik.
A nemzeti összetartozás napját Erdély számos településén megünnepelik vasárnap. Székelyudvarhelyen 17.30-kor kezdődik az emlékünnepség a Városháza téri Milleniumi emlékoszlopnál. 19 órától a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című táncdrámáját adja elő, ez a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült.
Lauer Rice Andrea, a legnagyobb amerikai magyar ernyőszervezet vezetője elmondta, hogy az Egyesült Államok magyarságát szervezett formában több mint 100 szervezet, 78 templom, 33 magyar iskola, 25 cserkészcsapat, 12 magyar ház, múzeum és könyvtár tömöríti. Csaknem minden szövetségi államban van magyar közösség - tette hozzá.
A Lehet Más a Politika távol maradt az emléknapot övező vitáktól, a párt nem tette kommunikációja részévé a témát. Parlamenti frakciója a szavazásnál többségében tartózkodott, Schiffer András frakcióvezető igennel szavazott. Az LMP egyébként egyetértett a javaslat címének megfogalmazásával és azzal is, hogy a nemzeti traumákat „ki kell tárgyalni”. A javaslat szövegének megfogalmazása a párt szerint nem sérti más népek érzékenységét, és egyetértettek azzal is, hogy Trianont tragédiának nevezik.
Jelentős adatokat tudnék elédteríteni, de minek ?...:))))) nekem eleg a eddigi elettapasztalat,nem kellnek adatok azt felnyomhatod magadnak...Baratom:)))))))
Senki sem állítja ma, hogy némi nemű, etnikai igazságosságra hajozó területi korrekció ( a mi kárunkra) nem lett volna elfogadható és megemészthető. De amikor minden harmadik magyar embert levágtak és másodrangú sorsba tassítottak az igazságtalan diktátummal akkor az még 1000 év műlva és hajmeresztő igazségtalanság és stratégiai felelőtlenség lesz.
Apósom családját 47-ben telepítették át, valós infókat kaptam arról a borzalomról.
Ezen kívül rendszeresen járunk át vásárolni is, sokakkal beszélgetek, biztos helyről tudom, mi a véleményük rólunk, az orbáni qrmányról, vagy az egész magyar politikáról.
Nem jó, ez az egyik fő oka, hogy elveszítjük őket.
Az Egyesült Államok legutóbbi népszámlálási adatai szerint az ország lakosságából több mint 1,4 millióan vallják magukat magyarnak, vagy magyar származásúnak - mondta az Amerikai Magyar Koalíció elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából a közmédiának adott interjúban.
"Nem gondolom, hogy a trianoni békeszerződés aláírása sorstragédia lenne. Tudjuk: az 1910-es népszámlálás szerint a történelmi, Horvátországgal együtt vett Magyarország lakosságának 48 százaléka volt magyar nemzetiségű. Mégpedig a magyar állam által rendezett népszámlálás szerint – amely ezt az arányt csak felfelé torzíthatta –, és olyan évtizedek után, amikor nagy erőfeszítések történtek a nemzetiségek asszimilációjára. E népszámlálás szerint több mint tízmillió román, szlovák, szerb, német és ukrán vagy ruszin, ahogy tetszik, élt kisebbségi sorban. A horvát és szlovák nép egésze élt a magyar állam fennhatósága alatt, saját államiság nélkül. A trianoni békeszerződés révén ez megfordult: három és félmillió magyar került kisebbségi sorba a határ túloldalán. Egyszer már megírtam, most elismétlem: míg Trianon előtt a Kárpát-medence lakosságának 52 százaléka élt kisebbségi sorban, közvetlenül Trianon után csak mintegy 30 százaléka, ma pedig (a cigányoktól eltekintve) alig 10-12 százaléka. Ha a kisebbségi helyzetet valaki rossz dolognak tartja – márpedig a Trianon miatt kesergők a magyar kisebbségeknél nyilvánvalóan annak tartják –, akkor a trianoni határokat igazságosabbnak kellene tartaniuk, mint a történelmi Magyarország korábbi határait. Akkor legfeljebb a trianoni határváltozások mértékét tarthatják igazságtalannak (hiszen a harminc-ötven kilométerrel odébb megvont határok esetén még kevesebben kerültek volna kisebbségi helyzetbe, és emiatt a konkrét határokat joggal tarthatták akkor igazságtalannak), de nem a változtatás tényét. Aki magát a változtatás tényét kifogásolja, s aki ezen az alapon tekinti nemzeti tragédiának a trianoni békeszerződést, az úgy gondolja: a magyaroknak több joguk van arra, hogy saját államukban éljenek, mint a románoknak, szlovákoknak, horvátoknak, szerbeknek és ukránoknak. Én nem tudom így gondolni. Igazából nem Trianon volt igazságtalan, hanem az asszimilációs politika: a magyar államé a nemzetiségekkel szemben Trianon előtt, és a szomszéd államoké a magyar kisebbségekkel szemben Trianon után, különösen pedig a kommunista rendszerekben, 1945 után. Azért különösen azokban, mert totális államban súlyosabb következményei vannak annak, ha az állam a többségi népességé, mint plurális demokráciában – erre mutatott rá Duray Miklós könyvéhez írott emlékezetes előszavában Csoóri Sándor.”
