Ebben a topikban a bevándorlás előnyeiről beszélgetünk. A bevándorlás folyamatosan fiatal munkaerőt biztosít az európai munkaerőpiacon, csökkenti az átlagéletkort, növeli az a TTA (termékenységi mutató). Természetesen a bevándorlást az EU-nak szabályoznia kell, hogy tényleg azok jöjjenek Európába, akikre szükség van.
Ha 68 lenne a szomáliai menekültek IQ-ja, akkor képtelenek lennének héthatáron át Európába jönni. Neked még az is komoly nehézséget jelentene, ha Budapestről gyalog kellene Párizsba menned, pedig nem lennének útlevélproblémáid.
Lényegében csak genetikai oka van, de az nem PC. A természeti környezetük alakította a genetikájukat, az ott szükséges - de mivel a természet nem pazarol, inkább az elégséges a jó kifejezés - képességekkel.
Ha áthelyezed őket radikálisan más környezetbe, és azt túlélik az első időkben, évtízezredek alatt kialakulhatnak az ottani boldoguláshoz elégséges képességek.
A cigányok is cigányok maradtak, hiába élnek európai környezetben. Kipusztulnának egy szálig, ha a fehér ember eltűnne innen.
A másik lehetőség a keveredés, de az sosem lesz 10% felett. Ellentétes az ember, mint biológiai lény alaptermészetével.
Összefoglalva, európai, technikai civilizációs környezetben ezek az emberek szefósok. a saját helyükön normális szintűek.
Az egyik legnagyobb kibocsátó ország mostanában Szomália, 68-as átlag IQ.
De lényegében az összes muszlim szemétdomb 85 alatti (talán Törökország kivétel, 90-el). Ennek nem lehet kizárólag kulturális oka, genetikai háttere is kell legyen.
Én viszont olyasmit hallottam, hogy hiába próbáltak bevezetni bármilyen új mezõgazdasági technológiát arrafelé, mert az átlagpolgárt rohadtul nem érdekelte a dolog, alapvetõen a hosszabb távú tervezés képessége hiányzik belõlük. Az persze, ha a gyereket csecsemõ kora óta nem a saját családja neveli, hanem mondjuk a misszionáriusok az nyilván más. Én sem hiszem, hogy genetikailag agyhalottak, a kultúra teszi õket azzá amiben felnõnek.
"van ma egy bolygón az az európai tudós aki fúziós erõmûvet épít, és az a bushman a Kalahári sivatagban aki pont úgy él mint az õsei 10 ezer éve. Amit egyébként meg kell becsülni, mert az a csávó aki anno a franciáknál a balrangrajzokat építette és akibõl mára max. egy-két csont darab maradt ma is ott szaladgál a sivatagban. De ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az ipse nem lesz egy két órás átnevelõ tanfolyam után az európai társadalom hasznos tagja. Pláne nem nagy tömegben. Szerencsés esetben 2-3 generáció után, talán."
Pedig hallottam egy Afrikában dolgozó magyar segélymunkástól (talán misszionárius is volt), hogy az ottani gyerekek nagyon is nyíltak és érdeklődők a modern technika vívmányai iránt, és ha pl. nagyritkán számítógéphez jutnak, akkor hamar megtanulják a kezelését. Iskolába is sokkal jobban szeretnek járni, mint pl. a mi gyerekeink, és csak úgy isszák-szívják magukba az ismereteket - már ha megadatik nekik, hogy normális oktatáshoz jussanak.
Tehát nem lenézni kellene őket, mert az elmaradottságuk oka nem az, hogy ők nem akarnak haladni és előrébbjutni, hanem a körülmények, amik sokféle okból olyanok, amilyenek (pl. éghajlat, rossz államszervezet és vezetés, stb.).
Ezeken kellene segítenünk változtatni, akár ott, és akár nálunk, ha már idemenekültek. A nők és a gyerekek biztosan nyitottabbak a beilleszkedésre, főleg mert ők igazából az elszenvedői az ottani társadalmi-kulturális viszonyoknak.
"A németekhez a törökök úgy kerültek, hogy anno amikor szükség volt a munkaerõre akkor behívták õket ideiglenesen vendégmunkásnak, aztán amikor már nem volt rájuk szükség,"
A segélyből nem tudja támogatni a otthoni népes családját, ahhoz szakmát kell szerezni, s keményen kell dolgozni. Persze a magyar migránsokkal szemben megvan az a nagy előnyük, hogy jól beszélik a befogadó ország nyelvét.
Egy magyar meg van lőve Franciaországban, ha nem beszél franciául. Egy Maliból érkező bevándorlónak ez nem probléma, különösen, ha a hazájában városi lakos volt, hiszen azok szinte mind franciául tanultak az iskolában, és sokkal jobban beszélik a nyelvet, mint egy magyarországi franciatanár. Soknak van szakmája is, amit még otthon tanult. Persze nem jogászok érkeznek Maliból, de szakmunkás sok van köztük, s rájuk nagy szükség is van. Ilyenekre gondolok: kőműves, festő, burkoló, villanyszerelő.
A vallási, társadalmi különbségek természetesen sokáig gondot okoznak. S tényleg meg kell tenni mindent azért, hogy a bevándorlók elfogadják a fogadó ország szokásait. Ha erre nem képesek, vagy bűnözésből akarnak megélni, akkor viszont vissza kell küldeni őket oda, ahonnan jöttek.
Minket ebbõl a szempontból elsõsorban Afrika és a Közel-Kelet fenyeget. Az, hogy mennyi indul útnak, leginkább a demográfiától és a terület eltartóképességétõl függ.
Ennek ellenére egy magyar és egy osztrák közötti kulturális különbség jóval kisebb volt akkor, mint egy mai német és egy mai afgán állampolgár között.
Nem tudjuk, hogy ki rajzolta a képeket a francia balangokban, s hogy nézett ki, de az biztos, hogy nem a mai busmanok, s valószínűleg túl közeli rokonság sem lehet köztük.
Ez alatt azt értem, hogy ott a mai napig láthatsz élõben olyan embereket akik kb. úgy élnek mint azok az õsemberek akik anno a barlangrajzokat csinálták.
Akik ma Afrikából, Ázsiából vagy Latin-Amerikából átköltöznek Európába, fejlett társadalmakból (s nem ősközösségből) jönnek
Nem feltétlenül õsközösségbõl, de nem is modern, fejlett társadalomból. Kunta-Kinte eleve úgy tud idejönni, hogy a szûk, 50 fõs család összedobja az ehhez szükséges összeget, aztán Kunta-Kinte szépen az itteni segílykébõl szintén támogatja a hazaiakat akik aztán küldik a következõt.
Ja, modern társadalmak. Nõi körülmetéléssel, becsületgyilkosságokkal, sariával, vallási rendõrséggel és más hasonló finomságokkal.
Az olaszoknak akkor nagy máj adatik vala, hogy legyen gyógyír, majd 200%-os ÁHH hiányukra!!!!! Ja, csak lehet, hogy a májból már elegük lesz az olasz családoknak:(((
Az EU bármely polgára, így pl. egy Maliból származó muszlim vallású francia állampolgár teljes joggal letelepedhet Magyarországon, lakást vehet, tanulhat, dolgozhat vagy akár segélyt is kaphat, ha elveszíti a munkáját. Ez nem a származástól, rassztól, nyelvtől vagy vallástól függ. Még arra is lehetősége van, hogy induljon az önkormányzati választáson a városodban, sőt polgármester is lehet belőle.
Tényleg úgy gondolod, hogy a román, szlovák vagy bolgár cigányok, akik ma szabadon élhetnek, letelepülhetnek, tanulhatnak és dolgozhatnak Magyarországon kevesebb gondot okoznak, mint pl. a szorgalmas mongol vendégmunkások? Nagyon dicséretes, hogy nincsenek rasszista előítéleteid.
Tévedsz, 1920 előtt a magyarországi illetőségű személyek magyar állampolgárok voltak, nem volt létezett osztrák-magyar állampolgárság, s különösen nem voltak osztrák állampolgárok, még akkor sem, ha életükben átköltöztek Magyarországról Ausztriába.
Nem tudjuk, hogy ki rajzolta a képeket a francia balangokban, s hogy nézett ki, de az biztos, hogy nem a mai busmanok, s valószínűleg túl közeli rokonság sem lehet köztük. A ma Európába jövő bevándorlók között persze alig vannak busmanok, hiszen Afrikában összesen 90.000 busman él.
Akik ma Afrikából, Ázsiából vagy Latin-Amerikából átköltöznek Európába, fejlett társadalmakból (s nem ősközösségből) jönnek, de abban természetesen igazad van, hogy az integrációjuk nem fog egyik pillanatról a másikra megtörténni. Éppen a saját fejlett kultúrájuk a legfőbb akadálya ennek. Az is igaz, hogy ha a hasonló kultúrájú, nyelvű emberek szeretnek saját közegükben élni, ez volt pl. az amerikás magyarokkal is. Eltelik egy idő, amíg integrálódnak a befogadó társadalomban, s természetesen nem csak az fogja őket megváltoztatni, hanem valamennyire ők is a befogadókat. Az új generáció tagjai lassan elfelejtik vagy meg sem tanulják az őseik nyelvét, s a kulturából is csak töredékek maradnak fel. Így a mai másod- és különösen harmadik generációs amerikai "magyarok" csak néhány szóra emlékeznek a nagymama fura beszédéből, esetleg kedvelik a halászlét és a paprikás csirkét.
Gondolj csak az amerikai társadalomra, ahol a mai lakosság túlnyomó többségének ősei nem a Mayfloweren érkeztek Észak-Amerikába. Pl. a prériállamok lakosságának többsége német vagy észak-európai származású. Elég körölnézni pl. Kansasben, kinézetre a lakosság németebb a mai németeknél. De ez persze nem akadályozta őket abban, hogy átvegyék a nyelvet és a kultúrát, s a háborúkban az angolszászok oldalán harcoljanak a németek ellen.
Így Dwight D. Eisenhower, aki a Normandiában partraszállt szövetséges csapatok főparancsnoka, majd két nyolc éven át amerikai elnök volt, tisztán német származású volt. Dwight szépapja, Hans Nicholas Eisenhauer és dédapja, Johann Peter 1741-ben vándoroltak Amerikába az Europa nevű hajón. Mint sok más német bevándorló abban korban, az Eisenhauer család is Pennsylvaniában telepedett le. Eredetileg evangélikus vallásúak voltak, de Johann Peter fia, Frederick révén, akinek felesége, Barbara Miller (Müller) is e vallás híve volt, kapcsolatba kerültek egy anabaptista (River Brethren) szektával. Frederick, a fia Jacob és az unokája David Eisenhower a River Brethrenek azon nagy csoportjához tartoztak, akik 1878-ban a Kansas középső részén fekvő Dickinson megyébe költöztek. Az Eisenhower vezetéknevet többféleképpen írták. Úgy tűnik, hogy a modern írásmódot a 19. században kezdték használni.
