"Az édesanya nem fizetett, inkább az alapvető jogok biztosához fordult. " az édesanya sérelmezi hogy pandémia idején korlátozzák a szabad fertőzéshez való jogát?
Egy édesanya azt sérelmezte, hogy 4 éves gyermeke műtétjének elvégzéséhez az egészségügyi szolgáltató mindkettőjük esetében a beavatkozás előtt két nappal készült negatív PCR- és a beavatkozás napján végzett negatív antigén tesztet kért, amelyet – mivel védettségi igazolvánnyal nem rendelkeznek – nekik kellene kifizetni.
Az édesanya nem fizetett, inkább az alapvető jogok biztosához fordult.
Kozma Ákos végül kivizsgálva az ügyet, arra a megállapításra jutott, hogy Kásler Miklósnak vissza kell vonnia azt a rendelkezést, amely szerint elektív beavatkozások és rehabilitációs ellátások esetén a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőknek önköltségesen kell PCR-tesztet csináltatniuk – erről Szél Bernadett számolt be a Facebookon. A független képviselő Facebook-oldalán azt írta, az ombudsman jelentésében az köszön vissza, hogy a Kásler-féle utasítás sérti
a jogállamiság elvét
a jogbiztonság elvét
az emberi méltósághoz való jogot
az egyenlő elbánás elvét.
Az ombudsman ezért arra kérte Kásler Miklóst, hogy
vonja vissza a rehabilitációs ellátások és elektív beavatkozások tekintetében kiadott valamennyi utasítását, a Nemzeti Népegészségügyi Központ irányító szerveként pedig intézkedjék az e tárgyban kiadott körlevelek visszavonása érdekében.
Kitérnek továbbá arra is, hogy az üzlet megkötésében kulcsszerepet játszott Haris Ahmed, a bangladesi hadsereg vezérkari főnökének, Aziz Ahmed tábornoknak a testvére. Harist életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Bangladesben egy 1996-os politikai gyilkosság miatt, de – mint a Direkt36 megírta –az Interpol körözése ellenére 2015-ban hamis személyazonossággal Magyarországon telepedett le. Az oknyomozók szerint Magyarországra költözése érdekében Banglades tiszteletbeli magyar konzulja is közbenjárt.
A TASZ a 444-en megjelent cikkében feleleveníti, hogy hét évvel ezelőtt, egy borsodi zsákfaluból kereste meg őket két roma család, akik úgy élték meg, hogy a helyi gyermekvédelem állandóan vegzálja őket, gyermekeiket pedig már kiemelték a családjaikból. A település lakóinak fele mélyszegénységben élő roma ember, többségüktől szintén elvették a gyerekeiket, úgy, hogy
azokban az években az egész járásban összesen nem volt annyi gyermekkiemelés, mint ebben a faluban.
A TASZ rendszerszintű rossz gyakorlatot látott, hiába tiltja ugyanis a törvény a szegénység miatti gyerekkiemelést, országosan ismert jelenség évtizedek óta, hogy hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő családoktól sorra veszik el a gyerekeket anyagi okokra hivatkozva.
A hozzájuk forduló két családot képviselve beperelték a falu gyermekjóléti szolgálatát, mert elmulasztotta segíteni a családokat. Beperelték a gyámhivatalt a féléves késedelmekkel hozott jogellenes döntései miatt, és azért, mert nem ellenőrizte, és nem kényszerítette ki a helyi gyermekjóléti alapellátás törvényes működését. És a miskolci kórházat is beperelték, mert az egyik anyától rögtön születése után elválasztotta újszülött csecsemőjét, megtiltva a szoptatást is, mindezt úgy, hogy erről még nem is állt rendelkezésére hatósági döntés.
Első fokon elveszítették a pert, de fellebbeztek a döntés ellen, és elérték, hogy hét gyermek visszakerüljön a családjához. Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla már a TASZ-nak adott igazat, megállapítva, hogy minden alperes megsértette a két család tagjainak személyiségi jogait és
a családi együttéléshez való jogukat.
Ezen felül a kórház emberi méltóságot sértő módon szakította el az újszülöttet anyja mellkasáról, súlyosan megalázva az anyát azzal, hogy nem engedte szoptatni a kisbabáját.
A Kúria mostani döntésében pedig mindenben egyetértett az Ítélőtáblával, véglegesen kimondta a TASZ ügyfelei alapjogainak sérelmét, és csaknem egymillió forintos sérelemdíjat ítélt meg számukra.
Szombaton kora este a dán-finn mérkőzésen rosszul lett Christian Eriksen, a dán válogatott világklasszis játékosa. Az életéért kellett küzdeni, óráknak tűnő percekig nem lehetett tudni semmit az állapotáról, a felesége zokogva rohant be a pálya szélére, könnyező, vörös szemű csapattársak – de még az ellenfelek is – várták, hogy mi történik.
Az esetnek végül, szerencsére, úgy tűnik, pozitív végkifejlete lett, Eriksen állapotát stabilizálták, a játékost kórházba szállították.
De ami a tízmilliárdokból működő közmédia stúdiójában történt, azt képtelenek leszünk elfelejteni.
A behívott szakértők egyike, Bognár György, korábbi labdarúgó és edző bemutatta azt, milyen gondolatok születnek az emberi elme legmélyebb bugyraiban.
„Nem értem, miért kell ehhez negyedóra, teszetosza népség” – reagált arra, hogy az UEFA nem azonnal döntött a folytatásról vagy a meccs elhalasztásáról, amikor még nem volt megerősítve, hogy Eriksent stabil állapotban kórházba vitték. Erre később többször is visszatért: „Egy ilyen döntést meg lehet hozni 5-10 perc alatt is, megkérdezem a csapatokat, mindenki rendben van-e, és kész”. Majd amikor annyit már tudtunk, hogy bevitték, de semmi más részletet nem, így folytatta:
„Számomra nem Eriksen állapota aggasztó, hanem hogy hogy lehetnek valakik ilyen döntésképtelenek”.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy ez egy válsághelyzet, úgy reagált: „Ismerve egyébként az embereket, akik akár UEFA-szinten, akár szövetségi szinten dolgoznak, ilyenkor fontosnak érzik magukat, és túlspilázzák a dolgokat”, majd egy jobb hírre úgy reagált: „Megnyugodhatunk, menjen az élet tovább (…) Ezek a játékosok profik, ezen túl kell lépni.” A finn kapusról pedig megjegyezte – utalva arra, hogy sok védeni valója volt az első félidőben -, hogy „én egy ilyen mérkőzést az ő helyében rettentően élveznék”.
Arról is beszélt, hogy legfeljebb az a játékos, aki nem érzi magát alkalmasnak, hogy folytassa a meccset, az nem megy vissza a pályára. Mindezt úgy, hogy hivatalos információ továbbra sem volt – és most sincs – arról, hogy a dán játékos milyen állapotban van, okozott-e bármilyen, akár maradandó károsodást a rosszulléte, mi állhat annak hátterében.
Ilyeneket mondott a közmédia szakértője élő adásban. Nem egy vagy két eltévedt, rosszul megfogalmazott szóról, szerencsétlen elszólásról, vagy akár szándékosan kimondott, de később megbánt, visszavont mondatról van szó. Bognár György többszöri megszólalásban, hosszú, kínos perceken át folytathatta ezt a gondolatmenetet.
Bognár György emberi kvalitásának ügye azonban csak az egyik súlyos része ennek a történetnek. Mert leszerepelt ezen az estén a magyar közmédia is. Hogy nem volt egy szerkesztő, aki egy adásmegszakítás közben figyelmeztesse a magyar MTVA legendás etikai kódexére, hogy nem volt a műsorvezető annyira kompetens, hogy figyelmeztesse a szakértőjüket, mit művel élő adásban. Szomorú, elkeserítő, drámai az a mélység, ahová ez az egy óra elkalauzolt minket.
Természetesen nem Hszie volt az egyetlen ismert kínai katolikus, akit a Kínai Népköztársaság üldözött. A 2000-ben meghalt sanghaji püspök, Ignatius Kung Pin-Mej például összesen 30 évet töltött börtönben, a róla elnevezett, az USA-ban működő alapítvány szokta jelenteni, ha Kínában ismertebb katolikusokat elhurcolnak, mint például 2007-ben Csia Cse-kuót.
Az 1,3 milliárd fős Kínában becslések szerint 13 millió keresztény élhet, de a számuk hivatalosan csak 6 millió. Az utóbbi években a hatóságok több kínai tartományban is keresztek ezreit semmisítették meg a várostervezési törvények állítólagos megszegésére hivatkozva.
Azzal, hogy most Magyarországon is bedobták a politikai harctér közepébe az itthon eddig szinte teljesen ismeretlen Hszie Si-kuang nevét, újra téma lett a kormány egyik nagy hívószava, a keresztényüldözés
Miután Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan Egyetem leendő budapesti helyszínén új utcanévtáblákat avatott (Dalai Láma út, Ujgur Mártírok útja, Szabad Hongkong út és Hszie Si-kuang püspök út), a Fidesz közleményben háborodott fel.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatójaegyenesen azt írta, „Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását”. Hollik adott pár ötletet a következő táblákhoz, első pontként ezt javasolta:
Üldözött keresztények körút. Bár a baloldal ezt nem ismeri el, rengeteg keresztény testvérünk él üldöztetésben például a Közel-Keleten.
Mint írtuk, Holliknak a jelek szerint nem volt eléggé üldözött a keresztény Hszie Si-kuang, a Kínai Népköztársaság területén illegalitásban működő mintungi római katolikus egyház püspöke, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt.
Ezután a Fidesz kommunikációs igazgatója csendben átírta a posztját, már nem a keresztényüldözésről, hanem a székelyekről szól az első pont:
Az embertelen miniszter azt mondta a tévében, hogy visszatekintve az elmúlt egy évre egyetlenegy olyan körülményt sem tud mondani, amit a kormány ne helyesen ítélt volna meg, szerinte a járvány egész folyamatában helyes döntések voltak.
Vagyis szerinte helyes és jó döntések következménye, hogy
Magyarország világelső lett a lakosságarányos halálozásban
Magyarországon hétszer annyian haltak meg koronában, mint a világátlag
Magyarországon 300 milliárdot költöttek felesleges és gagyi lélegeztetőkre
Magyarországon a járvány közepén küldtek el 5500 egészségügyist
Magyarországon a járvány közepén Habony üzlettársa miatt akartak kórházat bezárni
Nem garancia arra. De az hogy FARIZESU legyen, hogy eppen a KERESZTENY DNP elnoke nyujtsa be ezt a javaslatot a rokkanttal kapcso;latban az mar mindennek az alja.
A kereszténység vagy bármilyen más vallás megléte már garancia arra, hogy az adott rendszer ne legyen embertelen?
Az emberiség eddigi történelme során melyik, mikori a leghumánusabb rendszer vagy korszak, és az melyik valláshoz kötődik, ha kötődik egyáltalán bármelyikhez?
Akkor Semjén úr társadalmi feladata - hisz országgyűlési képviselő is, kormánytag is - ezek kiszűrésére átgondolt, megalapozott, megvalósítható törvényjavaslatot benyújtani, s nem pedig fűnyíróelven nyíratni a virágot is meg a gazt is. Csak hát, ahhoz érdemben dolgoznia kéne, abban meg valahogy nem csak az álrokik, de ő sem jeleskedik ...
És ez mennyiben magyarázza azt, hogy a valódi rokkantaktól is megpróbálják elvonni a pénzeket?
Inkább arra adózok, hogy nekik is jusson valamennyi, meg hogy az óvodákban kapjanak enni a gyerekeink, bárki is az apjuk-anyjuk (arról ugyanis a gyerek nem tehet, s ő is a mi társadalmunk része), legyen ha alapszintű is, de normális egészségügyi ellátás mindenkinek, hogy legyenek normális tanulmányi ösztöndíjak, mint hogy vadászkiállításokra, falusi díszstadionokra, meg Andreácskák órájára költsék a befizetett adómat.
A bértrollokra költött közpénzre meg különösen háklis vagyok, soha semmi hasznosat vagy értelmeset nem tevő ingyenélőket minek fizetni?
Én magam nem egy olyan rokinyugit ismertem, aki a nyögellátmánya mellett vígan dolgozott schwarzban az építőiparban (!). Olyat is ismertem, akinek már rokinyugiként tört el a lába, aztán begipszelt lábbal is odaállt a betonkeverő mellé lapátolni. (Mondjuk ez első blikkre dicséretes teljesítménynek tűnik, de aztán ezzel tényleg rokkanttá is tette saját magát: a vége kb. 20 évvel később az lett, hogy bot, majd járókeret, majd térd alatt amputálás.)
Az más kérdés, hogy már mind meghalt, mert még 1990 körül "százalékoltatták le magukat", úgyhogy nem éppen mai gyerekek voltak, de az alkoholizmus is mindnél bejátszott az elhalálozásba. Azt az orvost is ismerem - bár nem tudom, hogy él-e még -, aki igen szép pénzért százalékolt le egy fél falut, majd szép nagy házat épített a kenőpénzekből (ő volt a kéttagú bizottság elnöke).
A mai rokinyugik meg vígan teleszarják-telehugyozzák-telerókázzák, teleszemetelik az említett boltok melletti bokrokat. Tavaly nyáron az egyik a kora délutáni dajdajozást követően ott aludt a bokorban, és kilógott a két Komár László-cipős ("táncoló fekete lakkcipők") csülke (vagy a feje?- már nem is emlékszem) a bokorból a járdára. Kis híján ráléptem, a mögöttem bőszen a banyatankot vonó öregasszony meg majdnem áthúzta rajta a banyatankot, amiben volt vagy 40 kiló befőzőparadicsom.
Olvastam olyan focicsapatról, ahol a játékosok fele rokkantnyugdíjas volt, Angliában pedig szóló táncversenyen indult a beteg. Személyes tapasztalat: azért akarta leszázalékoltatni magát valaki, mert nem lát. Aztán beült az autójába és elhajtott. Másik: két mankóval megy gyógytornára, rehabilitációra, másnap kerékpárral megy kapálni a telkére. Na ezért !
Van itteni ismerősöm is, akit momentán a gyerekei tartanak el (ha még él egyáltalán, mert vagy tíz éve nem hallottam róla) és ti, szarházi, fideszes paraziták vettétek el a nyugdíját.
Mozgáskorlátozott, eredetileg fizikai munkából elő elő e volt, aki a betegsége miatt nem bírt tovább dolgozni.
Most nem ülnek a krimóban, mert hónapok óta zárva van.
Helyette a palackozott italok boltjának környékén tengnek-lengnek. Még a lomizásból mentett szófát, fotelt is kitettek maguknak a bolt melletti bokrok közé, hogy otthonos legyen a hangulat. Nyáron még bográcsozni is szoktak ott. Maszkot egyiken sem látok, amikor arra járok.
Másik törzshelyük a dohánybolt melletti rekettyés. Tele is mocskolták a környéket az eldobált sörösdobozaikkal és féldecis műanyag flakonjaikkal.
A kamu rokkantak ürügyén sem nem korrekt, sem nem észszerű eljárás, hogy a valódi rokkantak pénzét is lenyúlják. Azoknak ugyanis nincs más. A kamusnak (no meg persze zsótikának is) meg általában van. Úgyhogy a szintén oly nyílt tekintetű szájelljóska haverja, a zsótika menjen a Pí ..., ami bizony egy szép, megalapozott tudományos eredmény, -ba.
Amúgy meg, elég komoly infláció van. Ami látszik a képviselők fizetésének emelésén, s a Lölö & Co. juttatások növekedésén. Stb. zsótikának ezen esetekben vajh miért nem jutott eszébe takarékoskodni?