Mikor is lennénk jó „európaiak” a brüsszeli Főnénik szerint.
Akkor lennénk jó európaiak, ha kétharmados győzelmünk után haladéktalanul felkérnénk az ellenfeleinket kormányalakításra, a miniszterelnöki pozíciót átadnánk egy Brüsszel vagy Soros kijelölte civil szervezet vezetőjének, és ellentmondást nem tűrő hangon kijelentenénk, hogy nekünk semmi, de semmi elképzelésünk sincsen országunk jövőjéről.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ha lehet, még egy kicsit halogatnánk ezt a döntést, még egy kicsit töprengünk rajta, szeretnénk-e a brüsszeli Főnénik és egyéb nemzet- és Európa-vesztők szája íze szerint demokraták és európaiak lenni. Kicsit várnánk még a lobotómiával.
Ellenben határozottan megkérjük miniszterelnök urat, hogy a ma hozzánk látogató finn miniszterelnöknek tegyen már fel a nevünkben is néhány kérdést. Például ezeket:
1. Nem veszélyezteti-e a finn jogállamiságot, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, hanem a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el a normakontrollt? 2. Mi a helyzet a számi kisebbséggel? Rendjén van-e, hogy a finn Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság olyan döntést hozott, amely sértette a számik önrendelkezési jogát? 3. Az előzővel szoros összefüggésben: miért van Finnországban elkülönült közigazgatási bíróság, ha Magyarország ellen eljárást indítottak azért, mert vissza akartuk állítani a közigazgatási bíráskodást, amely egyébként a magyar közjogi hagyományok szerves része volt, és a kommunisták szüntették meg? 4. Nem aggályos-e, hogy Finnországban a bírákat az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, továbbá a bíróságok központi igazgatása az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik? Nem sérti ez a hatalmi ágak szétválasztásának elvét? 5. Mit szól ahhoz, hogy az EU 2019-es igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás hatékonyabb és progresszívabb, mint a finn? 6. Nem érzi-e aggályosnak, hogy európai összehasonlításban Finnországban kiemelkedően magas a rasszista indíttatású, a kapcsolaton belüli és a nők elleni erőszakos cselekmények száma? 7. Nem ad-e okot aggodalomra ön szerint az, hogy a finn média a pluralizmusa és tulajdonosi hátterének átláthatósága szempontjából meglehetősen kritikus állapotban van, miképpen ugyanilyen kritikus állapotban van a szerkesztői szabadság, amelyet a tulajdonos tetszése szerint befolyásolhat? Mit szól ahhoz, hogy csak a Sanoma-portfólió egyedül eléri és befolyásolja a finn lakosság kilencvenöt százalékát?
Kérjük tehát a magyar miniszterelnököt, hogy ezeket a kérdéseket vitassa meg finn kollégájával. Leginkább azért, mert a döntéseink előtt tudni akarjuk, csak nekünk kell-e lobotómiát végeztetni magunkon, hogy jó európaiak lehessünk, vagy ez mások számára is előírás?
Na lássuk ennek a majomnak az országában , hogyan állnak a demokratikus alapértékek
1. Nem veszélyezteti-e a finn jogállamiságot, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, hanem a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el a normakontrollt? 2. Mi a helyzet a számi kisebbséggel? Rendjén van-e, hogy a finn Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság olyan döntést hozott, amely sértette a számik önrendelkezési jogát? 3. Az előzővel szoros összefüggésben: miért van Finnországban elkülönült közigazgatási bíróság, ha Magyarország ellen eljárást indítottak azért, mert vissza akartuk állítani a közigazgatási bíráskodást, amely egyébként a magyar közjogi hagyományok szerves része volt, és a kommunisták szüntették meg? 4. Nem aggályos-e, hogy Finnországban a bírákat az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, továbbá a bíróságok központi igazgatása az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik? Nem sérti ez a hatalmi ágak szétválasztásának elvét? 5. Mit szól ahhoz, hogy az EU 2019-es igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás hatékonyabb és progresszívabb, mint a finn? 6. Nem érzi-e aggályosnak, hogy európai összehasonlításban Finnországban kiemelkedően magas a rasszista indíttatású, a kapcsolaton belüli és a nők elleni erőszakos cselekmények száma? 7. Nem ad-e okot aggodalomra ön szerint az, hogy a finn média a pluralizmusa és tulajdonosi hátterének átláthatósága szempontjából meglehetősen kritikus állapotban van, miképpen ugyanilyen kritikus állapotban van a szerkesztői szabadság, amelyet a tulajdonos tetszése szerint befolyásolhat? Mit szól ahhoz, hogy csak a Sanoma-portfólió egyedül eléri és befolyásolja a finn lakosság kilencvenöt százalékát?
Viszont semmin nem tudok szomorkodni sem - egyszerűen hiányzik az emocionális mentális képesség hozzá, pontosabban szorgos törekvéssel lehet ezt elérni. (ha már így rólam van szó:-) Az nagyon szórakoztatónak tűnik ha finnugor harcol finnugor ellen, hogy ki a kevésbé finnugor. Egyik a finn, a másik az ugor. Már-már olyan ez mint az Anyszentegyház szakadása.
