De ti liberálisok, nyilván ha volt is, lebontottátok a kerítést, a kertkaput, szúnyoghálóra cseréltétek a bejárati ajtót. Vagy a szúnyogot is beeresztitek? Hiszen jogai vannak!!!
Csakhogy itt már nem kis rendről van szó, hanem nagy rendetlenségről.
A rengeteg muszlim beengedésével Európa pont a szabadságát veszíti el. De ezt egy liberális sosem fogja beismerni. Pedig pont a liberálisok lesznek az első áldozatai ennek.
Én arra lennék főleg kíváncsi, hogy a belvárosi eredményt mivel magyarázza a balliberális.
Nincs internet, nem tudták ezért olvasni a 444-et? Csak a Migráns1-et tudják befogni? Nem sikerült így lekommunikálni a disznótartó Józsi néninek a buzinász előnyeit? Megfélemlített közmunkások, irigy tanulatlanok lakják?
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Magyarországról általában a legjobb gimnáziumok (Fazekas, szegedi Radnóti, budapesti Radnóti, stb.) diákjai jelentkeznek a külföldi elitegyetemekre, míg az Egyesült Királyságban élő diákoknak sokkal alacsonyabb a belépési küszöb; ők valahová mindenképpen beadják a jelentkezést az angol felvételi rendszeren, a magyar felvi.hu-hoz hasonló UCAS-on keresztül.
Tehat ez azt jelenti, hogy a magyar elitgimnaziumok a brit kozepszintnek felelnek meg.
Az intézmény évente közzéteszi a felvételik adatait nemzetiségre és sikerrátára lebontva, és a magyar diákok az utóbbi években folyamatosan a legjobbak között voltak: ami az alapkézésre jelentkezők felvételi arányait illeti, 2015-ben és 2016-ban is a második helyen álltak.
Tavaly változott a helyzet: a frissen közzétett adatok szerint az összes országból érkező jelentkezők közül a magyar diákok voltak a legsikeresebbek. 103 magyar felvételizőből 28-at vettek fel Cambridge-be, ami 27.2 százalékos sikerrátát jelent. A második helyezett ciprusi jelentkezők 24,8 százalékát, a harmadik helyen álló szingapúriak 23 százalékát vették fel tavaly Cambridge-be.
Még az angoloknál is jobbak
A magyar diákok eredménye azért is figyelemre méltó, mert még a Nagy-Britanniából Cambridge-be jelentkezőkét is felülmúlja: az összes brit területről a jelentkezők átlagosan 20.3 százalékát vették fel tavaly az egyetemre. A brit régiónkénti bontásból kiderül, hogy egyedül az észak-ír diákok teljesítménye múlta felül a magyarokét (az ottani jelentkezők 29,2 százalékát vették fel), de például a Londonból és környékéről Cambridge-be pályázók sikerrátája 23,6 százalék volt – nagyjából annyi, mint a nemzetközi listán harmadik helyezett szingapúriaké.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Magyarországról általában a legjobb gimnáziumok (Fazekas, szegedi Radnóti, budapesti Radnóti, stb.) diákjai jelentkeznek a külföldi elitegyetemekre, míg az Egyesült Királyságban élő diákoknak sokkal alacsonyabb a belépési küszöb; ők valahová mindenképpen beadják a jelentkezést az angol felvételi rendszeren, a magyar felvi.hu-hoz hasonló UCAS-on keresztül.
A magyar sikerhez nagyban hozzájárulnak az olyan szervezetek, társaságok, amelyek mentorálják az itteni diákokat, ingyen segítenek a jelentkezésben, a felvételi elbeszélgetésre való felkészülésben, sőt az angliai kezdeti lépések megtételében is.
Ahogy az alábbi ábrán látható, a jelentkezők abszolút számát tekintve Kína vezeti a listát, összesen 702 felvételizővel, a második Hong Kong (548 jelentkező), a harmadik Szingapúr (439 jelentkező).
Ami a sikeres felvételizők arányát tekinti, a magyarokon, a ciprusiakon és a szingapúriakon kívül a román és a dél-koreai diákok fértek még be az első ötbe.
