"Ezt most úgy mondod, mintha a német gazdaság nem lenne totál hozzákötve a külföldhöz."
Persze, mivel kivitelre is termel. De amik ott termelnek, azok túlnyomórészt az ő saját nemzeti vállalataik, másként szólva a saját országuk vagyona.
És az sem mindegy, hogy ez a "ki van kihez hozzákötve" mekkora mértékű; nyilván a németekhez több ország van hozzákötve, több a tőlük függő, mint akiktől ők függnek (azok már tényleg a legnagyobbak). Ti elégedettek vagytok azzal, hogy mekkora mértékben vagyunk kiszolgáltatva a külföldnek?
Hát hiába írta még a simicskista hikál is, hogy nemcsak a "sámánok" szerint ilyen jó a magyar gazdaság szerkezete, hanem brit tudósok neves harvardi professzorok szerint is?
És úgy olvastam, hogy éppen a magyar gazdaságban jelen lévő tudásra hivatkozva állítják ezt, nem a szalagmunkások olcsó bérére.
Tényleg "rohadtul kitűnő" ez a "magyar" gazdasági szerkezet, amely szinte teljesen hozzá van kötve a külföldhöz, úgyhogy ha ott bukta van vagy az itteni leányvállalataik továbbállnak, akkor azzal vége is a "magyar gazdasági csodának". Aztán marad az EU-s pénzek lehívása, hogy a fideszes zsírosparasztok azért tudjanak még tovább gazdagodni hülyeségek építése által.
Tudjátok, én azt, hogy a magyar gazdaság valóban magyar és kitűnő szerkezetű is, nagyjából az 1900-as évek elejére teszem, amikor megszülettek nagyvállalataink a híradástechnikában, járműgyártásban, élelmiszeriparban, stb. Elismerem, hogy többeket külföldi származású ember alapított, de akkor is Magyarország adta a teljes bázisát, a nevét, a történelmét, a nyersanyagot, a munkaerőt hozzá. És lássuk be, a külföldi származású alapító is vérig sértődne, ha kétségbe vonnánk a vállalata és az ő magyarrá vált mivoltát. De nemcsak külföldi származásúak, hanem itteniek is alapítottak sikeres és nemzetközi hírű nagyvállalatokat.
Na, ezeket kellett volna továbbfejleszteni a rendszerváltás utáni években, és most sem azon lelkendezni, hogy a külföldiek milyen nagyszerű bedolgozóivá váltunk.
Nem véletlen, hogy a gazdasági miniszter Varga Mihály a legnépszerűbb magyar politikus. Alig tíz évvel a válság után. Nem is tudom, van-e még ilyen ország a világon.
És persze minél sikeresebb a gazdaság, annál rosszabb, igazságtalanabb a választási rendszer a gellenzék szerint.
Magyarország potenciálisan a világ egyik legsikeresebb gazdasága (lehetne).
Összetett = jó
A gazdasági komplexitás (vagy magyarul szólva összetettség) mérése egy relatíve új dolog, néhány éve kezdték el vizsgálni a Harvardon, a lista első verziója 2011-ben jelent meg, a legutóbbi pedig idén nyáron.
A 2015-ös adatokon nyugvó lista alapján Magyarország a világ nyolcadik legösszetettebb gazdasága, előttünk csak a prosperitás olyan híres szigetei vannak, mint Németország, Svájc, Ausztria vagy Svédország. Egyedül a hetedik helyezett Csehország mozog velünk egy ligában, bár ők most és mindig is valamivel gazdagabbak voltak nálunk.
A magyar helyezés már csak azért is érdekes, mert a harvardi kutatócsoport szerint a gazdasági összetettség a jövőbeli GDP-növekedés legjobb fokmérője. A két mutató között nagyon erős összefüggés van, kicsit leegyszerűsítve az eredményeket, a gazdasági összetettségen alapuló elemzés
78 százalékos pontossággal képes megmondani, hogy középtávon hogy növekszik egy ország.
Emögött az a felismerés rejlik, hogy az összetett gazdaságok több “tudást” tartalmaznak, és jobban képesek alkalmazkodni a változó külső-belső gazdasági-technológiai körülményekhez. A legösszetettebb és “legokosabb” gazdaságok pedig nem feltétlenül a leggazdagabbak, de nem is azok a szegény országok, amelyek mostanában lenyűgöző GDP-növekedést produkálnak, ám ezt nagyon alacsony bázisról teszik. Számukra kis plusz “tudás” is nagy növekedést hoz, de ahogy haladnak előre, egyre nehezebb lesz a tanulási folyamat, mert egyre nehezebb dolgokat kell elsajátítaniuk.
