Keresés

Részletes keresés

jogértelmező Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1801

A nem digitális visszacsatolt hálózatok viselkedése olykor kaotikus, kiszámíthatatlan.

Előzmény: Törölt nick (1798)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1800

Egyesek a hullámfüggvényt a részecskével azonosítják. Pedig a részecske nem tud átmenni két résen egyszerre.

De a hullámfüggvényből csak akkor lesz részecske, ha egy erre a feladatra specializált detektoron összeomlik.

És az egy pontszerű hatásközpont, amit részecskének nevezünk.

Minkowski ábrán az ilyen pontszerű valamit neveznek eseménynek.

 

Persze kérdéses, hogy térben és időben mennyire lokalizált.

És ezzel eljutunk a pontszerű töltés megoldatlan problémájához. Mert annak az energiája végtelen kellene legyen.

Voltak találgatások, hogy az elektron tömegének hányad része származik a töltéséből. Elektromágneses tömeg.

 

Na de azt nem szükséges feltételezni, hogy ténylegesen egyetlen pontba be kell zárni a töltést, szignularitásba.

Feltételezhetnénk azt is, hogy a töltés egy struktúrából adódó emergens tulajdonság.

 

Ne egy foton jöjjön a távoli galaxisból, hanem egy elektron. Hol van a töltése?

Előzmény: pert2 (1789)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1799

A "filozófiai" kérdés a következő: mely tulajdonság lehet olyan, amely már nem vezethető vissza struktúrákra.

Ha azt gondolnánk, hogy valaminek a mennyisége ilyen, akkor még bekavarhat a számelmélet. Mert a puszta számok között is lehet összefüggéseket találni, például oszthatósági problémák. Tehát mennyiségből is csak az jöhet szóba, ami már tovább nem osztható.

Előzmény: construct (1790)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1798

De akár kamera és monitor nélkül is meg lehet oldani a dolgot tisztán szoftveres megoldásokkal. Igen udorító számítási igénye van egy ilyennek, de aki ért a programozáshoz, játszhat ilyenekkel...

 

Pl itt van egy ilyen megoldás:

 

https://www.youtube.com/watch?v=O5RdMvgk8b0&t=

 

 

Felmerül, hogy ha ilyen érdekes mintázatok tudnak kialakulni egy ilyen visszacsatolt rendszerben, akkor esetleg nem egy hasonló jellegű folyamat zajlik "nagyban is"?

Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1797

Na dobok be valami érdekességet. Ne csak egy logikai IGEN kaput (2db inverter) vagy egy logikai NEM kaput csatoljunk vissza (kétállapotú oszcilláció), hanem mondjuk egy sok bemenetű, sok kimenetű logikai szerkezettel tegyük meg ugyanezt.

 

Tehát csatoljunk vissza egy mátrixot önmagába valami transzformáció közbeiktatásával.

 

Egyszerű kísérlet a camera feedback. Nagyon érdekes mintázatok tudnak megjelenni egy ilyenbe.

 

A monitor pixelei egy mátrixot alkotnak. Minden egyes cella különböző súlyozottsággal kapcsolódik a többihez, tehát tulajdonképpen egy neuron modellel lehet leírni. Pl 1000x1000 pixeles visszacsatolt rendszerben egy pixel egy olyan neuronnal ekvivalens, ami 1 millió bemenettel kapcsolódik a többihez. Tehát egy visszacsatolt neurális háló, ami labilis állapotok sorozatában oszcillál.

 

Nagyon érdekes mintázatok tudnak ezekben megjelenni. Mindenféle természetben megjelenő matematikai mintázatok. Spirálok, 6-szögek, mindenféle geometriai formák amik körül kisebb geometriai formák keringenek.

 

Találtam két nagyon látványos camera feddback ábrát, amit egy sima TV, meg kamera segítségével hoztak össze. Még akár ilyen látványos mintázatok is ki tudnak alakulni spontán...

 

Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1796

Arról nem is beszélve, hogy már egy ilyen üresség leképzéséhez is egy rakás információ kell...

Előzmény: Törölt nick (1795)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1795

Nem tudom, szerintem az üresség már egy nagyon konkrét valami, ami nem semmi. Pl definiálhatunk 3 bázisvektorral egy vektorteret, a tök homogén, tök üres, de mégis egy matematikai objektum. Tehát már valami, ami nem semmi...

 

Pl definiálható benne a térfogat, vannak benne diszkrét távolságok, stb... 

Előzmény: jogértelmező (1792)
Elminster Aumar Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1794

"Amit írtál, az természetesen egy HÜLYESÉG, már megbocsáss."

 

Természetesen nem az.

Hallgass @construct-ra, ő ért hozzá.

 

A c2 csakis azért van benne Einstein egyenletében, mert más mértékegységben mérjük a tömeget és másikban az energiát. Ugyanez az eset a k Boltzman-állandóval. Az is pusztán csak azért létezik, mert bohó eleink nem tudták, hogy a hőmérséklet is energia, ezért aztán a hőmérsékletnek is más mértékegységet adtak, mint az energiának. Természetes mértékegység-rendszerben számolva a k=1 azaz lehagyható minden képletből.

Előzmény: DcsabaS (1772)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1793

Nem biztos, hogy helyt álló a definíciód, hogy a semmi a valaminek a negáltja... Sok féle valami lehet, melyiknek a negáltja?

 

Egy nem létező dologról beszélünk. Aminek van egy létező tulajdonsága. Az, hogy NEM létezik.

 

Ez már önmagában is egy ellentmondásos gondolat. Létező tulajdonsága csak létező dolgoknak kéne, hogy legyen.

 

Mintha a semmi már tartalmazná az ellentmondást... Pont ez kell nekünk, hogy begyújtsa a folyamatot...

 

 

Egyébként valaki definiálná a létezés fogalmát? 

Előzmény: jogértelmező (1792)
jogértelmező Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1792

A semmi a valami logikai inverze, azaz negáltja. Csak egy fogalom - az üresség szinonímája.

Előzmény: Törölt nick (1788)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1791

Hát, végül is az ellentmondás lehet hogy aktív része a létezésnek. ;)

 

Én most hazudok, azt állítom... Igazat mondtam, hazudtam? Ring osszcillátor... Páratlan számú visszacsatolt inverter...

 

Van egy olyan gyanúm is hogy a logikai tagadás lehet a dinamizmus oka. Talán minden inhomogenitás és állapotváltozás visszavezethető tagadásra. Logikai ellentmondásra, ami a rendszert állapotváltozásra készteti (pl a visszacsatolt inverterünket, hogy valami nagyon egyszerű rendszerben legyen demonstrálva az elv).

 

 

Előzmény: construct (1790)
construct Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1790

"amíg bármilyen anyagdarabnak tulajdonságai vannak, addig struktúrát lehet benne találni."

Ezzel azt állítod, hogy nem létezik tulajdonság struktúra nélkül. És aztán mégis ezt mondod:

"És ezt egészen addig lehet folytatni, amíg struktúra-mentes tulajdonsághoz jutunk."

Vagyis szerinted mégis léteznek tulajdonságok struktúra nélkül.

Kész az önellentmondás.

Amiből persze bármit le lehet vezetni. Csak az a probléma, hogy bárminek a tagadását is.

Előzmény: Törölt nick (1787)
pert2 Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1789

Ha pl az egy millard eve kibocsajtott foton hullamfuggvenyenek a fule mar itt van nalunk, a farka mwg meg a sajat tavol galaxisaban, aztan hirtelen fotonna valik es becsapodik a spektrometerunkbe, akkor pl nem igazan illik neki a tavoli galaxis mostani tavolodasi sebessegenek mwgfeleloen voroseltolodni. Ha viszon a regi tavolodasi sebessegre emlwxik, akkor meg borul a mostanaban divatos gyorsulva tagulo vilagegyetem elmelet.

Előzmény: DcsabaS (1769)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1788

Én odáig jutottam a felbontással hogy a legegyszerűbb struktúra valami féle A=A jellegű geometriátlan visszacsatoló hurok. Tehát ilyen topológiai hurok, mint egy gráfban egy hurokél. 

 

Van egy olyan gyanúm, hogy minden létező dolog leképezhető egy fekete dobozra, aminek van n bemenete és kimenete és m darab visszacsatoló hurok  van a kimenteről a bemenetre. A dobozon belül pedig egy elemi logikai műveletvégző elemekből összerakott hálózat.

 

Na most a legegyszerűbb struktúra 1db bemenettel és kimenettel rendelkezik ugye. Ilyenekre kéne szétkapni a semmit.

 

A semmi ugye felfogható végtelen számú nem létező struktúra lehetőségének is. Tehát csomó ilyen nem létező dolgot tartalmaz virtuálisan. Mint egy márványtömb. Példaként hány féle szobor van benne? Hogy az egyikhez hozzájussunk, le kell kalapálni a felesleget.... De elég sok... különböző félét bele lehet képzelni...

 

Szóval a sok lehetőség közül talán a legegyszerűbb képes lenne a saját maga szempontjából a saját okán létezni, úgy hogy a saját magának az építőeleme. Egy ilyen ön magát okozó függvény...

 

Aztán beindul a semmiben a logikai oszcilláció, ami leképzi ezt az egész mindent...

Előzmény: Törölt nick (1787)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1787

Igen.

 

Abból indultam ki, hogy az anyag tulajdonságait a felépítése határozza meg.

Tehát amíg bármilyen anyagdarabnak tulajdonságai vannak, addig struktúrát lehet benne találni.

És ezt egészen addig lehet folytatni, amíg struktúra-mentes tulajdonsághoz jutunk.

Ami nem lehet számszerű sem, nem lehet skalár, mert ott már beléphet a számelmélet.

Igen/nem. 0/1

Előzmény: Törölt nick (1786)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1786

Nem tudom foglalkozott e valaki ilyen jellegű megközelítéssel (információ alapú világkép, szimuláció hipotézis, stb).

 

És ha igen jutott e valamire?

Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1785

Vannak ilyen új megközelítések, hogy az abszolút semmiből ki lehet szülni a logikai törvényeket. Aztán ezekből az elemi önviszonyuló függvényekből struktúrákat lehet építeni. Tehát a semmit szét lehet kapni ilyen ellentétes logikai egységelemekre. És azokkal lehetne talán kezdeni valamit.

 

 

Mindenesetre ha teret egy vektortérnek fogjuk fel, amiben az anyagi részecskék ilyen geometriai formák, inhomogenitások a vektortérben, akkor a vektorok számokra bonthatók, azok meg igen-nem sorozatokra, tehát elvileg csak információból összerakható lenne az univerzum, meg minden, ami csak létezik.

 

Ez egy vonzó megközelítésnek tűnik. Főleg, ha már a teretlen, időtlen, axiómátlan abszolút puszta semmiből ki lehet hozni a logikát és információt. Szóval talán ilyen önreflektáló matematikai függvényekből fel lehetne építeni a dolgot...

 

 

Előzmény: DcsabaS (1776)
construct Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1784

Minkowski ábrán éppen nem, mert ez nem görbületlen téridőben történik.

Előzmény: Törölt nick (1782)
construct Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1783

"a gravitáló tömeg-energia ekvivalencia LOKÁLISAN érvényesülő összefüggés"

Ez egy dilettáns haladzsa. Ha kicsit is ismernéd az általános relativitáselméletet, nem égetnéd maga ilyesmivel:

"ezért a szingulartáson kívüli részt GARANTÁLTAN NEM LEHET üresnek tekinteni, hiszen ott energia és ezért tömeg is kell legyen"

 

"A másik idézeted is TÖK HÜLYESÉG"

Erre gondolsz?:

"az egész kvantumfizika annak belátásából indult, hogy ezen a mikroszkopikus szinten többnyire értelmét veszti a mozgás klasszikus fogalma. Illúzió azt feltételezni, hogy a részecskék valamiféle pályákon mozognak, hol ekkora, hol meg akkora sebességgel, miközben egyszer itt, máskor meg ott találhatók meg."

Miből képzeled, hogy itt valakit idéztem?

Nem, ez egyáltalán nem idézet, ám téged azonnal leleplez a magad primitív nyelve, amin megszólalsz.

 

"A kvantumfizika  . . . leírja azt, mely fizikai mennyiségek milyen kombinációban írják le a mozgásukat"

 

A virtuális részecskék keletkezése és annihilációja semmiféle értelemben nem mozgás, épp ugyanannyira nem, mint amennyire az elektronok se keringenek az atomhéjakon.

 

"ha valaki úgy igyekszik népszerűsíteni egy tudományt, hogy közben maga sem érti azt eléggé, és ezért komoly tévedések is maradnak a "népszerűsítésében", az áltudományos."

 

Éppen ezt műveled itt te. Nagyképűen és tudatlanul. Ezen az se sokat javít, ha a szamárságaidat NAGYBETŰKKEL próbálod sulykolni.

 

 

 

Előzmény: DcsabaS (1778)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1782

Lehetne ezt a fény utat Minkowski ábrán megmutatni?

Előzmény: Elminster Aumar (1763)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1781

Mint írtam, a tudomány ismerete nélkül nem lehet a tudományost a nem tudományostól biztonságosan elkülöníteni, leszámítva az egészen triviális eseteket, amikor viszont memetikára sincs szükség.

 

Hogy egy példát hozzak (úgy látszik szükséges):

Tegyük fel, hogy két ember vitatkozik, miközben az egyik elemi logikai hibákat követ el. Ez elég nagy valószínűséggel vezet arra, hogy a következtetéseinek egy része hibás lesz. De mi köze ennek a mai tudományhoz? Semmi. (Ez Arisztotelész idején volt akut kérdés, és ezért Arisztotelész filozófiai iskolájának fontos hivatása is volt a helyes (logikus) gondolkodás megismertetése és elterjesztése. Ma már ezt csak bölcsészeknek magyarázzák, de amúgy nekik meg hiába. Ha valaki manapság meg akar tanulni logikusan gondolkodni, az tanuljon matematikát.)

Előzmény: MemetikaTan (1777)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1780

Mint írtam, sem Mérő Lászlóval, sem Egely Györggyel nem óhajtok foglalkozni. (Ha ráveszed őket arra - él még az Egely egyáltalán? - hogy írjanak ide, akkor lehet szó vitáról.)

 

Az, hogy a Big Bang elmélettől Stephen Hawking a halála előtt megpróbált visszatáncolni, a következő lehetőségeket veti fel:

- vénségére meggárgyult, és azért hőkölt vissza egy jó kis elmélettől, vagy

- az emlélet nem is volt olyan jó, és már viszonylag fiatalon meggárgyult, hogy egyáltalán elfogadta... LOL

 

Nade tréfán kívül: az inkvizíció Galileivel is visszavonatta azt a tanát, miszerint "a Föld kering a Nap körül, és nem a Nap a Föld körül", de erről csak az inkvizíció hitte azt, hogy bármit is számít, mert a tudósokat a vallásos hívők mintájára próbálták meg elképzelni, vagyis hogy majd követni fogják a legfőbb tudós legújabb dogmáját. Csakhogy a tudomány másképp működik: előállhat valaki egy jó ötlettel, akár csak mint egy viccel, vagy abszurditással, aztán vissza is vonhatja azt, akár napjában ezerszer is, mindez SEMMIT SEM SZÁMÍT, mert a többi kutató elme magát az ötletet fogja megvizsgálni, letesztelni, és annak alapján fogja meghozni a SAJÁT ítéletét róla. Ha egy gondolat kiszabadult a virtuális palackból, már nem lehet visszatuszkolni oda.

Ami a sok ősrobbanásos elképzelést illeti, az is csak triviális elképzelés a sok között. Hogy ezt Hawking valami nagy felismerésnek hitte, azt megértem. De a te feltevésed szimplán csak ostoba (hacsak nem vagy már benne te is túlságoisan a korban - mert akkor esetleg nálad is elnézhető).

Előzmény: MemetikaTan (1775)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1779

Na jah, az idő egyre csak fogy! :-)))

Előzmény: jogértelmező (1771)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -2 0 1778

Idézed: "E megoldások közös jellemzője, hogy a teljes teret anyagmentesnek tekintik, egyetlen pont kivételével, ami a szinguláris pont."

Neked viszont pontosan értened kellene, hogy ez miért hülyeség, hiszen a gravitáló tömeg-energia ekvivalencia LOKÁLISAN érvényesülő összefüggés, ezért a szingulartáson kívüli részt GARANTÁLTAN NEM LEHET üresnek tekinteni, hiszen ott energia és ezért tömeg is kell legyen!

Pont ennek alapján lehet megérteni azt is, hogy feketelyukak egyesülésénél hogyan szabadulhat fel (és sugárzódhat ki) energia, jórészt gravitációs hullámok formájában! Ugyanis ez az energia sem a feketelyukak egyesülése előtt, sem pedig utána NEM AZ ESEMÉNYHORIZONTOK MÖGÖTT volt, és pláne nem a szingularitásban, hanem KÍVÜL!

 

A másik idézeted is TÖK HÜLYESÉG (úgy kátszik ma nincs szerencséd), ugyanis az, hogy egy mozgás másmilyen, mint amit a hétköznapi életben megszoktunk, még nem teszi azt nem-létezővé, ugyanakkor a c-vel való kapcsolata kézenfekvően bizonyítja azt.

A kvantumfizika NEM egyszerűen annak belátásából indul ki, hogy mikroszkopikus szinten nem klasszikus jellegűek a mozgások (ez még roppant kevés volna egy hasznosítható elmélethez!), hanem hogy leírja azt, mely fizikai mennyiségek és milyen kombinációban írják le a mozgásukat.

Előzmény: construct (1770)
MemetikaTan Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1777

Tényleg ne haragudj, de mint már korábban írtam, nem mennék ebbe bele mélyebben. Nem az én tévedésem és azoknak kell majd kijavítani, akik ezt hagyták és okozói. A memetika az eszmék darwinizmusa és nagy pontossággal ki tudja mutatni egy eszme,  elmélet, de akár egy marketing kampány hibáit is. Ennyi a mi szakmánk dolga. Azt megtettem. 

Előzmény: DcsabaS (1776)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1776

De mint világosan leírtam, nekem NINCSENEK olyan filozófiai elvárásaim, hogy:

- az Univerzum öröktől fogva létezzen

- keletkezzen

- megsemmisüljön

- ciklikusan újra formálódjon

- vagy bármi egyéb.

Én nem akarok valami előre kitalált filozófiai izét ráhúzni, csak jeleztem egy problémát (a fizikailag távol lévő és mégis lényegében azonos struktúrák eredetének a problémáját), amit ezidő tájt egyetlen más elmélet sem tud megmagyarázni, csakis az általánosított evolúcióelmélet. Na most ha valakinek akadna egy épkézláb alternatív elmélete, NOSZA, vizsgáljuk meg! (De eddig legtöbben még a problémát sem ismerték fel.)

És mint írtam, az általánosított evolúcióelméletnek az Univerzum fizikai evolúciójára nézve vannak olyan következtetései, amelyek érdekes módon jól illeszkednek a Big Bang elmélet egyes hipotéziseihez, amelyek viszont az elméletben bizonyos fokig önkényesen jelennek meg. Ezt a jelenséget a következő helyzethez tudnám hasonlítani:

- Valakik előjönnek azzal, hogy egy szigeten léteznek bizonyos "Jetik", bármik is legyenek azok, de lábakon járnak. (Ez eddig eléggé mesébe illő sztorinak tűnik.)

- Aztán valaki rájön arra, hogy a szigetre pár millió éve eljuthatott majmok egy populációja, ámde más nagyobb testű állatok nélkül.

- Ezek után viszont már magyarázatra lel az, hogy mely állatok utódai lehetnek a lábakon járó Jetik. Ez még mindig csak feltevés, de már nem önkényes.

Előzmény: ErkölcsTan (1768)
MemetikaTan Creative Commons License 2020.04.10 0 0 1775

Mérő Lacival már negyed századdal ezelőtt is közösen kutattunk egy emberi pszichikum képességeit feltáró csapatban. Most is szakmai kapcsolatban vagyunk egymással, mint memetikai kutatók és szakértők. Tehát minden logikus és erkölcsös alapom megvan rá hivatkozni a mémtérképek tekintetében, hiszen tény, hogy hazánkban az ő nevével és grafikus arcmásával van ez az eljárás népszerűsítve.

 

 

A nanoporfúziós reaktora esetében azért eléggé sokakat megtévesztett, komoly koponyákat vegyészeket is.

 

 

Az a helyzet, hogy a Bing Bang elméletet már a halála utolsó munkáiban és kijelentéseiben maga Hawking is cáfolni igyekezett. Szerinte valójába már sok ősrobbanás volt. Megértem, hogy ezt Te nem érted és nem vagy kellőképpen felkészült a témában. Így szerintem fejezzük is be az ezen való polémiát.

 

 

 

 

Előzmény: DcsabaS (1773)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1774

Nem sikerült meggyőznöd arról, hogy érdemes lenne memetikával foglalkoznom. Egy korai felismerésem, hogy a világon nem lehet MINDENT kispekulálni. Ha lehetne, akkor nem is volna szükség a természettudományokra, mert mindent ki lehetne spekulálni filozófiailag vagy az arisztotelészi logikával. De ehhez képest már maga Arisztotelész is úgy járt el, hogy az általa nevelt Nagy Sándort folyton arra ösztökélte, hogy küldjön neki a meghódított világból mindenféle különös dolgokat (növényeket, állatokat, emberek által készített eszközöket, leírt történeteket, stb.), ugyanis nincs ember, aki az ujjából ki tudná szopni a valóságot. A fizikára (meg a többi természettudományra) is ezért van szükség, mert MEG KELL NÉZNÜNK, hogy mi az ami van, mert pusztán kispekulálni nem lehet. Másszóval, amit a tudomány tud, azt nem lehet egyszerűen csak kispekulálni, és ezért a tudomány ismerete nélkül azt sem lehet megmondani, hogy mi az ami tudományos, és mi az amit nem. Ebből az egyenletből nem lehet eltüntetni a tudományt.

Előzmény: ErkölcsTan (1766)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1773

(Ha lehet Mérő Lászlóra se hivatkozzál, mert különben még dühbe találok jönni.)

 

Azt nem kétlem, hogy Egely dolgainál könnyű bizonyítani az áltudományosságot, dehát ez még nem jelent semmit.

 

Big Bang még mindig: ha valaki úgy igyekszik népszerűsíteni egy tudományt, hogy közben maga sem érti azt eléggé, és ezért komoly tévedések is maradnak a "népszerűsítésében", az áltudományos. Ennek megfelelően pl. a különféle folyóiratok és portálok (valamint "tudományos ismeretterjesztő" könyvek) többsége is áltudományos, sőt, sokszor még az iskolai tankönyvek is! Az ilyen áltudományos művek tipikus jellemzője, hogy általában nem nagyon segítik elő az igazi megértést, helyette inkább csak misztifikálják a dolgokat. (De ez nem egy szigorú szabály.)

Előzmény: ErkölcsTan (1761)
DcsabaS Creative Commons License 2020.04.10 -1 0 1772

Amit írtál, az természetesen egy HÜLYESÉG, már megbocsáss.

A tömeg az eredeti definíciója szerint a TEHETETLEN TÖMEG, amit akkoriban senki sem hozott azonossági összefüggésbe az energiával. Ilyen azonosság feltételezése még azután SEM szükségszerű, ha valaki felismeri a tehetetlen és a gravitáló tömeg kapcsolatát. Amit tehát Einstein megsejtett és kimondott, az NEM egy "nullmértékű" állítás volt!!! (Ezt csak kisiskolások hiszik így. Miután tanultak egy összefüggésről az iskolában, triviálisnak hiszik.)

 

De a lényeg: az E=mc2 összefüggés után világossá vált (és ehhez NEM kell E=m alakú semmitmondó okoskodásokat írni!!!), hogy amit mi nyugalmi tömegnek észlelünk, abban energia van, mégpedig nagyon sok energia. Sőt, ha mindenáron le akarod írni az összefüggésedet, akkor az valójában így lenne helyes: m(gravitáló)=E (megfelelő mértékegységben), és akkor valóban kifejezne valami érdemi újdónságot, mégpedig a következőt:

A gravitáció forrása az energia, így a gravitáló tömegé is, túl azon, hogy a tehetetlen tömegé is (ami csak egy adott térrészbe bezárt energia).

 

Megjegyzés:

Amúgy VESZEDELMESEN OSTOBA az az eljárás, amikor "kényelmi okokból" mindenáron ki akarják küszöbölni a különféle fizikai konstansokat, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, hogy vajon valóban minden körülmények között konstansok maradnak-e? (Ennek ostobasága csak ahhoz mérhető, amikor a részecskefizikusok tömegen nagyvonalúan mindig tehetetlen tömeget értenek, és aztán csodálkoznak, hogy jönnek a félreértések.)

Előzmény: Elminster Aumar (1759)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!