Igen, tudom, a kérdés provokatív.
De tudni szeretném a véleményeteket arról, hogy mi a közös a két vallásban miközben az alapvető értékeik különbözőek.
"A pogányokat pedig nem térítette senki, csak "megtérültek""
- Nem, nem egészen, bár miután ők is valamilyen istenben hittek, így nem igazán beszélhetünk hitetlen pogányokról....
- A pogányok térítésére Jézus az apostolokat kérte föl:
Mk 13,10"De előbb hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között."
Lk 24,47"És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve."
Péter ennek megfelelően járt el:
Csel 15,7"És mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén Péter, monda nékik: Atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az Isten régebbi idő óta kiválasztott engem mi közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangyéliomnak beszédét, és higyjenek."
Még a tanítványok is zsidók voltak, (nem Jézus követők!, Hanem saját vallásúak):
ApCsel11:29 „A tanítványok pedig elhatározták, hogy a szerint, a mint kinek-kinek közöttük módjában áll, küldenek valamit segítségül a Júdeában lakozó atyafiaknak:”
30. „A mit meg is cselekedének, elküldvén a vénekhez Barnabás és Saulus keze által.”
Mint ismert, Jézust is ők (vének tanácsa) ítélték halálra, így nehezen képzelhető el, hogy Saulus és társa Barnabás a pogányok között gyűjtött volna adományokat. Sőt, az is elképzelhetetlen, hogy ezek után Pál Jézus követője lett volna...
Barnabás evangéliuma is alátámasztja ezt a Bibliai sejtést:
„akik a Sátán befolyása alatt voltak, jámborságban élve, a legistentelenebb tanokat prédikálták, Jézust Isten fiának nevezték, elutasítván, hogy a körülmetélést Isten rendelte el, és megengedvén mindenféle tisztátalan húst…” (2. old.)
„Bizony mondom nektek, egy kutya is jobb a körülmetéletleneknél.”
„És miben hasonlatosak hozzájuk a körülmetéltek? Ezért megy a te szolgád Izrael Istenének nevében, és megöli a tisztátalanokat, akik káromolják az isten szent embereit.” (19-20.old)
A Római levélben is a diaszpóra-zsidókat szólítja meg:
Rm2:17 „Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.”
Rm7:1 „Avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, a míg él?”
"A kereszténység pedig valószínűleg nem a Római Birodalomban terjedt el, hanem Nepálban."
Valószínűsítem, hogy nemcsak 12-en voltak Jézus tanítványai, így többen elvihették a keresztény tanokat Rómába.
Én úgy gondolom, hogy a mai kereszténység mára már szinte hivatalosan is zsidókereszténység, még akkor is ha lustaságból, vagy megtévesztésből csak kereszténységként emlegetik.
A kereszténység szerintem a négy evengéliumra épülő erkölcsrendszer az Ószövetség nevű szűrő nélkül.
Az ideológia amit az olvtárstól beidéztem nagyjából arról szól, hogy az igazi kereszténységet a magyarok hozták be Európába, kvázi kiválasztott népként. Jézus zsidó származásának kétségbevonása és a magyarokkal közös eredetének levezetése szintén ide mutat. Ennyi. A legyilkolászásra én nem utaltam, ellentétben a citált olvtárssal, aki a zsidókat vádolta ezzel. De nem untatom ezzel a nagyközönséget, mert akit ez érdekel olvasson vissza, a többieknek meg mindegy.
Ha ez így van, akkor meg pláne igaz amit írtam. A pogányokat pedig nem térítette senki, csak "megtérültek" :-). Pál nem létezett, hanem valaki Pál álnéven levelezett, és ezt az illetőt úgy emlegetjük, hogy Pál. Arra tucatnyi bizonyíték van a Bibliában, hogy Pál a zsidókkal polemizált, arra viszont nincs, bizonyíték, hogy létezett. Kb. ennyit állítottál hirtelen.
A kereszténység pedig valószínűleg nem a Római Birodalomban terjedt el, hanem Nepálban. (ezt már én mondom)
Elnézésed kérem, nem minősítés volt a célom, hanem figyelemfelhívás egy olyan általánosítás kapcsán, aminek semmilyen előzmény nem volt sem az "itt és itt"-ben, sem az imént hivatkozott hozzászólásban:
Lásd a 37. hsz.-t
"Nem gyártottak maguknak ideológiát a kiválsztottságra, meg hogy le kell gyilkolni a másképp gondolkodókat."
"Az Újsövetség igen kevés instrukciót ad ahhoz, hogy mit kell csinálni a bálványimádókkal, ha nem akarják egykönnyen átengedni földjeiket vagy az aranyukat."
Ahogyan a rómaiak sem gyártottak ilyen ideológiákat úgy a magyarok sem tették. Én legalábbis nem ismerek a magyar vallásban semmi hasonló kitételt.
Az előzmények ismeretében beszéld meg az elvtársaddal és úgy minősítsd a hozzászólásomat. A csúsztatás az, amikor az összefüggésekből kiemeled a szöveget.
"A magyarok is gyártanak ilyet, amin (gondolom) nem lepődsz meg, hiszen te vagy ennek az egyik élharcosa. Pl itt, meg itt."
Figyelmesen végigolvastam mindkét hozzászólást, de sehol nem találtam benne semmilyen isteni kiválasztottságot, sem pedig máshitűek kiirtására vonatkozó isteni parancsot. Így az észrevételed finoman szólva is erős csúsztatás.
Megjegyzem, én nem ismerek (ettől még létezhet) olyan vallást, amelyben az Isten mások kiirtására buzdítana bármilyen okból kifolyólag, illetve sehol nem találkoztam a kiválasztottság gondolatával.
A magyar ősvallásban sem fordulnak elő ilyen kitételek, következésképp a kijelentésed ezért sem állja meg a helyét.
„Meglátásom szerint a kereszténység egy nagyon ősi ideológiából merít, lassan formálódva az őt befogadó kultúrák hatására, de az alap mindig azonos volt.”
Nem ugyan arról a vallásról beszélünk. Ugyanis a jelenlegi kereszténység jellegét tekintve judeo-kereszténység, úgy is mondhatnám, Saul-páli-mózesi kereszténység, és vajmi kevés köze van a jézusi hitvalláshoz.
Még egyszer hangsúlyozom, az Ószöv, és még az Újszöv legalább fele, azaz az egész Biblia cca. bő 90 %-a judaizmus tanítása, s alig 5-10 % tartalmazza Jézus gondolatait.
A mai kereszténység egyetlen szentírása ez a Biblia, amelynek ószövetségi része, azaz 75-80 %-a a zsidók szentírása is. Ilyen körülmények között nem lehet számottevő különbség a két vallás között.
Annak a kereszténységnek, amiről Te beszélsz, semmi köze az Ószövetséghez, ahogyan Jézusnak sem, hisz’ éppen Ő volt az, Aki féltve óvta tanítványait a „farizeusok és szadduczeusok tudományától” – Az Ószövetségtől….
„Itt tartunk ma, hogy vissza kell menni a kereszténység gyökereihez a Jézus előtti korokba, és a katolikus áramlattal párhuzamos, de brutálisan eltiport keresztény egyházak tanításaiból kell összelegózni, hogy mi is az ami valós még az Újszövetségben is, és mi az amit esetleg mások adtak Jézus szájába, és megpróbálták elfogadtatni a világgal.”
Az az érdekes, hogy ebben a keresztények a legkevésbé partnerek…
Én természetesen teljes mellszélességgel azonosulni tudok a gondolatoddal. (Magam is ebben az irányban kutakodok évek óta..)
Még mielőtt félreértés lenne. Nem "védem" az Ószövetséget. Nem "védem" az Újszövetséget, ugyanakkor nem is "támadom" egyiket sem. Ez nem erény, csak úgy mondom. Annyit merészeltem mondani, hogy egyik a másik nélkül értelmezhetetlen.
Különben, igazad van, ha valami, akkor éppen a Jelenések könyve az ami "alátámasztja" a bosszúálló istent és cáfolja azt, amit Jézus tanított róla. Aki elutasítja az Ószövetséget azon az alapon, hogy Isten nem lehetett ilyen a múltban, az ugyanazzal az lendülettel azt is mondhatja, (illene) hogy nem lehet olyan a jövőben sem.
Bennem speciel semmilyen előítélet sincs. A Szentírás egyes könyveivel szemben sem.
Persze olyan előítéletem sincs, hogy a Biblia minden szava igaz, vagy hogy hibátlan alkotás lenne.
Utólagos véleményeim vannak. Soxor olvasgatom egy az egyben a könyvek köyvét, meghallgatok bibliamagyarázatokat, aztán magam is agyalok az üzeneteken, a tanulságokon. Miközben az Evangéliumok, a krisztusi tanítás lényege eléggé egyértelmű és felemelő, egyéb könyvek esetében vannak aggályaim, megválaszolatlan kérdéseim és erőteljesen eretnek gondolataiban. Ha rajtam múlt volna, én pl. nem kanonizáltam volna a Jelenések könyvét, mert egy a hívek millióit zavarja össze a mai napig. De hát szerencsére nem rajtam múlt:-) Aztán a gyilkosságra való (ószövetségi) isteni felbujtásnak se látom a nekem szóló tanulságot. Te látod?:-)
Nyilván ki lehet forgatni a szavakat, a kérdés, hogy érdemes-e? A Jancsi és Juliska is egy történet, de nem önmagért való, hanem tanulsága van. Dávid története sem öncélúan került a Bibliába, hanem azért, hogy bizonyítsa, még a köztiszteletben álló hatalmasoknak is meg kell tartaniuk a törvényt, illetve következmények nélkül nem szeghetik meg azt. Tehát itt sem a sztori a lényeg, hanem a tanulság.
Persze ahhoz, hogy ez kiderüljön, talán előítélet mentesen kellene olvasni.
Az Utolsó vacsora semmiképp nem lehetett új szövetség, mert az a héberek szemében halálos véteknek számító vérszerződés volt, méghozzá TEST-VÉR-szerzős
De hát pontosan ezért (is) lehetett teljesen új és más szövetség!
Úgy is mondhatnám, hogy a példabeszéd az adathordozó, a tanulság az információ.
Igen. Csakhogy az Ószövetségben nem igazán vannak példabeszédek.
Történetek vannak (amit persze lehet és gyakran kell is szimbolikus értelemben, akár könyvnyi példabeszédként - pl. Jób - értelmezni), próféciák vannak és ókori bölcsességek vannak tömegesen.
Vajon mit mondott volna Jézus a tanítványainak, ha azok megkérdezték volna (ha merték volna):
- Mester! Őseink honfoglaló erőszakosságát valóban az Atya vezérelte?
"A másik orca odatartása meg a kenyérrel való visszadobás koncepciója nem talált komoly viszhangra a farkastejen nevelkedett testvérgyilkos legendájára épülő rabló gyarmatbirodalomban."
A demagóg pocskondiázás eléggé komolytalanná teszi a mondanivalódat. A Római Birodalmat olykor szeretik beállítani ilyen nagyon negatív színben, de igazság szerint semmivel sem volt rosszabb a többi birodalomnál - csak a legtöbbnél hatalmasabb. Viszont sok tekintetben előrehaladottabb is volt még a középkori nemzeteknél is.
"Érdekes módon, szinte az összes apostol keletre ment téríteni, és ott sokkal fogékonyabbak voltak a népek Jézus tanításaira és nem volt szükség arra, hogy az Ószövetségbe bugyolálják."
A tizenkét apostol valóban keletre ment, de nem azért, mert Teheránban, Delhiben, vagy Ulánbatorban fogékonyabbak lettek volna a népek Jézus tanítására ők pedig a könnyebb ellenállás irányába haladtak. Ha így lenne, akkor ott jött volna egy erős keresztény közösség/állam. Valójában a szórtan élő zsidókhoz mentek és őket próbálták téríteni. Pál apostol ment a "pogányok" közé. Az ő működési területe a Római Birodalom keleti fele. Sokkal nagyobb "eredményeket" ért el, mint a másik tizenkettő együttvéve. Azt a módszert választotta, hogy a pogányok hiedelmeit és hitük sarokköveit beépítette a tanításába, ezzel "megvásárolta őket". Nem kellett mindent feladni, csak másképpen érteni. A Nagy Boldog Asszonyt lehet azonosítani Szűz Máriával, az alvilágot a pokollal, oszt jó napot. A zsidókkal ezt nem lehetett megtenni, ezért kezdték el őket üldözni a pogányokból lett keresztények. Azért negligálják sokan az Ószövetséget, mert ezzel negligálhatják a zsidókat. Természetesen a Jézusi szeretet nevében, mert másképp hogy?
"És nyilván keletről jöttek azok az "eretnek" tanok, amiket aztán tűzzel-vassal és nyilván Ószövetségi szigorral kellett irtani."
Azt hiszem az eretnek tanok éppen nem jöhettek keletről, hiszen az eretnekség kifejezést a kereszténység fő áramától való eltérésre alkalmazták. (jellemzően a katolikusok) Eretnek csak keresztény lehet, mindenki más pogány. Persze ez nem változtat azon, hogy "tűzzel-vassal és nyilván Ószövetségi szigorral" irtsák őket. Már amikor a hatalmukban volt. Így jártak a bogumilok, a katarok a husziták és még sokan. Megúszták azonban pl. az anglikánok.
Ezek az "eretnekségek" azonban nem keletről jöttek, hanem nyugaton keletkeztek. Sőt a keleti keresztény közösségek mint tudjuk a legfundamentalistábbak. (ortodoxok)
"Nem gyártottak maguknak ideológiát a kiválsztottságra, meg hogy le kell gyilkolni a másképp gondolkodókat.
Ezek egyszerűen csak az erősebb kutya elve alapján éltek."
Minden nép gyárt magának erre ideológiát, a japánoktól a perzsákon keresztül az amerikaiakig. Legfeljebb ennek nem maradt fenn úgy az írásos nyoma, mint a zsidóknál. A magyarok is gyártanak ilyet, amin (gondolom) nem lepődsz meg, hiszen te vagy ennek az egyik élharcosa. Pl itt, meg itt. Ami nem baj, csak ha másnak lehet, akkor gondolom a zsidóknak is.
"A bennszülötteket az Ószövetség alapján "térítették"...
Az Újsövetség igen kevés instrukciót ad ahhoz, hogy mit kell csinálni a bálványimádókkal, ha nem akarják egykönnyen átengedni földjeiket vagy az aranyukat."
Ez tipikus kettős mérce. Ha a keresztények "gonoszak", akkor az azért van, mert az Ószövetséget követik, ha "jók" akkor az Újszövetséget. Valójában mégiscsak Jézus nevében gyilkolásztak. Talán még a keresztet is a tűzre vetették, ha nem égett megfelelően a máglya.
"De az Ószövetséggel ügyesen összekapcsolva már nagyon hasznos kézikönyv lett a kalózkodáshoz, gyarmatosításhoz...
Ezért kellett 397 ig várni, amikor a Carhagói zsinat összeállította a Bibliát.
Így már könnyebb volt államvallássá tenni."
Majdnem jó. De ne felejtsd el, hogy az Újszövetséget is akkor tákolták össze, ilyen alapon pedig semmi különbség nincs köztük, egyik sem magasabb rendű, mint a másik. Összenőtt, ami összetartozik.
A szövetség lényege mindenek előtt a föld birtoklásában mutatkozik meg:
Igaz, az első szövetség Noéval köttetett, és nincs köze a földhöz (1M9:11)
A második Ábrahám és Él között történt, s már a föld birtoklásáról szólt (1M9:11)
Ez a kettő minden bizonnyal a kánaáni legenda része lehetett, ezért volt szükség egy következőre még Ábrahám életében, amely a szövetség jeleként a körülmetélést is tartalmazza:
Ez a harmadik is elsősorban a föld tulajdonlásáról szól, de itt átnevezi az Úr Ábrahámot, és itt lesz a szövetség jele a körülmetélés. Szerintem ezt utólag illesztették a történetbe. (1M17:2)
A negyedik Jákóbbal köttetett, és itt is van átnevezés (Jákób>Izrael). Az ígért föld itt is kiemelt fontossággal bír, a népek, királyok származtatásán túl. (1M35:10-12)
Ha a föld tulajdonlása körül minden rendben lett volna a héberek részéről, akkor nem lett volna szükség az Új szövetségre. De miután volt probléma, mert a kánaániták nem voltak olyan feledékenyek, hogy ne emlékezzenek arra, hogy az ő legendáik szerint ők kapták a földet, s nem a betolakodó héberek. Így tudta ezt még Jézus idejében is a szamáriai asszony:
Jn 4:12 „Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat,…” - A földdel együtt.
Ezt Jahve is pontosan tudta:
3M20:24 „Néktek pedig mondom: Ti örökölni fogjátok az ő földüket, mert én néktek adom azt örökségül, azt a tejjel és mézzel folyó földet. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kiválasztottalak titeket a népek közül.”
A szerződés az szerződés, azt nem lehet megszegni:
Ez11:15 "...Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül."
Tehát Jézus kivégzése kapóra jött, s úgy tüntették föl, mint valami áldozati bárányt, aki elviszi Izrael (Kánaán) bűneit és halála révén a kiválasztottak végre elnyerik az ígéret föld tulajdonjogát:
Zsid 9:15 „És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét.”
Az Utolsó vacsora semmiképp nem lehetett új szövetség, mert az a héberek szemében halálos véteknek számító vérszerződés volt, méghozzá TEST-VÉR-szerződés. Az örök testvériség fogadalmaként...
A mózesi törvények szerint:
„Valaki megeszik valami féle vért, az az ember gyomláltassék ki az ő népe közül.” (3M7:27)
Ennek ellenére Jézus körbeadja a poharat:
Mt26:27. "És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;"
Mk14:23. "És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;"
Határozottan egyetlen pohárról tesz említést a Biblia mind a négy evangélistánál(!!!), így nyilvánvaló, hogy annak az egy pohárnak tartalmán van a hangsúly. Ezért az nem lehetett tisztán bor, mert akkor mindenki kiitta volna saját poharát, de nem ez történt, hanem Jézus körbeadta azt az egyet, amiben ősi szokás szerint a vére, vagy mindenki vére is benne volt. (gondolom borral keverve, ahogyan ezt a szkíta hagyomány leírja....)
A királlyá kenése is ugyan ilyen ősi szokás szerint történt Betániában. Ez is mellőzött minden héber előírást, mert nem a főpap kente föl Jézust, hanem (vélhetően) főpapnő, aki egyben a "menyasszonya", Mária Magdaléna volt.
"Az Újszövetség már nem annyira várakozik, és áldozat is csak egy van. Örök áldozat."
Igen, de nem olyan áldozat, amiről az Ószöv és Pál is ír, Jézus nem áldozati bárány, mégkevésbé ellenségeinek megváltója (hogyan is lehet ilyen blődséget elképzelni!?) hanem sokkal inkább mártír, aki az igazságért szállt síkra az elnyomottak (pogányok) érdekében.
Külön a görögökhöz, külön a rómaiakhoz, külön a zsidókhoz, mert csak így volt esély arra, hogy befogadják...
Az esély így is minimális volt.
A másik orca odatartása meg a kenyérrel való visszadobás koncepciója nem talált komoly viszhangra a farkastejen nevelkedett testvérgyilkos legendájára épülő rabló gyarmatbirodalomban.
A görögök is hasonló háttérrel rendelkeztek, a zsidók meg képtelenek a mai napig elfogadni, hogy kiválasztottságukat elvegyékk tőlük.
De az Ószövetséggel ügyesen összekapcsolva már nagyon hasznos kézikönyv lett a kalózkodáshoz, gyarmatosításhoz...
Ezért kellett 397 ig várni, amikor a Carhagói zsinat összeállította a Bibliát.
Így már könnyebb volt államvallássá tenni.
Érdekes módon, szinte az összes apostol keletre ment téríteni, és ott sokkal fogékonyabbak voltak a népek Jézus tanításaira és nem volt szükség arra, hogy az Ószövetségbe bugyolálják.
És nyilván keletről jöttek azok az "eretnek" tanok, amiket aztán tűzzel-vassal és nyilván Ószövetségi szigorral kellett irtani.
Ja, a rómaiakkal, perzsákkal, meg kínaiakkal nem szaladt el a ló.
Annyira nem.
Nem gyártottak maguknak ideológiát a kiválsztottságra, meg hogy le kell gyilkolni a másképp gondolkodókat.
Ezek egyszerűen csak az erősebb kutya elve alapján éltek.
Ők még ugyanúgy tudták az erkölcsi kereteket, csak megszegték őket.
A zsidók úgy tudták, hogy rájuk nem vonatkoznak ezek a keretek.
Kb. azt, amit az afrikai, amerikai, és fülöp-szigeteki bennszülöttek a jezsuitáktól.
A bennszülötteket az Ószövetség alapján "térítették"...
Az Újsövetség igen kevés instrukciót ad ahhoz, hogy mit kell csinálni a bálványimádókkal, ha nem akarják egykönnyen átengedni földjeiket vagy az aranyukat.
De te is tudod, hogy ez már egy új lépcső volt a katolikus vallás judeizálásában.
Amikor a Medicieket bekönyökölték a pápaságba az itáliaia bankárok, akkor már "hivatalosan" is megszűnt a kereszténység spirituális központja.
Ezt a búcsúcédulák bizonyítják, és hogy az egyház áldásával indultak útjára a legbrutálisabb gyarmatosítók, akik már névleg se nagyon takargatták az aranyéhségüket a kereszténység terjesztésvel... minek, ha már a pápát is csak a pénz érdekli ?
"Meglátásom szerint a kereszténység egy nagyon ősi ideológiából merít, lassan formálódva az őt befogadó kultúrák hatására, de az alap mindig azonos volt."
Itt már egyetértünk a kereszténység főleg, de nem kizárólag az Ószövetségből merít.
"Ehhez az adott mitológiából gyúrtak maguknak egy szellemet, akinek a nevét később elfelejtették, és megpróbálták beleilleszteni a legnépszerűbb keresztény áramlatba."
Ez pedig kifejezetten telitalálat.
A mindenféle szentek és démonok nem mások, mint a görög istenek leképződései. Ez is azt bizonyítja, hogy az Újszövetségben is azt a technikát alkalmazták, hogy úgy szóltak az emberekhez, hogy azok megértsék. A négy evangélium is azért használ más nyelvet, mert máshoz szóltak. Külön a görögökhöz, külön a rómaiakhoz, külön a zsidókhoz, mert csak így volt esély arra, hogy befogadják, hiszen más volt a kultúrájuk, pedig nem évezredek választották el őket egymástól.
"Ezért kellett például Jézusnak is a zsidók közé születni, mert az Ószövetség Tízparancsolata meg Noé 613 parancsa ellenére a zsidókal nagyon elszaladt a ló."
Ja, a rómaiakkal, perzsákkal, meg kínaiakkal nem szaladt el a ló.
"MIT tanulhat ebből a korabeli tanuló ?
Rettegést, feltétel és gondolkodás nélküli kiszolgáltatottságot.
Itt nincs hit, nincs szeretet."
Kb. azt, amit az afrikai, amerikai, és fülöp-szigeteki bennszülöttek a jezsuitáktól.
mind a júdaizmus, mind a kereszténység ugyanabból az Ószövetségből (kottából) merít...
Nem egészen.
Meglátásom szerint a kereszténység egy nagyon ősi ideológiából merít, lassan formálódva az őt befogadó kultúrák hatására, de az alap mindig azonos volt.
Úgy tűnik, voltak akik rájöttek, hogy addig ameddig a többség normakövető magatartást tanúsít, addig egy kissebb normaszegő csoport komoly előnyökre tehet szert, ha valami módon legitimálják normaszegő mivoltukat. És voi lá ! megszületett a kiválasztottság elgondolása. Ehhez az adott mitológiából gyúrtak maguknak egy szellemet, akinek a nevét később elfelejtették, és megpróbálták beleilleszteni a legnépszerűbb keresztény áramlatba.
Itt tartunk ma, hogy vissza kell menni a kereszténység gyökereihez a Jézus előtti korokba, és a katolikus áramlattal párhuzamos, de brutálisan eltiport keresztény egyházak tanításaiból kell összelegózni, hogy mi is az ami valós még az Újszövetségben is, és mi az amit esetleg mások adtak Jézus szájába, és megpróbálták elfogadtatni a világgal.
A két állítás nem egymásból következik, tehát megállhat külön-külön.
Írhattam volna két hozzászólásban és akkor talán nem zavaró.
Isten "elvan" mindenféle szövetség nélkül, de nem is ő tagad, hanem a zemerek. :-)
Már bocs, de én is csak emberként tudok gondolkodni. Ha az Ószövetség merev hülyeség, akkor az nem Istentől való, így nem lehet Istentől való az Újszövetség sem. Arról beszéltem, hogy ha nem bulvár cikk ként olvassuk a bibliát, akkor nem a sztori (példabeszéd) a lényeg, hanem az üzenet (mondanivaló). Úgy is mondhatnám, hogy a példabeszéd az adathordozó, a tanulság az információ.
Rettegést, feltétel és gondolkodás nélküli kiszolgáltatottságot.
Itt nincs hit, nincs szeretet.
Amikor Isten (YHWH???) kihozta a zsidókat Egyiptomból, nem kérdezte meg őket, hogy vállalják-e a kiválsztottsággal járó nehéz sorsot és a kemény törvényeket.
Tulajdonképpen rájuk erőltette a dolgot. Morogtak is eleget, hogy Egyiptomban jobb dolguk volt.
nem lehet kettő-ötezer évvel később, más kultúrából számon kérni azt, hogy miért így fogalmazták meg az üzeneteket.
Miért?
Mi változott azóta?
Mikor, milyen kultúrában volt elfogadható ártatlanok legyilkolása ?
A "ne kivánd másnak azt amit magadnak nem kívánsz" koncepció sokezer évvel a zsidók előtt már létezett Mezopotámiában és Egyiptomban is.
Tehát a harmonikus élet, vagy az Aranykor ideája nem a az Ószövetség által lett bevezetve a világban, hanem ez volt az alapvető emberi magatartás, ami időnként, helyenként megromlott.
Ezért kellett például Jézusnak is a zsidók közé születni, mert az Ószövetség Tízparancsolata meg Noé 613 parancsa ellenére a zsidókal nagyon elszaladt a ló.
De hát őszintén... Aki az Ószövetséghez fordul erkölcsi normákért, az mit talál ?
Semilyen erkölcsi rendszerbe nem illeszthető káoszt, rablással, népirtással, hazugságokkal, átkokkal, bosszúval, bonyolult, az átlag számára érthetetlen törvényekkel meg hasonlók.
Csoda hogy az írástudók évszázadokat azzal töltöttek, hogy egymásnak és a zsidóknak magyarázzák hogy Isten mit akar tőlük, de a csodarabbikon kívül azóta se érti igazán egyikük se.
Nincsen bosszúálló isten és nincsen könyörületes isten, "csak" Isten van, jelzők nélkül. Minden jelző, amivel illetik, csak az őt jellemző ember korlátai között lehetséges, vagyis szükségszerűen téves. Aki az Ószövetséget tagadja, az Újszövetséget sem fogadhatja el
Egyet is értenék ezekkel, csak a két állításod nincs összefüggésben.
Mert ilyen értelemben a jelző nélküli Egyisten jól el van mindenféle Ó- vagy Újszövetség nélkül is, mit kellene azon tagadni. Mindenesetre azért az lényegi kérdés nekem hívő és félbiblikus kereszténynek is, hogy valóban úgy szólt-e anno a zsidó csapatokhoz, mint ahogy írva vagyon:
"Menjetek és öljétek meg őket, írmagjuk se maradjon, a csecsszopónak se kegyelmezzetek."
vagy csak a harci szellemben hallucináltak ezt a fiúk.
"Ez a kotta nem látszik, vagy legalábbis én nem látom."
Pedig eléggé szem előtt van, hisz' mind a júdaizmus, mind a kereszténység ugyanabból az Ószövetségből (kottából) merít...
"Nincs egy közös hang, nincs egy közös dallam."
Már hogyne lenne, minden lényeges kérdésben: Áldozat az Úrnak, megváltás, kiválasztottság, feltétel nélküli istenimádat, Jahve-hit, Mózes-törvények, stb.
"Minél jobban vizsgálom a dolgot, annál inkább úgy érzem, hogy a két szövetség mesterségesen, vagy akár erőszakosan van összeszerkesztve."
Ez szerintem is így van. Az összeszerkesztésnek éppen az volt a célja, hogy az ószövetségi tanokat átültessék az Újszövbe, ezzel Jézus tanítását le lehetett nullázni.
"Valahogy úgy ahogy a fürkészdarázs lárvái átveszik a beoltott hernyó viselkedése felett az ellenőrzést."
A hasonlat tökéletesen fedi a valós szándékot.
"Jézus azért érkezhetett a zsidók közé, mert ott volt a legnagyobb az "elhajlás" attól az Isten-képtől, amit ő az Atya személyében festett le."
Azidőtájban a kétféle etnikum - a héber és a kánaánita (a pogányok) még nem olvadt egybe. Közöttük az évezredes ellentét még nem oldódott fel. A héberek kisebbségből is mindenáron meg akarták szerezni/tartani a hatalmat a többiek fölött.
Ne feledjük, hogy alig pár száz évvel korábban a hazatérő hébereket senki nem várta tárt karokkal, s úgy tűnik, hogy a vallással sem szimpatizált senki.
Ti. a templom építése a perzsa király parancsára történt, s az ellenszegülőknek halálbüntetés járt.
Ezs6:3 „Czírus király első esztendejében, Czírus király parancsolatot adott Isten házára nézve, mely Jeruzsálemben van, hogy e ház építtessék meg,”
9. "És a mik szükségesek, tulkok, kosok, bárányok, égőáldozatra a menny Istenének, búza, só, bor, és olaj, a jeruzsálemi papok szava szerint adassanak nékik naponként és pedig mulasztás nélkül,"
11. "És megparancsolom azt is, hogy valaki e rendelést megszegi, annak házából szakíttassék ki egy gerenda s felállíttatván szegeztessék reá, háza pedig szemétdombbá tétessék e miatt."
Jézus a rómaiak és a héberek által sanyargatott, kifosztott pogányok védelmében tevékenykedett, az ő messiásuk volt, őket tanította, stb...
Mt4:15-17 "Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája, A nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. Ettől fogva kezde Jézus prédikálni,..."
"Az egyszerű, tanulatlan ember számára is világos kell legyen a helyes út.."
Itt van az eb elhantolva. Mind az Ószövetség, mind az Újszövetség példabeszédek gyűjteménye. Az akkori korban élőknek kellett elmagyarázni, hogy miért kell megtartani a törvényeket. Ha rosszat teszel büntetést kapsz, ha jót teszel jutalmat. Mivel példabeszédekről van szó, értelemszerűen nem lehet ezeket szó szerint érteni. Ugyanúgy nem lehet kettő-ötezer évvel később, más kultúrából számon kérni azt, hogy miért így fogalmazták meg az üzeneteket. Nincsen bosszúálló isten és nincsen könyörületes isten, "csak" Isten van, jelzők nélkül. Minden jelző, amivel illetik, csak az őt jellemző ember korlátai között lehetséges, vagyis szükségszerűen téves. Aki az Ószövetséget tagadja, az Újszövetséget sem fogadhatja el, hacsak nem feltételezzük, hogy nem az emberek változtak meg, hanem Isten meggondolta magát.
persze teljesen nyilvánvalóan látszik hogy felületes és ostoba provokáció, amely részben a tudatlanságból, részben a rosszindulatból és gyűlöletből fakad
Inkább ebben a mondatban van rosszindulat:-(
Ne mond már, hogy a Te igazságérzetedet nem bactatja, amikor az Ószövetség egyes verseiben gyilkosságra, inkl. gyerekgyilkosságra buzdít a zsidók Istene. Lehet mögé tenni ezer biblikus okfejtést, teológiai magyarázatot, isteni és zsidótörténelmi önvédelmi effektusokat...akkor se teljesen kóser a dolog.
Lehet, hogy igazad van, bár ki tudja. Legalább nem maradnak a teológusok munka nélkül:-)
Az "új szövetség" szó először valóban az Ószövetségben van benne, de aztán Jézus elég erőteljesen említette az utolsó vacsorán, mint új és örök szövetség!
Na, az Ószövetségben nem sokat szerepel az "örök" jelző. Tele van várakozással. Meg különféle, égő vagy nem égő áldozatokkal.
Az Újszövetség már nem annyira várakozik, és áldozat is csak egy van. Örök áldozat.
