Székelyek menetelése: őrtüzek gyúltak Háromszéken.
A székelyek vasárnapra meghirdetett nagy menetelésével a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a hozzá csatlakozott erdélyi magyar pártok és szervezetek az egységes, autonóm Székelyföld iránti elkötelezettségüknek kívánnak nyomatékot adni. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 53 kilométeres székelyföldi szakaszán 14 településről vagy gyülekezési pontból indulnak menetoszlopok a szomszédos települések felé. A nagy menetelésre százezres tömeget várnak.
Vasárnap Budapesten és több más településen is tartanak szimpátiatüntetést.
Milyen folyamatokba tudtunk beleszólni? Mi határoztuk meg a pápa, a német vagy a bizánci császár személyét vagy politikáját? Ne légy nevetséges.
Az európai politikába elég ritkán szóltunk bele, akkor is inkább a szomszéd országokat (Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szerbia, Moldva, Kijev) csesztettük. A keleti terjeszkedés nem sikerült, Olaszországban sem értünk el lényeges hatást. Az európai nagypolitikába szinte csak Nagy Lajos, Zsigmond meg Mátyás szólt bele, de ők sem sokat számítottak. Magyarország mindig a centrális terület és a periféria határán volt.
Valószínüleg egyre bátrabban veszik majd fel a magyar állampolgárságot és kkormagyarország súlya a polgriai növekvő számával egyetemben nő az unióban.Jobb leszaz érdekérvényesítő képességünk mindenképpen.<;-)
A kialakuló magyar királyság határai nem állapodtak meg a Kárpátoknál, már az 1200-as évek elejétől elkezdődött a havasokon túli területek egységbe szerveződése (lásd a Szörényi Bánságot a Duna mentén és számos más havasalföldi telepítést). Legkésőbb ekkor alakult meg – mintegy Orbaiszék folytatásaként – a mai Bodza (Buzău) megye és Prahova megye részein a Saac-nak nevezett terület (a kezdetektől a 17. század elejéig Saac, 1645-ben már Săcueni, Săcuieni, Secuieni /azaz Székely/ megye, egészen 1845. január 1-jéig). A székelyek megtelepedése ezen a vidéken kapcsolatba hozható a teuton lovagok1221-1225közötti délkelet-erdélyi várépítéseivel, de ugyanúgy lehetséges, hogy a székelyek területe a 11. század elejétől vagy akár a honfoglalás előttről, nemcsak a mai Szászföldet és esetleg Székelyföldet foglalta magába, hanem Saac-ot is. A Saac név egyébként megegyezik a Gesta Hungarorumban szereplő Csák névvel.
Buzău – város és folyó – magyar neve: Bodza (a bodzafából – székelyesen bozza, esetleg bozzó)
Chiojdu – község. A Chiojd teljesen szabályosan a Kövesd-ből alakult ki, lásd a számtalan erdélyi példát.
Cislău – község. A román nyelvészek a szláv „cisla” = „adófajta”, „az adó meghatározására létrejövő falugyűlés” szóból vezetik le, mint számos más Cisla nevű település esetében. A Cislău (ejtsd: csiszló) végén levő ó hang jelenléte viszont megmagyarázhatatlan ebben az esetben. Ehelyett a magyar (ló)csiszár (azaz lovász, „lócsiszoló”, szó csisz- tövével hozható kapcsolatba, lófürösztő hely értelemben.
Meledic – tó és fennsík Mânzălești falu területén. A „menedék” szóból – 1522. február 3-án kiadott birtoklevélben Radu vajda megerősíti Neagu-t a Peceneaga (besenyő) rész és a Menedic (Menedék) tulajdonában. Utólag e helyen mára elpusztult ortodox kolostor épült.
Palanca – falu. A magyar palánka szóból, jelentése fatörzsekből készült erődítmény.
Pănătău – község. A pemete(fű) szóból, a székely nyelvjárásban penető (ezt a gyógyfüvet használták régen a szén kiseprésére a behevített kemencéből)
Făcăieni – falu. A fakanál (székelyesen fakalány) szóból, lásd a román nyelvjárásokban ma is élő "făcăleț" (ejtsd: fakaléc) szót, amely azt a botot, lécet jelöli, amellyel keverik a puliszkát – eszerint a telepesek vagy fafeldolgozók voltak, vagy egyszerűen nagy mennyiségben találtak erre a célra megfelelő fát.
Hătcărău – falu. A "hat karó" összetételből, ahol a "karó" mértékegység. Ezen eléggé hihetetlen névadás példázására lásd a népi zenekaráról híres "Zece Prăjini" (tíz karó) települést is.
Urlați (ejtsd: Urlác) – város. Etimológiája: 1.) Váralatt (a Váralja példájára), amelyből a Nagyszeben melletti Orlát település neve is kifejlődött. 2.) az Örlec székely nem nevéből. Hangtanilag ez utóbbi változat az egyetlen elfogadható (t>c változásra /mint amit a Váralatt, Várlatt feltételezne/ a magyar eredetű helynevek román megfelelőinél nincs példa)
Vălenii de Munte – város. 1431-ben mint "a székelyek vásárát" és vámszedő helyet említik.
Nem ilyen egyszerű a helyzet. Két külön nyelvjárásról van szó.
archaikus moldvai csángó nyelvjárás
Az ősi csángó nyelvjárás a moldvai csángók kisebb csoportjának (nem-székelyes csángók) nyelvváltozata. Ez a magyar nyelv egyetlen teljesen önállóan fejlődött dialektusa, amely már akár önálló regionális nyelvnek is tekinthető. Az archaikus csángó dialektust kb. 10-15 000 személy használja, a székelyes csángó nyelvjárással keverten pedig további 10-13 000 fő.
Szókincse a középkori nyelvi formákat máig őrzi. Ugyanakkor a román nyelvből is számos jövevényszót vett át. Beszédük azért érthető nehezen még a románul tudó magyarok számára is, mert nagyszámban használnak archaizmusokat vagy sajátos csángó (nem román eredetű) szavakat, például filjesz (nyúl), hét(mikor), ahét (amikor, régen), bücsü (becsület), csúkmony (tojás), eszüdni (hozzáérteni), jü (ő), külpis, külbécs (csiga) stb. Kiejtés: Jellemző rá az „s” hangnak a sajátos realizációja („sziszegő beszéd”). Mindemellett a sziszegő „s” és az „sz” külön hangértékkel bír. Másik jellegzetesség a „dzs” fonéma gyakorisága (dzsermek – gyermek, dzsió – dió, medzs – megy).
székelyes moldvai csángó nyelvjárás
A székelyes csángó nyelvjárás a háromszéki és a csíkszéki székely nyelvjárással mutat közeli rokonságot, annyi különbséggel, hogy hiányoznak belőle anyelvújítás utáni szavak, és nagyobb arányban fordulnak elő a román kölcsönzések. A moldvai csángók többsége (kb. 40 000 ember) ezt a nyelvjárást használja.
