Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
A norvég komolyzene hívei sokat köszönhetnek a nagy zeneszerzőnek, Edvard Griegnek (1843-1907). Bár Norvégia teljes függetlenségét csak két évvel a zeneszerző halála előtt vívta ki, Grieg művei és nagyszabású koncertjei biztosították az ifjú ország hírnevét a nemzetközi zenei közösségben. Az a tény, hogy Norvégia csak 1905-ben nyerte el függetlenségét, jelentősen befolyásolta a norvég zene történetét. Az ezt megelőző ötszáz év alatt Norvégiát gyakorlatilag alig érintették az európai arisztokrácia és burzsoázia kulturális hagyományainak főbb irányvonalai, ennek következtében a reneszánsz és barokk muzsika területén Norvégia nem sok mindent tud felmutatni. Griegnek azonban voltak kiemelkedő elődei. Halfdan Kjerulf (1815-1868) zongoradarabok szerzőjeként, műdalénekesként és karénekesként vált ismertté a 19. század közepén. Szintén az 1800-as évek közepére tehető a hegedűvirtuóz Ole Bull (1810-1880) páratlan karrierje Európában és az USA-ban. Ez a két jelentős művész alapozta meg a mai klasszikus zenei közösség fejlődését Norvégiában. Grieg és Bull meghatározó szereplői a Bergeni Nemzetközi Fesztiválnak, hiszen a fesztivál különleges helyszínei között találjuk az Edvard Grieg Múzeumot, valamint Lysøent, Ole Bull otthonát, mely híven őrzi életének és munkásságának emlékét.
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen.
Norvégia halászata Európa vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelem és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
Norvégia az 1900-as nyári játékokon szerepelt először, ezt követően jelen volt valamennyi olimpián, kivéve az 1904-es amerikai és az 1980-as szovjet nyári olimpiákat, utóbbin az Amerikai Egyesült Államok által hirdetett bojkott miatt.
Norvégia két olimpiának volt a házigazdája:
1952. évi téli olimpiai játékok, Oslo
1994. évi téli olimpiai játékok, Lillehammer.
Az ország sportolói eddig 451 érmet nyertek, legeredményesebb sportágaik a sífutás, a gyorskorcsolya, a vitorlázás és a sportlövészet. Ausztria és Liechtenstein mellett Norvégia a harmadik olyan állam, amelynek sportolói több érmet gyűjtöttek a téli olimpiákon mint a nyári játékokon.
Petter Northug kétszeres Marit Björgen háromszoros Ole Einar Björndalen hatszoros
olimpiai bajnok sífutó olimpiai bajnok sífutónő olimpiai bajnok biatlonista
A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.
A karácsonyhagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae – „az élet vize”. Ez egy köménnyel fűszerezett krumpipárlat.
Magnus Carlsen azújsakkvilágbajnok. A norvég kihívó az indiai Csennaiban rendezett világbajnoki párosmérkőzés tizedik partijában döntetlent ért el, így behozhatatlan előnyre tett szert, s 6,5-3,5-re megnyerte a párharcot a címvédő és hazai közönség előtt szereplő Viswanathan Anand ellen.
A világranglista-vezető, 23 éves sakkozó pályafutása során először hódította el a sakkvilágbajnoki címet, és a diadalért 1,5 millió dollárt (330 millió forintot) kapott. Bár a 23. születésnapját csak a győzelem megszerzése után egy héttel ünnepelte, mégsem ő minden idők legfiatalabb világbajnoka, az orosz Garri Kaszparov ugyanis 1985-ben alig több mint 22 és fél évesen lett bajnok.
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítettékIzlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániávalperszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt NorvégiaDániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari uniórészét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott.
Norvégia gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet.
A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald(1991. január 17-e óta).
Lisszabon Portugália nyugati peremén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el.
Európa szárazföldi területének legnyugatibb fővárosa. A Tejo tölcsértorkolatában a folyó jobb partján található, alapterülete 83,84 km². Legmagasabb pontja a "Serra de Monsanto" 227 méterre emelkedik a tengerszint fölé.
A főváros szorosan vett határait jól meghatározzák a történelmi városrészek kontúrjai. Lisszabon körül számos, ma már közigazgatásilag önálló peremváros fejlődött ki, mint "Loures",Erdemes egy sétét tenni a Tejó mentln a szebbnél szebb hidakra tekintve.
Az ország Európa egyik legrégibb nemzeti állama. A portugálok büszkék nemzeti kultúrájukra és nemzeti ételeikre. Finom boraik történelme jóval korábbi időkre nyúlik vissza. A rómaiak Kr. e. 216–ban jutottak el erre a vidékre és kezdték el termeszteni a szőlőt.
Spanyolország és Portugália kulináris szempontból nagyon közel áll egymáshoz. Mindkét országban olívaolajjal sütnek, főznek, az andalúziai cocido, a legalább kétféle húsból, sokféle zöldségből készült fogás például csak annyiban különbözik a portugáliaitól, hogy ott cozidónak hívják. A portugál és a görög gasztronómia és a hosszantartó mór megszállás hatása kimutatható az ibériai konyhán, a két nép étkezési szokásait azonban mindenekelőtt a tenger és a föld gazdagsága alakította ki.
A Szent György fellegvár a Tajo hegy tetején ül robosztus falaival, már a mór megszállás előtt is állt itt egy erőd. A várkastély Lisszabon bölcsője. Gyönyörű a kilátás a Tejo folyóra és a középkori Alfama negyedre. A vár olíva-, fenyő- és parafa fái között vagy épp a várfalakon kellemes a séta. Multimédia show mutatja be Lisszabon történetét. Mint királyi palotában itt fogadták az Indiai utazásról visszatérő Vasco de Gammát
Portugália őslakónak az ibéreket tekintjük, akik i. e. 1600 körül vándoroltak ide Észak-Afrikából vagy a Mediteranneum keleti részéből. Az ibérek és az ezer évvel utánuk (az i. e. 7–6. században) bevándorolt kelták keveredéséből alakult ki a terület keltibér lakossága. A luzitánok keltibér törzsét a Római Birodalom csak közel két évszázados (i. e. 194. – i. e. 27.) küzdelemben tudta meghódoltatni; a római uralmat véglegesítő Augustus végül róluk nevezte el az itt megszervezett római provinciát Luzinániának.
Madeira (portugálulIlha da Madeira) a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re. Bár az Afrikai lemezen fekszik, de Porto Santoval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik, mint Portugáliaautonóm régiója.
Madeirán a fő látnivaló a sziget elképesztően dús növényvilága, amivel három botanikus kertben - melyekből az egyik Funchalban, Madeira Autonóm Régió fővárosában van -, ismerkedhetünk. Még egy érdekessége a városnak - számos más mellett -, hogy kikötőjében látható a Santa Maria másolata.
5. Szent Jeromos-kolostor Lisszabon Belém kerületében található. A fenséges épület a mánuel stílus egyik legsikeresebb alkotása és egyben Lisszabon legjelentősebb műemléki épület együttese a közeli Belém-toronnyal és a Felfedezők emlékművével. A kolostort a Belém-toronnyal együtt 1983-ban vették fel a UNESCO világörökség listájára.
I. Mánuel 1501. január 6-án tette le a kolostor alapkövét, de az épület munkálatainak befejezését már nem érhette meg. Majdnem ötven évre volt szükség, hogy az épületegyüttes mai formájában tündököljön.
Először a kőfaragás mesterműveit, a két hatalmas, díszes kaput pillanthatjuk meg. Mielőtt belépünk levesz bennünket az épület a lábunkról. Belül hat gazdagon díszített pálmát sejtető, 25 m magas oszlop található, amelyek a mennyezetre egy csillagokból és négyzetekből álló égboltot rajzolnak. A káprázatos oltár közelében márványelefántok őrizetében sorakoznak a királyi szarkofágok.
A nyugati kapunál lévő kórus alatt két szarkofág emelkedik, az egyikben Vasco da Gama nyugszik, szemben a nemzet nagy költőjének, Luis de Camoesnak síremléke látható. Mesébe illő a kétszintes kerengő, gazdag mintázatával talán a világon az egyik legszebb
Az északi rész éghajlata enyhe, óceáni. Az éves középhőmérséklet 15 °C. A déli partvidéke azonban már medditerán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C. A csapadék északon több, mint délen; az évi 2500 mm csapadék nagyrészt télen hullik le. A Tejotól délre az évi csapadék már csak 500–700 mm, sőt a déli Algavre tartományban csak 450 mm.
A tengerpartról az ország belseje felé haladva erősödik az éghajlat kontinentális jellege: egyre kevesebb a csapadék, nő mind a napi, mind szezonális hőingás.
A világ egyik leghíresebb likőrbora a portói. Ez úgy készül, hogy a must erjedését, annak beindulása után 3-4 nappal (amikor annak természetes alkoholtartalma mintegy 6–9 százalék) körülbelül 1:5 arányban 77% alkoholtartalmú semlegesborpárlat hozzáadásával (avinálással = tk. alkohollal való dúsítás) megállítják. Ettől a bor édes marad, mivel kierjedetlen cukor marad benne; alkoholtartalmát pedig a brandy 18–22% közé emeli.
Mivel nagyon rövid ideig erjesztik, azért, hogy ez alatt minél több színező- és cserzőanyagot ki tudjanak vonni a bogyók héjából, a szőlőt hagyományos kőkádakban lábbal taposták. Ma már persze ezt is gépekkel végzik.
Ennek eredményeképpen a portói erős, karakteres desszertbor és mindig cuvée - vagyis két vagy több szőlőfajtából készült bor házasítása (magyarán összekeverése - persze a célnak megfelelő arányban). A "standard" portóit jellemzően három évig érlelik fahordókban, hogy gyümölcsös jellegét megőrizze. A három évnél tovább érlelt változatok közül kerülnek ki az ún. "categorias especiais" (különleges kategóriájú) portóik.
Érlelés az 535 literes 1870-ben ill. 1873-ban palac- Egészségünkre!
Portugália Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait.
A Nemzeti PalotamúzeumTajvan egyik leglátogatottabb látványossága, a világ egyik legnagyobb kínai műtárgygyűjteményével rendelkezik. A gyűjtemény 620 000 kiállítási tárgyból áll, melynek nagy része a Song-dinasztia által 1000 évvel ezelőtt megkezdett császári gyűjteményből származik. A múzeumban egyszerre csupán 15 000 műtárgyat tudnak kiállítani, három havonta változik a kiállítás. Ennek köszönhetően évente körülbelül 60 000 műtárgyat tudnak bemutatni a közönségnek, és csaknem 12 év kell ahhoz, hogy az összes tárgyat kiállíthassák. A gyűjtemény legidősebb kiállítási tárgyai 5000 évesek.
A tajvani konyha alkalmazkodott a sziget sajátságos mezőgazdasásági viszonyaihoz, az ételek egyszerűek, teljes mértékben kihasználják a korlátozott alapanyagok nyújtotta lehetőségeket. Mivel kevés a művelhető termőföld, a gabonából készült ételek nem jellemzőek. Sok halat és egyéb tengeri élőlényeket (például kagylóféléket) fogyasztanak, a rizs gyakori kiegészítője az édesburgonya és a tarógyökér. A hal mellett főként csirkehúst fogyasztanak, a sertés- illetve marha- vagy bárányhús nem annyira jellemző, mert drága alapanyag. A buddhizmus hatására elterjedtek a vegetáriánus éttermek.
A tajvani metro 1996-ben kezdett üzemelni, jelenlegi hossza 120 km. Jövőre 50 km-el fog bővülni. Budapesten 1896 óta sikerült építeni 32 km-t, mely 2014-ben várhatóan további 7 km-el fog bővülni.
Tajvan modern ipari, kereskedelmi és pénzügyi megalopolisz, amely azonban ősi kultúrájából, szokásaiból rengeteget átmentett az acél, a beton és az üveg világában. A hegyek lábainál húzódó kedves kis falvak, a hagyományos ételek, a vallási rituálék nagyon érdekesek, foleg az európai emberek szemében. Ha magunk mögött hagyjuk a nagyvárost, azt is megértjük, miért nevezik Tajvant a ?csodálatos szigetnek. A fantasztikus hegycsúcsok, a vulkanikus sziklák és a vízesések között az ember elfelejti, hogy a világ egyik számítástechnikai nagyhatalmában van. A sziget hovatartozásáról óriási viták folynak, amelyek gyakran a katonai ero felvonultatásáig is elmérgesednek, de szerencsére még komoly összetuzés nem volt Kína és a függetlenségre vágyó sziget között.
Van egy lazacféle édesvízi halalfaj, az Oncorhynchus masouformosanus, mely Tajvanon őshonos és természetes körülmények között csak itt található. Kihalóban lévő, védett faj. 1500 méternél magasabban lévő hideg vizű, lassú folyású patakokban él. A tudósok úgy vélik, a faj a jégkorszakban esett csapdába a sziget hegyvidéki vizeiben.
A szigetet először ausztonéz törzsek lakták. A 17. században egy rövid életű spanyol letelepedést követően holland gyarmat lett, melyet nagy számú han, kínai és hakkka bevándorlás követett Kína területéről.
1662-ben Kouhszingje legyőzte a hollandokat és támaszpontot hozott létre a szigeten. 1683-ban hadseregét legyőzte a Csing-dinasztia serege. A csingek egészen 1895-ig uralták Tajvant, amíg az japán kézre nem került. A japán uralom alatt Tajvan rizst és cukrot termelt a Japán Birodalom számára, a II. világháború során pedig a japán katonai hadműveletek egyik támaszpontja lett. A japán hadseregbe tajvani katonákat is besoroztak.
1945-ben, japán kapitulációjával a Kínai Köztársaság vette át a hatalmat.
2010-ben a Tajvanon élő ausztronéz őslakosok száma körülbelül 512 197 fő volt, a teljes lakosság 2%-a.[5] A Kínai Köztársaság 2010-ig bezárólag 14 törzset ismert el őslakosként, ezek az Amis, az Atayal, Paiwan, Bunun, Puyuma, Rukai, Tsou, Saisiyat, Tao (Yami), Thao, Kavalan, Truku, Sakizaya és Sediq törzsek.[6] Néhány kisebb törzset a tajvani kormány nem ismer el különálló törzsként.[7] A később érkező betelpülő han kínaiakkal való asszimiláció következtében a tajvani őslakosok nyelve és kulturális identitása eltűnőben van. A 26 ismert őslakos nyelvből tíz már kihalt, további öt a kihalás szélén áll,[8] a többi pedig veszélyeztetett. A kormány a 2000-es évek elején nyelvmegőrző programokat indított, például rádió- és televízióműsorokat illetve kéttannyelvű iskolákat hoztak létre.[9]
Nem tutti, hogy Tajvan önálló, valóban létező állam (ország).
A Kínai Népköztársaság megszakít minden diplomáciai kapcsolatot azon országokkal, amelyek elismerik a Kínai Köztársaságot. 2010-es adatok alapján 23 ország ismeri el Tajvant, ezek:
Belize
Burkina Faso
Dominikai Köztársaság
El Salvador
Gambia
Guatemala
Haiti
Honduras
Kiribati
Marshall-szigetek
Nauru
Nicaragua
Palau
Panama
Paraguay
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
São Tomé és Príncipe
Salamon-szigetek
Szváziföld
Tuvalu
Vatikán
Ezek között a Vatikán kivételével én európai országot (államot) nem látok!!!
Az emberi települések nyomai egészen Kr. e. 30 000-ig nyúlnak vissza, habár a sziget első őslakosai genetikailag teljesen különbözőek voltak minden ma ott élő népnél. Körülbelül 4000 évvel ezelőtt telepedtek le Tajvanon a mostani őslakosok elődei. Ők genetikailag a maláj fajhoz kötődnek, a nyelvészek pedig az Ausztronéz nyelvcsaládba sorolják nyelvüket.
