A múlt héten elmentem megnézni a szalagos magnóban hírdetett UHER 6000-est. Már az elején kissé furcsán magam, mert kiderült, hogy egy elhunyt gyűjtő hagyatékáról volt szó, Belegondoltam, hogy pár év mulva lehet, hogy az én gyüjteményemet is így fogják kiárusítani.
A gyüjtemény nagyobbik része régi rádió volt, de akadtak ott magnók is, vettem is néhány darabot, köztük egy Stellavox SM 5a-t, tartozékokkal együtt.
Amikor itthon átnéztem a Stellavoxot és annak a tápegységét, elkezdtem keresni hozzávaló dokumentációt a Neten. Doksit nem találtam, de feldobta ennek a topicnak a képeit is, köztük Oldrad topictárs fotóit a topic elején.
Legnagyobb megdöbbenésemre a képeken lévő Stella tápjának gyártási száma megegyezik az általam most vásároltéval, így nagy valószínűséggel Oldrad topiktárs hagyatékában kotorásztam.
1960: Sm 5 - Professionelles Gerät, z.B. für Radioreporter
1969: SP 7 Durch auswechselbaren Kopfträger als Mono- oder Stereo-Version, sowie in verschiedenen Bandgeschwindigkeiten erhältlich. Insgesamt werden knapp 2000 Stück gebaut.
1972: SQ 7 - Quadrophonie Version des SP7
1975: SP 8 - Weiterentwicklung des SP7. Untermodelle sind SU 8, SR 8, SM 8 (StellaMaster), SI 8, SD 8. Gesamtzahl 2100 Stück.
1979: TD 88 - Universeller Studiorekorder
1984: TD 9 - Studiomaschine; Weiterentwicklung der TD88
Így most riporterként beszéd felvételére tudod használni.
Amúgy meg veszel hozzá egy 38cm/sec fejegységet és kicseréled a mostanival + átkapcsolod oldalt a sebesség választó kapcsolót 15 ips - re...aztán mehet a zenehallgatás a mester szalagokról:-)))
Ez még a gyári 19cm/sec fejegységgel megy, de a tervezett, saját építésű 38cm/sec fejegység is elkészül egyszer - a félsávos Bogen fejeket már megvettem, várom a postást:-)))
Összeraktam a Stellavox SP-8-at és mindent beállítottam amit tudtam....sajnos a fixen behangolt "bias trap" nem jött be, mert a járulékos kapacítások miatt ezt csak hangolható kivitelben lehetne elkészíteni:-(
Így egyenlőre marad a gyári állapot, ha minden jól megy akkor a héten már felvételeket is készítek vele a topik talira:-)))
Egy további módosítás került most sorra, a 61,4 kHz-es törlőoszcillátor modult kellett kicserélnem 128 kHz-en működőre (SBO-128), valamint az új frekvenciát kiszűrő "bias trap" modulra.
A monó verzió beszédfelvételre alkalmas alacsony frekvenciás törlőoszcillátor modulja ki van öntve műgyantával, így azzal semmit sem tudtam kezdeni. Ezért vettem az USA elmebajon egy SBO "Bias oscillator" modult és átalakítottam 128 kHz-re, ami a zenei felvételekre alkalmas Stellavox magnók csere tartozéka. A hozzá tartozó "bias trap" SIZ-8 modulját nem akartam szétbombázni, ezért építettem egy egy új, 128 kHz-es SIZ-128 szűrő modult.
Már csak a két új 128 kHz-es modul berakása és a mérések vannak hátra.
A felvevő erősítő reparálása után jöttek a következő lépések:
- modulometerek ellenőrzése (OK!)
- fejpozicíók beállítása ...a lejátszó és felvevő fejek pozicíó nagyon közel voltak az ideálishoz, alig kellett rajta változtatni, ami egy ilyen cserélhető fejegységnél (19cm/s CEI) fantasztikus dolog!
- a lejátszási korrekciókon apró módosításokat eszközöltem, és a csere-berék után elég lineáris lejátszást mértem (31,5Hz-18 kHz között +1dB -3dB)
A felvevő erősítőt még nem lőttem be pontosan, mert a kinézett Maxell UD 18-180-as szalagokat még nem daraboltam fel és tekertem át a a 13cm-es orsókra:-))) Mindenesetre a magnóhoz kapott TDK 35-150-es szalaggal kipróbáltam, ezzel kicsit nagyobb jelszint jött vissza (+2dB), de 20Hz-20kHz között 0dB-es szinten men a Stellavox SP-8...
Ezt "European shipping is approx. 30-50 Euros, Worldwide shipping is approx. 99 Euro" is láttam, de egy beállíott szűrő az ilyen szövegben megbújó információkat már nem veszi figyelembe, azaz mégiscsak egy szűkebb piacról van szó, mint a másik esetben.
A Stellavoxok esetében nem érvényes a külföldi-belföldi szállítás miatti ár különbség: mindkét magnó külföldi szállítását is vállalták. Raáadásul az olcsobbiknál még angol nyelvű leírás is volt.
Szerintem, ha valaki figyelmesen szemlélődik, akkor egészen egyszerű és gazdaságilag logikus magyarázatot talál az árkülönbségre.
A magnók esetén az olcsóbbikat csak Németországba volt hajlandó szállítani az eladó, még a magasabb áron elkeltet egész Európába. Az erősítők esetén az olcsóbbat a gazdája szintén csak Németország területén belül volt hajlandó postázni, míg a drágábban elkeltet a világ bármely pontjára hajlandó volt elküldeni az eladó. Tehát, mind két esetben az kelt el drágábban, ami több potenciális vevővel rendelkező nagyobb piacon, ebből következően nagyobb keresletet támasztó piacon jelent meg.
Azaz, nem történt más, mint a piac törvényszerűségeinek megfelelően alakult az ár.