"Éppenséggel felerősíti azzal, hogy az egyéni körzetekből a győztes pártra jutott szavazatok egy részéből is töredékszavazat képződik (persze akkor, ha a listán legjobban szereplő párt jelöltjei egyéniben is nagy különbségű győzelmeket aratnak)."
Amennyiben ilyen helyzet áll elő, bármelyik párt javára, akkor kapja is meg a választói akarat szerint rájuk adott voksot.
Miért kell, kényszeresen arra gondolni, hogy csak a FIDESZ kaphat többséget?
A nyertes mindent visz opció, az elöző választási rend sajátossága volt.
Volt 210 listás hely és 176 egyéni, most egyéniből lesz több. Szóval melyiknek a sajátossága?
Ezt ugyan jelentősen nem tompította az új sem, de egyszerűbb és átláthatóbb lett a lebonyolítás.
Éppenséggel felerősíti azzal, hogy az egyéni körzetekből a győztes pártra jutott szavazatok egy részéből is töredékszavazat képződik (persze akkor, ha a listán legjobban szereplő párt jelöltjei egyéniben is nagy különbségű győzelmeket aratnak).
Jól jött az új választási törvény a törpepártoknak. (A jobbik középpárt)
Lesz mire fogni a kudarcot 2014.-ben.
"Az új választási rendszer közelíti a polgárokhoz a demokráciát" Mindaz, ami ma zajlik a választójogi törvénnyel kapcsolatban, köszönőviszonyban sincs a szabályozás valódi jellegével – hangsúlyozta Lázár János a választójogi rendszer záróvitájában pénteken. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte: az új szabályozással arányosabb, igazságosabb rendszer jön létre.
Egyhangú döntés született arról, hogy kisebb parlament legyen 2014-ben Magyarországon, ehhez nyilvánvaló, hogy új választójogi törvényre is szükség van – jelentette ki Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője az LMP demonstrációjával kapcsolatban leszögezte: „sajnos vannak olyan képviselőtársaink, akik a párbeszéd helyett a tiltakozás egy sajátos formáját választották”. A szocialista pártnak az a viselkedése, amit tanúsított, azt juttatja eszembe, hogy ha nem olyan demokrácia van, mint amilyet ők akarnak, akkor nincs demokrácia – fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magyar választójogi rendszer nem arányos. Azt gondolom, arányos és igazságos rendszer születik – emelte ki az új választójogi törvényről szólva. Mint mondta, az új szabályozás értelmében kevesebb ajánlószelvény összegyűjtése is elegendő lesz a képviselő-jelöltek számára.
Az MSZP-t leszámítva teljes konszenzus alakult ki minden politikai párt között abban, hogy vegyes választási rendszerre van szükség – emelte ki Lázár János. Hozzátette: az egyéni kerületi rendszer erősödött, csökkent a listán szerezhető mandátumok aránya, valamint csak országos kompenzáció van, és erről a listáról kevesebben juthatnak be, mint korábban. A társadalom szempontjából egy igazságosabb, népszerűbb, egy érdekérvényesítőbb, a demokráciát a választópolgárokhoz közelítő és nem távolító rendszer születik a mostani döntéssel – jelentette ki Lázár János.
Úgy folytatta, az új választási törvény értelmében sokkal kevesebb egyéni körzetben kell majd jelöltet állítani, mint korábban. Mint mondta, a Fidesz javaslata értelmében 27 egyéni jelölt állítása esetén lehetne országos listát állítani, és ebből elegendő egyetlennek budapestinek lennie. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi szabályozás értelmében Budapesten több jelöltet kellett állítani, ami „egy vidéken erős kis párt számára komoly nehézségeket jelentett”.
Az előterjesztésünknek nincs olyan eleme, amit legalább négy parlamenti frakció ne támogatott volna – húzta alá a frakcióvezető. Hozzáfűzte: „mindaz, ami ma zajlik a választójogi törvénnyel kapcsolatban, köszönőviszonyban sincs a szabályozás valódi jellegével”.
Lázár János felhívta a figyelmet, az Alkotmánybíróság (Ab) döntött arról, milyen elvek alapján kell megszervezni a választókerületeket. Az alkotmánybírókat terheli a felelősség döntésükért, amelyben megszabták, milyen választókerületi rendszerre van szükség – mutatott rá a kormánypárti politikus. Hozzátette, vannak olyan választókörzetek, ahol jelentős különbségek mutatkoznak a többihez képest.
A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a Jobbik egy igazságtalan és aránytalan választórendszernek köszönheti, hogy a parlamentbe jutott.
A kormánypárti képviselőcsoport vezetője a választókerületek határairól szólva elmondta, eddig Magyarországon áttekinthetetlen elvek alapján szervezték meg a választókerületeket. Mi az Ab döntését szigorúan betartottuk, a Velencei Bizottság ajánlását vettük figyelembe – hangsúlyozta Lázár, aki szerint egy választókörzetet a másiktól nem különböztethet meg az, hogy hány választópolgár lakja, maximum 20 százalékos eltérés mutatkozhat. Kifejtette, ha ezt a kérdést 8 millió választópolgár vonatkozásában vizsgáljuk, nem lépve át a kialakult megyerendszer határait, a kialakítható választókörzetek határa 95 és 110 közé esik.
Kitért rá jellemző módon a szocialisták tiltakoznak a választójogi szabályozás ellen, holott Bajnai Gordon volt kormányfő Haza és Haladás nevet viselő alapítványa 106 egyéni körzetre tett javaslatot és ezek között - Lázár elmondása szerint – vannak olyanok, amelyek között nincs területi kapcsolat, csupán egymáson belül jönnének létre, tehát „pártszempontok alapján szervezték meg őket”.
Lázár János a választójogi rendszer előnyeként említette, hogy 20 év után rendezi a nemzeti kisebbségek sorsát, jogát és lehetőségét arra, hogy a magyar törvényhozásban részt vegyenek. Hozzáfűzte, a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek lehetőséget kapnak arra, hogy ügyeik képviseletében nemzetiségi szószólót állítsanak az Országgyűlésben, ezáltal szempontjaik, érdekeik, nemzetiségi hagyományaik teljes egészében érvényesülhetnek.
Lázár kitért rá, a „jogban jártas” Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő figyelmét elkerülhette az Alkotmánybírósággal kapcsolatos megjegyzésekor, hogy a testület jogállásával kapcsolatos törvény mindenben megfelel az Ab követelményrendszerének. Sólyom László korábbi köztársasági elnök írásaiban olyan alkotmánybírósági hatáskört követelt, amelyet az új törvény biztosít – húzta alá a Fidesz frakcióvezetője.
Fontos döntések nyílnak meg az Alkotmánybíróság előtt azzal hogy abban az esetben, ha a választáshoz való jogot korlátozná a törvényhozás, minden magyar állampolgár a jogérvényesítés lehetősége alapján joga lesz a testülethez fordulni. Erre az elmúlt 20 évben nem volt példa – szögezte le Lázár.
Nagy többséggel elfogadta az új választási törvényt pénteken délután a parlament. Az új törvény értelmében a következő választásokon 199 tagú lesz az országgyűlés, szavazati jogot kapnak a határon túli magyarok, és egyfordulóssá alakul a választási rendszer.
Egy perc alatt 256 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az új választási rendszert létrehozó törvényt az országgyűlés. Ennek értelmében a következő választás eredményeként 199 tagú lesz az országgyűlés, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, és a határon túli magyarok is szavazati jogot kapnak.
A péntek délután elfogadott új választási törvény szerint a mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák pedig megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától.
Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.
