Szerintem vannak olyan helyek, ahol ez nem igaz. Pont azért, hogy elvegyék az emberek kedvét a belvárosi autózástól.
Németország nagyvárosaiban van csoportos napijegy, amivel maximum 5 felnött (vagy 1 felnött és max 8 gyerek) annyit utazik egy napig, amennyit csak akar. Àra Münchenben 9,80 euro az 5 embernek.
Ehhez képest 1 óra belvárosi parkolás 4 euro, a benzin 1,6 körül. Plusz a belvárosban kell környezetvédelmi matrica is.
Rendben, ebben igazad van, de akkor tulajdonképpen nem az árakkal van a baj, azok alapvetően rendben vannak, hanem a fizetések túl alacsonyak. Az meg nem a BKV vagy a MÁV sara - maximum a saját dolgozóik vonatkozásában.
ha felmegyünk teherautóval és kifizetjük egy-egy munkánál az egész napos parkolási díjat és ezt beépítjük a szolgáltatásunk árába, akkor bizony zokon van véve.
Miért van az, hogy a világon mindent abszolút összehasonlításban néz az ember, egyedül a tömegközlekedési jegy, amit mindenki a fizetésekhez akar igazíttatni?
Nézzük kicsit másképpen, azért, mert a budapestiek szarrágóak. Ha egy adott szolgáltatást vesznek, akkor nem akarják megfizetni a belvárosi felárat, pedig a közlekedésből is adódóan az bizony létezik, nagyon nem mindegy, hogy Vecsésen vagy az V. kerületen kell egy adott munkát elvégezni ugyanolyan feltételek mellett.
Miért van az, hogy a világon mindent abszolút összehasonlításban néz az ember, egyedül a tömegközlekedési jegy, amit mindenki a fizetésekhez akar igazíttatni?
"
miért gondolod, hogy így van?
épp ez a baj:
az élelmiszerárak, rezsiköltségek, műszaki cikkek közel ugyanannyiba kerülnek Európában mindenhol, csak a jövedelmeink a töredéke .
épp nemrég háborogtunk azon is, hogy felmérték, hogy a magyarok nem takarítanak meg.
és közben el sem gondolkoztak azon a derék felmérők, hogy a magyarnak csak a rezsiköltség kitehetei a jövedelme 80 %-át, nemhogy meg tudna takarítani!
A közösségi közlekedés versenyképességének növeléséhez az első lépést az egyéni közlekedés drágítása jelenti
Ne álljunk meg itt, ne aprózzuk el!
A MÁV Zrt. igazgatóságának tagjain kívül egyszerűen ne legyen joga senkinek saját vagy céges gépjárművel közlekedni. Természetesen a gépjárművekre, az üzemanyagra, úgy általában a közlekedésre kivetett adókat továbbra is szednénk, mert adóbevételnek kell lennie.
A MÁV árairól meg annyit: BP-től 40 km-re lakó rokonaim szerint ha ketten ülnek egy kocsiban, akkor már olcsóbb azzal bejárni mint vasúttal.
A benzin árát is így nézed? A kenyérét, sertéshúsét is?
Miért van az, hogy a világon mindent abszolút összehasonlításban néz az ember, egyedül a tömegközlekedési jegy, amit mindenki a fizetésekhez akar igazíttatni?
Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy, ha a követeléseknek (és a mai, jelen topicot indító gondolatsornak) megfelelően jelentősen csökkenne a jegyek, bérletek ára, akkor ugye állami pénzből kellene a kieső bevételt kipótolni - akkor meg azért sivítozna mindenki, hogy miért támogatják a tömegközlekedést ennyire, miközben az autósoktól meg csak elvesznek.
A példaként általában előttünk álló Nyugat-európai közlekedési modellek általában arra épülnek, hogy magas minőséget kínálnak, magas jegyárakért. Ott ezt mondják: az autó dugóban áll, nehéz vele parkolni, de, ha ez neked nem tetszik, és helyette szívesen tömegközlekednél, akkor nyúlj a zsebedbe. Németországban, Ausztriában, Svájcban, de még Spanyolországban is, a tömegközlekedés már 1 embernek is drágább, mint az autózás. Ott a tömegközlekedés nem a szegények eszköze. És, ennek megfelelően, nem is ciki vonattal utazni.
Ennek a másik oldala, hogy ahol nincs sok dugó, könnyű parkolni, oda nem is nagyon visznek tömegközlekedést. Olyan kertvárosi területeken, ahol mondjuk Budapesten 10 percenként jön egy busz, Berlinben óránként jön valami, hogy az a néhány idős ember, aki már nem tud autózni, meg a gyerekek, ők is utazhassanak.
Majd' 400 Ft-os benzinár mellett Pécsről kb. ugyanannyiba kerül felmenni egyedül kocsival Budapestre, mint vonattal. A tömegközlekedés drágítása egyértelműen kontraproduktív.
Azt lehet mondani, hogy a szolgáltatás mennyiségi jellemzői európai összehasonlításban is kiemelkedően jónak mondhatók, miközben a minőségi jellemzők lepusztult balkáni városokat idéznek.
Ami az árakat illeti: az egy útra szóló jegyek európai összevetésben kifejezetten drágák, míg a havibérletek olcsónak számítanak.
,,A kulonbség hogy a budapestiek majdnem annyit fizetnek a bérletukért mint a nagy europai orszàgok fovàrosaiban de egy annàl joval alacsonyabb szintu szolgàltatàsért."
Bocs,ráugrottam,mint tyúk a takonyra,igazad van .
Azt akartam hiretelen ,hogy a fővárosi közlekedés nagyon jó elosztású,európában is páratlan az,hogy egy irányban ennyi féle járattal lehet menni,és a menetsűrűség is pompás .
Budapesten jelenleg 300 forintot kell fizetni egy vonaljegyért, ez februártól 320 forintra emelkedik. A helyszínen, a buszvezetőnél megváltott jegy továbbra is 400 forintba fog majd kerülni, a tízdarabos gyűjtőjegyért pedig az eddigi 2700 helyett 2800 forintot kell majd fizetni. Az átszállójegy ára szintén húsz forinttal 490 forintra emelkedik, a metró szakaszjegyért pedig 260 forintot kell fizetni elsejétől. BKV
Drágulnak a bérletek is: a teljes árú havi bérletért ezentúl 9800 forintot kell kicsengetni a kasszáknál, a tanuló bérlet pedig 3850 forintba kerül majd havonta. A nyugdíjasok továbbra is havi 3700 forintért utazhatnak, akárcsak 2009-ben. A régióban olcsóbban utazhatunk
Először nézzük a környező országokat: Bécsben egy vonaljegyért 1,50 eurót (kb 405 forintot) kell fizetni, ez egy utazásra jogosít átszállásokkal. Ugyanez a jegy 2 euróba kerül, ha a buszon vagy a villamoson vesszük meg. Ez a jegy tehát tulajdonságait tekintve nagyjából a budapesti átszállójegynek felel meg, viszont 20 százalékkal olcsóbb annál. A gyűjtőjegy 6 euróba (1620 forint) kerül Ausztria fővárosában, ez négy vonaljegyet foglal magába.
Pozsonyban létezik úgynevezett alapjegy, ami 15 perces utazásra jogosít fel, 50 eurócentbe (135 forint) kerül. A 60 perces vonaljegy 70 eurócentet (190 forint) kóstál északi szomszédunknál. Ebből jól látszik, hogy a szlovák fővárosban is lényegesen olcsóbban utazhatunk, mint Budapesten.
A csehek is jobban járnak, mint mi: Prágában az átszálló jegyek 26 koronába (260 forint) kerülnek, ezek 75 percig használhatók a kezeléstől számítva. Az egy útra érvényes díj 18 korona (180 forint) a cseh fővárosban, míg a 24 órás jegyekért 100 koronát (1000 forintot) kell fizetni. A sofőrnél váltott jegyért Prágában is lényegesen többet kell fizetni, egészen pontosan 31 koronát.
Nyugat-Európában vannak Budapestnél drágább városok is
Tőlünk nyugatra már nem mindenhol ilyen jó a helyzet, de például Rómában még mindig olcsóbb a tömegközlekedés, mint Budapesten. Az olasz fővárosban a 75 percig érvényes átszállásra is jogosító vonaljegy egy euróba (270 forint) kerül, míg egy egész napos utazgatásért 4 eurót (1100 forint) kell kifizetni.
Nemzetközi összehasonlításban még Párizs is olcsóbbnak mondható, mint Budapest: a francia városban a másfél óráig érvényes jegy 1,60 euróba (kb 430 forint) kerül, ezzel korlátlan számú átszállásra is jogosultak vagyunk az adott időszakban. A tízes gyűjtőjegyekért 11,60 eurót kell adni a párizsi pénztárosoknak, ez nagyjából 3130 forintnak felel meg.
Közismerten drága a londoni tömegközlekedés, ezért azon már meg sem lepődünk, hogy a brit fővárosban többet kell fizetni, mint Budapesten. A metrójegy zónáktól függetlenül 4 fontba (1240 forint) kerül, a buszjegyért pedig fele ennyit kérnek. A hat darabos gyűjtőjegy a buszokra 6 fontért kapható, azaz sokkal jobban megéri, mint egyesével venni a kétfontos jegyeket. A metrójegyekkel egyébként akárhányszor átszállhatunk a több mint tíz vonalból álló londoni metrón, a buszjegyekre viszont ez nem igaz.
Egy hajszálnyival drágább Budapestnél Berlin, ahol a buszok mellett villamos, U-Bahn (metró), és S-Bahn (városi vasút) közlekedik. A német fővárosban a teljes vonaljegy 2,10 euróba (570 forint) kerül, míg a három megállóra érvényes szakaszjegy 1,30 eurót (350 forint) kóstál.
Összességében megállapítható, hogy a budapesti tömegközlekedés Európában a drágábbak közé tartozik, de nem a legdrágább. Persze ezek mellé érdemes lenne odatenni az ország átlagfizetéseinek adatát is, és akkor könnyen lehet, hogy a magyar főváros kilógna a sorból felfelé. Illetve nem árt megfeledkezni a szolgáltatás minőségéről sem, amiben szintén bőven van mit behoznunk mondjuk Londonhoz vagy Berlinhez képest.
,,A kulonbség hogy a budapestiek majdnem annyit fizetnek a bérletukért mint a nagy europai orszàgok fovàrosaiban de egy annàl joval alacsonyabb szintu szolgàltatàsért."
Megkapták ajándékba a korszerű vonatokat, de a megállókat felseperni már nem képesek. Elvileg egy évtizede van budapesti kozlekedési szövetség, de a máv még mindig nem találta fel az elővételi menetjegyet. Vahatsz jegyet elővételbe, de meg kell mondanog, melyik napon akarod használni, aztán azon a napon be kell menned az esetleg nem is létező pénztárba lebélyegeztetni. Nooooooooooooormális?
Ha én lennék a MÁV izé-főmegmondó-bezsebelő, én is azt mondanám, hogy inkább akadályozzák és drágítsák a konkurenciát, nehogy akár egy seprűvonást is tennem kelljen azért, hogy dőljön a lé. Dőljön az irreális jegyárakból, dőljön az állami támogatásból és dőljön az eus pénzekből is. Basszus, ha az emberek önkéntes alapon válaszhatnák a mávot, nem jönne a támogatás, nem jönne a jegyár, bár takarítani, a forgalomról bármi információmorzsákat ismerő alkalmazottakat tartani akkor sem kellene, elég lenne az olcsó láthatósági droidokat fenntartani.
De, igen. Szóval úgy akartam írni, hogy az iskolaköteles korosztály az otthona és az iskola között ingyen járhat tanítási napokon. Amiben szerintem van logika.
akkor jött ki nekem, hogy egy minimálbéresnek egy jegy kb. egy óra munkájába kerül, ugyanígy egy óra parkolásért egy órát dolgozik, és Szalainé fizetése a bkv-nál ( nem végkielégítése) napi (!!!!!!!!) 500 jegybe kerül.
