Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
mennyivel rosszabb, ha az EU pofázik bele abba, hogy mi alapján lehet szavazni, mint az, hogy határon túl élő (főleg) mszp-szimpatizánsok is szavazhatnak? :o)
ne nevettesd már ki magad jobban... a szankciókat az uniós belépéssel vállaltuk, gyk: nem illik az asztalra szarni, a klubnak vannak szabályai. persze, ez is ezerszer ki lett tárgyalva, csak amióta a szeretett vezető comboskodik, azóta feledésbe merültek a vállalt kötelességek...
CB, mint EP képviselő elmondta a véleményét, amit amúgy MINISZTERELNÖKJ ÚRNAK címzett. Ha úgy teccik, egy köpenyegforgató macskajancsinak nevezte, és rendkívül beletalált az igazságba.:-)
Gipszjakab, újdonsült választópolgár pedig befolyásolhatja a magyarországi pol. viszonyokat szavazatával anélkül, h hatását elszenvedné.
Fellázadt a KDNP egy fideszes módosító javaslat ellen
A kormánykoalíción belüli konfliktushoz vezetett az az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérő bírák nem dolgozhatnak tovább.
...
"Ez a testület elleni nyílt támadás" - mondta Rubovszky, aki bejelentette, hogy a KDNP frakciója ki fogja kérni külön szavazásra a módosító indítványt, és a kereszténydemokraták nem szavazzák meg azt (ebben az esetben nem lenne meg az elfogadásához szükséges kétharmados többség). Rubovszky szerint érthetetlen, hogy a 62 éves bírákat nyugdíjba küldenék, míg az ügyészek esetében továbbra is 70 év marad a munkavégzés felső határa, sőt, a legfőbb ügyész 70 éves kora után is hivatalban maradhat, amíg meg nem választják az utódját.
A KDNP-s képviselőhöz hasonlóan fogalmazott Gyüre Csaba, a bizottság jobbikos alelnöke, aki szerint a javaslat a "bíróságok szuverenitása ellen indított támadás", és csak azt a célt szolgálja, hogy le lehessen váltani a megyei bíróságok elnökeit. Gyüre szerint nem is az alaptörvénybe való a bírók nyugdíjkorhatárának szabályozása, arról a bíróságokról szóló, kétharmados többséggel elfogadható törvényben kellene rendelkezni.
Összelopnak, vágnak valamit, majd rapid gyorsasággal benyújtják (utána nemzeti konzultáció -jajj!!) ezt követően folyamatosan, nagyarányban módosítják az előterjesztést.
Több mint 30 módosító indítványt nyújtott be az új alkotmány tervezetéhez a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője.
A javaslatok között szerepel, hogy minden magyar állampolgárt - így a határokon túl élőket is - megilleti az általános választójog, ezt azonban más sarkalatos törvény feltételekhez, például magyarországi lakóhelyhez, kötheti.
Javasolják továbbá, hogy a jelenlegi 70 év helyett legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya.
Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének kapcsolódó módosító indítványai között szerepel az is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem kilenc, hanem változatlanul hat évre nevezné ki a Magyar Nemzeti Bank elnökét az államfő, és a jegybank elnöke helyett szintén a köztársasági elnök nevezhetné ki az MNB alelnökeit is.
Beemelnék alkotmányba a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést is, amely csak szándékos erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A módosító javaslatok között szerepel, az ön- és a tulajdonvédelem, vagyis az, hogy mindenkinek joga van a törvényben meghatározottak szerint a személye vagy a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához.
A módosító javaslat védi, és a magyar kultúra részének tekinti a magyar jelnyelvet.
Robert Fico szerint Orbán Viktor politikája a revizionizmuson alapszik és konfliktust eredményezhet Közép-Európában, az új magyar alkotmány pedig az irredentizmus terjesztését szolgálja.
"Mélységesen téved, ha valaki azt hiszi, hogy Orbán európai környezetben, Európa közepén nem tud konfliktust kiváltani. Minden adottsága megvan hozzá" - jelentette ki a volt szlovák miniszterelnök a márciusban kezdődött parlamenti ülésszak befejezése után szerdán Pozsonyban.
Az ellenzéki politikus ezért súlyos hibának minősítette, hogy a kormánykoalíció meghiúsította a rendkívüli parlamenti ülést, amely ellenzéki elképzelés szerint nyilatkozatban ítélte volna el a magyar miniszterelnök politikáját és aktív fellépésre ösztönözte volna a szlovák kormányt.
Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt elnöke úgy vélte: az új magyar alkotmány a magyar irredentizmus terjesztését fogja elősegíteni: "Ez egy olyan alkotmány, amely tagadja Trianon létezését; ez egy olyan alkotmány, amely tagadja a világháborúk után kialakult határok és területi megoszlások érvényét; ez egy olyan alkotmány, amely Magyarországnak alapot ad arra, hogy az irredentizmus, a nagymagyar eszmék jegyében politizáljon" - szögezte le Fico. Hozzátette: miután a koalíció most meghiúsította a rendkívüli parlamenti ülést, pártja a tervezett napirendet májusban is beterjeszti.
Fico szerint az Iveta Radicová vezette szlovák kormány azért viselkedik passzívan Magyarországgal szemben, mert Bugár Bélának, a Híd magyar-szlovák koalíciós párt elnökének a foglya. "Bugár kelepcébe csalta az egész kormányt. Bugár nélkül nem kormányozhatnak. Radicová beleesett egy másik csapdába is, mert személyes barátja Orbánnak, s elnöki kampányában Orbán konkrét támogatást nyújtott neki" - állította a politikus.
A mai kormány "passzivitásával" szemben Fico egykori kormánya "határozottságát" hozta fel példaként. Leszögezte: helyes volt és nemzetvédelmi érdekeket szolgált, hogy kormánya csaknem két éve megtagadta Sólyom László magyar államfőtől a Szlovákiába való belépést.
Gulyás Gergely hétfőn az index-tudósítás szerint a következőket találta alkotmányozási szükségessége melletti érveknek: "A jelenlegi alaptörvényből hiányoznak a világos értékek, nem derül ki, hogy mit gondol a nemzet a múltjáról és jövőjéről, és hiányoznak a[...] Bővebben!Tovább »
Az akotmányozás a levegőben lógott! Az MSZP nagyon gondosan figyelmeztette a választókat a kétharmad veszélyeire! Az egyik veszély a saját Fidesz értékrend szerinti alkotmányozás volt. A választók ennek ismeretében döntöttek!
az látszik. Lefogadom bármibe hogy amikor a fidesz bojkottálta a parlamenti üléseket akkor nem vonyítottál tele topikokat azzal, hogy becsapják a saját választóikat, meg nem dolgoznak, ésatöbbi.
ööö... te most televonyítod ugyanezzel a topikokat az mszp kapcsán?
Elkerülhette figyelmedet, hogy meglátásom szerint egyik párt választási programjában sem szerepelt kimondottan az alkotmányozás. (Az egy dolog, hogy "szóbeszéd" volt, hogy kellene/jó lenne/szükésgszerű/kényszerű stb., de hogy erre is kellett volna szavazniuk a szavazóknak, erről szerintem nem volt szó!)
Következésképpen egyik parlamenti párt sem kapott felhatalmazást az alkotmányozásra, de arra sem, hogy ellenezze.
Két párt az alkotmányozás mellett döntött. Egy ambivalensen áll hozzá. Két másik tiltakozik - jólehet a kezdetekben ök is részt vettek, de elfogadhatatlan opcióba ütköztek., ezért távol maradnak.
Szerintem a fentiek miatt mindegyik álláspont elfogadható, mert senki nem tudja, hogy kapott-e felhatalmazást az alkotmányozásra, de ugyanakkor arra sem, hogy az ellen tiltakozzon. Így azután a pártok vélelmezik szavazóik állásfoglalását és az szerint cselekednek.
