Bezony. Sot a karpatmedence meg katonailag is jobban vedheto volt de megvoltak ugyanazok az eletfeltetelek mint lebediaban es etelkozben. Vannak akik szerint nem is annyira a besenyo nyomas hanem egy szaraz idoszak okozta reszben ,hogy a magyaroknak be kellett jonniuk ide,hiszen a besenyok is szepen jottek be a karpat medencebe a magyar honfoglalas utan es telepedtek le,kulonben honnan a faxbol lenne annyi besenyu helysegnev MO egesz teruleten. Meg aztan ezeknel a pusztai nepeknel mar csak ugy volt aki tegnap ellenseg lehet ,hogy ma barat aztan holnap forditva,attol fuggoen ,hogy a fonokok hogyan egyezkedtek ki egymassal es mi volt a kozos erdek
>>Pontosan mutatja hogy itt soha nem volt száraz füves puszta, ellentétben azzal a téves 19. sz-i magyar történelmi elképzeléssel, hogy a térség a lovasnomád népek ősi paradicsoma volt. Soha nem volt...
A terepadottságok és vízrajzi viszonyok pont olyanok voltak a Kárpát-medencében, mint a délorosz sztyeppén.
Ott is pont úgyanilyen módon árasztották el a folyók és patakok a környezetüket és a nagyállattartó népek számára maga volt a kánaán a vidék a dús legelőkkel az álataiknak, a visszavonuló víz által hagyott termőerőben gazdag televény öntéstalajjal, ami különösebb megmunkával is jó termést hozott, a folyók gödreibe telelni vonuló halakból biztosított téli fehérjeszükséglettel, az árterek vad gazdagságával.
Talán magadban kellene revideálnod azt a képet, amit a korabeli "lovasnomádokról" a mai mongol életmódból leképezve megalkottál és közelebb kerülnél az életforma megértéséhez, amiként a honfoglalás korában éltek.
Attol meg lehetett , meg aztan a magorok amikor pusztai nomadok voltak akkor is folyovolgyek menten eltek foleg,halasztak is vadasztak is meg azert vetettek is, de azert terelgettek a marhat,lovat birkat arra is volt terulet
A Sárrét alatt jelentős vízbázis található, a DRV a bakonyi karszt és a Velencei-tó alatt levővel együtt azt tartja számon, mint jelentős stratégiai készletet.
Full tele van a talaj vízzel akkor is ha aszály van, csak néha gyullad be a tőzeg a Nádasdladány-Inota, általában lezárt út melletti, régebben tőzeg kitermelésbe vont terület egy-egy pontján.
Nagyon rendesen tud füstölni az aszfaltos út repedésein és van egy-két olyan talajsüllyedés, hogy ha rágondol az ember, hogy az alatta is történhetett volna....brrr.
"Nekem is ez tetszene. De mi zabáltatni akartuk anno a sok hülye nyugat-európait, hogy kényükre kedvükre gyilkolászhassák egymást meg mindenkit."
De hiszen zabaltattuk a szabalyozas elott is,csaloka ez azert mert volt eleg szaraz terulet is ,nem beszelve arrol akkor nem 15 millioan eltek a Karpat medenceben. Nem veletlen hogy MO-ot elkerultek a nagy ehinsegek kiveve a tatarjaras korat meg ha a torok felegette a szantokat,de hal az biztos volt meg vad is.Azert ezeken a vizes teruleteken es peremukon rendesen ment a legelteteses allattartas
Nyilván nem volt. Az kicsit keletebbre a sztyeppéken keletkezett. Mármint a lovasnomádság. A ló baromira nem szereti az ilyen élőhelyet. Sem a dombokat, hegyeket, sem a nagyon vizes síkságokat. (Persze a vadlóvak, nem a már domesztikáltak.) De ki állít olyat, hogy a lovasnomádság itt alakult ki? Ilyet szerintem senki sem állíthat. Max. annyit, hogy mégiscsak lehet valami kapcsolata az ittenieknek velük.
Na de térjünk vissza a politikához! Szerintem nagyszerű beruházás lenne, úgy elrendezni itt a vizeket, hogy újra harmóniába kerüljünk a teremtészettel. Most gondoljatok bele! Mennyire irigyelhetnek minket a közel-keleten. Szerintem simán helyet is cserélnének velünk. ;-))
Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. :-)))))))))))))))))
A bekarikázott terület valaha egy összefüggő mocsaras vízterület volt. Duna-Tisza-Dráva-Száva.....
Nem kell félni a víztől! Áhhh mit is számít. Áhhzzunk! A lé, allé ő az élő alap. Sokkal értékesebb lesz majd mint gondolnánk. Újra meg kell itt tanulni okosan bánni, gazdálkodni vele. Majd csak rájövünk! ;-)
>>levezetését inkább a Sárvíz-Malomcsatorna és a Gaja tudná megoldani.
A Sárvízi-Malomcsatorna a vasúti töltéstől délre van Nádasdladány felé, míg a mostani vízfelület a vasúttól északra van jórészt.
Ahol a Gaja belefolyik, ott már Nádor-csatornának hívják, de mivel ez a pont szintén délre van a vasúti töltéstől, csak az ott már Nádor-csatornának vívott vízfolyás tudja levezetni a vizet. A Gaja saját medrében egy másik átereszen, Fehérvárhoz közelebb megy át a vasút alatt, nincs érintkezésben, már a gát töltése miatt se a vízzel elárasztott területtel, arról a volt rizsföldek csatornái vezetik be a fő csatornába a vizet.
Ismerem elég jól azt a környéket, járok oda horgászni, most az ősszel is fogtam rajta csukákat, volt, hogy 15-20 db is jött méretes.
Mi Sédnek hívjuk a vizet, amíg a Gajával össze nem folyik, utána Nádor-csatorna.
Mások Nádornak hívják már fentebbről.
A Gaja nem tud annyira megáradni, hogy visszafelé duzzasszon a vasúti töltés átereszén a Nádoron keresztül, pláne azért, mert a Fehérvárcsurgói -tározó visszatartja hozamának zömét egy rendes áradáskor is.
A Séd viszont hatalmas vízgyűjtővel rendelkezik ugyanott a Bakonyban és ha megárad, akkor a Nádor visszaduzzasztja a Gaját, ami kiönthet Fehérvárnál.
Kiváló térkép, ilyen volt egykor a Kárpát-medence. Pontosan mutatja hogy itt soha nem volt száraz füves puszta, ellentétben azzal a téves 19. sz-i magyar történelmi elképzeléssel, hogy a térség a lovasnomád népek ősi paradicsoma volt. Soha nem volt...
Nem vagyok szakember, az ezirányú gondolkodást meghagyom rájuk...meg Rád is, hiszen hozzáértőnek tűnsz.
Csak laikusként elmélkedtem. Szerintem nem kell "lenyomni" ennyi vizet, a gravitáció megteszi jótékony hatásást. Ami a tisztítást illeti, vizeletből is lehet tisztítás után iható vizet előállítani, nehogy má' ezen akadjunk meg. Lehet, hogy elég lenne ehhez néhány méteres sóderréteg. Persze ha nem akarunk megcsinálni valamit, akkor indokot lehet ezret találni.
Ja...és ha már büfé, akkor sör. Valami jóféle házi, szűretlen.
Nekem is ez tetszene. De mi zabáltatni akartuk anno a sok hülye nyugat-európait, hogy kényükre kedvükre gyilkolászhassák egymást meg mindenkit. Érdekes a Vásárhelyi-program elnevezés is. Mert az tulajdonképpen antivásárhelyi.
El sem tudod képzelni, mi volt itt a lavor alján, mit művelt a Duna, mikor visszahúzódszkodott a jég a Kárpátok és az Alpok fölül észak felé.
on
Nem lesz termés? Nem. Vannak tavaszi, sőt nyári vetésű igen rövid tenyészidejű növényeink. A fű meg a nád mindenütt kinő. Max. visszamegyünk őskori csepűrágóba. Egészséges vegatariánus étrend. Ha idén nem lesz, akkor viszont annál nagyobb lesz jövőre. A vízalatti ugaroltatás iszonyat jót tesz ám a termőföldel. (Régen is csinálták itt a népek fogalásnak hívták) Fele annyi vegyyszerrel lehet természkedni. Most nagyon dívik ez a bioizélés. ;-)
A könnyezőpálmát nem javasolnám. Meglátja ezt a sok hülyeséget, ami ebben az országban folyik, könnyezés mellé be is pisilne a nevetéstől, akkor lenne ám áradat.
Probalj meg kicsit gondolkodni,hogy miert nem lehet sot nem is szabad.
Kezdjuk ott,hogy hogyan nyomsz le tobbszazezer kobmeter vizet egy olyan retegbe ami amugy is telitett vizzel, aztan micsoda baromsag felszini szennyezettnek szamito vizet lenyomatni a vizzaro reteg ala elszennyezni az ivovizforrasokat, ,ennyi eleg?
De kár!:( Ja persze, már régen kihaltak az öreg kútásó dinasztiák, a kútásó gépet pedig még nem találták ki :)). Pedig milyen jót lehetne belőle locsolni, amikor rohadunk az aszálytól :)).
Eukaliptuszt kell ültetni, azt sok helyen használták sikeresen mocsarak lecsapolására, mert hihetetlenül gyorsan nő, és nagy a vízfelszívó és párologtató képessége.... egyetlen baj, hogy nálunk határeset, hogy megél-e a keményebb teleket nem biztos, hogy bírná...
Az rendben van, hogy megtelt a felső réteg vízzel, többet nem tud elszívni. De nem lehetne ezeken a részeken - mondjuk egy hét alatt - 20-30 mély kútnak látszó tárgyat ásni, ami a mélyebb rétegekbe elvezetné a vizet? Arról nem is beszélek, hogy ezt előre is meg lehetne csinálni ezeken a kritikus helyeken.
Ez mind igaz, amit leírtál, de a Csórnál lévő velencei tó nagyságú állóvíz levezetését inkább a Sárvíz-Malomcsatorna és a Gaja tudná megoldani. Másrészt pedig elsősorban azért keletkezett, mert a Gaja kiáradt még tavasszal.
Nézzed egy kicsit tovább is a térképet. A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon, ahol tavaly tavasszal hónapokig nem esett az eső, egy-egy szélvihar után a Szaharában érezhette magát az ember, mert tisztára olyan mintázatú, csak kisebb léptékű homokdűnék alakultak ki a földeken, mint a sivatagban, most a talaj 100 %-ig telített vízzel. A kertem a nyáron tele volt békákkal, de az utakon is ezrével grasszáltak, az árnyékosabb helyeken moha (!!!) nőtt a homokon.
