Én erre azt a példát szoktam hozni, hogy ha egy tacskó kan mexeretkezik egy dán dog szukát, akkor a kölykök keverékek lesznek, de az anyukára nézve ennek semmilyen hatása nem lesz, tehát nem fog összemenni. :)
Az alma termése pedig teljes egészében a anya "teste", a mag a gyerek, ez lesz "keverék".
Sajnos a kitartás és türelem pont hiányoznak belőlem:) Egyelőre az oltást kell megtanulnom, mert még életemben nem oltottam. A növénynemesítés az csöppet kemény dió lenne egy totál laikusnak. De továbbra is azt tartom, hogy a Cardinale + Csókaszőlő egy érdekes, izgalmas párosítás lenne. Vagy pedig a Csókaszőlő + Izabella. 2 rendkívül ízletes és ellenálló direkttermő. Remélem, hogy egy hozzáértő majd kipróbálja.
Visszatérve a Csókaszőlőre, nekem két tőkém van és érdekes módon az egyik satnya, kis fürtöket ad, a másik pedig szép nagy fürtöket és nagyon bőtermő. Szerintem 150 - 200 szép nagy fürt megvan azon az egy tőkén.
Én is kíváncsi lennék rá! Esetleg te már tudod a választ?
Az igazság az, hogy minden egyes magonc más gyümölcsöt teremne, hiába ugyanazok a szülők. Ugyanúgy, ahogy a gyerekek esetében. Azok sem egyformák, még az ikrek sem teljesen.
Ehhez ismerni kell a Mendeli törvényeket.
Az ivarsejtek haploidok a belőlük alakult sejtek pedig diploidok.
Ezek szerint az ivarsejtek csak1x-es kromoszómaállományt tartalmaznak a megtermékenyített sejtek pedig 2x-est. Tehát minden egyes növényi vagy állati sejt a kromoszómái egyik felét az anyától a másik felét pedig az apától örökli.
Az anyai és apai kromoszómák párokat alkotnak. Nagyon sarkítottan a genetikai tulajdonságok akként jelentkeznek, hogy egy-egy tulajdonság, milyen öröklődésmenetet követ. Amennyiben csak egy gén határoz meg egy tulajdonságot, lehet domináns-recesszív illetve intermedier öröklődés.
Ha egy tulajdonságot egyetlen gén határoz meg és két domináns vagy recesszív gén található ugyanazon a ponton, akkor homozigóta domináns illetve homozigóta recesszív génről beszélünk. Ezek mindig ugyanolyan tulajdonságot jelölnek pl. embernél ilyen a vércsoport.
Az rh+ domináns az rh- recesszív. Ha mindkét szülő az rh+ gént örökíti az eredmény egyértelmű a gyerek is rh+ lesz. Ha minkét szülő az rh- gént örökíti a gyerek is rh- lesz.
Azonban ha bármelyik szülő az rh+ gént a másik pedig rh- gént örökít a gyerek minden esetben rh+ lesz, de már nem homozigóta, hanem heterozigóta.
Az A, B vércsoportoknál pedig intermedier öröklésmenet van tehát, ha az egyik szölő A a msik pedig B vércsoportot örökít a gyerek minden esetbe AB vércsoportú lesz.
Vannak azonban olyan tulajdonságok is, amelyeket nem csak egy gén határoz meg. Itt már poligénes öröklődésről beszélünk, amely további variációkat hozhat létre.
Azért nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan el tudom venni a kedved a szőlőfajták keresztezésétől.
A növénynemesítőnek, ha csak nem géntechnikai módszerekkel rendelkezik, nagyfokú kitartásra van szüksége.
Leírom, hogy miért.
A kiválasztott anya és apafajták fürtjeit a következőképpen kell kezelni:
Az anyafajta virágzását naponta kell ellenőrizni. Amikor egy-egy fürtön azt vesszük észre, hogy néhány virág kinyílt, azonnal neki kell látnunk az izolációnak. A már kinyílt virágokat el kell távolítani. A még burokban levő virágok tetejéről óvatosan csipesz segítségével le kell szedni a virágot borító sapkát, vigyázva, hogy a bibe ne sérüljön. Ezt követően a bibét körülvevő virágportokokat kíméletlenül el kell távolítani, az összes virágról, így nem történhet öntermékenyítés. Ezután a "kiherélt" fürtöt celofánzacskóba burkoljuk, amit a fürt nyelén megkötünk.
Az apafajta fürtjeit a virágzás kezdetén nem kell kasztrálni csak celofánzacskóval fedni ugyanúgy, mint az anyafürtöt.
A virágzás előrehaladtával az apafajta virágpora a zacskóba hull. Amikor kellő mennyiségű virágpor kerül a zacskóba, az anyafajta zacskóit lecseréljük az apafajta zacskójára. A zacskókat délelőttönként, naponta megrázzuk, amig a megtermékenyülés le nem zajlik. Ezt onnan vesszük észre, hogy a bogyók elkezdenek növekedni.
Ekkor a zacskókat tüll hálóra cseréljük, hogy a kártevőktől továbbra is óvjuk, de a növekedési és érési folyamatokat ne zavarjuk.
A teljes érés elérése után a bogyókban levő magokat kiszedjük és megszárítjuk. Száradás után érdemes a magokat vízbe tenni és megnézni, hogy melyiket érdemes elvetni. Amelyik mag a víz fenekére süllyed megfelelő, amelyik úszik a vízen az nem fog kicsírázni.
Tapasztalataim szerint magokat ültetés előtt érdemes hideghatásnak kitenni. Mélyhőtőben szoktam tárolni februárig és úgy ültetem el, így nagyobb a magok csírázási hajlandósága.
Érdemes a kicsírázott magoncokat előbb iskolába tenni és csak azokat végleges helyre ültetni, amelyek a következő év tavaszáig megmaradnak.
Az így nyert szőlőmagoncok kb 5-6 év után kezdenek teremni. Ekkor lehet megállapítani, hogy melyik érdemes arra, hogy továbbszaporítsuk.
A termés kikényszerítését úgy lehet csekély mértékben meggyorsítani, hogy hosszúrahagyott vesszőket bujtatunk le porbujtással ez 1-2 évvel előbbrehozhatja termés megjelenését.
Szóval Csókaszőlőnek hívják? Wow! Megvan már vagy 10 éve és régóta kíváncsi voltam a nevére, de senki se tudta! Most végre tudom. Nagyon szeretem ezt a fajtát, isteni finom. Nem is kell ezt kersztezni, mert úgy tökéletes, ahogy van.
Természetesen a genetika különösebb ismerete nélkül is létre lehet hozni kiváló tulajdonságokkal rendelkező új fajtákat. A régi fajták mind spontán kereszteződések eredményei és ugyebár nem egy kiváló tulajdonságú fajta létezik.
A szőlő keresztezések eredményét sajnos elég nehéz előre megbecsülni. Személyes tapasztalatként mondom, hogy több száz magot ültettem el és ezek közül mindössze kettő lett olyan, hogy érdemes továbbszaporítani és esetleges fajtajelöltet csinálni belőlük.
Dícséretes elhatározás a Csókaszőlőt keresztezni a Cardinale-val!
Mindazonáltal egy kicsit le kell, hogy lohasszam a lelkesedésed. Van erre egy jó anekdota.
- A Nobel-díjas tudóshoz odamegy egy gyönyörű ambíciózus nő és azt mondja neki: Professzor úr, ha ön elvenne engem feleségül. Csodaszép és kiemelkedően intelligens gyerekeink születnének.
A professzor erre azt válaszolja: Tegyük fel, hogy én elvenném feleségül és gyerekeink születnének. De gondoljon bele mi történne, ha az én külsőmet örökölnék az ön intelligenciájával.
Én teljesen laikus vagyok ebben a növénynemesítés témában, de szöget ütött a fejembe, hogy keresztezni kéne 2 szőlőfajtát.
Az egyik a Cardinal, ami ugye nagy szemű, de nem elég sötétek a szemek, elég érzékeny fajta és az íze bár kellemes, de nem túl aromás/fűszeres.
A másik egy általam ismeretlen (valószínűleg direkttermő) fajta, ami a kertemben van. Kisszemű sötétkék szőlő. Nagyon-nagyon édes és nagyon-nagyon aromás. A héja olvadékony. Szeptemberben érik, de a termései az első fagyokig (akár november elejéig) épségben a tőkéken maradnak. Sajnos annyira édes és finom, hogy ha nem takarom le alaposan hálóval, akkor a madarak már augusztusban, féléretten leeszik az utolsó szemig.
Na most, arra gondoltam, hogy talán jó ötlet lenne ezt a 2 fajtát keresztezni. A direkktermő ellenállóbbá ,ízesebbé, finomabbá tenné a Cardinalt, sötétebb kék lenne a színe. A Cardinal pedig növelné a direkttermő bogyónagyságát.
Tudom, hogy elég naiv az ötlet, de mint mondtam, teljesen laikus vagyok a témában...
Az az érzésem, hogy valami más szempont kimaradt a Mozis értékeléséből.
Ugy járt mint az egyszeri 'tudós' a gólya és a gyemekáldás kapcsolatával. (Városokban kevés a gólya, kevés a gyerek; vidéken sok a góly, sok a gyerek. Tehát van abban valam, hogy a gólya hozza!)
Nyulica! Mit szólsz ehhez? Mozis 55 írta a Szőlős Fórumon. Én erősen kételkedek az ilyen áthatásban.
"Már 30 éve kísérletezek, vannak szép eredményeim, próbáljátok ki Ti is.
A fóliába 3 tő erőspaprikát ültettem, persze elosztva szépen. Minden paprika kicsi csípős lett. A következő évben 5 tő erőspaprikát ültettem a fóliába a csemegék közé, minden paprika erős lett.
A Jonika és a Grenny Smith közé Idaredet ültettem, a Jonika nem lett porhanyós, az Idared izletes lett, a Grenny Smith illatos-finom és kissé a napsötötte részén pirosas lett.
Ennyit a kölcsönhatásokról, így van ez a szőlőknél is."
Én mindenféleképpen megvárnám, hogy milyen termés lesz rajta. Te választottad ki, hogy milyen fajta magját ülteted el, vagy ún "köpött" magról kelt és meghagytad?
Az egyik fáraóról (hogy melyik azt nem tudnám megmondani) is leírták a történetírók, hogy ajándékba kapott szőlőfajták magvait vetette el. Így színesítette a fajtaválasztékát.
Hát , hogy hosszú lesz abban biztos vagyok! Mindenesetre nekem ez több izgalmat rejt, mint már meglevő fajtákat megvásárolni és elültetni.
Persze ilyen fajtákat is tartok a családi házam kertjében. Ezek nyújtják azt a termésbiztonságot ami a család ellátásához szükséges. A szőlőnek meg külön jó a homokos talaj, ha saját gyökerén fejlődik, mert így kevésbé támadja a filoxéra.
A vedres nevelés nekem is eszembe jutott. Ültettem is már egy ilyen cseresznyefát (Szomolyai fekete magját vetettem el) a homokra. Ez sokkal szebben fejlődik, mint a szabad gyökérrel ültetett fák. Sajnos még a termését nem igazán mutatta meg, csak két szem cseresznye volt rajta. Azt viszont lecsipegették a madarak, mire megkóstoltam volna. :-)
Hosszú, de érdekes játék lesz! Azért lehet, hogy az apróbb magokat jó lesz nem a homokon előnevelni az első egy-két évben, gondolok itt poharas, vedres előnevelésre, nehogy kiszáradjanak, ha csak néha-néha tudsz rájuk nézni aszájos nyáron.
Mivel gondjaim merültek fel a kiskunsági homokon levő telkem gyümölcsfélékkel történő betelepítésével, úgy döntöttem: magról kelt gyümölcsfákkal és szőlőtőkékkel telepítem tele. A szép gyümölcsöt termő fákat és tőkéket megtartom, a többit alanynak használva átoltom, azokkal a gyümölcsökkel, amelyek érdemesek a továbbszaporításra, így olyan fajtákat fogok termeszteni, amelyek csak az enyémek.
A szelektálás is nemesítés valóban, de itt nem új fajta létrehozása a cél, hanem a meglévő nagy szórást mutató állomány javítása. Van negatív és pozitív szelekció. A negatívnál kizárjuk a szaporításból azokat a példányokat, amelyeket nem akarunk továbbszaporítani a többit felhasználjuk. (pl a saját szőlőültetvényünkben, ha gyökeres európai dugvánnyal szaporítunk) A pozitív esetében kiválogatjuk azokat, amelyeket tovább szeretnénk szaporítani, a többit kizárjuk. Így a fajta klónjait hozzuk létre, Tudtommal, így jött létre az Olaszrizlingnél a B10-es És a B20-as klón, amelyek erősebb növekedési erélyt, magasabb cukorfokot és nagyobb termést ígérnek az alapfajtánál.
A mutáció továbbszaporítása is nemesítés ez azonban általában a spontán létrejött mutációk felismerésén alapul.
Persze lehet, létrehozni tudatos mutációt is, de ez már biotechnika és a GMO témakörbe vezet el.
Mutációt létre tud, hozni többek között ionizáló sugárzás, röntgensugárzás, vagy egyes kórokozók: agrobaktérium, DNS vírusok.
Ezek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy saját DNS készletük egy részét beépítsék a megtámadott sejt DNS-ébe, így ideális körülményeket teremtenek maguknak a szaporodáshoz.
A ráoltott fás részek már ki sem, hajtottak. Eddigi ilyen típusú oltásaimnál mindig leszedegettem a vadhajtásokat és az olások nagy átlagban 2 hét múlva elkezdtek hajtani.
Ennél is úgy tünt, hogy kihajt, de azután lerúgta a nemest.
Héj alá oltást is próbáltam, de olyan gyorsan vastagodott, hogy megfojtotta a nemest.
A spur tipusú fákra jellemző, hogy a termés tulajdonságai leggyakrabban megegyeznek az eredetivel, viszont a fa növekedése jóval kisebb, a hajtások ízközei rövidebbek, igy a termés viszonylagosan jóval nagyobb azonos területre számítva.
Mi történik a ráoltott fás résszel, ki se hajt vagy később szárad-e el, mert lehet, hogy nem kellene annyira szorítani az alanyt, hogy csak a ráoltottat táplálja, legalábbis az olvány megindulásáig. Nekem is volt egy ilyen világból kiszaladó tő szőlőm, éppen tavaly oltottam át egy gyengén növekvőre és örömmel mondhatom, hogy egy közepesnél erősebb növekedés lett belőle.
Megpróbáltam! Sajnos még nem jöttem rá a trükkjére.
3 éve próbálom minden évben beoltani zöldre fásoltással de nem ered meg.
Számtalanszor csináltam már és 70-80% eredésem volt.
Ennél az egynél nem sikerül. Olyan gyorsan hajt és vastagszik, hogy nem marad meg rajta az oltás. Egyik nap leszedegetem az előtörő hajtásokat, másnapra megint van tíz tizenöt.
Megörjít!
Úgy döntöttem megpróbálom a vesszőit alanynak használni és tavasszal angolnyelves párosítással beoltani őket. ez a tőke pedig megmarad alanytőkének.
*Nekem sikerült olyan fajtát előállítanom, hogy úgy hajt, hogy olyat még nem láttam!* Na ezt a tőkét lenne érdemes átoltani tavasszal zöldbe fásoltással kétszemes termőrügyes csapokkal, új fajtával, egyből lenne egy menő termő tőkéd.
