Maradjunk konkrétan a "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület" kategóriánál.
A 45/2006. szerint egy bizonyos elnevezésű Naturának jelölt területen belül volt mondjuk 200 helyrajzi szám.
A földhivatalnál a természetvédelem illetékes szerve igényelte mondjuk 90 helyrajzi számra a Natura bejegyzését." a natura kijelölés tényét minden esetben be fogják jegyezni ha benne van a 45-ben, melyikre kezdeményezte a felügyelőség az technikai kérdés, mind be lesz jegyezve.
a földvárak bejegyzése kb. 2 évig tartott.
"Ki döntött arról, hogy melyik 110 maradjon ki, és miért?" adott felügyelőség hatósági igazgatója. valszeg. de mindegyeik hrsz sorra kerül.
1./ el is van. javaslatot tesz a bizó (nemzeti parkok, tudósuramék), elbírálja a minisztérium + az EU (!!!), kihirdet a törvény által felhatalmazott miniszter, bejegyeztet a helyi kv-i felügyelőség.
2./ 275-ös beidéztük, benne van minden.
3./ hát nem tudom, aki 4 év alatt egyszer sem volt bent pl. az fm hivatalban...nem tudom hogyan gazdálkodik...????
4./ szerintem nem fogjuk neked felsorolni ágazatra bontva mit jelent a natura, de a mg-i termelést nem akadályozza, at biztos. sokkal inkább az ingatlanneppereknek van útjában. az erdőtörvény nem is rendelkezik róla, nem is vesz róla tudomást szinte.
"A Natura kijelölés az én véleményem szerint bizony nem a nyilvánosság, és főként a földtulajdonosok tájékoztatásával zajlott, akár mondhatjuk úgy is, hogy titokban." ezt most véleménynek tekintsem:) vagy valamivel meg is alapozod?
a kijeölés folyamat összecsúszik a hozzászólásaidban.
tudod hogyan zajlott? vagy csak sejted?
"Érdekes módon, a határozatot névreszólóan tudta a földhivatal (amely ugyebár állami szerv) elkészíteni, és postázni az érintett földtulajdonosok felé," egyedi eljárásnál ez megy.
de a kijelölés nem egyedileg ment, hanem tömben, minden információ hirdetmény alapján működött (a hirdetményt a közig tv. szabályozza, definiálja, nem kötelező az önkományzatot bevonni)...nem volt titkos.
Mondjuk az ellen tiltakoztam volna, hogy mielőtt kijelölik a területemet, mondják meg, melyek lesznek a korlátozó szabályok.
Egy másik topikban beszéltem néhány hivatásos zöld olvtárssal. Az erdő természetes, vagy természetközeli állapotáról az az álláspontjuk, hogy az erdőben nem szabad kivágni még a kiszáradt fát sem, hagyni kell, hogy kidőljön magától, majd a földön elkorhadjon, mert a rovar, bogár, meg mittomén milyen populáció akkor tud a maga természetességében tenyésznmi, és ezzel marad meg az ökológiai egyensúly.
Tessék mondani: ha ez az erdőhasználat szabálya, akkor az erdőtulajdonosnak milyen értéket képvisel az erdeje, ha nemhogy a kisáradt fát, de még a letört ágat, gallyat sem viheti haza.
A forest press csak átvette a cikket, az eredeti a Magyar Hírlapban jelent meg, csak a MH arhívumából nem tudtam előbányászni, ezért ,használtam a FP-ben egy-az-egyben átvett cikket.
A Natura kijelölés az én véleményem szerint bizony nem a nyilvánosság, és főként a földtulajdonosok tájékoztatásával zajlott, akár mondhatjuk úgy is, hogy titokban.
Érdekes módon, a határozatot névreszólóan tudta a földhivatal (amely ugyebár állami szerv) elkészíteni, és postázni az érintett földtulajdonosok felé, a természetvédelem meg közzétette a közlönyben, meg a honlapján.
Megkérdeztem a lakóhelyem, és a földterületem szeint illetékes önkormányzatot: kaptak-e a Natura területek előkészítése időszakában felkérést, vagy feladatot a földtulajdoosok tájékoztatására: A válaszuk határozott: Nem!
Modd már meg, hogy tudjon a paraszt akár másfél éven keresztül is észrevételt tenni, ha nem tud annak a létezéséről, amivel szemben kifogással élhetne?
A baj ott kezdődik, hogy a telekügyekben járatos ügyvéd úr nincs tisztában se a természetvédelem kategóriáival, se annak jogi hátterével. Az újságíró meg mindent elhisz. Pl. a Natura 2000 alapját az eddig is védett területek adják, ezeket kötötték össze "zöld"és "kék" folyosókkal, tehát a 21%-ban a Nemzeti Parkok és Tájvédelmi Körzetek is bennfoglaltatnak. Aki garázdálkodni akar a területen, annak nem jó, aki hajlandó szabályokat betartani (nincs nagyon sok), annak mindegy.
Akkor elmagyarázom, megpróbálom úgy, hogy ne elvi megközelítésben, hanem a gyakorlati valójában mutassam meg a problémát:
Maradjunk konkrétan a "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület" kategóriánál.
A 45/2006. szerint egy bizonyos elnevezésű Naturának jelölt területen belül volt mondjuk 200 helyrajzi szám.
A földhivatalnál a természetvédelem illetékes szerve igényelte mondjuk 90 helyrajzi számra a Natura bejegyzését.
Ki döntött arról, hogy melyik 110 maradjon ki, és miért?
A fentieken kívül még:
1./ Légyszíves, próbáld meg a javaslattevő és a döntéshozó szerepkört elhatárolni egymástól úgy, ahogy annak az igazgatási rendszerben elkülönülnie kell.
A legjobb, legtekintélyesebb madártani tudós, ha nem visel közhatalmi funkciót, csak javaslattevő lehet. Döntéshozó nem! Döntést csak az hozhat, aki erre vonatkozóan hatáskörrel rendelkezik, m,ég akkor is, ha netán a madarászathoz tök hülye.
2./ Lehet, hogy a műemlékvédelem számodra jó példának tűnik, de engem az most nem érdekel.
Érdekelne viszont, hogy mi az a szabályrendszerm amit nekem be kell tartanom? Mert a Natura bejegyzést megtették a telekkönyvi lapomra, de az általam alkalmazandó, és kellően konkrét szabályokról még senki nem tudott mit mondani.
3./ Lehet, hogy valaki örül neki. De a legtöbbjének egyelőre halvány fogalma sincs az őt érő következményekről, ugyanis az egész Naturáról akkor hallott először, amikor megkapta a földhivatal határozatát a bejegyzésről.
Ilyen vagyok én is! Pedig én még netet is használok, mégsem hallottam róla idáig.
A zöldhatalom arra hivatkozik, hogy a honlapjukon rajta volt, meg megjelentek a joganyagok a Magyar Közlönyben. Mennyire életszerű az, hogy a földtulajdonos, földet használó emberek a honlapokról, meg a közlönyből tájékozódjanak?
4./ Sorolj már néhányat abból a több előnyből, mit hátrányból, légyszíves!
a helyrajzi számok kihirdetése a közzététel után másfél évvel megtörtént
a telekkönyvi bejegyzés folyamatosan az AB iránymutatása szerint egyedi eljárásban kerül rá az ingatlan tullapjára. lehet fellebbezni, ha nem tetszik valami.
"És ha ilyen jogszabály nincs, milyen felhatalmaás alapján rendelkezett bárki is, hogy a telekkönyvembe a"kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület" bejegyzés kerüljön, a "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület" helyett?
Hmmmmm?"
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással fokozatosan harmonizálja jogrendjét a közösségi irányelvekhez. A Natura 2000 területek kijelölésére a kormány 2004-ben alkotott rendeletet[1], majd a területek határait a 2006-os környezetvédelmi miniszteri rendelet véglegesítette[2]. A nemzeti jogszabályok által korábban is védett területek mind a részei lettek az ökológiai hálózatnak. Az újonnan kijelölt területekkel együtt Magyarország területének közel 21%-át fedi le az új típusú védelem. Ezek közé tartoznak hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földek, legelők, de természetesen erdők is. A szabályozás célja a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolása.
kezdjük ott, hogy ez a kijelőlés az eu csatlakozásból származó követelmény volt.
nem magyar találmány. ezt nem ártott volna azért a cikkekben megemlíteni.
acikkek, főleg a forest press (erdőgazdálkodól lapja) tele van félremagyarázással, előre legyártott koncepcióval. fizetett érdek-cikk.
a fidesz meg, Illés...nevetséges lámer.
a natura kijelőlés nem titokban zajlott, a kijejölő bizottság majd 6 éve elkezdte a kijelölést. a helyjrajzi számok nyilvánosak voltak, másfél évig lehetett kifogást emelni. majd ha jól tudom megint felül lesznek vizsgálva a kijelölt területek...nem marad így az egész örökre.
a natura területek lefedik a védett területeket is. így a 22% nagyontmondó aránya nem sokat mond.
a vonatkozó jogszabály a 275/2004. korm. rendelet http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400275.KOR
Alighanem a miniszter dönt, mi kerüljön át a 6. mellékletből a 7-be. Ő pedig a Természetvédelmi törvény megfelelő paragrafusára hivatkozva tudja magát erre felhatalmazva. Madaras ügyben a Madártani Egyesület, egyebekben az OTVH jogosult területeket javasolni, őket pedig tudós kollektívák inspirálják. Egyébként a Natura 2000 hasonló a műemlékvédelemhez. Jár korlátozásokkal, de nem teszi használhatatlanná a birodalmat. Vannak, akik kifejezetten örülnek (lehet pénzt szerezni vele), vannak, akiket zavar. Megítélésem szerint több az előnye, mint a hátránya (végignézted a 2004-es kormányrendeletet is?).
Olyan fene nagy kedvem nem volt, de érintettségem okán kénytelen voltam nemcsak böngészni, de el is olvasni.
De ha a rendeleteket említed, lenne egy kérdésem hozzád:
A 45/2006 KVvM. rendelet egyik melléklete "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek"-ről rendelkezik.
Tudsz mondani nekem olyan jogszabályt, amely a jelölt területek véglegesítéséről rendelkezik? Vagyis amely, vagy amelynek a melléklete "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek"-et rögzíti?
Ha ilyen jogszabály nincs, akkor ki, és milyen felhatalmazás alapján döntött a területek véglegesítéséről? Ki döntötte el, hogy melyik jelölt terület lett lett terület és melyik maradt kívül a Naturán?
És ha ilyen jogszabály nincs, milyen felhatalmaás alapján rendelkezett bárki is, hogy a telekkönyvembe a"kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület" bejegyzés kerüljön, a "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület" helyett?
Hmmmmm?
Várom a válaszod, és természetesen a további ajánlásaidat is!
Egyelőre még csak mindenki tekergeti a fejét, mert a korlátozó rendszabályok még nincsenek közreadva.
De a zöldek szemlélete szerint a természetes, vagy természetközeli állapot azt jelenti, hogy egy erdőből nem lehet kivágni még a száraz fát sem, a letörött ágat, gallyat is ott kell hagyni a földön elkorhadni, mert csak így tud létezni a rovarvilág, meg így marad meg az ökológiai egyensúly.
Mit fog érni a tulajdonosnak az erdeje, ha semmi haszna nincs belőle? Hmmmm?
