Ne érts félre, nem gúnyolódtam, csak nekem nehezen fogadná el a túlcivilizált lelkem ezt a megoldást. Pont ezért nem csatornázott környéken én biztos az angol WC-s, szippantós megoldás mellett döntenék. De azért jó látni, hogy vannak még elhivatott emberek, akik nem (csak) felvonulgatnak a gyárak előtt, hanem tesznek is valamit.
Tényleg, az egyéb szennyvizekkel mit fogsz csinálni? A fürdővízzel nem locsolhatsz a szappan és egyéb cuccok miatt, komposztálni nem lehet... esetleg tisztítod és mégis locsolsz vele?
Van ennek más változata is: Két komposztáló kamra fölé telepített budi, amikor az egyik akna megtelik, átváltasz a másikra, abba megy az anyag, a másikban meg komposztálódik. Amikorra a masodik megtelik, addigra az elsőben végbemegy a komposztálódás, ki lehet üríteni. Gyakorlatilag ugyanaz, minta mit legutóbb belinkeltem, csak nem szabadtéri komposztálással, és vödörkihordással.
Érdemes még rákeresni a tree bog kifejezésre, az is egy zártabb rendszer
A biogázhoz: főzéshez nem feltétlenül kell a kénhidrogént leválasztani, inkább csak akkor, ha motorban szeretnéd felhasználni
Csak most jutottam a linkelt cikk olvasásáig. Nagyon jó leírás, és logikusnak is hangzik, de nem gondoltam, hogy a harmadik generációs KT (vagy hogy is nevezi), valóban nem más, mint kübli, plussz valami alom anyag, és persz komposztálás a szabadban
Reménykedtem azért benne, hogy sikerül találni olyan rendszert, ami jobban megfelel az elképzeléseimnek.
fakeco:
Jó ötlet a hőelvonás, lehet, hogy műanyag csővel is meglehetne oldani, ami csökkenti a költségeket.
A biogáz gondolom nehezebb tészta, és ahogy olvasgatom, a gáz minősége tisztítás nélkül nagyon rossz. Tisztítás nélkül felhasználva meg sok kénvegyület szabadul fel, ami a korróziónak a melegágya.
Dínó:
Azt hiszem, ha olyan helyen laknék, ahol van szennyvízelvezetés, nem agyalnék ilyen dolgon. Napkollektort sem azért készítettem, mert kicsattan bennem a környezettudatosság, hanem a komfortosság, a tüzelőanyag csökkentése, és a tüzelésre fordított munkaráfordítás csökkentése miatt.
Hát, a képek alapján megint feltalálták a küblit...
Nagyon nomád dolog ez, hölgyek/urak, de mindenkinek sok sikert aki belevág. Én sajna nem vagyok ennyire környezettudatos. Bár szerintem ez a vödörbe sz.rás csak a lelkismeret megnyugtatására szolgál ("én teszek valamit a környezetemért"), eltekintve a tényleg nomád életet élő, önellátó embertektől.
De nem akarok senkit megsérteni, ez csak az én véleményem, természetesen tévedhetek is.
A komposztálás aerob folyamat, ezért ott túlnyomó részt széndioxid keletkezik. Anaerob körülmények között elrohasztva természetesen lehet metánt is termelni. Trópusokon vannak is remek fóliatömlő-bioreaktorok biogáztermelésre (fekáliával is működik, de annak önmagában kicsi a mennyisége használható gázmennyiség előállításához)
Nyilván nem véletlenül csináltak régen melegágyat, még a fóliasátor előtti időkben. Kellően vastag trágyatalppal még januárban is működött. Modernebb változata a pétisós vízzel belocsolt szalmabála, amit főleg uborka termesztésénél alkalmaznak. Amúgy neten több megoldás található a komposztos vízmelegítésre. Valószínűleg nem is lehetne akomposzthalot annyira becsövezni, hogy az összes meleget ki lehessen venni belőle. A komposztálásnak van egy kezdeti, rendkívül intenzív szakasza, amikor 60-70 C-ra melegszik a rendszer, azt szinte le se lehet lőni
Nade a ho elvonasa nem karos, nem allitja meg peldaul a komposztalasi folyamatot? (Tok tudatlan vagyok, tenyleg kerdes!) Lehet, hgoy a gazok befogasa es elegetese jobb eredmenyt adna:)
Ha valakinek nagy tobb kobmeteres komposztaloja van , azzal mar nemcsak a komposztot lehet erlelni hanem belehet epiteni a komposzt koze harfa huros hocserelot mint a napkollektorban van csak ebben az esetben nemkell abszorber lemez , megfelelo taroloval a 40 - 70c komposzt bizony meg melegviz termelesre is alkalmas.
Bevallom nem szoktam komposztálni, sőt, rossz tapasztalataim vannak. Nagy mennyiségű fűnyesedéket szerettem volna komposztálni több alkalommal is, és vagy penészedett, vagy kiszáradt, és nem történt vele semmi. A műveletet nem komposztálóban végeztem, csak kupacban. Öntöztem, adtam neki pétisót (N), de semmi.
Szülőknél jó néhány éve készítettem egy komposztálót, azóta is használják, és működik is, csak ott jóval kevesebb komposztálandó anyag keletkezik mint nálam.
Mostanában azt csinálom, hogy van egy friss telepítésű erdőm, amit tárcsáztatni szoktam, a növényi hulladékot beszórom a sorközökbe, amit a tárcsa beforgat.
A nitrogén abból kerül bele, amit megeszel. A fekáliával éppen az a probléma, hogy sok benne a nitrogén, a szén-nitrogén arány 10: 1 alatt van. Komposztáláshoz 20:1 30:1 közötti lenne ideális. A szalmában 60:1 körüli, a kettőt összekeverve beállítható az ideális arány. a bacik többféle nitrogénforrást fel tudnak használni (ammónium, nitrát, nitrit, szerves nitrogén). Megfelelő szerkezet mellett a túl sok víz átfolyik a rendszeren, ugyanez a megfelelő szerkezet biztosítja az oxigén diffúzióját (aktív áramoltatás nélkül is, legfeljebb lassabban bomlik le)
Nem bonyolult a komposztálás, csak tényleg minden feltételnek teljesülni kell. Például nem tudom, hogy kerül a nitrogén a rendszerbe, mert elvileg a szalmában, forgácsban kevés van. A vizelet tartalmaz ammóniát, amiben van N, de ez tud hasznosulni? Lehet, hogy a kakiban van sok?
Nedvesség: ha kevés van, és mondjuk észreveszi a gazda, önt bele vizet. Kész.
Ha sok a nedvesség észre lehet venni egyáltalán? Tegyük fel, hogy igen, de mit lehet tenni? A szalma/forgács felülre kerül, a nedvesség meg alul van.
Oxigén: A szellőztetésről gondoskodni kell, pl egy napkéménnyel (mint egy korábban linkelt cikkben volt olvasható), ha meg nem megy a napkémény, kell egy venti, plussz jó lenne egy vezérlés, ami érzékeli, hogy van e huzat, ha nincs bekapcsolja a ventillátort.
A komposztálás nem túl bonyolult dolog, ha van oxigén, bacik, megfelelő nedvességtartalom, optimális szén-nitrogén arány, akkor úgyis lezajlik, a rendszer kinézetétől, bonyolultságától függetlenül. Ez már csak azért is fontos (a bűzhatás elkerülésén kívül) hogy a hőmérséklet kellően magas legyen ahhoz, hogy a patogén (kórokozó) mikrobák elpusztuljanak
Természetesen a szürke és esővíz hasznosítás is alternatíva, van aki még ennyit se tehet meg, pl aki panelben vagy társasházban lakik. Ha valaki megjavíttatja a csöpögő tartályt, vagy kicserélteti egy víztakarékosra, már akkor is tett valami hasznosat (és még spórolt is). A lényeg, hogy mindenki tegye meg azt, amit megtehet (és nem kellemetlen számára)
Jó kis írás, csak tényleg hiányoznak belőle az ábrák. Jó lenne valakitől megszerezni. Lehet, hogy a gyűrűfűiek tudnának segíteni?
Túl sok a találat a neten, és ha ehhez hozzávesszük, hogy sok az eredeti Richard Lindström féle verzión alapul, amiről évekkel később Ő maga nyilatkozta, hogy nem más, mint egy "méregdrága lejtős doboz". A gondja ugyanaz, mint az udvari pottyantósnak, nincs elég oxigén.
Képek sajna nincsenek benne - azok valószínűleg az eredeti, Hollandiából pénzért megrendelhető verzióban vannak. A "compact composter" , "komposzt toalett" és mint misikt mondta a "clivus multrum" szavakra rákeresve van néhány rajzos ötlet, ábra a neten.
Alaphelyzetben csak vízzáró szennyvízaknát engedélyeznek (a vízzáróságát nyomáspróbával kell igazolni) ahonnan engedéllyel rendelkező szállító elszállíthatja tisztítóra. A szikkasztás (felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés ld 219/2004 Korm rendelet) vízjogi engedélyhez kötött tevékenység, ahhoz alapvizsgálatot, monitoring rendszert stb előírhatnak
Írtam az elején, hogy ehhez a módszerhez kellő elszántságra van szükség, én sem pont így tervezem.
A fekália ugyanúgy trágya, mint más trágya. Ha jó helyre teszed, hasznosul. Egészségügyi okokból ellenőrizetlen eredetű, komposztálatlan emberi trágyát nem célszerű a kertben felhasználni (különösen nem pl. gyökérzöldségek alá), de ne gondold, hogy pl Kínában, ahol ennek hagyománya van, nem teszik meg. Magyarországon is elterjedt gyakorlat volt a földieper higított fekáliával való locsolása (volt is giardia fertőzés azon a környéken)
Ha felvizezed, azzal azt éred el, hogy 10-30 dkg helyett 5-10 liter anyagot kell csatornarendszeren (létesítési, üzemeltetési költség, üzemzavar esetén környezetszennyezés) eljuttatni szennyvíztisztítóra, ahol úgy-ahogy megtisztítják ( szintén létesítési, üzemeltetési költség, üzemzavar esetén környezetszennyezés) közben hulladék (szennyvíziszap) keletkezik, a kibocsátott "megtisztított" szennyvíz még mindig környezetszennyező. Már ahol van szennyvíztisztító, mert pl Budapest szennyvizének 80 %-a gyakorlatilag tisztítatlanul ment a Dunába (ezen hivatott változtatni a csepeli szennyvíztisztító) Tehát ahelyett, hogy tápanyagot jelentene növényeknek, egy csomó energia felhasználásával hulladékok keletkeznek, és környezetet szennyezünk még az európai szintű tisztítókkal is
Szerintem jól gondoltad korábban, vagyis az irdatlan mennyiségű tisztítószer miatt veszélyes elsősorban.
Alapvetően azzal nincs semmi baj, hogy lehúzzuk a WC -t pl. esővízzel, az elfolyik csatornában a szennyvíztisztítóba, ott megtisztítják, a víz visszakerül a nagy rendszerbe, a szilárd maradékot meg mondjuk elégetik.
A baj ott van, hogy ez nem így működik, egyrészt azért, mert az ország sok részén eleve nincs csatornahálózat, vagy ha van, egy durva szűrés után befolyik az élővízbe, vagy ha van tisztítómű, ott - mint mondod - úgy-ahogy tisztítják a cuccot.
Szóvala a komposzt toalett létjogosultsága számomra nem kérdés. Egyébként olyan helyen lakom, ahol nincs csatorna, és nem is lesz soha.
A kerti budival meg talán az a baj, hogy nincs oxigén a komposztálódáshoz.
"Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy mekkora erkölcstelenség ivóvizet pocsékolni ilyesmire, hogy utána szennyvíztísztítón megtisztítsuk (úgy-ahogy)" Megoldhatod "szürkevízzel" is az öblítést (házilag tisztított mosó-, mosogató- és fürdővíz, illetve eső). Nem értem, hogy miért jobb kiönteni a kertembe a fekáliát ahelyett, hogy egy európai szintű szennyvíztisztító elbánna vele. Magyarul mi történik a kula bácsival amíg elér a szennyvízttisztítóba, hogy ott már veszélyes? :) Eddig azt hittem, hogy a vegyi szennyezés a probléma...
Egyébként a vödrös módszer szerintem rémisztő alternatíva. Azt nevezik 21. századi módszernek, hogy a lakótérben gyűjtögetik a fekáliát egy vödörben?? (A komposzt toalett más tészta, hiszen ott ez nem így van megoldva) Srácok, akkor inkább a kerti budi, ott is szórhatsz rá fűrészport :).
Igen, egyik kérdés a bacik kérdése, de ennél lehet, hogy van sulyosabb is. A fogamzásgátlót fogyasztó hölgyek szervezetéből távozó ösztrogén, ami komoly gondokat okoz a folyókba jutva is. A baj az, hogy bejut újra az ivóvízbe, és a fejlődő emberi szervezetben növeli a női nemi hormon szintjét. Állítólag ez az egyik magyarázata, hogy a lányok miért érnek korábban. (Persze nem az egyedüli ok. Feltehetően ebben a média-fogyasztás is felelős.) A fiúknál - merész álláspont szerint - felelős lehet a homoszexualitás kialakulásában.
Kérdés, hogy a komposztban megmarad e, ha igen, bejut e a növénybe is. Van olyan vegyület, hogy fito-ösztrogén, ami a növényekben fordul elő, de az emberben mint hormon működik.
