Tételezzük fel, hogy mindenkinek van egy ilyen listája, vagyis beosorlja valahová az általan "okének" (OK) és "nem okénak" (NOK) tartott embereket. Mind a két csoportban külön nyilvántartom, hogy ki az aki tuti, és ki az akaivel kapcsolatban esetleg kétségeim lennének. Ha mindenkinek van egy olyan, egyeztett - ez nagyon fontos! - adatbázisa, akkor lehet, hogy csak annyit kellett volna tennem, amikor kölcsön kért az ember, hogy megnézem, tagja-e a klubnak. Aki nem tagja, az nem kap kölcsön. Meg semmit, nem csak pénzt, hanem figyelmet sem. Mert ugye az a legnagyobb érték. Az időnk. Most néztem, nem találtam topikot az időgazdálkodásról, pedig az fontosabb, mint a pénz.
A kölcsön egyébként tényleg rossz, ezentúl csak közös vállalkozásba teszem a pénzemet. De mit mondjak... Az elmúlt 17 évben volt vagy 100 vállalkozóval valamilyen üzletem, együttműködés, pl. dolgozott nálam, vagy cégünk volt, project, mifene. Szóval a pénznél még fontosabb olyan tudás van a birtokunkban, ha össze tudjuk adni, amely hosszu távon végiggondolhatóan igazsogáosabbá teszi a világot. Megkönnyiti a fejvadászok dolgát, de az állást keresőkét is. Nem kell ugyanis tesztelgetni majd az embereket, interjuzgatni is fele annyit kell majd, nem beszélve arról, hogy ha mondjuk egy olyan párt nyer, amelyet "szánalmas kisebbség" alkot, ahol minden tag garantáltan vefizeti az adót, mondjuk, és egyáltalán amikor csak lehet egymssal üzletel (naná, hogy innen fogok mosogépszerelőt hivni és olyan orvosokat keresni, akivel az emberek meg voltak elégedve, vagy nem kérnek hálapénzt, st.
Jelenleg jelentem vesztésre állok, az elmúlt 7 hónap begubózása után viszont nyilvánvaló, hogy nem kell nekem rohangálnom, a drága időmet rosszul felhasználó emberekkel a világban, és szó szerint csak a legbizalmasabb embereimmel kell tödődnöm, jó ha megzavarom a közvéleményt.
Mindenképpen mindenkinnek a fejáben vagy egy lista az iwiw-én - ha nincs, akkor meg könnyen létrehozható, hogy gombonyomásra megnézhessem a barátom (OK) adatlapját, hogy kik vannak rajta, kik azok, akikben megbizik, és kik azok, akikben nem. Ugy képzeljétek el, mint egy belső kört az iwiw-en, amelyet egymás számára láthatóvá tettünk.
Vagyis amit az esetből leginkább tanulok, hogy nem, nem adhatom fel azt az ideámat, hogy eligazodjak a világban, mégpedig tudomásul véve, és nem elfelejtekezve arról, hogy a 20%-os barátaim virtuális társaságában töltöm leginkbb az időm, annál is inkább, mert vane gy olyan felosztásom is, nyilván, hogy ki van fent rendszeresn az iwien és ki nem. Ha kedvem lesz újra ismerkedni, akkor remekül tudok keresgélni az iwiw-en, de nyiéván minden, amit most nyomozás ügyben az adós keresésére forditottam, időt, ahhoz az kell, hogy jó szivvel elengedjem ezeket a veszteségeket.
Csak sajnálom nagyon a kidobott pénzt. Össze ffom számolni menyi, ha érdekel valakit, de a lényeg, hogy ezeket a pénzeket sokkal jobb helyre kellett volna, hogy befektessem. Az időmmel gazdálkodtam rossul.
Az iwiw egy remek ötlet, szarul megcsinálva, de igy is sokkal töbet tud, mint a kisebbek, mert viszoylag egyszerű és kényelmes a használata. Hibái ellenére is kiválóan hazsnűlható pl. pénzbehajtásra.
De majd meglátjuk.
Ha elengdem a veszteségeket, akkor nem forditok időt (figyelmet) ezek behajtására, és inkább ennek referencia klubnak, vagy hogy nevezzem, ennek a megszervezésére forditom az időmet meg maradék erőmet.
Benja, nem vagyok sértődős, nyugodtan nevezheted ostobaságnak is. Viktimológia is van a világon, nem igaz?
Csak azért bátorkodtam egy utalást tenni arra, hogy mi izgat a legjobban, amit következő hozzászló vetett fel, vagyis hogy ez egy ilyen világ.
Pareto elv.
Fel is osztoma világot a Pareto-elv szerint: 80% szemét, aki nem tartja a szavát, 20% aki nem az, tudja és gyakorolja, hogy mi a gentleman agreement. Jellemző egyébként hogy az erről szóló nemrég inditott topik el semi indult, annyire nem érdekel senkit.
Mindenesetre én most azt tanulom, hogy hogyan azonositsam a 20%-ot, akikkel élni és mukákat csinálni akarok, sokkal tágabb nekem ez a kérdés, mint hogy nem adnak meg 1-2 milliót az emberek. Igaz, a legrégibb követelés már 10 éves, majd mesélek róla, és az ugye 9 millió bánja.
Összefoglalva rossz üzlet (volt nekem) nem tudni azonositani, hogy ki melyik csoportba tartoozik, vagy megforditom, iszonyú nagy üzlet lenne egy olyan zárt körű klub, amelyben csak 20%-osak vannak.
Na ugye ezt meg hogy lehet kideriteni? Hát az iwiw-en.
Vagyis a szánalmas próbálkozásom, amely, megvallom, eddig kudarcot vallott, a sokmilliós veszteségek még akkor is JÓ ÜZLETNEK BIZONYULTHATNAK, ha minden tartozást ünnepélyesen elengedek, viszont mindent megirok, hogy a feketistán szereplő emberekkel vigyázzon.
Mennyit ér szerintetek egy olyan adatrbázis, klub, tagság, amelyben garantált, hogy mindenki "szánalamasan" becsületes???
Elnézést, ha kicsit zavaros vagyok, még nagyon friss a felfedezés élménye. Voltam érte most vagy 7 hónapig folyamatosan depressziós. De úgy, hogy még ma sem nagyon tudok kimozdulni itthonról, és nem is nagyon fogadok senkit.
Pontos leszek. Nyomozok. Meg kell tudnom, hogy ki melyik soportba tartozik.
Olvasgatom a topicodat egy ideje de énszerintem amiről itt beszélünk az nem empátia, inkább ostobaság kérdése, szerintem. Bocs, amiért nem vagyok túl empatikus.
Ha az iwiwen az összes ismerőse előtt le tudod járatni a gyereket, akkor szerintem adj neki egy hetet, és kész. Előtte nagyjából mentds le hogy kiket ismer, úgyis törölni fogja magát. De ott meglehetősen csúnyán meg tudod alázni, és ez még csak nem is illegális. Ha törli magát, ha nem.
Másrészt szerződés, ugye. Az se empátia kérdése. Van? Nincs? Tanúkkal. Vannak? Nincsenek?
De hogy az emberiség általános erkölcsi állapotáról értekezz azért mert egy ökör voltál, ne haragudj, de ez szánalmas. Ezért is szóltam most bele.
Gondolom nem tetszik, de azért fel a fejjel, az iwiw óriási eszköz, kiteregetett privátszféra, azzal majd csak be tudod hajtani a lóvét.
"Erre mondják "balek".Úgy látom Rád van irva ,hogy ezt meg lehet veled csinálni." (Hozzászólás a bloghoz.)
Hát nem tudom, eddig úgy álltam hozzá az emberekhez, hogy bízom bennük, amig nem adnak okot arra, hogy ne bízzak bennük. Végiggondoltam most, a pénzügyeimet elemezve, lehet hogy ez a hozzállás hibás volt. Ám nem tudok elképzelni mást, mert hogy nem tudok úgy élni, hogy bizalmatlan legyek azokkal, akik erre nem szolgáltak rá. Az baj az - és ezen próbálok változtatni - hogy a tisztességtelenségnek nincs következménye, mégpedig miattam, miattunk., Vagyis azért, mert "szégyenkezve" hallgattam eddig, ha valaki nem volt tisztességes.
Ki kéne operáltatni az "empátia központomat" az agyamból? Mert hogy egyik kölcsön sem volt kamatos, hanem úgy láttam, nagy bajban van az illető, és szüksége van a segítségemre.
Vagy adjam meg a nevét és telefonszámát annak, aki ezután kölcsönt kért, hogy nesze, neki(k) köszönd meg, amiért nem kapsz?
Nem adok többet kölcsön, de nem vagyok boldog ettől a döntéstől. Talán egy olyan iwiw-re lenne szükség, ahol a tagok tisztességesnek tartják magukat, és ha az elemi normák ellen vétenek, akkor ki is kell rúgnia a meghívójának, vagyis annak, aki felelősséget vállal az embereért. Valamit ki kéne találni, mert nem jó világ az, ahol 20% a tisztességes (legalábbis a kölcsönök megadásának tekintetében), a többség meg vígan rongálja tovább az emberek között bizalmi viszonyokat....
Kedves (keresztnevem)! A pénzt a héten rendezem veled, szeretném, ha még lehetséges, megtartani műltbéli töretlen barátságunkat. Amint tanítod, hogy nem a padló, hanem a felállás számít! Köszönöm türelmed és megértésedet. Sz.
Nem tudok aludni, és tulajdonképpen furdal a lelkiismeret amiatt, amit csinálok. Sz-nek nyilván megvolt a maga oka, amiért kölcsönkérte a pénzt, bár nyilvánvaló, hogy becsapott, és tényleg az dühít a legjobban, hogy eltűnt és nem állt elém, hogy elnézést kérjen. Utálom ezt a világot, hogy az életbenmaradásért egymás torkának kell ugranunk, és ha nem állok a sarkamra, akkor megesznek.
Elmesélek egy másik, kísértetiesen hasonló esetet, hogy értsétek, hogy miről beszélek.
Éppen 2 éve annak, hogy egy ismerős küldött hozzám egy embert, hogy van egy karikagyűrű gyára, adjak neki tanácsot, befektetőre lenne szüksége. Szimpatikus volt az ember, ötvenes jóvágású úriember, aki tulajdonképpen franchise partnert keresett, hogy értékesíłteni tudja a cuccait. Gyönyörű katalógust mutatott, semmi sem volt gyanús, nem volt rossz érzésem. Pénzt nem tudtam adni neki, mint befektető, nem is akartam, viszont igyekeztem segíteni neki, csináltam neki egy oldalt, feladtam neki a hozzá tartozó HVG-hirdetést (tudtam kedvezményt szerezni), dolgoiztam vele pár órát, teljesen ingyen. Aztán egyszer csak szintén "pár hétre" kért 500,000 Ft-ot, amit azzal az indokkal kért, hogy átmeneti pénzzavarban van, a pénz arra kell, hogy a munkatársainak fizetést adjon. Ismét csak úri becsületszóra, mint Sz-nek, adtam neki 500,000 Ft-ot, aztán türelmesen vártam pár hetet. Nem jelentkezett, felhívtam, elnézést kért, s azt mondta legyek türelemmel, hamarosan jeletkezik a pénzzel.
Ez még pár alkalommal megismétlődött, aztán eltűnt. Telefonjai nem válaszolnak, nemrég eltűnt az oldala is a netről, valahol megtaláltam, hogy felszámolás alatt áll a cége.
Múlt héten nekiálltam nyomozni, hogy megtaláljam, sajnos eddig semmi eredmény. Eddig kb. 20 órát töltöttem a nyomozással, eddig eredménytelenül.
Adatvédelmi biztos: "a cégeknek is joguk van a jó hírnévre". Ez igaz, de csak akkor, ha az megalapozott. Ha az adatvédelmi biztos a szemeteket védi, mint ahogy ebben az esetben tette, akkor maga is hozzájárul az ország morális állapotának további romlásához. Egy igazságos társadalomban ugyanis csak " jóknak" van joguk a jó hírnévhez, és ha valaki megakadályozza, hogy az igazságot megtudja a környezet, akkor ezzel árt, nem pedig használ.
Köszönöm, nagyon kedves vagy, de egyelőre megpróbálok saját magam boldogulni. Egyébként - ha nem titok - hogy tudnál segíteni?
Azért is itt akarom tovább, átláhatóan folytatni a "projectet", mert érzésem szerint sok hasonló helyzetben lévő embernek segíthetnek ezek a tapasztalatok, vagyis hogy miképpen lehet sk. és békés módon érvényesíteni a követelést.
Fejlemény is van: küldtem neki egy SMS-t, amely így szólt:
valaszolj sz..., fogytan a turelmem. es jegyzem, mennyi idot forditok rad, azt is be fogom rajtad hajtani sz...! menj be meg 1x az iwiwre most!!!
Szinte azonnal felhívott és elkezdte hadarni, hogy a jó indulatomat kéri, mert "tényleg nagyon mélyre kerültem", Istenre hivatkozott és hogy biztos nem véletlenül kapta ezeket a megpróbáltatásokat, stb. Mentegetőzött, hogy nem tud válaszolni, mert nincs saját internetje, csak egy barátja netjén tud napi 5 percet netezni, stb. stb. Megvártam, amig elmondja aztán újra összefoglaltam a kérésem lényegét, nem telefonon és nem személyesen akarok vele kommunikálni, mert annak nincs nyoma. Elmondtam, hogy első lépésként az a kérésem, hogy ISMERJE EL A TARTOZÁSÁT EGY VÁLASZBAN, hiszen ha be tud menni az iwiw-re, akkor irni is tud egy sort. (Az a gyanűm ugyanis, hogy el sem akarja ismerni az adósságát.) Elmondta erre, hogy most intéz egy hitelt, ami még 2 hét hogymegkapja. Elismételtem, hogy csak irásban vagyok hajlandó kommunikálni, és megnyugtattam, hogy nem tönkretenni akarom, hanem vissza akarom kapni a pénzemet, plusz szeretném ha leirná, hogy tulajdonképpen miért tette ezt, "spirituális tanító" létére.
Megígérte, hogy bemegy az iwiw-re és válaszol. Beszámolok a fejleményekről...
Hm, ez nem lesz egyszerű, pedig azt hittem, hogy a bújkálás megszűnésével legalább elindul a kommunikáció. Emberem - mint az elmúlt 2 hétben minden nap - ma 11,10 kor bent járt az iwiw-en, de nem válaszolt az emailemre.
Jobb híján naplózom, mi történik, számítok a tanácsaitokra.
Pár napja már megkerestem azt a személyt, aki meghivta az iwiw-re, és megkérdeztem tőle, hogy tartja-e a kapcsolatot az emberrel. kedves választ kaptam, ezért ma ezt a levelet küldtem neki:
köszönöm, hogy válaszoltál. Tuudod benned azért bizom meg, mert te hivtad meg Szabolcsot az -re, igy elsőként neked mondom el a problémámat, hátha tudsz segiteni a megoldásában. Az a helyzet, hogy Szabolcs kicsalt tőlem 1 milliót, amelyet a mai napig nem adot meg. Lassan egy éve, hogy azzal hívott fel, hogy nagy bajban van, PÁR NAPRA kellene csak 1 millió Ft, mivel rosszul utalt valami pénzt, és addig kell csak, amig visszakapja. Azt mondta, azért van nagy bajban,, mert a téves utalás miatt a rep.jegyeket nem tudja kiadni, emiatt nem tud a csoport elutazni. (Lehet, hogy nem pontosan idézem, de alényeg ez volt.) Aznap vagy másnak megbeszéltünk egy találkozó a Budapest Bank Böszörményi úti fiókjban, ahol átadtam neki a pénzt. Azt igérte, hogy max. 2 héten belül visszaadja. Ezt követően soha többé nem jelentkezett. Vártam pár hetet türelmesen, aztán amikor pár hét múlva keresni kezdtem, akkor már a rádiótelefonja sem működött. Kérdésem: tudsz-e arról, hogy Szabolcs kölcsönkérte ezt a pénzt, illetve hogy másnak is vannak-e adósságai. LASSAN EGY ÉVE NEN JELENTKEZETT. Pár hete aztán megtaláltam az -en, irtam neki emailt, küldtem az új rádióteledonjára SMS-t, többször hivtam, nem vete fel, magyarul nagyon úgy tűnt, hogy BÚJKÁL ÉS NEM AKAR FIZETNI. Kérdésem: ekkor szarban van avgy mit tudsz róla? Kérlek kezeld a levelemet bizalmasan, egyelőre nem akarom, hogy rossz hire legyen a Szabolcsnak, de feltett szándékom, hogy visszakapjam a poénzt, hiszen ez - szerintem - szabályos csalás. Válaszodat várva, üdvözlettel:
Ja! Az eredeti témához. Ez olyan, mint a szerencsejáték. A beletett/kölcsönadott pénzt ha eleve elveszettnek tekinted, akkor nem érhet csalódás. Nemrég csak egy ezrest adtam kölcsön egy barátomnak, aki jelenleg nehéz helyzetben van. Tudom, hogy soha nem fogja visszaadni, de nem számít. Ha mégis? Annál jobb! 1 M persze más kategória. Nagy segítség vagyok mi? Bocs.
Nem lennék ilyen "sárga ember". Még terveim vannak az életben. Csak akkor lennék nyugodtabb, ha kamerával követnének mindig. Persze kamerás se lennék...nehéz ügy...
...mert - hogy maradjunk a szorosabb témánál, bár emlékeztek talán, hogy pár éve a halapenz.hu weboldal kapcsán is fruicsán foglalt állást az adatvédelmi biztos - nálunk a disznókat védi jobban ez az áldott ember:
"Magyarországon is meghonosítaná egy vállalkozó a külföldön már jól bevált megszégyenítős behajtás módszerét. A módszer lényege, hogy a behajtó cég emberei valamilyen feltűnő jelmezben mindenhova követik az adóst, és így tudatják a világgal, hogy régóta esedékes tartozásai vannak. A magyar vállalkozó behajtói rikító sárga ruhában járnának az adós után, és hogy mindez nem lenne hatástalan, az már a próbákon is kiderült, ahol mindenki három napon belül fizetett. Az üzletember pénz híján még nem jegyeztette be ugyan Sárga Ember Kft.-t, de szerinte Magyarországon, ahol 150-200 milliárd forintra becsülik a körbetartozás mértékét, bőven lenne igény a szolgáltatásra, mert a kintlevőségek behajtására nemigen van hatékony eszköz. Az adatvédelmi ombudsmannak ugyanakkor vannak aggályai sárga emberes módszerrel szemben. Péterfalvi Attila azt mondja, a cégeknek is joguk van a jó hírnévhez, ezt pedig megsérthetik a székházuk körül tébláboló emberek, de az eljárással adatvédelmi szempontból is gond lehet."(hirado.hu)
Tamás, írd meg, ha van kedved, részletesebben, de név nélkül a történetet, ami azért alkalmas arra, hogy a személyes ismerősei - ha felhívod a bejegyzésre, s ha bekerül a könyvbe esetleg - a figyelmét. A feketelista engem is izgat, mert valszeg aki valakivel tisztességtelen, az mással is az. Csak sajnos, legalábbis úgy tudom, jogilag aggályos lenne egy ilyen listát készíteni, bár egy zárt rendszerben (amelyet nem az egész netközönség lát) talán elképzelhető....
Köszönöm a tanácsokat, és annak is örülök, hogy más is felhozta már a problémáját itt. Tényleg boldog vagyok, mert az ütött a topik indításakor szöget a fejembe, hogy miért nincs erről topik?
Magamban is kerestem a választ, és azt találtam, hogy szégyenlem a balekságomat. Tudjátok nem először jártam így, és mindannyiszor megfogadtam, hogy nem adok többet kölcsön senkinek. De aztán valamiért mégis megteszem. Most már "erős leszek", és tényleg nem fogok kölcsön adni senkinek, soha. Sokszor adtam kölcsön, és nagyon-nagyon rossz az arány, kb. 20% az, aki megadta a tartozását. Rossz üzlet, annak van igaza, hogy nem szabad kölcsön adni!
Több is van ennél. Javíthatatlanul becsületes vagyok, nem vagyok hajlandó semmilyen olyan módszert alkalmazni, amit nem tartok tisztességesnek. Az iwiw-es módszer tetszik a legjobban, vagyis hogy mostantól nem fogom tartani a számat, és NEM FOGOM SZÉGYELLNI HELYETTE IS MAGAM. Nem is az a megalázó, hogy nem adta meg a pénzt, hanem hogy bújkált, megváltoztatta a telefonszámát, és nem mondta meg egyenesen, hogy miért nem fizet.
A közös ismerősök értesítése jó eszköznek tűnik, de erre is nehezen szánom rá magam. Pedig kell a pénz viissza, nekem sincs sok belőle. Ugyanakkor sajnálom rá az időt, az a legdrágább, a levelezgetés és SMS-ezgetés is sok időt vett már igénybe, és ezt már nem tudja visszaadni senki.
Úgy hogy ha könyv lesz ebből, és segítetek tapasztalatokat gyűjteni, akkor az lesz a címe:
SOHA NEM ADJ KÖLCSÖN ÉS NE IS KÉRJ SENKITŐL!
Hajlok rá, hogy a muszlimoknak van igaza, akik szerint a kölcsön nem Istennek tetsző dolog...
"egyidejűleg hallja legalább két feddhetetlen ember (ügyvéd, rendőr, közjegyző stb)."
Ezt,hogy gondoltad..?:)
Szted a rendőr ezt bevállalja,az ügyvéd a hiéna még talán igen....,de egy rendőr nem fogja..,és nem is teheti...
Ráadásul így hármasban megjelennek, szted az illető majd szépen kijelenti,hogy igen tartozom és fizetni fogok,szánom-bánom...,úgy elfogja hajtani őket a picsába mint a szar...
ha már úgyis a wiw-en találtad meg végül, akkor lehet, hogy érdemes a közös ismerősöknek írni üzenetet, hogy segítsenek meggyőzni, hogy tartozni és nem megadni nem szép dolog. Talán lesz valaki az ismerősei között, akinek ad a véleményére, vagy ciki neki, hogy ennek híre megy.
