Vak is vagyok meg béna is meg UFO is. De fűtőpanelt emlegettem, nem pedig sötétsugárzót. Azt hittem, egy két klikkel meg lehet találni. De tévedtem, bocsi!
Nyilván nem lenne elég ez a megoldás a legnagyobb hidegben, de felkeltette a figyelmem.
Ha jól tudom, egy passzív ház esetén a szellőztetés már jókora hányadot jelent a hőveszteségben, és ezek a Nilan vagy Drexer gépek képesek kicsit ráfűteni a levegőre, ráadásul hőszivattyús úton-módon, így talán nem rossz megoldás lenne, főleg úgy, hogy a HMV-t is "megcsinálják" és legalább 3-as COP-vel. Ha hozzászámoljuk, hogy a gép hőszivattyús elven működik, és igényelhetnék rá H tarifát, akkor még olcsóbban üzemelhet.
Ahogy olvasgattam a leírásuktak, meg lenne oldva a melegvizem, szellőztetésem, nyáron a hűtésem, meg fűtésemből is egy bizonyos hányad. Persze tudom, hogy nem elég a legnagyobb hidegben a teljesítménye, de e mellé ha lenne egy 2-3 kW-os biztonsági fűtés (még én se tudom, milyen), ami a nagy hidegben beindul, akkor meg lenne oldva mindenem 2 készülékkel.
Lenne egy kérdésem van egy jó állapotú cserépkályhám de olyan helyen van a lakáson belül , amit nem használunk mivel félig vagyunk kész a felujítással ez a rész meg le van zárva . az lenne a kérdésem hogy érdemes e a légfütést megcsinálni a cserépkályhától
nagyon kis helyen van beépítve de egyszerű lenne megoldanom !
No, újra, normális billentyűzeten, kicsit bővebben:
Mégegyszer köszönöm, hogy érdemben foglalkozol a problémámmal.
A ház egy tégla ház, amihez hozzáépítettem egy könnyűszerkezetes toldalákot.
A tégla részben van a nappali+ konyha egy légtérben, kb 38m2. Itt lesz a tömegkályha.
A toldalékban van az előszoba, fürdőszoba, hálószoba. Az előszobát nem akarom fűteni. Marad hát a fürdőszoba(5m2) és a hálószoba(12m2), ahová a tömegkályha hőjét el kell vezetni. Két lehetőség van: A vizes, illetve a levegős. Tömegkályna tulajdonosok/építők egyértelműen a levegős megoldás mellett teszik le a garast, mint olcsóbb, egyszerűbben kivitelezhető, kevésbé macerás megoldás.
A tömegkálya 3-4 tonna tömegű téglakupac, ami napi egy, max két begyújtással egyenletesen fűti a házat. Ez áll egy samottégla magból, és egy bontott tégla külső burkolatból. A mag hátsó oldala és a burkolat közé szoktak építeni egy rést. Ez kb 80x160 cm felületű, 3-5 centi vastag hézag, ez a fűtő felület. Ennek a külső oldala le van hőszigetelve. Ide lehet tenni vizes hőcserélőt, illetve alul be, felül ki lehet vezetni levegőt. Most ez utóbbi verzió megvalósítását járom körbe.
A kályha hátsó feléről tehát el lehet vezetni a hőt egy távolabbi helységbe. A két oldala illetve az eleje továbbra is az adott helységet fűti sugárzó hőforrásként.
A minimális hőtehetetlenségű könnyűszerkezetes lakrész gyors reagálású fűtést igényel. Ezt egy termosztáttal vezérelt ventillátor, gravitációs esetben egy motoros zsalu oldaná meg.
A levegő bevezetés történhet úgy, hogy egy lyukat hagyok a kályha fent említett hőcserélőjén. Így -az esetemben- a nappali levegőjét szívja be, és juttatja felmelegítve a hálószobába. Nálam egy légtérben lesz ez a konyhával, így inkább zárt levegő keringetést szertnék a hálószobában. Lenne egy kályhába bemenő hideg cső és egy kályhából kijövő meleg cső. Midkettő a hálószoba felől lenne nyitott. A csöveket a plafon alatt vezetném a sarokban oly módon, hogy 5 centi kőzetgyapot venné körbe, kívül pedig gipszkarton borítást kapna.
Ebben az elrendezésben is lenne áthallás a nappali és a hálószoba között? Az alucső+ 5cm kőzetgyapot+gipszkarton képes arra, mint az általad belinkelt hangszigetelt levegőcső?
Ha működne a rendszer gravitációsan, akkor a hideg cső az aljzatban futna.
A fürdőszoba meleglevegő ellátását úgy terveztem, hogy a meleg csőnek lenne egy fürdőszobai leágazása is. A szívó oldal csak a hálószobából nyílna. Így a fürdőszoba "túlnyomás" alatt lesz. Az ott keletkező párás levegő vagy az ajtó résein távozik a lakás többi részébe,(a tömegkályha és a kémény úgy is folyamatosan szívja ki a ház levegőjét) vagy egy szellőzőn kijut a házból.
Van egy gépészmérnök ismerősöm, akit elővehetek, ha méretezésről van szó. Azért írok ide, mert érdekelne olyanok véleménye, akik készítettek/birtokolnak már (jól)működő levegőfűtéses rendszert. Érdekelnének a gyakorlati tapasztalatok.
Elöször is elnezest az ekezetekert, Nemetorszägbol irok.
Köszi a reszletes magyaräzatot. Gepesz tervezöm nincs, a nehany tomegkalyhat epitö ember egybehangzo velemenye alapjan dontottem a legfutes mellett. Elmondasuk szerint ez olcsobb es egyszerubb, mint a radiatoros rendszer. A radiatoros kiegeszito megoldas sincs meg elvetve.
A hazam amugy nem konnyuszerkezetes. Van egy nappali teglabol epitve, kb 38m2. Ehhez van hozzaepitve egy elöszobat, fürdöszobat, häloszobat tartalmazo toldalek, ami könnyüszerkezetes. Az elöszobät nem akarom füteni. Marad a haloszoba(12m2) es a fürdöszoba(5m2) ahovä el kene vezetni a nappaliban levö tömegkälyha höjet.
A fürdöszobaba csak bemenö csövet terveztem, a haloszobabol jönne ki egy hideg äg a kälyhäba.
Ha nem teszel be zajcsillapítót, vagy eleve nem hangcsillapítós légtechnikai csövet használsz (isovent, sonoduct...), akkor tökéletes áthallás lesz a két szoba és a fürdőszoba között.
Itt nem az a lényeg, hogy milyen hőmérsékletű a tömegkályha felszíne, hanem hogy működése során mennyi és milyen hőmérsékletű levegőt tudsz róla kinyerni. Hozzáteszem, hogy a tömegkályhát nem épp légfűtésre, hanem sugárzó fűtésre találták ki. Amúgy a 70°C-os levegőnek rettenetes égésszaga lesz a beégett portól, 55°C környékéig érdemes csak azt felfűteni.
Amiket megadtál, az nem elég a pontos fűtési teljesítmény kiszámításához, de azt a gépész terveződ valószínűleg kiszámolta, hogy milyen külső (általában -13 vagy -15) és belső elvárt (20°) hőmérséklet mellett a szellőztetési veszteséggel együtt mennyi is az pontosan helyiségenként. Ha nincs meg helyiségenként, csak az, hogy mondjuk a 100m2-es házad fűtési hőigénye -15°C-ban 10kW, akkor nagyjából innen arányíthatod négyzetméter szerint. Már ez is segít annak eldöntésében, hogy kb. mennyi levegő kell.
Most nagyon hasraütve azt mondom (nem a Te adataidból), hogy legyen egy szoba + egy fürdő együttes hőigénye 1800W (ez összesen kb. egy méternyi 600mm magas 22DK radiátor 75/65/20 hőmérsékletek mellett).
Ha fixen 50°C-os levegővel tudod táplálni a rendszert, akkor a hőmérsékletkülönbség legyen dT=30K.
A levegő fajhője 1,2kJ/m3*K -> 0,333Wh/m3*K
Tehát 1m3 20°-ról 50°-ra melegített levegő 10Wh energiát tud átvinni, tehát óránként 180m3-re lenne szükséged, ami 180kg/h...
Ehhez 100mm-es belső átmérőjű csövekben 6,4m/s (~23km/h) sebességgel kéne mozogjon a levegő, 150mm-es csőnél is 2,8m/s (~10km/h)
Gondolom látod, hogy magától gravitációsan ez nem fog menni oda-vissza ~15m-en...
Ha marad a 100-as cső, akkor a linkelt táblázat alapján 10Pa/m a nyomásveszteség, tehát 15m*10Pa + 50Pa kanyarok (5*90°fokos) + légbeejtők 50Pa ~= 250Pa 180m3/h
Ha belső 150mm-es cső, akkor ~1,6Pa/m miatt elég ~80Pa nyomáskülönbségre méretezett ventillátor.
Ha kisebb a hőszükségleted, akkor ennek arányában tudsz ezekkel a számokkal kalkulálni.
A másik probléma a fürdőszoba, amit nem szokás légfűtéssel kifűteni (15kWh/m2 igényű passzívháznál rosszabb esetben), mert:
- kellemetlen érzés a vizes testen a megnövekedett légszállítás miatti huzat;
- a fürdőben felgyülemlett párás/szagos levegőt nem előnyös a lakás más pontjaira visszavezetni, csak a szabadba;
- ha a fürdőből a szabadba vezeted, akkor rekuperátor nélkül -15°C-ban ilyen hőmérsékletű levegőt kell beengedned a házba (ami nem kellemes), mivel csak kintről tudsz friss levegőt nyerni, így a légfűtés miatti levegőtöbbletet ismét fel kell fűtened a lakás hőmérsékletére;
Ahogy előttem is említették, egy könnyűszerkezetes házba szerintem egyáltalán nem való a tömegkályha, mert az épületnek nagy a hőlengése (alacsony hőtároló tömeg melletti szellőztetés, ajtónyitás) de a tömegkályhának meg éppen nagyon lassú a reagálása. Vagy hűvös lesz, vagy túlfűtés, de szabályozni nem tudod. Ide egy gyors rendszerre van szükség, ami azonnal tud fűteni vagy leállni. Ha olyat választasz ami a hűtést is el tudná látni (könnyűszerkezetes háznál sokkal nagyobb a nyári túlmelegedés), akkor még jobban járhatsz, például fancoil vagy még inkább gipszkartonra szerelt fal/mennyezetfűtésű panel (nem vakolt) használatával valamilyen hőkészítő egységgel megfelelő méretű szigetelt pufferből.
Ajánlom, hogy keress egy energetikust/gépész tervezőt, aki segít a rendszered megtervezésében.
Szerintem ebben a felállásban durva tulfűtés lesz a végeredmény! Könnyűszerkezetes házba, ha tüzelni akarsz akkor kell valamilyen (nagyobb) vizes puffer, hogy időben el tudd osztani a hőleadást.
A szoba 2.55m magas, 3x4m alapterületű, könnyűszerkezetes, 20 cm kőzetgyapot a falban+5cm nikecell kívül. GYakorlatilag passzívház tulajdonságokkal bír.
A kályha egy tömegkályha lesz, nekem még nem volt ilyenem. Elmondások szerint kb 70 fokos lehet az általa felmelegített levegő. Ez a tűz kialvása után szép lassan csökken. Az a helység, ahol a kályha van, 24 óra alatt nem hűl le 1 celsiusnál jobban. Hogy a kályha fala milyen meleg.... előkeresek valami mérést valakitől.
"Össze kell számolni a légbeömlőkön, hangcsillapítókon a nyomásesést" ezt kifejtenéd bővebben? Milyen hangcsillapítóról van szó?
Én úgy gondoltam, hogy lesz egy cső, ami két felé ágazik, az egyik ág a szobát fűti, a másik meg a fürdőszobát. A légbeömlő annyi lenne, hogy véget ér a cső, és kijön belőle a levegő. A fürdőszobában kisebbre méretezem, mivel a fürdőszoba kisebb. Esetleg valami zsalut szerkesztek rá, hogy el lehessen zárni.
No nem az a legnagyobb bajom, hogy nem tudok mit kezdeni a pénzemmel, sőt. Vagyis a házam 80 ban készült az akkori technológiának és energiaáraknak megfelelően. Az hogy szigetelésre nem tudtam költeni azóta, talán nem csak az én saram. A fűtött szobában van egy öntöttvas gázkonvektor és egy vizesbetétes kandalló, mely a távoli kisszobát is fűti egy lapradiátorral. Ez működik ha otthon vagyunk. Ha pedig dolgozunk, bekapcsol a konvektor, hogy hőntartson. Az összekötés szenyvízcsővel történt, megfordul gravitációsan a levegő. Egyszerű csőventillátorral is próbálkoztam, de zajos volt.
Mennyi a hővesztesége a szobának? Milyen hőmérsékletű a felfűtött levegő? Ezekből és a levegő fajhőjéből ki lehet számolni, hogy mennyi levegőre van szükséged. Össze kell számolni a hangcsillapítókon, légbeömlőkön a nyomásesést és e szerint választani a dologhoz ventillátort.
Szólok előre, hogy tisztán légfűtéssel csak egy passzívház szinten szigetelt teret lehet kifűteni komfortosan...
Írnál kicsit részletesebben erről? hogyhogy 21 fokos a levegő?
Gyakorlatilag egy fűtött szobát kötsz össze egy fűtetlennel, és ami átmegy az átmegy?
Mitől fütyül a dolog? Mégiscsak raktál bele ventilátort? Furcsa, hogy a ventilátort zajosnak mondod. Egy csőbe szerelhető ventilátor elvileg teljesen hangtalan. Ha a cső felveszi a rezonanciát, akkor persze nem. Miulyen ventilátorról van szó nálad?
Valami motor és a cső közé rakott tömítéssel nem lehet a zajt megszüntetni?
A 110-es PVC cső az mi féle? Valami flexibilis légtechnikai, vagy egy szennyvízcső?
Szia! Az attól függ, milyen megoldást választol. Én a 3 méterre levő távoli kisszobát kötöttem össze két 110 -es PVC csővel, alul és felül. Gravitációsan megfordul a levegő, de kevés a hőntartáshoz. Ha 60-70 fokos levegővolna az előremenő a 21 helyet, akár működhetne is. Fütyül viszont néha a cső (hangszer/rezonancia?) a ventillátor pedig elviselhetetlenül zajos.
Egy tömegkályhával fűtenék egy távoli szobát is. Felmerült a levegő fűtés lehetősége.
Kérdésem a következő: Kb 7-8 méter távolságba kellene a levegőt szállítani. Ez megoldható gravitációsan, vagy mindenképp kell egy ventilátor a rendszerbe?
Bocsi, hogy ha későn reagálok! Köszönöm hogy válaszoltál! Három méterre, ahogy írtam. De nem működik. Pontosabban működik, csak nem elég hatékony. Megfordúl a levegő ugyan gravitációsan (van légáramlat), de valószínűleg ez kevés a hőveszteség pótlására. 4-5 fokkal hidegebb van a kisszobában. A konvektor hőjét kellene közvetlenűl az előremenő csőbe vezetnem, de a szoba távoli oldalán van a konvektor, még tíz méter csővet kellene beépítenem. Ez viszont nem túl esztétikus megoldás. Próbálkoztam ventilátor beépítésével is, de az sem javított lényegesen a rendszeren. Viszont zavaróan zajos volt. Alighanem fúvós hangszer lett belőle!
Úgy látom otthon vagy a légfűtésben! És értesz is hozzá. Segítenél, tanácsaiddal?
A gázár lassan megfizethetetlen, ezért a központi fűtést leállítom.
Beszereltettem egy konvektort a szobánkba, a fiam szobáját is azzal szeretném fűteni.
Három méterre van a mienktől. Ha két csővel (110-es pvc) összekötöm plafon és padlószintnél, elérhetek e hasonló hőfokot a távoli szobában is? Válaszodat előre is köszönöm!
Tömegkályháknál eléggé elterjedt a módszer, minden irónia nélkül:-)
Ott a kandallóhoz hasonló konvekciós járattal épül a kályha, és az így 'előállított' meleg levegőt hőszigetelt légtechn-i csővel szállítják a távolabbi helyiségekbe, de két szellőzőn keresztűl a főfal túloldalán található szoba is fűthető így.
némi iróniát vélek felfedezni a válaszban:-) de valszeg tudod, mihez kértem segitséget. cserépkályhával szeretném megoldani a fsz. helyiségek fűtését. lehet beépiteni hőcserélőt és átvezetni a meleg levegőt másik helyiségekbe? köszönöm a segitséget
