Afrikában az elmaradottabb részeken is épitenek hasonlókat ma is.
Építenek egy homokdombot, ásnak rá két lyukat és beleeresztenek két hosszúkás sziklát. aztán felhúznak rá keresztbe egy laposat és kiássák alóla a főldet.
Sziasztok! Azt írják sok helyen, hogy Stonhengeben semmi egyedi nincs, ugyanolyan erővel rendelkező különleges hely, mint a piramisok, vagy a maja építmények, meg többi... Több ilyen pont is létezik a Földön.
Hosszú ideje foglalkoztatja az embereket a kérdés, hogy miért építették fel a druidák Stonehenge monumentális kőköreit, de igazi választ a mai napig sem kaptunk...
A kelta papok, a druidák művének tulajdonítják azt a két koncentrikus kört, amelyet 5-7 méter magas, súlyos kövekből állítottak fel. Mára megállapították, hogy honnan és miféle úton szállíthatták az angliai Salisbury közeli helyre a kőtömböket, de máig rejtély, hogy miként emelték keskenyebb oldalukra, vagy hogy hogyan emelték a két-két álló kő tetejére az azokat átfedő harmadikat. Ez annyira érthetetlen, mint a piramisok megépítésének technikája, (Lásd: "Világunk titkai" - A piramisok titkai) hiszen azokban az időkben sem daru, sem igazán komoly emelőszerkezet nem volt még, amivel ezt a hihetetlen súlyt megemelhették volna.
A legelfogadottabb nézet szerint csillagvizsgálóként működött, ám olyan ötletek is keringenek világszerte, hogy UFO-k fogadására jött létre (észrevettétek, hogy a rejtélyekbe szinte mindig belekeverik az UFO-kat és mindig azt állítják, hogy régebben úgy jártak-keltek a Földre, mint mi a suliba és onnan vissza haza?); ám olyan felvetés is volt már, hogy varázslatokhoz használták oltárként. A Stonehenge legősibb része az időszámításunk előtti harmadik évezredből származik.
A druidák, noha elsősorban a fantasy-irodalomból ismerhetjük őket, valóban éltek; kelta papok voltak.a bronzkori, kereszténység előtti Galliában és Britanniában; maga a druida szó pedig a "papság"-ot jelenti. Vallási szertartásokon túl természettudománnyal és oktatással is foglalkoztak és talán ez lehet az egyik legfőbb érv, valamint tény(?) amellett, hogy valóban köze van a Stonehenge-nek a csillagokhoz.
A monumentális kőtömbök talán azért foglalkoztatják ennyire az embereket, mert dísztelen, szinte megmunkálatlan és túlzottan szokatlan; nem olyan fenségesek és hihetetlenek, mint a piramisok vagy nem annyira remekmű, amely valamilyen tökéletességével rív ki a társai közül. Ha megnézzük, a Stonehenge rejtélye valójában abban merül ki, hogy miért és hogyan építették és valószínű, hogy ez a túlzott egyszerűség az, amely a legnagyobb alkotások közé emeli és a legnagyobb titkok közé sorolja a Földön a Stonehenge körgyűrűit.
Napjainkban a kelta papok leszármazottai szoktak különböző szertartásokat tartani a Stonehenge-nél; valamint turisták százai látogatják meg nap-mint-nap, különösen akkor, amikor a felkelő Nap fénye pontosan ugyanazon a napon a kör közepén lévő oltárt világítja meg.
Nem véletlen, hogy több filmben is megemlékeznek valamilyen módon erről a titokról, rejtélyről, csodáról: nemrég például az Arthur-mondakör történelmi tényein (?) nyugvó film, az "Arthur király" végén láthatjuk, hogy Arthur a Stonehengenél veszi feleségül Ginevrát.
Stonehenge azon rejtélyek közé tartozik a Földön, amelyre valószínűleg sosem fogunk tényként elfogadható magyarázatot találni. De így legalább mindenki találgathat és mi gazdagabbak maradunk egy rejtéllyel, amit tovább birizgálja fantáziánkat.
Én csak Bulgáriában, a Vitosán jártam. Óriási kőzuhatagok voltak ott. (nem én okoztam- kikérem magamnak előre! :-)) Azt mondták-glecserek maradványai? Ennyire délen, ha igaz? Nem tudom persze, mikor, millió éve, vagy csak nemrég?
Azzal egyetértek, hogy ez az üledékes "félsziget", ami 4-500 km-t elnyult nyugat felé, és többszáz km széles is volt, kapcsolatot tartott a brit szigetekkel, a Kanára szigettel, talán az USÁ-val is.
Szigetnek mondják- én meg torlaszként írtam. Ez ellentmondó.
Mert Atlantiszlhet, hogy nem teljesen zárta le a szorost, hiszen a Földközi tengert azért táplálhatta is...mint említettem, ~60000 m^2 keresztmetszet kell a párolgás fedezéséhez, ha nem lett volna semmi, abszolute kiszáradt volna.... a folyók nem képesek fedezni ma sem... Ha az nem volt, akkor a vízszint addig csökken, amíg csak fele nem lett a párolgás.
Az lehetett tehát egy néhány kilométer széles, de sekélyvizű laguna, ami a kontinenseket Atlantisztól elválasztotta, csak erős áramlással.
Hiába, bonyolult a kép, de valahogy össze kellene rakni...
"hogy Atlantisz elsüllyedt, - megsemmisült teljesen" Erről senki nem ír. Sőt mindenki arról, hogy népéből valószínűleg sokan fennmaradtak sokan, és szétszéledtek. Akkor gibraltár is megfelelő helyszín Atlantisznak. Jóformán az egyetlen lehetséges helyszín gibraltár, mert az Atlanti hátság teljesen egyyértelműen, 5-6000 m mélységben egységes, vulkanikus képződmény. Gibraltári szoros viszont egy tengeralatti hegység, amely a Földközi tenger és az Atlanti óceán között magasodik, azok mélypontjához képest 5000 m-re magasodva.
Emellett Platon egyértelműen leírta, hogy csupán országnyi területről van szó, amelyet hegyek öveznek. Azok a hegyek részben meg is marsadtak, a megrémült ott lakókkal, akiknek közeli rokonai helyett egy éjszaka- vagy tán hosszabb idő alatt senki se maradt? - Aki déli oldalon maradt, az elindult keletnek- Egyiptom. - Aki Északon, az meg Angliába, az ott élő rokonokhoz.
És magukkal vitték a vizi szállítási technológiát. Hiszen ők már tudtak 185 m széles, és 32 m mély csatornákat ásni. Ezt a tudást felhasználhatták a szfinksz, a piramis építésekor is. Hiszen nem tudhatjuk a tenger, sőt a szárazföld magassági akkori viszonyát sem? Hancock sokat tudhat erről. De ő sem mindent? Mert hátha a tengerszint előbb növekedett, és azután valamiért (talán visszafagyott) megint csökkent. Hogyan emelték fel a köveket- az más kérdés. Lehettek pld. egyszerű vizigépeik? Nincs róla ábrázolás, de lehet, hogy az a szfinx titka.
Egyébként a múltkor amikor azt mondtam, - már nem emlékszem, hogy itt irtam - le, v. mailben irtam Neked - hogy kiváncsi leszek, hogy mi lesz abból, hogy több hasonló épitményt is találtak a környéken, arra céloztam, hogy el tudom képzelni, hogy itt is mint Egyiptomban a nagy piramisoknál, egy öszetett rendszerről lehet szó. Persze hangsúlyoznám, hogy csak spekulálok, mert kutató nem vagyok, pláne, hogy nem a helyszinen vagyok...
