Négy nap múlva lesz az első sikeres atomrobbantás évfordulója.
Emlékezzünk a tudósokra, mérnökökre, katonákra, akiknek áldozatos munkájának köszönhetően létrejött ez a csodálatos fegyver, ami néhány nap alatt véget vetett a II. Világháborúnak.
Mindkét deportálást a dolgos magyar állam és annak hivatalnokai hajtották végre.
A zsidókat magyar jegyzők írták össze, magyar csendőrök vitték gyűjtőtáborokban, magyar tisztiorvosok vizsgálták őket, s persze a magyar MÁV vasutasai bonyolították le a szállítást. Összesen sem volt száz német, akik a deportálással foglalkoztak.
Amúgy a magyarországi németek kitelepítéséről is magyar kormány döntött, s a magyar hatóságok hajtották végre. Egyetlen oroszt sem lehetett ott látni.
Es mindkettot el lehetett volna szabotalni,se e nemeteknek se az oroszoknak nem voltak meg az eszkozeik a vegrehajtasara a magyar adminisztracio segitsege nelkul.
a németek által megszállt magyar állam ? vagy hogy gondolod ??? a zsidókat azután vitték el miután az országot a nácik katonai erővel megszállták és szálasit hatalomra segítették... és nem az önálló független és szabad magyar állam döntött a zsidókról hanem a náci németország hatalomra segitett hazai helytartójának adták ki az ukászt .. ez azért nem nevezhető önálló magyar döntésnek sőt köze sincs hozzá ....
aztán meg az orosz szállta meg az országot és akkor a svábokat ... de ez megint nem önálló magyar állami döntés volt hanem egyik megszállót kiverte egy másik , módszereiben és mentalitásában ideológiájában hasonlóan ajjadék ... nagyhatalom
A drezdai és hirosimai halottak után viszont egy fillért sem kell senkinek fizetni, hiszen ők a háború áldozatai voltak (egy olyan háborúé, amit a saját országuk kezdett).
Viszont azon elgondolkodhatnál hogy a magyar államnak mennyi kártérítést kellene fizetnie a 600.000 meggyilkolt zsidóért, s persze a deportált németek után.
Ha azt most ki kellene fizetni, akkor rögtön megkétszereződne a magyar államadósság.
Azoknak a japánoknak, akiket internáltak a háború idején az Egyesült Államokban fizettek kártérítést. Végül fejenként 20.000 dollárt kaptak, persze a szabadság nehezen mérhető pénzben.
Auschwitzban olyan sikeresen használták a Zyklon-B-t, hogy a tábor fogjainak 1%-a sem maradt életben.
Morelt tényleg megvádolták Lengyelországban, de az izraeli hatóságok megalapozatlanság és elfogultság miatt visszautasították a lengyelek kiadatási kérelmét. Így aztán Morel bűnössége nem nyert bizonyítást.
Auschwitzban is pusztított a tífusz, Zyklon-B-vel védekeztek ellene. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy a táborokba kaszlizott zsidók, kommunisták élelmezése központi kérdés volt a Waffen-SS-nek.
Ez a Morel amúgy nem az a Morel, akinek a kiadatását haláláig akadályozta Izrael? Akit - sok más háborús bűnössel együtt - sosem vontak felelősségre bűneiért?
Morel egyetlen tábort, a zgodait vezetett 1945-ban. A táborban 6000 fogoly volt (többségük német SS és lengyel kollaboráns). Közülük 1855 halt meg. A táborban tifusz járvány tört ki, de biztos, hogy közrejátszott benne az őrség kegyetlen bánásmódja, s a rossz ellátás (a háborúvégi Lengyelországban nem a fogoly SS-ek élelmiszer- és orvosi ellátása volt a súlyponti kérdés.
Amikor kiderültek a tábori viszonyok, Morelt leváltották a beosztásából és le is csukták.
Auschwitz-cal az lett volna összemérhető, ha a szövetségesek a német fegyverletétel után tömegesen irtották volna a német polgári lakosságot. Erről persze szó sem volt.
Ugyan...
Éppen csak egy kis Salomon Morel, meg a többi száz, német civileknek berendezett koncentrációs tábor - semmiség, csak pármillió német civilt öltek meg, üldöztek el a VH "után" a szövetségesek. A Gulágról nem is beszélnék, annyira elcsépelt.
Auschwitz, ahhoz persze semmi sem mérhető, mert az zsidók ellen irányult. Német civilek millióit szabad volt irtani.
lehet hogy nem mondtad de amit mondtál abból ez következik
drezdát 45 februárjában bombázták... addigra már elég világos volt hogy németország a vesztes.
pl ilyesmiket lehet olvasgatni a neten
Drezda lángokban
Részlet Benjamin Colby: ‘Twas a famous victory - Deception and Propaganda
in the War with Germany, Arlington House Publishers, 1974. USA.
A gyér német ellenállás Roosevelt „feltételnélküli megadási” rendelete miatt lett utolsó kétségbeesett erőfeszítéssé. Roosevelt, Sztálin és Churchill már Jaltában volt. Drezda 600 ezer lakosa többszázezer menekülttel szaporodott az oroszok elől menekülő ötmillió közül. A város, amely Béccsel vetekedett, mint Európa legszebb barokk városa, teljesen védelem nélkül volt. Még a légvédelmi ágyúkat is eltávolították máshová.
Sir Robert Saundby, a British Bomber Command helyettes parancsnoka nem hitte, hogy Drezda bombázása katonai szükségesség volt. Amikor a parancs a bombázásra megérkezett, ez annyira zavarta, hogy külön kérdést intézett a Légvédelmi minisztériumhoz. Kérdését a minisztériumból Jaltába küldték Churchillhez. A válasz, utasítás volt Drezda bombázására az első adódó alkalommal.
Az angolok február 13-án éjjel gondosan előkészített terv alapján intézték a csapást, amely hatalmas tűzvihar szándékos előidézését tervezte. A célpontot, ami a város közepe volt először gondosan céljelző bombákkal jelölték meg. Az első jelző bombát, amint azt a Royal Air Force a bombázással egyidőben készített fényképfelvételei igazolták, 250 méter magasságból dobták Németország legnagyobb kórházterületére. Ezt követte a szőnyegbombázás, amely a körzetet lángba borította.
A második bombatámadást, főleg gyújtóbombákkal, három órával későbbre tűzték ki, hogy a tűzoltók és az időközben a szomszéd városokból helyszínre érkezett segítség is áldozatul essenek. A cél ismét a város közepe volt. A nyolc kilométerre fekvő Luftwaffe-repülőteret, ámbár a „karácsonyfa” bombák megvilágították, mellőzték az angol repülők, megtartva bombáikat Drezdának. Nem volt ellenállás sem a levegőben, sem légvédelmi ágyúktól, mert Drezdának nem voltak légvédelmi fegyverei. A várost tervszerűen szőnyegbombázták, miközben egy bombázási szakértő irányította a bombázókat a város még nem égő külvárosaihoz. A tűzorkán óriási volta leírhatatlan volt, a hazatérő repülők 400 kilométer távolságból is látták a tűz fényét. Másnap 1 350 amerikai Flying Fortress támadta a még mindig égő várost. A kísérő vadászgépeket utasították, hogy szálljanak le háztetőmagasságba és gépfegyverezzenek mindent, amit látnak. Így rálőttek a városból menekülő lakosságra és mindenre, ami mozgott.
A következő nap 210 amerikai bombázó ismét támadta a várost és 461 tonna bombát dobott rá. Kórházak, templomok, lakóházak ugyanarra a sorsra jutottak. Az egyik kórházban 200 személy halt meg, köztük 45 várandós anya. A város egyes részeit hetekig nem lehetett megközelíteni, olyan heves volt a tűz. A korabeli német polgári honvédelem szerint a halottak száma elérte a 60 ezret.
Az amerikai Air Force mindezzel még nem elégedett meg, és március 2-án, majd április 17-én újból bombázta a várost. Érdekes, hogy ez utóbbit csak az angol történészek jegyezték fel, az amerikaiak nem említik.
Miért bombázták Drezdát? Az angolok rögtön a támadások után kijelentették, hogy a város „nagy iparváros” volt „nagy lőszergyárakkal”. Ezt az amerikai újságok hűen megismételték. Igazában, radar és elektromos alkatrészeket gyártottak nyolctól tizenöt kilométer távolságra a város központjától és néhány kisvállalat repülőgép alkatrészt és más kisfontosságú alkatrészt gyártott, de egyetlen ilyen üzem sem volt az angol repülők által célba vett zsúfolt területen belül.
A másik félrevezetés, amit inkább hazugságnak lehetne nevezni, az volt, hogy az oroszok kérelmére bombázták Drezdát. Az idők folyamán ez is hazugságnak bizonyult. Amikor a jaltai konferencia jegyzőkönyveit nyilvánosságra hozták kiderült, hogy az oroszok ugyan kérték, hogy a szövetséges légierő „lebénítsa Berlin és Lipcse gócpontjait”, de Drezdát nem foglalták bele. Sőt, még az oroszok is visszautasították Drezda bombázását, amire Churchill jóváhagyásával kérte fel őket az angol légierő vezetősége.
A hivatalos történészek a háború után feljegyezték a valóságot: Drezdát azért bombázták, hogy „növeljék a pánikot és zűrzavart, amely már jelen volt a menekültekkel túlzsúfolt városokban, és hogy Sztálinnak kedveskedjenek.”
Február 18-án az Associated Press tudósítója, miután részt vett a hadsereg legfelsőbb vezetőségének hadiszállásán adott tájékoztatón:
„A szövetséges légi főnökök” – táviratozta – „meghozták a régen várt döntést a német lakosságközpontok szándékos terrorbombázását illetőleg, mint Hitler elvesztése siettetésének könyörtelen eszközét…”
Továbbá, a Drezda támadását követő napon, mielőtt a 48 kilométerre fekvő Chemnitz város bombázására küldték őket, az angol légierő pilótáinak pontosan megmondták:
„azért mentek oda ma éjszaka, hogy végezzetek a menekültekkel, akik elmenekültek Drezdából.”
És ezek mentek Nürnbergbe ítélkezni a németek felett! - Jaj, a legyőzötteknek!
szerintem meg éppenhogy el kell telnie 50-60 évnek hogy az a generáció amelyik mocsokságokat elkövette és önigazolta eltűnjön , és egy objektivebb kép alakulhasson ki, nem is beszélve arról hogy egy halom információ is csak bizonyos idő elteltével válik hozzáférhetővé . az nem érv hogy dehát a háború ilyen ... ilyenné teszik ... az meg hogy mit enged meg az ember magának és mit nem ez az ami valódi kultúrafüggő ... háborúban is sőt ott leginkább mert akkor mutatkozik meg mennyire mélyen gyökereznek a kultúra szabályozó elemei , ha csak látszat és felszin ami alatt céljaikért akár tömeggyilkosságra is képes vadállat lakik ...akkor az a kultúra csődje : válságtünet is egyben , még akkoris ha történetesen a háborút megnyeri ...
Amikor Drezdát bombázták, akkor még alig másfél hónap telt el a nácik ardenneki offenzívája óta, egyáltalán nem voltak még a németek megverve. Drezda fontos hadiipari, vasúti centrum volt. Jaltában állapodtak meg a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek, hogy Drezda bombázásával segítik a szovjet hadmozdulatokat Kelet-Európában.
Truman mikor azt mérlegelte, hogy bevessék-e a bombákat vagy nem, egyik tanácsadója megkérdezte tőle:
"Elnök úr! Mit fog válaszolni két-három év múlva a kongresszusi vizsgálóbizotságnak, mikor az a villamosszékbe akarja önt ültetni, és megkérdezi, hogy miért nem vetette be a rendelkezésre álló új titkos fegyvert, mely *több tízezer amerikai katona életét menthette vona meg?"
Az idézet nem szó szerint van, de valami ilyesmi volt amit egyszer olvastam erről, de a lényeg, hogy Truman nem mérlegelt tovább.
A szám is kb. helyes, ugyanis a mai napig a japán invázióra gyártott kitüntetéseket adják az elhunyt katonák családjának. Ha jól emlékszem 100 ezer darabot rendelt a japán invázióra készülve a hadügy belőle pluszban amire aztán nem volt szükség.
"A fő kérdés a császár sorsa volt. Az amerikaiak egészen 1945 július végéig a császárt is bíróság elé akarták állítani, ahogy a náci vezetőket. Később viszont megváltozott a véleményük, s Japán teljes megadásáért cserébe lemondtak a császár felakasztásáról."
Pontosan: tehát az usákok úgy jártak, mint Áron bácsi és Gergő bácsi a székelyviccben: megették a szart, semmiért. Pontosabban megetették 250e emberrel, a semmiért. Fogalma nem volt az usáknak arról, hogy a császár már akkor (is) csak dísznek volt? Nem hinném. Akkor meg?
"Ha bizonyítod, hogy ez volt a célja. Ma bizonyítottan mindössze annyit lehet mondani, hogy esetleg lehetett ez is."
Kábé pont annyira tudom bizonyítani, mint te azt, hogy biztosan valóban azért dobták le a bombát, hogy ne kelljen további amerikai katonákat feláldozni. Mondjuk bármiféle vita itt a fórumon a konkrét miértekről kísértetiesen emlékeztet arra az ismert példázatra, mikor három vak ember összevész, hogy milyen is az elefánt. A pontos tényeket, ami alapján meg lehetne mondani a tutit, ugyanis egyikünk sem ismeri. A bomba ledobásának etikussága, illetve nem etikussága viszont magáért beszél.
"Sajna, ez csak a tájékozatlanságodat bizonyítja."
Mikor, hogyan, és miben próbálták keresni a megegyezést?
"Megpróbálták. Mintahogy elfogott távíratok alapján lelőtték a erők egyik legbefolyásosabb parancsnokát szállító repülőgépet."
Egyet. Nagy cucc. A náci birodalom második embere meg magától húzott át Angliába, aztán Kefebajuszék végfingásai mégis kitartottak 45-ig. A _főfütyit_ kellett volna.
"Már meglepődtem. Hiszen te tudsz írni! Persze, lehet hogy nem te írod, csak diktálod."
Már mondtam: vicces, amikor egy szar egyenruhás (bármilyen) butáz ENGEM :-DDD Ahhoz azért még egy kicsikét gyúrnod kell fejben ;-DDD
"Mellesleg fogalmazz pontosabban, ha tudsz: egyenruhásból rengeteg fajta van, kezdve az alkotmánybírókon."
Na, pont jó példa így manapság! De legyen: azokra az egyenruhásokra gondolok, amelyek önként és dalolva húzták magukra, hogy másokat baszkurálhassanak (rendőrök, katonák, munkásőrök, biztonsági őrök, ávósok, egykutya). Bár őszintén szólva a többiből (pl. tűzoltók, mentősök...) se nézek ki túl sok észt, de azokat legalább respektálom.
Sajnos minden hadviselő fél követett el ilyen rémséget:
Guernica
Coventry
V1 és V2 (ezek kifejezetten terrorfegyverek).
Persze, egyik nem igazolja a másikat. De ne felejtsük el, hogy könnyű innen a klaviatúra mellől megítélni 60 évvel ezelőtti szándékokat és módszereket. Soroljam az ennél messze rémségesebb dolgokat?
Ugyanilyen alapon ma elítélhető az egyház kb. 3 millió nő eltüzeléséért(boszorkányok).
A spanyolok szarházi állatok a délamerikai őslakosság kiirtásáért. stb., stb.
szerinted tehát tulajdonképpen mindegy hogy egy katonai alakulat mondjuk egy városi ált iskola leány tanulóit mészrolja e , vagy egy ellenséges alakulattal viv harcot ? mert egyre megy ... szerintem viszont nem mindegy a tömeggyilkosság válogatás nélkül , egészen más dolog mint a harc egy mezőn . Legalábbis ha valamiféle kultúrának értéknek hisszük azt amit állitólag védünk...
drezdát 45 ben égették el ... és nem a vaustat akarták szétzúzni
Nem. Az alapkérdés az, hogy etikus-e az orosznak való faszmutogatásból megölni 250e civilt, vagy sem. Szerinted: igen. Szerintem: nem.
Kivételesen egyetértek. Ha bizonyítod, hogy ez volt a célja. Ma bizonyítottan mindössze annyit lehet mondani, hogy esetleg lehetett ez is.
"Sajnos, a japánok nem kívántak kiegyezni." A helyzetük erősen a Gyalog-galopp fekete lovagjáéra hasonlított, szóval... Meg se próbálták az amcsik, ez a nagy szennyes helyzet
Sajna, ez csak a tájékozatlanságodat bizonyítja.
Miért, talán el akarták tenni láb alól Tojót meg a többi elmebeteg barmot, a katonai kormány tagjait? Esetleg az elégetett civilek akarták kényszerhelyzetbe hozni az usákot? Na ne legyél már bohi.
Megpróbálták. Mintahogy elfogott távíratok alapján lelőtték a erők egyik legbefolyásosabb parancsnokát szállító repülőgépet.
stílusod alapján pedig füleid száma nagyobb, mint az IQ -dé" Hej, pedig de kurvára meglepődnél... ;-DD
Már meglepődtem. Hiszen te tudsz írni! Persze, lehet hogy nem te írod, csak diktálod.
Hehe, úgy bírom, mikor egyenruhás balfaszok neveznek BÁRKI mást hülyének :-DDD
Nyilván a te előjogod, hogy ítélkezz elevenek és holtak fölött, ismeretlenül is. Mellesleg fogalmazz pontosabban, ha tudsz: egyenruhásból rengeteg fajta van, kezdve az alkotmánybírókon.
Persze, ha csak anyázni akarsz, nem érvelni, akkor viszlát.
Japán megadhatta volna magát, erre Potsdamban szólították fel a vele harcoló országok.
Talán bizonyítani kellene, hogy az amerikai szempontok között a szovjetek megfélemlítése is ott volt.
Ami az amerikaiak következetlensége volt. A japánok ugyan elkezdtek tapogatózni (hiszen küldöttség ment Moszkvába, hogy a szovjetek jószolgálatát kérjék a béke ügyében), egyáltalán nem voltak hajlandók a feltételnélküli békére. A fő kérdés a császár sorsa volt. Az amerikaiak egészen 1945 július végéig a császárt is bíróság elé akarták állítani, ahogy a náci vezetőket. Később viszont megváltozott a véleményük, s Japán teljes megadásáért cserébe lemondtak a császár felakasztásáról.
A háborúkban tömegesen halnak meg emberek, katonák és civilek vegyesen.
Nem lehet tudni, hogy meddig tudták volna fokozni a németek a hadiipari termelést, ha nem kényszerülnek a föld alá. Voltak alapvető fontosságú iparágak, amiket nem lehetett föld alá telepíteni, ezeket sikerült is szarrá bombázni. Ilyenek voltak pl. a kohászat, a kőolajfinomítók, s általában a nehézvegyipar. S persze az is fontos volt, hogy a jelentős vasúti csomópontokat lebombázták, Drezda is ilyen volt. Más kérdés, hogy a vasúti közlekedést viszonylag gyorsan helyre lehetett állítani. Így nem volt más módszer, mint újra és újra bombázni.
"És sajnos, pont ez az alapkérdés, tetszik neked, vagy sem."
Nem. Az alapkérdés az, hogy etikus-e az orosznak való faszmutogatásból megölni 250e civilt, vagy sem. Szerinted: igen. Szerintem: nem.
"Sajnos, a japánok nem kívántak kiegyezni."
A helyzetük erősen a Gyalog-galopp fekete lovagjáéra hasonlított, szóval... Meg se próbálták az amcsik, ez a nagy szennyes helyzet.
"Na és szerinted az amerikaiak nem pont ezt csinálták?"
Miért, talán el akarták tenni láb alól Tojót meg a többi elmebeteg barmot, a katonai kormány tagjait? Esetleg az elégetett civilek akarták kényszerhelyzetbe hozni az usákot? Na ne legyél már bohi.
"stílusod alapján pedig füleid száma nagyobb, mint az IQ -dé"
Hej, pedig de kurvára meglepődnél... ;-DD
"Ülj le, fiam, hülye vagy."
Hehe, úgy bírom, mikor egyenruhás balfaszok neveznek BÁRKI mást hülyének :-DDD
hát igen , csak nem egészen mindegy hogy fegyvertelen nőket gyerekeket öregeket bombáznak e megtorló céllal ...hátországban rájukgyújtanak egy várost vagy épp 1 mezőn tankok csapnak össze meg gyalogság vagy ugyancsak védtelen falu teljes lakosságát irták ki ....
..gondolom nem tudod hogy a gyújtóbombázásnak egész komoly tudománya lett , angolszász részről és azt volt a kérdés hogy hogyan lehet megsütögetni a pincében kuksoló civileket ... mekkora tüzet kő csinálni és meddig ahhoz hogy a pincékben és süljenek és fulladjak meg .. .a tűzviharok kiszivják az oxigént stb ld drezda ezzel angol amerikai tömegbombázások idején tudományos alapossággal foglalkoztak , és meg is valósitották ... lehet hogy nem tetszik de a szövetségesek igenis lealacsonyodtak odáig hogy nem katonai célpontokat tömeggyilkolási céllal bombázzanak ... ugyanis a nehézbombázókra épitett katonai stratégiáról kiderült hogy téves : nem fogja eldönteni a háborút , sőt arra sem alkalmas hogy komoly katonai csapást mérjenek vele nácikra
a második világháborús technika már részben ugyan alkalmas volt pontos bombázásra , ld német zuhanóbombázókat ...
épp a nehézbombázókkal is lehetett ipari körzeteket támadni , csak pontosan nagy magasságból tömegesen nem ... erre a haditermelést a nácik levitték föld alá és szétszórták amennyire lehetett ... nem is ért semmit a német haditermelés ellen a nehézbombázás
kiderült hogy teljesen elhibázott lépés volt a nehézbombázást erőltetni .. hatalmas saját ráforditás . hatalmas veszteségek , és a német hadiparnak szart sem ártott az egész , ott álltak a bombázóik nagy számban és majdnemhogy semmire se voltak jók ... és ezért fordultak a városok ellen ... tulajdonképpen pótfunkciót kellett találni a bombázó flottának ... de az meg tömeggyilkosság akár tetszik akár nem
egyébként hirosimában sem volt komoly japcsi haditermelés ... sőt katona se
a nyilt várososdira genfi akármikre mindenki szart nagyivben ,
vagy pl vöröskeresztes járműveket pl hajókat mentőautókat már az első világháborúban is hadianyag szállitásra használtak ... aztán persze a propaganda sipákolt hogy kórházhajót torpedóznak ...
auswitz tömeggyilkosság ... drezda is tömeggyilkosság ... és hirosima is az a módszer más csupán mert civilek tömeges elpusztitása volt a cél
