Itt szeretném összegyűjteni a kezdő vállalkozók kérdéseit és a gyakorlott vállalkozók tapasztalatait. Hogyan kell BT-t alapítani, előnyei, hátrányai, mire kell figyelni a működtetés során?
Mert alapításnál ezt el lehet játszani, csak éppen nem törvényes a dolog. És akinek a lényeg az, hogy legyen hivatalos (vagy őáltala annak gondolt) papírja a felelőtlenségére, annak ez jó. A partnereinek nem, mivel így az ilyen nem nézi a kockázatokat (hiszen "Ő" nem bukhat), a többieket persze kemény bajba sodorhatja.
És még szép, ha a fenti manőverrel tényleg vállakozás és nem csalás volt az eredeti célja!
A dolgokat színezi, hogy ilyen esetben a becsapott partnerek is "elfogadják" ezt, nem mennek bíróságra, egyrészt mert talán nem is tudnak erről, hogy lehetne, másrészt talán mert a per költségeit, várható idejét, illetve az "elkövető" anyagi hátterét tekintve nem látják értelmét.
Pénzt nemcsak osztalékként vehetsz ki. Bár rendszeres módon ez az egyik leggazdaságosabb forma lehet.
- Ki lehet még venni személyes közreműködésdre tekintettel (értsd: kvázi munkaviszony alapján, munkabérszerűen - ez jogilag nem feltétlenül az, de gyakorlatilag igen, és így egyszerűbb értelmezned - Ez esetben TB + SZJA kötelezettséged is van).
- Ki lehet venni úgy is, hogy a ki nem vett nyereséget alaptőkésíted és ha később mégis ki akarod venni, akkor alaptőkecsökkentés után meg tudod tenni (árfolyamnyereség).
- Ki lehet venni, a cég, vagy egy részének eladásával is (esetleges árfolyamnyereség).
Köszi a választ. Azt viszont nem értem, hogy miért hallom mindenhonnan, hogy pl kft alapításnál elég ha az 500 ezret pár napig bent hagyod a cégben, utána ki lehet venni. Minek venném, ki ha kell valamiből fizetnem a számlákat, és nem keveredhet a saját civil keresetemmel. (főállásban dolgozom a bt e mellett lenne) Osztalék után adóznom kell nem? Csak osztalék formájában vehetek ki pénzt a cégem számlájáról saját felhasználásra?
Kérdésem az lenne, hogy ha alapítok egy Bt.-t mondjuk 50 000 Ft alaptőkével, és később mondjuk venni szeretnék valamit a cégem számára 200 000 Ft -ért de a cég számláján nincs ennyi pénz, viszont magán személyként lenne akkor hogyan vihetem be a vállakozásomba ezt az összeget?
A könyvelő alapvetően csak azt "tudja", amit elmondanak neki (és csak ennek korrekt lekönyvelésért vállal felelősséget - jogosan!), de mi van azzal amit nem mondtak el neki? (Bár gyakran sokszor több dolgot sejt(het) mint ahogy azt az egyzerű megbízó gondolná).
Példa egy-két időzített bombára:
- Be nem jelentett alkalmazott, jogellenes tevékenységek (Pl.: Áfacsalás) ezzel kapcsolatos problémák;
- Bújtatott/várható kártérítési, illetve kötbérigények;
- Nem könyvelt, de fennálló kötelezettségek (egy-két "kimaradt" tartozás, nem teljesített szerződés, stb.);
- Pénztár, illetve leltárhiány, már régen nem meglevő (ad abszurdum értékesített) eszközök szerepeltetése, "vásárolt" számlák miatti aknák, stb.
És a sor még hosszan folytatható...
Ez más társaságoknál is fennáll, csak ott ugye ez esetben max a véterlár bukható. Bt. -nél azonban nem (az pedig csak halvány vigasz, hogy majd pereskedve ezt esetleg visszakapod).
Igen, a 2006. évi IV. (4-es), a gazdaági társaságokról szóló tövény.
Amennyiben még a régi Gt. alapján működik a cég (ez az amire régebben élt a szeptember 1. -ei határidő), akkor egyes dolgok másképp vannak.
A legújabb Gt. modosításokat még nem néztem (ez csak az online verzióban látható még), lehet, hogy az "automatikus átállás" miatt ebben is modosultak dolgok, de ezt nem merem kijelenteni.
Ha az új Gt. vonatkozik rá, akkor lehet, de ez esetben - például egyetlen beltag esetén - a vezető tisztségviselőt illető képviseletet a jogi személy által kinevezett természetes személy látja el!
2002. évi XLIII, azaz az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerint (jelen esetre zanzásítva a szöveget):
3. §. (1) bekezdés h.) pontja szerint a jogi személyiség nélküli társaság EVA alanyiságának lehetősége megszűnik, ha a társaságban 50 % -nál nagyobb szavazati jogot szereznek olyan személyek, vagy társaságok, amelyek a naptári évben korábban nem álltak a társasággal tagi jogviszonyban. Kivétel ez alól az öröklés esete (de úgy tűnik a jogutodlás nem!).
Azaz aki megveszi a Bt. -t az vagy csak maximum 50 % -ot szerezhet (és mindenféle tükrözéssel biztosíthatja be magát, illetve veheti át a társaságot), vagy a társaság az EVA státuszát elveszti.
Köszi a gyors választ. Mondjuk nem tudtam, hogy elveszti a cég az EVA-s állapotát, ha eladom...Esetleg valami infóforrás, ahol nem jogi szakértő számára is össze van foglalva mi történik ilyenkor?
Ha van eladó, EVA-s Bt-m (rendbentartott könyveléssel, elég széles működési körrel), akkor azt hol érdemes "meghírdetni"? Mire kell figyelni az eladásnál és mitől függ mennyit kérhetek? Talán azokat is érdekli, akik alapításon gondolkodnak...
Bt. Alapítás: Ha a társad nem egyéni vállakozó, nem kkt (közkereseti társaság) tagja, illeteve nem bt. beltag, akkor a bt -ben akár beltag is lehet, különben csak kültag.
Az alapításhoz mindenképpen ügyvéd/közjegyző kell, a részleteket és az alapítási költségeket is ővele kell megbeszélnetek, de alsó hangon 100-150 eFt -ra készüljetek (ez már az esetleges ügyvédi költségeket is tartalmazza). Én a helyetekben meggondolnám, hogy inkább egyéni válalkozásban induljatok el (olcsóbb alapítani és részben müködtetni).
Tanár: A leírtak alapján nem hiszem, hogy ezzel probléma lehet (a TEÁOR -t nem néztem - esetleges jogi kötöttségek), főleg ha - legrosszabb eset - hajlandó "munkaviszony jelleggel" végezni a tanítást.
Járulékok: A mértéke függ attól ki a beltag (te? a nyugdíjas?). Ha te lennél, akkor függ attól is, hogy van-e máshol legalább heti 36 órás (főállású) munkaviszonyod, stb.
DE
A járulékokon kivül igen jelentősek lehetnek az egyéb müködési költségek (helység, reklám, pénzforgalmi bankszámla, köbyvelés, reszi, stb.).
Mielőtt cégalapítani rohannátok, a részleteket - mindenképpen! - gondoljátok át, ugyanis egy rakat dolog lenne ezzel kapcsolatban amit át kellene gondolnotok még (értsd lehetséges választási alternatívák, azok hatásai, stb.).
Szia! Én 23 éves, érettségizett vagyok. A társam, nyugdíjas, és két cég résztulajdonosa. Szeretnénk ketten egy Bt. alapítani, és angol nyelvtanfolyamokat szervezni. A tanár szakképzett felsőfokú anygol nyelvtanár lenne. Kérdéseink: Mi kell, hogy ez a vállalkozás elinduljon? Milyen végzettség kell hozzá? A társam beléphet-e még egy Bt.-be is? Milyen járulékokat kell fizetnünk? Előre is köszi!
Köszi, végül is lényeg, hogy akár működőképes lehet.. Nem sok választásom van.. 1,5 éve munkanélküli vagyok, és lennének melók, de csak ilyen formában, hébe hóban.. és a sumák (szürkegazdasági forma) nekem nem annyira jön be. Így legális lenne, állambácsi is megnyugodhat, fizetek neki (bár 19 éve fizetek már, nem keveset, és úgy bánnak velem mint egy utolsó senkivel, semmi elátást nem kaphatok, most hogy kis döccenő volt az életemben).
Sziasztok! Nekem az lenne a kérdésem, hogy én, mint gyesen levő apuka (más munkahelyem jelenleg nincs), bt alapítás és működtetés esetén milyen járulékfizetési kötelezettséggel rendelkezem? Egy gyakorló könyvelő szerint, mindaddig amíg gyesen vagyok, és nem veszek ki pénzt a cégből, addig nem kell fizetnem semmit. Igaz-e ez? Köszönöm!
Igaz-e, hogy ha csak kültag vagy akkor a kültag után alapvetően nem kell fizetni a minimáljárulékokat.
Ez alapvetően igaz.
Igaz-e az, hogy a beltag után sem kell a minimáljárulékokat fizetni, ha az rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal (azaz más, főállású munkaviszonya is van).
Ez is alapvetően igaz.
Igaz-e hogy ezek után annyit fizethetsz magadnak amennyit akarsz.
Nem feltétlenül. Ezt követően munkaszerződésben a Bt. 4 órás munkaszerződésbeli munkaviszony alapján, ez után elméletileg fizethet feléd 40.000 Ft -ot (bruttó), hiszen ez több mint a 65.500,- Ft fele, de ezt az APEH vizsgálhatja (esélyek, esetleges problémák más lapra tartozik).
DE (a lényeg)
Felhívom a figyelmedet. hogy a járulékos költségek (alapítási-, majd később végelszámolási (megszüntetésiI költségek, könyvelés, pénzforgalmi számla fenntartása, pótlólagos helyi adók, stb.) magasak lehetnek, így amit nyersz (?) a réven, könnyen elveszítheted a vámon, azon kivül pedig a feleségednek is rá kell erre bólintani (felelősség, ezzel járó macera, stb.).
Sziasztok, Szerintetek igaz lehet az amit egy ismerős súgott, hogy csináljak egy bt-t, de ne legyek benne beltag, max kül? (nem tudom, hogy lehetek-e) és alkalmazottként munkaszerződéssel 4 órásra jelntsem be magam. Így nem mondhatják, hogy (persze ha kisegítő portás beosztással) nem kerestem eleget, és annyit fizethetek magamnak, amennyit csak akarok, még akár havi 40.000-et is???? Tehát nincs minimális fizetendő ilyen-olyan adó, tb..stb. csak is a kifizetett után járó. A beltag meg mondjuk a párom, akinek van főállása, így nem kell neki bért fizetni, meg minimál sarcokat.
Azért nem annyira jó a helyzet, mint ahogy itt jelezted.
Először is a HVG bérkalkulátor alapján (ami az új terheket még nem is tartalmazza!):
Kb. maximum 335 eFt havi bruttó bér jöhet ki (ha nincsenek más költségek), ahhoz, hogy a kifizetett nettó összeg, valamint a te általad illetve a cég által fizetett összegek (járulékok és adók) a jelzett (ÁFÁS? ÁFA nélküli?) havi 450 eFt -ba beleférjenek.
Figyeleme véve, hogy a bruttó bérből még járulékokat és adót is kell fizetni, így a értelemszeűen a nettó ennél jóval alacsonyabb. (A számlákkal való lefedést most nem veszem figyelembe, mivel egyrészt rendszeresen nem lehet ekkora összeget (baráti), illetve "legális" számlákkal lefedni, másrészt mert az egy teljesen más eset, ami csak a kérdező által válaszolhat meg).
www.nettober.hu alapján ha a 450-et mind a fizetésedre fordítod, akkor 338e Ft bruttó bért tudsz adni magadnak, azaz 196e Ft nettód lesz.
A 290e Ft-ra ha kifizeted az SZJA-t, akkor marad 185e Ft. Összesen pedig 185+80=265e Ft-ot marad. Netto.
Egy könyvelő meg fogja tudni mondani neked, hogy pontosan mennyi. A 196e Ft az abszolút legális. Számításaim szerint 450e+ÁFA-ból haza tudsz vinni 386e Ft-ot is, csak kell hozzá minden hónapban egy kis papírmunka.
Ebben az esetben fontos, hogy ellenőrzéskor ne legyél a munkahelyeden, mert akkor a színlelt szerződéssel lebuksz.
Jól sejtem, hogy eddig kb 220 nettóért dolgoztál? Ehhez képest a 386e nem rossz...
ÁFA: Minden olyan összeg után, ami bér vagy járulék (80+80e) az ÁFA-t be kell(ene) fizetned. Ha SZJA-val fizeted ki a pénzt magadnak, akkor is be kell fizetned annak az ÁFA-ját. Majd vehetsz a boltban a nettódból ÁFA-val növelt értékű dolgokat...
Akkor ha jól számolom az említett összegből minden járulékot levonva, semmi adó alapot nem csökkentve kb. kifizetett bérral kb. 220 körül lehet havonta kivenni?
Első körben ezt az összeget tudni lenne a legfontosabb számomra. És mi a helyzet a 450 + 90e Ft. fennmaradó áfával? Azzal mit kell csinálni?
ui. Bocsi ha túl primitívek a kérdéseim, de még egyelőre csak tapogatózóm a 'vállalkozói léttel' kapcsolatban.
