Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Ha Istenek sincsenek sehol a világon megírva, beszélve, szájrhagyományokban sem, de a köztudatban sem, akkor magyarázd már el, hogy a fittyenetben nem hülyeség amit állítok?
" nem létezik ateista, ha istenek sincsennek<----ez nem igaz, bár írtad, ezt hüleségnek vélem " ??????????
Ha Isten nincs, teistaság sincs, TEISTA szóalak sem létezik, nemhogy a gondolat az istenről és annak hozamairól, akkor mitől is hülyeség az, hogy nem létezik ateista, ha istenek se nincsenek?
Nem érted látom, de nem vitázom legyen hülyeség, ezen nem vitatkozom!
Ha van Narancs, akkor lehet narancstagadó, de ha nincs narancs, szó se rá, sem fogalom, akkor hogyan lehetne narancstagadó valaki?
Ha nincs narancs, mert a narancs csak egy kitaláció, mint a Pumukli, vagy a rézfaszú bagoly, akkor attól még lehet szó a nem létező, tehát kitalált narancsra, így könnyen lehetne narancstagadó valaki.
" A teizmus tágabb értelemben egy Legfelsőbb Lény vagy istenségek létezésébe vetett hit.[1][2] Szűkebb értelemben olyan világnézet, amely a világot teremtő és gondját viselő Istenbe vetett személyes hitet tartja alapvetőnek; azaz Istent szuverén és személyesen cselekvő lénynek tekinti, de a deizmussal ellentétben hiszi az Ő állandó, aktív jelenlétét a világban. "
" A legátfogóbb értelemben véve teistának nevezzük azt a személyt, aki legalább egy isten vagy istenség létezésében hisz. A teizmus az ateizmussal helyezkedik szembe, mely tagadja bármiféle isten létezését, és az agnoszticizmussal rokon (az a meggyőződés, mely szerint Isten vagy istenek létezése nem igazolható, így bizonytalan). A teizmus a következő világnézetek bármelyikét magába foglalhatja: "
odaírtam az Ateista fosztóképző A-t
Ha nincs teizmus, akkor ateizmus sincs...
Ha van Narancs, akkor lehet narancstagadó, de ha nincs narancs, szó se rá, sem fogalom, akkor hogyan lehetne narancstagadó valaki?
Én úgy gondolom, hogy a szó Theosz az alapja fosztóképzővel az ateista fogalomnak...
Ha nincs theosz, nincs ateosz sem....,
Tagadni sok mindent lehet, fogrémek közül, kukoricamálét, Bélabácsit, vagy juliskanénit......, ha léteznek aezek a szók, ha nincsen ilyen szó...., akkor mit is tagadunk? Értem mit akarsz mondani... A hit és a nem hit mondjuk hívőnek és nem hívőnek...
a katolikus hitvédelem és ezt tudja az ember, hogy ott a cél mindig szentesítette az eszközt, sohasem riadtak vissza ha kellett csúsztatni, terelni, meg olyan, hogy Quell vaslójában csak feltételezett alapírás, amit szintén senki nem tud ki a szerzője, így ha bárrki is átvette onnan a történeteket, ha létezett, akkor azt sem szemtanú, sem fültanú, de mégcsak kortárs sem írta, hanem jóval később valakik!
Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Jézus a későbbi korokban megkapta a napisten szimbólumait, ez nyilvánvaló a korai keresztény művészetben (pl. a glória). Több olyan Krisztus ábrázolást találtak az archeológusok, ahol Krisztus a Helios nap istene. A római nap isten kultusz Konstantinusz császárral elég szépen keveredett a kereszténységgel, például a IV. században Jézus születését a téli dec. 25. napéjegyenlőségre tették.
A legtöbb Biblia kutató azt mondja, hogy az asztrológiai szimbólumok csupán a későbbi politika behatás eredménye, de elismerik, hogy az evangéliumokban a tizenkét apostol Izrael tizenkét törzsét ábrázolja (ami önmagában is asztrológiai motívum). A hasonlat mindenesetre tagadhatatlan: az első tizenkét törzsi királyságot az első Jézus alapította – Józsué (héberül), és az új Izrael témája végigvonul az egész Újszövetségen. Ha a tizenkét tanítvány nem valós történelmi személyekből állt, hanem jelképesen a tizenkét mitikus pátriárkát testesíti meg, akkor már érthető, hogy miért csak néhányukról van valamilyen leírás és a többség csak egy név a listán.
A tizenkét tanítvány történelmiségének védelmére gyakran idézik John P. Meier egyik írását:The Circle of the Twelve: Did it Exist During Jesus Public Ministry? (JBL, 116/4). Meier elég sok tintát pazarol arra, hogy cáfolja azokat, akik a tizenkét apostolt későbbi kitalációnak vélik, de azzal nem foglalkozik, hogy Jézust is egy kitalált személynek tekintik. Védekezése két kategóriára bontható: a keresztre feszítés szégyene és a többszörös igazolás feltételezése (korábbi bejegyzéseimben mindkettőt részleteztem). Semmivel sem lehet alátámasztani, hogy a tizenkettő, akit Pál emleget, az evangéliumokban szereplő Jézus tanítványai lennének. Pál sosem nevez meg senkit a tizenkettő közül és azt sem mondja, hogy közük lett volna Jézushoz, és az evangéliumok szerzői is egymásnak ellentmondó listákat állítottak össze.
Különösen ironikus, hogy végül Meier hosszan ecseteli, mennyire rejtélyes, hogy milyen kevés történelmi adatunk van a tizenkettőről és rávilágít a hiányzó résekre. Például, Pál sokat beszél a jeruzsálemi vezetőkkel és más apostolokkal való interakcióiról, de semmit sem mond a tizenkettőről: „azt várnánk, hogy a kereszténység első generációjának történelme tele van a Tizenkettő hangsúlyos gyülekezeti jelenlétével. Ennek éppen az ellenkezője az igaz.”
Meiert meglepi a titokzatos hallgatás. Egyetlen értelmes következtetése az lehetne, hogy a tizenkettő jelentős szerepet töltött be Jézus szolgálata során, de utána hirtelen eltűntek. Mennyire értelmes lenne azt feltételezni, hogy a tizenkét apostol nyom nélkül eltűnik az összes őskeresztényi írásból, hogy majd újra megjelenjenek több száz év múlva hamis legendaként különböző gyülekezetek alapítása kapcsán, mintha dinamikus jelenlétük töretlen lett volna? Helyesebb lenne azt feltételezni, hogy azért töltöttek be jelentős szerepet Jézus szolgálata alatt, mert ők is csak kitalált figurái voltak a történetnek.
Tizenkét apostolnak nevezzük akeresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Vajon mennyire hiteles történelmi személyek, ha mítosz főhőse is kérdéses?
"Az ev-ok évtizedekkel Jézus után keletkeztek. A történeti kritika ebből azt a következtetést vonja le, hogy Jézust nem úgy ábrázolják, amilyen ő volt, amit mondott, hanem ahogy a misszió első sikerei után az ősegyház őt látta. Ezt maguk az ev-ok érzékeltetnék azokkal a megjegyzésekkel, hogy tanítványai sem értették sok kijelentését, majd csak a Szentlélek kitöltetése után értették meg (pl. Lk 18,34; Jn 16,12-15).
Ez állítólag lényegesen eltér attól, ahogy az ÚSZ őt bemutatja.
Kétségtelen, hogy az ev-ok szerkesztenek, az anyag csoportosításával hangsúlyokat eltolnak, válogatnak (vö. Jn 21,25).
A kutatás helyénvaló, de korlátozottak a lehetőségei.
Jézus működésére összpontosul ugyanis Istennek a közvetlen beavatkozása a történelem menetébe, ami határt szab a ráció munkájának.
Az elméletek nagy száma és változandósága intő jel.Az APOSTOLOK CSELEKEDETEIRŐL ÍROTT KÖNYV láthatólag válogatás, több helyen nem vág egybe Pálnak a leveleibe foglalt saját megnyilatkozásaival. Pál öt zsidó botozásról és három megvesszőzésről beszél, három hajótörésről (2Kor 11,24k), az ApCsel egy római korbácsolásról (16,22) és egy hajótörésről (27,27kk) értesít stb. A szereplők beszédei a korabeli történetírók esetében az írók alkotásai, mellyel helyzeteket, szereplőket jellemeznek. Ezt föltételezik az ApCsel esetében is.
az a baj, hogy a szegedi kommentárban is utalnak az evangéliumok névtelen szerzőire, amit későbbiekben nevesítettek, mint szerzőket, csak úgy hasraütve és ettől lett hiteles és isteni szó... Tiszta szégyen!
durva fordításban ÖTÖDIK DÁRDÁST jelent a csúfneve mint Quintus Pontius Pilatus, ez nem név, de annak kreálta az egyház... :)
Tibérius nem igazán uralkodott, hisz 26-tól Capri szigetén tegette szexuális vágyainak hétköznapjait.
A keresztény kialakuló egyház benfetesei hamisító manifakturákat tartottak fent az egész birodalomban..., sőt voltak szekták akik ellenhamisításokkal látták el a köznépet..., ezért is jöhetett létre 12 evangélium, 4 Jelenések könyve, több apcsel és különböző apostolok neve alatt napvilágot beragyogó irományok, amiből nem keveset fognak a jövőben megtalálni..., persze azonnal a vallási hatalom lecsap rájuk, hogy az hamisítvány, ami ellent mond nekik.
Pált apostolnak hívni az evangéliumok és az első oár apcseli fejezet után, hogy is mondjam kegyes hazugság...
Érdekes elképzelés, hogy mondjuk az állítólagos Jézus azért tanított, vagy Pál azért hozta létre az új vallási irányzatot, mert nem volt tehetsége a nők irányában?
:-O:-)
Igaz, egyik sem legyeskedett a fehérnép körül.
Sem a mítoszi figura, sem a sátor és cövek készítő kisiparos...???
