A bazsarózsa helyére írj zsidót és megkapod a növényholokausztot - de én feltételezem, hogy miként a zsidőkat sem más népcsoportokhoz, úgy a bazsarózsát sem tartod alantasabbnak más növénycsoportokhoz képest. (Igen, igen, ha bizonytalankodnál, azt mondom, hogy a gondolatmeneted: náci.)
A Nagytétényi fennsíkról, mikor eldózeroltatták a leendő lakóparkot és kereskedelmi központ helyét, volt már egyszer egy ilyen növénydeportálás, de azok is kidöglöttek mind.
A kísérleti repülést még a tavasszal végezték, Én sem arról írtam, hogy most, jó lenne, ha figyelnél ...
a lesújtó eredmény miatt - észrevétlenül be lehetett repülni - intézkedtek, hogy ez többet ne legyen megismételhető. Akkor minek sugalmaza Gyurcsi a radart?
Az intézkedéseket nemzetbiztonsági okokból csak annak megtétele után, most publikálták, ami érthető. Legalább is számomra. Gyurcsi nem úgy adta elő, hogy még a tavaszon lett volna repülés és már megszűnt a gond, hanem hogy most és hogy még most is be lehet erepülni így. Nézd már, erre föl a Vári tegnap pont ezzel ellentétest mond, hogy már nem lehet most így berepülni - rád bízom, hogy eldöntsd, imádott istened, Gyurcsányi hazudik vagy a Vári. De valamelyik hazudik ...
Mindenesetre a légtér lukas, radarra lenne szükség, majd eldöntik, hogy hol. Na de a Vári, aki ebben abszolút szakértő, azt mondja, hoy már lukas, már nem lehet berepülni!
Beteszem ide is, bár a Zengőről szóló topicban már benne van. De a bánáti bazsarózsát itt is emlegettétek, hát ide istartozik, szvsz:
Sokáig a zöldekkel értettem egyet ebben a kérdésben, de a véleményem Vári úr próbarepülését követően megváltozott. Úgy érzem, London után és a próbarepülés eredményének az ismeretében tudomásul kell vennem, hogy a honvédelemnek ebben az ügyben prioritást kell adni. Paks megtámadása esetén ugyanis odaveszhetünk mind a tízmillióan. És ez nem túlzás!
De ettől még nem gondolom, hogy sorsára kéne hagyni a bánáti bazsarózsát, sőt! Úgy vélem, hogy egy rövid útnak a megépítése a radarig egész minimális zavarást jelentene az élőhelyen. A tervezett út vonalából pedig minden egyes tövet ki kell ásni és elültetni más olyan helyeken, ahol már amúgy is él ez a növény, tehát az életfeltételek ideálisak számára. Ezek a helyek nincsenek is kevesen!
Idézem az egyik legjobb magyar botanikai szaklap, a Kitaibelia IX. évfolyam I. szám (Soó Rezső emlékszám, Debrecen, 2004) 70. lapjáról a fellelési helyeket (az adatközlőt csak azért hagyom ki, mert az már végképp nagyon hosszú lenne):
Paeonia banatica Rochel
Keleti-Mecsek:
Hosszúhetény területén:
Bika-rét felett a Zengő oldalán
Csengő-hegy
Csóka-kő
Dömös (nem az azonos nevű falu!)
Sajgó
Főhágó
Hármas-hegy (déli oldalán és gerincén)
Illés-hegy
Bence-hegy
Butyka-hegy
a község legelőjén s erdei tisztásain
Községi legelő
Hideg-hegy
Kecskegyűr
Paraszik-tető
Potor-hegy
Püspökszentlászló területén:
Hárs-tető
Kistóti-rét
Lasó-hegy
az Arborétum felett
Kecskegyűr és Rókahegy között
a Róka-hegy csúcsán
a Róka-hegy mögötti 497 m magas névtelen hegyen
Takanyó-hegy
a Zengő gerincén
Pécsvárad környéke:
Zengő (erről folyik a vita)
a Rékai vadászháztól nyugatra
Almás-gödör
Nádasdi-hegy (itt fotózta az Uram)
a Tó-völgy és Arany-hegy között
Arany-hegy
Csiger-tető
Horoghinta
Tilalom-tábla
Kisnádasdi-Tó-völgy felső szakasza
Öreg-Béke
Ruzsoma
Pavojda
Pavojda és a Kisnádasdi-Tó-völgy erdejét összekötő keskeny erdőcsíkban
a pécsváradi lőtér környékén
Zengő-vár
Kisújbánya területén:
a Somos csúcsán
a Szürke-forrás felett
az 501 m magas névtelen hegy oldalában
Óbánya területén:
a falu és a Harács-mező közötti turistaút mellett
Szenes-tető
A fenti adathalmazból látható, hogy nem felel meg a valóságnak a hiszterizált zöldek azon állítása, miszerint a vitatott hely a bánáti bazsarózsa egyetlen előfordulási helye lenne. Mellesleg megjegyzendő, hogy a 2000-ben és az azt követő években tett bejárások során rögzített előfordulások Tóth István Zsolt természetvédelmi őr nevéhez fűződnek. Ezt az urat nemrégiben el is bocsátották munkahelyéről, mivel "túl jól végezte" munkáját. Összes bűne, hogy az ő, botanikai szakemberek által ellenőrizhető adatközlései nyomán pukkasztható ki az a lufi, amelyet a felhergelt és alulinformált tüntetők fújnak egyre nagyobbra. Ők ugyanis abban a hiszemben vannak, hogy a Zengő az egyetlen előfordulási helye a bánáti bazsarózsának. Valakinek a zöld hisztéria keltői és táplálói közül elég hatalma volt tehát rá, hogy a munkáját kiváló szorgalommal és lelkiismeretességgel ellátó természetvédelmi őrt kirúgassa. Mellesleg a fokozottan védett piacenzai nőszőfüvet, amely Magyarországon igazi különlegesség, szintén Tóth István Zsolt adatolta először a Keleti-Mecsekből. Ez olyan teljesítmény, amelyért egy természetvédelmi őrt nem kirúgni, de jutalmazni illenék.
na, neee! Ilyen éles tesztelést józan ember nem csinál. Mi van ha nem válaszol a kisgép kommunikációs hiba miatt? Vagy a légvédelem hibázik és először lő, aztén kérdez. Mellesleg a Paks irányába repülő gép esetén ezt tartanám a megfelelő lépésnek.
A kísérleti repülést még a tavasszal végezték, a lesújtó eredmény miatt - észrevétlenül be lehetett repülni - intézkedtek, hogy ez többet ne legyen megismételhető. Az intézkedéseket nemzetbiztonsági okokból csak annak megtétele után, most publikálták, ami érthető. Legalább is számomra.
Mindenesetre a légtér lukas, radarra lenne szükség, majd eldöntik, hogy hol.
Én személy szerint nem sajnálnám a bazsarózsákat annyira. A szerbek 10 éve Szrebrenicán pl. több mint 5000 fajtestvérüket lőtték halomra csak a vallásuk miatt, azt hiszem azóta a gyilkosok közül 3-4 már előkerült... Vajjon mi magyarok mit várhatunk tőlük, ha úgy adódik? Úgyhogy vesszenek.....a bazsarózsák, ha ez az ára.
bár nem vagyok szakértő, szerintem ha kiszurják a radaron, akkor nem egyből küldik a rakettát, hanem felszólitják hogy azonosítsa magát, felküldik a migeket, vagy vmi ilyesmi ilyesmi
egyébként Vári azt mondta, hogy nem ment át Paks felett
Hallotam ma a Várit (Infórádió). Hát, eláshatja magát Vári elvtárs meg Gyurcsány elvtárs is.
Mert 1) a repülés februárban volt és Vári elvtárs maga mondta, hogy azóta már nem tudna így berepülni. Tehát Gyurcsány hamisan sugalmazta, hogy kell a Zegőre a radar, 2) Vári elvtárs nem bírta ki, hogy nagy műaggódással meg ne jegyezze, hogy sajnos az Orbán-kormány 2001 után nem tette meg ezt az ellenőrzést - persze hogy ő miért hallgattot eddig???? meg hogy miért vártak ők is még 3 évet erre 2002 óta? Szóval, Vári úr is lehúzhatja magát a toalettben, leégette magát a szememben, hiába egy röpülészseni, igaz standard mocskos szoci, köztük a helye.
Egy dolog lehetséges: azért csinálták meg most tél végén a repülést, mert valami valós fenyegetettség jutott a tudomásukra. Amit persze - szokás szerint - elhallgattak a lakosság elől.
Sajnos. Itt lenne mar az ideje, hogy alomvilagban elo szeplelkek helyett szakemebrek dontsenek nemzetbiztonsagi szempontbol fontos kerdesekben. Ha az orszag biztonsagarol van szo ki nem sz@rja le azt a par to bazsarozsat.
A HVG-ben vot egy velemeny 1-2 honapja, ott is fejtegette 1 pacak, hogy delrol nem vagyunk vedve. Ugyanakkor a Zengore telepitett radar sem fog ebben segiteni. Bocs, de a cikk a Zengore telepitett radarral foglalkozik, de van utalas. Bemasolom az egeszet, hogy a szovegkornyetetet is lehessen latni.
Mármint NATO-radarállomás a Zengőn. A kérdés mögött a Zengőt foggal-körömmel védő "zöldek" és a "haza szent érdekeit" szem előtt tartó katonák vívnak ádáz csatát.
Anélkül hogy bonyolult tudományos levezetésekkel traktálnám az olvasót, könnyen belátható, hogy a cél felismerésének fizikai határait a radar és a cél földfelszín feletti magassága (a kölcsönös rálátás a földgörbület felett) és a két objektum egymáshoz mért távolsága határozza meg. Miután manapság teljesen kiment a divatból a második világháborúra jellemző nagy magasságú légitámadás, érdemes csupán az alacsonyan végrehajtott támadások felderítésének fizikai körülményeit vizsgálni. A célt, a radart és a horizontot összekötő egyenes az a határ, amely alatt a radar és a cél "nem látják" egymást - függetlenül a radar jóval nagyobb potenciális felderítési hatósugarától. A korszerű radarok sok megawattos rövid idejű teljesítményre képesek, érzékenységük elérte immár a fizikai korlátokat, ugyanakkor az "ellenség" újabban szeret a föld felszínéhez közel, "lopakodva" támadni. Ezért igyekeznek a lég védelmezői a felderítő radarokat a lehető legmagasabbra telepíteni.
Ha a Zengőt síkság vagy tenger venné körül a feltételezett ellenség támadásának irányából (ami a NATO-tagországok kizárása után csak dél lehet), akkor az 500 méter magasra telepített radar elvben 100 kilométer távolságból lenne képes felderíteni az 50 méter magasan támadó légi célt, miközben a Zengő 45 kilométerre van a figyelt terület országhatárától. Ez meglehetősen sovány eredmény, hiszen a korszerű, alacsonyan is repülni képes vadászgépek és cirkálórakéták ezt a távolságot hét-nyolc perc alatt teszik meg. Ennyit egy Szeged-Mohács környékén nagyobb földhányásra telepített egyszerűbb radarral is el lehet érni a Zengő feláldozása nélkül. Ráadásul a Balkán jórészt nem síkság, hanem meglehetősen szabdalt, hegyes-völgyes vidék.
Tudják ezt a NATO-ban is, ezért - mint a két délszláv légi beavatkozás tapasztalatai is megmutatták a kilencvenes években - a stratégák semmit sem bíznak a véletlenre, főleg nem földi telepítésű radarokra. A légicsapásokat az egykori magyar-jugoszláv határ közelében cirkáló AWACS repülő légi harcálláspontok támogatásával vezényelték le. Az AWACS - amely egy Boeing gépre telepített nagy teljesítményű radar és számítógépes vezetési pont (légi utántöltéssel, váltott személyzettel) - akár napokon át képes a célterület közelében cirkálni, 10 ezer méteres repülési magasságával az ellenséges terület fölé több száz kilométerre "belátni" és feladatát minden más földi telepítésű eszköznél hatékonyabban teljesíteni. Persze az AWACS bevetésére is csak akkor kerülhet sor, ha a háborús cselekmények megkezdődtek.
De ki fogja felderíteni az első támadást? - kérdezhetnék a Zengőre tervezett radarállomás telepítését szorgalmazók. Az utóbbi harminc év tapasztalatai alapján bizonyosnak tűnik: nem a földi radarok, hanem katonai felderítő műholdak, amelyekből mind az oroszok, mind az amerikaiak éppen eleget működtetnek a világűrben ahhoz, hogy bármilyen komoly támadás előkészületét időben felderítsék. Bárhol a világban. Minden lényeges csapatmozgást, sőt a stratégiai támadó rakéták aknájának nyitogatását, netán azok indítását, vagy a tengeralattjárók váratlan manővereit is azonnal képesek észlelni, így aztán nem sok feladat marad a földi radarokra a váratlan támadások felderítésében. Végül: ma olyan totális támadással számolni a NATO ellen, főleg a NATO-országok által körbezárt Balkán irányából, amelyben minden radarra égető szükség lenne, egyszerűen elképzelhetetlen. Sőt talán már nevetséges is. A világ megváltozott.
A kormány által a közelmúltban sebtében összehívott "szak-értői" bizottság megállapította, hogy a Zengő a legalkalmasabb pont a radarállomás telepítésére. Az azonban fel sem merült, hogy szükség van-e egyáltalán a radarállomásra. Talán mert így fel sem tették a bizottságnak a kérdést. Feltételezem, egy minden bizonnyal sok millió (százmillió?) dolláros, NATO által finanszírozott beruházásban többen lehetnek érdekeltek a döntéshozatali struktúrában, mint az ország hatékony (gazdaságos) védelmében. Hogy a természet megóvásáról már ne is beszéljünk.
MERNYÓ FERENC
(A szerző a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézetének egykori tisztje)
Talán mégis lehetne radar a Zengőn, mielőtt kiröhög bennünket a világ. Azok a virágok ott nagyon fontosak, nagyon vigyázni kell rájuk, de el tudom képzelni, van annál fontosabb dolog is...
Nana, azért nem vagyunk franciák, nekünk legaláb az ellenség látszatára szükségünk van egy megadáshoz.
Bár ahogy ismerem kis nemzetünket, lesz legalább 6-8 tizennégy éves srác, aki tartani próbálja a határt. Nekik majd a felszabadulás után állítanak a politikusok szobrot. Igen megható lesz.
