Említettem alant a volt szakasztársam bátyját. Az isten is rendőrnek teremtette, csak éppen egy áthelyezés után olyan helyre került, ahol a kollégái rühellték, mert nem fogadta el a nap végén a kiosztásra kerülő zsetont. Viszont a kollégái "úriemberek" voltak, megengedték neki, hogy önként adja be a leszerelési kérelmét, "ha jót akar magának". Így aztán leszerelt, kivándorolt, és egy tengerentúli ország rendőrségében szolgál.
Gratulálok, elhiszem neked, hogy te vagy a helyi terminátor a környéketeken. Ezzel csak annyi a gondom, hogy amikor a hozzád hasonló mentalitású alakok elkezdenek szívózni a nekik "nem tetsző" emberkékkel, akkor a rendőrök bátran eloldalognak.
Mellesleg légy nyugodt, a többi rendőr is tud arról, hogy a kedves kolléga mivel foglalkozik, és megtűrik maguk között, sőt mindenki megkapja a részét. Úgyhogy ne legyél annyira büszke a rendőreinkre.
Ami személyesen engem érintett: megpróbáltak lenyúlni, illetve közútiellenőrzés közben szemétkedő megjegyzéseket tettek a vagyoni állapotaimra. Például.
Arról nem is beszélve, hogy elég furcsa az a helyzet, amikor a rendőr félrehív és felajánlja, hogy megadja azt a telefonszámot, amit ha felhívsz, visszavásárolhatod az ellopott kocsidat...
Attól tartok, a monitor mögül könnyen osztjuk az észt arról, hogy "éles" szituációban mit tehet egy rendőr és mit nem, mi számít túlzott erőszaknak és mi nem. Könnyű ám utólag fanyalogni azon, hogy mondjuk a gyöngyösi kórházat szétszedő, a személyzetet bántalmazó roma úriemberek és hasonló szépreményű tehetségek miért szenvedtek zúzódásokat a rendőrök közbelépésekor, volt-e ilyen alkalmakkor túlzottnak tekinthető rendőri erőszak, vagy sem.
Éppen ezért a személyes tapasztalatszerzés és a dolgok tisztázása végett lenne egy korrekt javaslatom a túlzott rendőri erőszaktól rettegő fórumtársakhoz. Összeálltok ti, a horváthaladárok "emlőin" nevelkedett emberi jogi harcosok mondjuk hatan egy-egy bilinccsel és a rendőrségnél rendszeresített gumibottal. A feladat az lesz, hogy engem* az utcai rendőrök számára engedélyezett és számotokra is elfogadható mértékű erőszakkal ártalmatlanná tegyetek és megbilincseljetek. Az első alkalommal nem lesz nálam semmiféle segédeszköz, de védekezek-ellenállok úgy, ahogy tudok. A második alkalommal kézbe kapok egy rendszeresített rendőrségi tomfát és jó eséllyel a szart is kiverem belőletek.
A próba végén közzétesszük ebben a fórumban a látleleteket (lesz mit közölni, erről kezeskedem) és ismét elmerengünk azon, hogy a valóság hasonlít-e ahhoz, amit elképzeltünk.
Az ajánlatom teljesen komoly, nem egy fantom vagyok, legalább tucatnyian ismernek személyesen is az internetről.
Boró
* A téma szempontjából 193 cm, 106 kg, 500+ kilós ütőerő és küzdősportos évek kombinációja.
Az a gyalázat, h ha a "békés" lelkiismeretes tüntesekről előállítanak vkit, akkor hetekig hőbörögnek itt egyesek! Holott egy-két sokkolás, oszt mindjárt tudnák mi a teendő, ha fölszólítja őket a rendőr, h oszoljanak...
Ugyanez vonatkozik természetesen a "békés" kaszával, késekkel a letartóztatott védelmére érkező romákra, ill. bármely más csoportra vagy egyénre, aki eddig leszarta - mert nyugodtan leszarhatta - a rendőr intézkedését.
A kérdés mindig a valószinüség, és a vállalható kockázat körül forog. Ha az adott -önvédelmi szituációban - a NLP lehet a revolver alternativája, akkor azt csak üdvözölni lehet. Ha a kényszerintézkedés foganatsitásának szükséghelyzetében a gumibot statisztikusan nagyobb traumát okoz mint más NLW, akkor szintén alkalmazható.
Látod hogy nem ez van! A szívbetegekre -egyes vélemények szerint- a rendőröknek kell vigyázni. Hitetlen Tamáska a mai napig emlegeti azt az elhíresült esetet.
Tök mindegy. Ha valaki szívbeteg, akkor ebbe is éppen úgy belehalhat, mint egy leszorításba. Sőt, még jobban. Vagy engedni kénne a rendőröknek, hogy simán leüsség a menekülőket, az a leghumánusabb, valszeg egy szívbeteg is túléli.
Elvi fenntartásaim nincsennek, sem abszolut támogatója sem ellenzője nem vagyok a NLW eszközök alkalmazásának.
Megfontolásaim kizárólag pragmatikusok. Azt kell vizsgálni, hogy az NLW eszközök a mostani gyakorlattal szemben - lásd a homokba szoritott fejü roma fiu halálát, vagy a kábitószeres bolgár nyakának kitörését - átlagosan kisebb vagy nagyobb veszélyt jelentenek a kényszerintézkedés elszenvedőinek egészségére, másrészt a kényszerintézkedés törvényes céljára nézve.
Természetesen az NLW eszközök használatának is lehetnek nevükkel ellentétben fatális következményei, ezért azok rendszerbeállitása, csak rendkivül körültekintő képzés és hatástanulmány után képzelhető el felelősségteljes módon.
Félfüllel halottam a tv-ből, hogy próbaképpen 100 db-ot vesznek ebből a sokkolóból 180 millióért. Jól hallottam? Az 180ezer/db... Ha ez igaz, már megint jól keres valaki?
1ébként nem csak sokkolót, hanem több jogot is kéne adni a rendőröknek hogy még véletlenül se fordulhasson elő egy Hajdúhadházihoz hasonló eksön. A csendőrök percek alatt rendet teremtettek volna.
Követeljük, hogy állítsák vissza a csendőrséget!!!
"Nagy forgalom, autók, autóbuszok – ahogy a másik karjával vissza akarta magát lökni, a rendõr arcát találta el." - Szegény ártatlan tanárnő. Gizdáskodik, nem teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, sőt, a végén még pofán is veri a rendőrt. Aztán most sajnáljuk nagyon, amiért a taknya-nyála egybeszakadt.
Nem egy, hanem több. És tudod, amikor katonai főiskolás voltam, megtanultam, hogy ha az emberek csak egy tajtrészeg tisztet látnak végigtántorogni az utcán, akkor onnantól már én sem vagyok fehér ember. Ugyanez igaz a rendőrökre is. Btw. amióta az eszemet tudom, csak negatív tapasztalataim vannak. Az egyik szakasztársamnak anno volt egy rendőr bátyja, ő volt az egyetlen tisztességes rendőr, akit ismertem, de a "becsületes" kollégái hamar elüldözték a testülettől.
