Lehet, hogy igazad van, de ezek pl. nem ezt támasztják alá:
"after the success of 1992's Hard-Boiled, Hollywood came calling." (yahoo)
"Many felt Woo was becoming too dark and over-the-top, and many accused him of "selling out" to Hollywood. However, as with Woo's previous films, Hard-Boiled has become known as a classic in the action genre, both in Hong Kong and around the world. After attracting Hollywood's attention, Woo was invited by Universal to direct the Jean-Claude Van Damme vehicle Hard Target in 1993" (hkfilm.net)
Pesze Te is meg tudsz győzni, ha megjelölöd a forrást ahonnan az infókat meríted. Én nem állítom tűzön-vízen át, hogy nekem van igazam, de nem légből kaptam, hogy Woo ezt hollywoodi belépőnek szánta. De mondom: meggyőzhető vagyok.
De elmondom hogy volt, mert látom, hiába erőltetem, ez nem fog értelme eredményt szülni (nem is szülhet, hiszen nem igaz ez az egész "amerikai piac" dolog): 1991-ben, a Bullet in the Head bukása után a Killer óta Woora ácsingógzó hollywoodi producerek - ezúttal már sikerrel - beszélték rá az amerikai szerződés aláírására, Woo mindössze annyit kért hogy a Hard-boiledet még hadd készítse el a Golden Princess Ltd.-nek, annak a legendás cégnek amelynek az összes igazán nagy Woo film készült (ennek egyik társtulajdonosa volt Tsui Hark és egyáltalán a nyolcvanas évek egyik legjelentősebb hongkongi filmprodukciós cége volt.) Tehát amikor ő belefogott a Hard-boiledbe, már rég aláírt szerződése, biztos helye volt odaát. A Hard-boiled nem volt sem "ajánlólevél", sem "jegy Hollywoodba", és nem szánták az amerikai piacra sem.
Ahogy írtam korábban: Woo idézetet légyszi, pontos megjelöléssel, és ne mozinetest - én ismerem a mozineteseket... Kb. annyira nézhettek utána mint most te.
Csak beírtam a keresőbe, és az első találat amit kiköpött (a mozinet.hu Hard Boiled kritikája) ezt írja: "John Woo nem titkoltan hollywoodi belépését megelőlegezendő készítette el a Fegyverek istene című művét..."
A "szerintem" az Ál/Arc minőségére vonatkozott, nem a Hard Boileddel kapcsolatos viátra. Előb olvasd el mit írok, aztán pampogj, hogy nem úgy van. Majd utánanézek, pontosan hol olvastam, de több helyen is írták már, interjúkban, életrajzokban... A Hard Boiled magyar kiadásán van egy interjú Wooval, talán ott is említi, ezt belépőnek szánta Hollywoodba.
Már a Killer után hívták, úgyhogy nem a Hard-boiled miatt került Hollywoodba, ha mindenképpen Hollywoodba szóló jegyet keresel, akkor az az. Az hogy "szerinted" így van, az nem jelent semmit, attól még nem készült a Hard-boiled amerikai piacra. Te is meg tudsz cáfolni Woo erről szóló idézetének pontos megjelölésével.
Igen, hol? Újságcím, könyvcím, oldalmegjelölés, miegymás... mert ezek nélkül kénytelen lennék mindezt süket dumának gondolni (mint ahogy az is - a Hard-boiled sosem készült amerikai piacra.)
"egyfajta búcsú Hongkongtól" hát ez az... Ez elismerten, bevallottan a jegye volt Hollywoodba, (alig készült el vele, már ment is forgatni a Hard Targetet) látszik is rajta, hogy egy csomó stílusjegy és Woora jellemző megoldás, hiányzik belőle, amik megtalálhatóak korábbi filmjeiben. Amúgy szerintem is az Ál/Arc egy tökéletes akciófilm, az egyik (ha nem A) legjobb amit valaha forgattak.
Mondjuk szerintem Woo utolsó jó filmje egyértelműen az Ál/arc, Killer szintű minőség, de néhány helyen jobb. Az amerikai piaccal kapcsolatos állítást pedig Woo maga is elismerte.
Ki mondta neked ezt a hülyeséget, hogy a Hard-boiled az amerikai piacra készült? Még véletlenül sem igaz. Ez volt Woo amerikai karrierje megkezdése előtti utolsó filmje (utolsó jó filmje egyben), de ennyi - az amerikai piachoz kurvára semmi köze. Sőt, éppen azért olyan fékezhetetlen a film, mert egyfajta búcsú Hongkongtól, valaminek a lezárása.
Igen, innen nézve valóban furcsa, a filmvégi iszonyatos hentelés. Ráadásul ugye nem egy ártatlant, és beteget is simán szitává lőnek. Szerintem talán ez a legbrutálisabb filmje Woonak. Az, hogy az amerikai piacra készült, gondolom ott mutatkozik meg, hogy happy end a vége, nem dramatizál benne sokat, és valószínűleg a die hardos finálé is ide sorolható. Amúgy szerintem is jobb tőle a The Killer (azt nem is nagyon lehet felülmúlni) de a Better Tomorrow 2 részénél azért nálam előbbre van kicsit.
Így van, a nyitójelenet is óriási. Azt viszont nem értem, hogy ha az amerikai piacra készült már ezzel a filmmel, akkor mi ez a mészárszék a végén? Félreértés ne essék, szerintem tökéletesen indokolt a filmbéli szerepe és egy mp-et nem vágnék ki belőle, csak meglepő. Mikor annak idején a Vox-on láttam a filmet kb. éjjel 2kor, akkor bizony abban a verzióban ennek a résznek egy erősen butított változatát adták le. Nyilván igazodva a kényesebb nézőkhöz, akik viszont szerintem ne nézzenek John Woo-t régről. Szal teljesen jó a film, de néhány kritikussal ellentétben nekem jobban bejönnek más munkái, kezdve a Better T-ktől a Killeren át a Bullet in Head-ig.
Reméltem, hogy még itt vagy:) Igen, az is mesteri, bár ott már egy hangyányit talán átesett Woo bácsi a ló túloldalára. Szóval egy baromi nagy raktárban, kvázi nyílt térben oszt vagy 50 rosszfiút egymaga... Nekem a kezdő akciójelnet, amiben megölik a társág jobban tetszett. Ahogy előkapják a fegyvereket a madárkalitkákból, aztán mehet a mészárlás... És ahogy kinyírja a bérgyilkost, aki a parnerét lelőtte, az nem semmi. Ráugrik, megvetően, gyűlöletteljes tekintettel kiköpi a szájából a foghegyet, aztán simán arconlövi. BUMM... Az tetszett még nagyon, hogy a kórházi fináléban van egy kb 3 perces vágás nélklüli jelenet, ami iszoníúan jól meg volt csinálva - egyetlen snittel egy teljes lövöldözés.
Ne feledkezz meg a raktárépületbeli leszámolásról sem, szerintem az is nagyon ütős, bár lényegesen kisebb volumenű és rövidebb, mint a film végi, de a koreográfia ott is visz mindent...
Kicsit meghalt a topik... azért hátha van még itt valaki rajtam kívül. Hétvégén volt végre szerencsém a Hard Boiledhez, már csak ez hiányzott a fontosabb Woo-filmek közül. Mit mondjak, le vagyok nyűgözve. Bár valóban látszik, hogy ez már az amerikai piacra készült: ugyan az akciójelenetek ugyanolyan brutálisak mint a Mester többi filmjében (sőt, talán brutálisabbak mint valaha), a történet drámai, érzelmi oldalára nem fektet akkora hangsúlyt, mint korábban a Better Tomorrow-filmek vagy a The Killer esetében. Kárpótlásul viszont kapunk egy masszív, félórás nonstop akciójelenetet a végére, ami nagyjából felülmúl szinte mindent, amivel eddig dolgom volt. A bébijelenetért külön egy hatalmas pirospont jár. Óriási akcióklasszikus.
Baromi jó! Persze egész más mint Woo filmjei, de ez nem is baj, legalább nem majmolja a mestert. Lamnek is megvan a maga stílusa (bár ezen kívül csak a Van Damme-féle Maximum Risket láttam tőle, ami nem nagy szám), ami elég messze áll Woo-étól: az ő filmjei érzelmektől túlfűtöttek, mondhatnám szenvedélyesek, a Full Contact ellenben jéghideg, kegyetlen, rideg, embertelen film, mellesleg legalább, mondom legalább olyan brutális mint Woo művei. Chow Yun Fat itt nem fekete öltönyben, hanem laza bőrkabátban nyomul, a szokásos fegyverarzenállal és rúgós késsel felszerelkezve. Mindenképpen érdemes megnézni!
Nem tudtad? A Győzike topicban neonácinak titulálták, velem egyetemben. Egy neonáci művészfilmrajongó. Érdekes lenne. Engem is bannoltak onnan, Riddicket asszem innen is.
Legutóbb asszem a Zu legendája jutott el hozzánk - nem láttam, de állítólag nem is baj... Tőle csak a Van Damme-al forgatott filmjeit láttam (csupa szar) a Time and Tide-ot (az elment), a klasszikusnak számító Once Upon a Time in China-t, amit 30 perc után kikapcsoltam... és a Better Tomorrow III-at, ami elég gyenge. Szóval nem tartom egy nagy rendezőnek, egyszerűen nincs stílusa. Akkor már inkább Ringo Lam. A Full Contact nagyon jó, és a City on Fire-re is kíváncsi lennék, amit Tarantino Reservoir Dogsának iheletőjeként szokás emlegetni.
Hark talán nem is véletlenül vágta meg, tönkretéve ezzel az alapkoncepciót, amit Woo elképzelt. Szakmailag a filmjei messze alulmaradnak sors- és munkatársához képest, legyen szó akár történetről, akár vizualitásról... Nem sok munkáját ismerem, de valahogy szedett-vedettebb az egész, hiányzik belőle a -lehet, hogy nem a legjobb szó- "költőiség", ami ott van szinte minden Woo filmben...
De ha már rivalizálás: Hark azért mostanában eléggé eltűnt.
Sajnos ez is egy szétvágott film: Tsui Hark a producer vágta meg kb 105 percesre, miközben Woo egy epikus akció-drámát akart, az ő eredeti verziója (ami még soha nem látott napvilágot - s mivel a jogok alighanem Hark kezében vannak, valószínűleg nem is fog) 130 perc körüli lett volna. Kár érte... és még így is milyen zseniális!
