Minden a 2005 márciusában induló "A NAGY KÖNYV" program kapcsán: ötletek, vélemények, könyvajánlók és egyebek - amit akartok.
Könyvmolyok, tanárok, könyvtárosok, művelődésszervezők véleményét különös szeretettel várom.
Kérek mindenkit, hogy maradjunk politikamentesek, !
Indító hír:
http://www.kultura.hu/nkom/culture/literature/news/D999_news_59866.html
A kis herceg és A Mester és Margarita közül melyik lett a továbbjutó? Sajnos nem láttam szombaton, ma meg hiába keresem a neten, sehol sem találom :((( KÖszi mindenkinek!
Mindkét filmben voltak olyan jelenetek, amik tetszettek, de voltak amik nagyon nem.
Az egri csillagoknál eleinte tetszettek az ötletes poénok, de aztán már túlzásnak tartottam. Az egész egy gegparádé, paródia lett. Többet foglalkozhatott volna magával a történettel. Azok a részek viszont nagyon tetszettek, amelyeken fel lehetett ismerni az egri helyszíneket (nosztalgiát ébresztettek bennem), és Sebestyén Márta is jó választásnak bizonyult a témához. Egy kicsivel kevesebb ötlettel több lett volna a film.
A Pál utcai fiúkhaz Gesztit nem éreztem odavalónak, hitelesenek meg pláne nem.
Szerintem is reklám íze volt az egésznek. Inkább a srácokból láttam volna többet szívesen, Gesztiből meg kevesebbet. A pólókollekciójával meg csináljon inkább divatbemutatót, vagy falinaptárt. Különben a grundos jelenetek és a gyerekfigurák tetszettek.
Eddig a Mester és Margarita volt a legjobban eltalálva.
Attól kezdve, hogy összejött a 12-es toplista, élén Gárdonyi Gésával, visszamenőleg is felülbíráltam az egész akció iránti érdeklődésem.
Akkor tűnt fel, milyen elképesztő a szóhasználat: könyvek csatája, ez a könyv nyer...
Tehát, ha pl. a Mester és Margarita nem nyer, akkor jön a csatatérre az ambulancia, és elsősegélyben részesíti a könyvet, ill. a szerzőjét (őt már nem kell), ill. az olvasókat? Haláli!
Nem tudom, hogyan működött az angol verzió, de nálunk valami nagyon félre lett értve. A 100-as listáig még volt olyasféle felpörgése a dolognak, hogy többen olvasták a listára kerülő könyveket. Említették a könyvtárosok, hogy ezeket a könyveket keresték.
A filmecskékkel (hangsúlyozom, nem láttam őket) már nehezen tudom elhinni, hogy az olvasás népszerűsítése folyik, hanem egyszerűen pénzköltés.
Magam sem hittem, hogy ennyire egyet tudok érteni egy Népszabó-cikkel. ezt is megértem. Köszönöm. (Szinte szó szerint ugyanezt gondolom a sorozat eddigi darabjairól.) Ami pedig a legutóbbi kettőt illeti:
Nekem az Egri csillagok humora tetszett, de nem lehetett rajta felszabadultan röhögni, mert a mai gagyitévék gagyihiradóinak stílusát karikírozza, az meg sajnos nem vicc, hanem tragédia. Tudniillik hírszolgáltatás címén hazudnak, éppen úgy, mint a HOLD TV a kampányfilmben: "a török túristák a magyarok rasszizmusa miatt támadnak, még szerencse, hogy véletlenül van náluk ostromágyú". Keserédes humor ez, dicsérendő, bár a megvalósítás itt is hagyott maga után bőven kívánnivalót. A végén meghatódni sem szégyen a gyeremeküket a kiürült csatatéren szólongató, síró anyákon. Egyenetlen színvonal, de remek befejezés.
Ami A pál utcai fiúk filmjét illeti, azt hiszem, Geszti Péter ellenszenvesebb benne, mint eddig bármikor. Egyrészt képernyőképtelennek tartom, mint arcot, másrészt a 23 perc túl hosszú egy reklámfilmhez, meg a reklámfilmes logikához. Ettől aztán tele van önismétléssel, és időnként olyan unalmas, mint a liftzene. Hiába a nagyhangú erőlködés, az összes híres haver belezsúfolása a végébe: a "szavazzráménvagyokalgejobb" kampánykodása egyszerűen taszító. Kínos a reppelés, kínos a trikolórpóló, és kínos, amikor Geszti önmaga fölött mond ítéletet ezzel a mondattal: "Felnőttként arra figyelmeztet a regény, hogy milyen könnyen válik az ember eszmék áldozatává". Úgy is van, Geszti saját csapdájába esett: az "Egy a tábor, egy az ing"-poén - már ha annak szánták - bizony durva aktuálpolitizálás. A jó srácok, akik a grundot védik, azok ugyebár liberálisok (ez szó szerint hangzik el), a rohadt vörösingesek vezére meg gyakorlatilag a liberók mumusa, a Zorbánviktor. Amikor a reklámguru úgy beszél Molnár regényéről (amelyet nagyon szeretek, nehogy félreértsük!), mint az eladni szánt mosóporról ("ötcsillagos irodalmi teljesítmény"), akkor a könyvet, irodalmat, olvasást kedvelő embernek egyszerűen hányni volna kedve.
Sajnos Geszti Péter és Sebestyén Márta filmjében is voltak bőven kínos jelenetek. Mindketten jobbak, mint a Gerlóczy Márton-féle nyökögés, de messze nem az a színvonal, ami elvárható lenne.
Nem egészen illő ide beírnom, miután rég elvesztettem az egésszel kapcsolatban az érdeklődésem, továbbá nem láttam egy filmet sem. De olyan mulatságos volt a cikk, hogy gondoltam, megosztom az érdeklődőkkel.
Más olvasatban egyáltalán nem mulatságos, hogy ennyi pénzt eltékozolnak kb. cél nélkül, ahelyett, hogy könyvtárakra költenék. A közelben lévő könyvtár pl. beázik, ráférne mindenféle korszerűsítés, nem beszélve azon könyvek beszerzéséről, melyek kellenének nekem, és meg is vennék, ha lenne rá pénzük.
A legjobb mondatot be is másolom, hátha az egészet nem akarjátok elolvasni:
"Az eddig lement négy filmecskéből az első kettőt, Alföldi Róbertnek és Völgyesi Gabriellának, az Unique énekesnőjének produkcióját szimplán a kulturocídium kifejezéssel minősítjük, feltételezvén, az intézményben e kifejezés megértése már meghalad minden szellemi erőfeszítést."
Nem ők rendezték, nem tudom mennyi beleszólási joguk volt. A Pál utcai fiúkat Török Ferenc, az Egri csillagokat Seres Tamás rendezte. Ez utóbbi film nekem nem tetszett, kivéve az utolsó jelenetet, mikor a két anya kicserélte a gyereküket.
Tényleg nagyon jó volt, de várom azért a Száz év magányt!:-) Most meg sajna a filmek után is nagyon nehezen döntök, mert mindkét mostani könyv meghatározó volt nekem... bajban vagyok!:-))
Én meg azon dühöngtem anno, mikor a lányom 3. osztályos volt (most 22 éves), hogy az olvasókönyvük tele volt ázsiai, afrikai meg "üngürü-büngüri"-beli történetekkel. Ha valami, akkor az volt marhára érdektelen, meg szinte olvashatatlan. Na, ennek következtében a lányom még vagy 6-8 évig nem is olvasott. (Pedig kicsi korában rengeteget meséltem Neki. És nagyon szerette. Voltak azon a Füzesi Zsuzsa rajzolta mesekönyvek, melyben egy nagy kép alatt volt 4-5 sor szöveg. Azokat pl annyit meséltem, hogy kívülről tudta. És egyszer valakinek nagy komolyan elő is adta, mintha olvasott volna. Az ujjával követte a sorokat .... :-))))) Pedig gőze nem volt még a betűkről 4-5 évesen. Na, ezt a mese-szeretet sikerült az iskolában alapokig lebontani.
Na, igen, majmoljuk csak Amerikát, használjunk kevés szót, a gyerekek nehogy megismerjék a szép színes magyar szavakat, mert minek, s aztán ne csodálkozzunk, ha a Legyen Ön is milliomosban például, egyesek már az első kérdéseknél kiesnek, mert nem tudják, mi az a petrence, vagy góbé, susulyka..., stb. (Nehéz kimondani? Ha, ha, persze, a Harry Potter-t meg könnyű, igaz, meg még amilyen szavak vannak a könyvben, teljesen idegenek a mi fülünknek!)
Kissé gyenge szálon kapcsolódik a topikhoz, mégis szeretnék kicsit dühöngeni. Egy könyvsorozat hirdetésében olvastam a következőket:
"Igen, de a magyar gyerekeknek magyar népmeséken kell felnõniük és nem egy másik országban kifejlesztett könyveken, még ha azok olyan jól beváltak is". És igazad van. A magyar népmesék tényleg elengedhetetlenül fontosak, sõt tovább megyek, gyógyító hatásúak. Semmiképpen nem szabad elhagyni õket. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy mivel a népmesék szövege régies, ezért a kisgyermekek számára az olvasásuk nehéz. Általában sok olyan kifejezés van bennük, amelyek kiolvasása a gyerekeknek szinte elképzelhetetlenül nagy feladat. Ezért kevéssé alkalmasak az olvasás gyakorlására.
Nemigen szoktam csúnyákat mondani, úgyhogy most is mellőzöm. Mindenesetre szíven ütöttek a fentiek. Fiatal anyukák, hát már senki nem olvas a gyerekének népmeséket? Nem értik meg a gyerekek? (Netán ti se?) :((((
Hali! A "Tüskevár"-t szerintem teljesen rendben van nyelvileg, a mű címéhez simán hozzá lehet kapcsolni a tárgyragot... Arra leszek kíváncsi, milyen filmet csinálnak a Száz év magányból, bár Gothár rendezi és Udvaros Dorottya a főszereplő, hátha jó lesz...Annak nem örülök, hogy Az arany emberrel van párban, gyanítom, mivel az kötelező elég sok helyen, többen szavaznak majd rá. Bár ki tudja...
A Tüskevárat nem a szőke bögre rendezte, és a többinél sem az ajánló "húzónév" a rendező (lásd Sebestyén Márta, Csányi Vilmos v. Gerlóczy Márton stb.), pont Alföldi a kivétel, akit felkértek rendezésre, és "természetesen" betette magát szereplőnek is. Hiszen tőle nem szokatlan, hogy magát rendezze.
Azt nem tudom, a Mester és Margarita hol tart most olvasottságilag. Tartok tőle, hogy "lecsengett" az orosz irodalom iránti érdeklődés, sőt 89 után kifejezetten büszkélkedtek ilyesmivel, A kis herceget viszont a hatalmas lelkű tinik is idézgetik - talán még ma is.
Mostanra jutottam odáig, hogy meg tudjam nézni a szombati filmeket. A Tüskevárnak kb háromszor rugaszkodtam neki, annyira nem kötött le. Sajnos a Micimackó sem tetszett, - bármennyire is szívem csücske Alföldi Robi. Az ötletet továbbra is zseniálisnak tartom, a szereplőválogatás is jó volt (Darvas mint Füles: nagyon ott volt, meg a Bodrogi is mint Bagoly, szerintem azt is nagyon eltalálták). De maga a film, hááááát...... Gyengécskére sikerült.
Ez a "Tüsvevárt" úgy szerepelt a mondatában, hogy olvastuk a Tüskevárt - talán szerencsésebb lett volna, hogy a Tüskevár című könyvet, bár én még mindig úgy érzem, hogy: Tüskevárat.
Alföldi Robi azt mondta, hogy gyerekkorában nem olvasta a Micimackót, csak felnőtten. Én 16 éves koromban olvastam először, és szerintem is jobban megérti egy felnőtt.
Azért én még kíváncsi vagyok a többire is, de egyszerűen nem lehet 25 percben megoldani! - szerintem.
Vajon lesz olyan, ami igazán tetszik?
Völgyesi Gabit én most láttam először, és szerintem amit ő ajánlott, azt a filmet ő is rendezte nem? Hiszen az Alföldi Robi ajánlotta a Micimackót, és azt ő rendezte, akkor a Tüskevárnál is így volt, nem? Meg majd a többinél is, aki ajánlja, annak az elképzelései szerint lesz a film. Szerintem.
A -vár végűeknél a helyes toldalékolás az -ott, tehát Tüskevárott. :)
Természetesen szó sincs önállóskodásra serkentő nyelvtani szabályzásról, sem jelentésmegkülönböztető variációkról, ez esetben is ott kell(ene) lennie az eredetileg tővéghangzó elemnek. Van olyan tőtípus, ahol közvetlenül járulhat, ezért hajlamosak keverni, vélhetőleg.
A filmek kritikán aluliak voltak. Alfölditől nem lepett meg, nyilatkozta, hogy nem olvasta korábban a Micimackót; a másikban egyszerűen idegesített a szőke libás megoldás. Mi motiválhatta a rendezőt? Tegyük szimpatikussá lányoknak is a könyvet? Egy popdal lendít a népszerűségen? (Azt lehetett sejteni, hogy Geszti nem bírja ki, hogy bele ne rapeljen a PUF-ba, de ő legalább mesterember, profin csinál szart, melyet élvezettel kajálnak be.) Unique - vagy hova való ez a bögre? -, ez egy tényező? Ugyan!
Igen, a Micimackó önmagában elment szerintem, de nem a Micimackó volt, csak egy szomorú végű történet, idős, szenilis emberekről, bár megható volt, és tetszett, csak nem a Micimackó volt. Viszont előre elhatároztam, hogy akármilyen lesz, a Tüskevárra szavazok, mert azt szeretném, ha magyar könyv nyerne. Így legalább nyugodt szívvel szavaztam, mert jobb feldolgozás volt, ha már csak huszonvalahány percben kellett.
(Elnézést, ha csak én hallottam nem jónak a "Tüskevárt" - kiejtést, de valahogy bántotta a fülem.)
Nagy sajnálatomra azt kell írnom, hogy óriási csalódás volt mindkét kampányfilm az első fordulóban. Mindkét könyvet szeretem, fontosnak tartom, örülök, hogy bekerültek. Alföldi tehetséges srác, de a filmben nyegle és humortalan volt, az összecsődített "nagy öregek" elsütöttek néhány jól bevált manírt, és kifulladtak, mert a forgatókönyv (ha létezett egyáltalán) nem sok ötletet kínált a játékhoz. A fényképezés meg egyenesen tragikus volt, mintha egy japán turista videózta volna össze az egészet. A Tüskevár legalább képileg működött. A szőke csaj igyekezett eleget tenni a rendezői utasításoknak. Nem az ő bűne, hanem a koncepciótlanságé/gyenge alapötleté, hogy élvezhetetlen, gyenge, minden várakozást alulmúló "eredményt" adott ki a kezéből a stáb. Nagyon vártam az első két mozit, kifejezetten elfogult vagyok a Nagy Könyv iránt, mégpedig pozitívan, de ez a két film elég szégyenletesre sikerült. Nem tudom, hogy miért nem lehetett komolyan venni a feladatot. Vagy csak ennyire futotta...?
Hmmm... már túl voltál rajta, mikor az alábbit írtad; miért nem a Micimackóról írtál? :o) Érdekelt volna... :) (Nekem ez volt - majdnem - az elsődolgom odaát, mikor még működött a zorigó.)
Az is érdekel, amit a "Tüskevárt"-ban kifogásolni láccol. Szerintem ui. nincsen az ilyesmire szabály, max. a nyelvérzék, ami átsegíthet bennünket az ilyesmiken. ;) És, bár nem tudnám megmagyarázni, miért - vagyis csak qhosszan :) -, szerintem ez a nyelvtanilag helybőlhelyes. (A Tüskevárat megmászni lehet, a Tüskevárt olvasni - röviden. ;o) )
