Magáncégre bízza a MÁV Zrt. a jegyellenőrzést a budapesti pályaudvarokon. A vasúttársaság egy titokban lezajlott egyszerűsített közbeszerzési eljárással privatizálta ezt a feladatot, s évente 230 millió forintot fizet majd annak a magáncégnek, amelynek egyik tulajdonosa a MÁV Zrt. marketingvezetője volt.
A nagyobb budapesti pályaudvarok jegyellenőrzési munkáit elnyerő Keisys Tanácsadó Kft. egyik tulajdonosa az a Kárpáti Zoltán, aki a MÁV Zrt. személyszállítási üzletágának marketingvezetője volt 2003. január végétől 2004 februárjáig. Megtudtuk azt is, a Keisys Kft. már szeptember közepén hirdetést adott föl az Expressz újságban a következő szöveggel: „menetjegy-ellenőrnek érettségizett munkatársakat keresünk”. Az utóbbi időben úgynevezett peronzárakat is felszereltek a fővárosi pályaudvarokra, ám ezek kiépítését nem a jegyellenőrzési munkákat 230 millió forintért elnyerő cég végezte, hanem a MÁV. A MÁV-Start Zrt. honlapja így ír a peronzárakról: „A Déli pályaudvaron a peronkapu-beruházás 36 millió Ft befektetést igényelt, a megrendelő a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága volt, a beruházás lebonyolítója pedig a Beruházási Szolgáltató Egység. A peronzár üzemeltetője pedig a MÁV-START Zrt. lesz.” Ezzel ellentétesen nyilatkozott lapunknak tegnap Szórád Róbert, a MÁV-Start Zrt. főosztályvezetője.
| 2007. 09. 26., 11:36 | Frissítve: 4 órája Egy héttel Zuschlag János őrizetbe vétele után önként feladta magát az ügyészségen a körözött Lados István, a volt MSZP-s képviselő személyi titkára is. Őt is bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják.
Újabb embert vett őrizetbe az ügyészség a Zuschlag János nevével fémjelzett bűnügyben, miután feladta magát a szocialista politikus eddig körözött személyi titkárja, adta hírül a Havaria press.
A körözés alatt álló Lados István, aki sok mindent tudhat a Zuschlag nevéhez fűződő csalássorozatról, szerdán reggel váratlanul jelent meg az ügyben nyomozó Kecskeméti Ügyészségen.
A hiteles, a "szenvedélyesen igazmondó" ember szavai:
"A miniszterelnök elmondta, nem tudott arról, hogy - a gyanú szerint - a pályázati pénzek sok esetben fiktív alapítványokhoz kerültek, amelyek mögött nem volt valós tartalom. Miniszterként egyébként aláírt bizonyos dokumentumokat, de ezek hátterét nem ismerte. "Az lett volna furcsa, ha tudok róla, a pályázatok elbírálása ugyanis üzemszerű volt" - mondta a kormányfő, akinek a TV2 reggeli hírei szerint azt is hangsúlyozta, hogy a Zuschlag-ügy miatt nem fog lemondani. "
Hát persze, hiszen a papírokat úgy kell aláírni, hogy azt sem tudjuk mi áll rajta. Anyád.
Az APEH által közelmúltban közzétett adóslistán rajta van a budapesti székhelyű Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezet, amely Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s alpolgármester cégéhez, a Humán Operátor Kft. által jelzett cégcsoporthoz kapcsolódik. A szerveződés elődje, a Rébusz Iskolaszövetkezet évekkel ezelőtt komoly köztartozást halmozott fel, végül fel is számolták.
Hamarosan ismét újjáalakulhat a Rébusz 2.0 Iskolaszövezet, ha hasonló ütemben halmozza fel a köztartozást, mint tette azt elődje évekkel ezelőtt. A társaság ugyanis rajta van az APEH által közelmúltban közzétett adóslistán, amelyen azok a cégek szerepelnek, amelyek 180 napon túli 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkeznek. A szervezet elődje, a Rébusz Iskolaszövetkezet évekkel ezelőtt hasonló cipőben járt, több mint 340 millió forintos köztartozást halmozott fel, végül a társaságot fel is számolták.
A Rébusz Iskolaszövetkezethez egyébként olyan, akkoriban aktív és egykori MSZP-s politikusok voltak köthetők 2001-ig, mint Gyebrovszky János szombathelyi szocialista képviselő vagy Gerencsér Andrea MSZP-s megyei képviselő. Czeglédy Csaba jelenlegi szombathelyi MSZP-s alpolgármester pedig a Rébusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetője volt, akit az ott elkövetett csalások miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Veszprém Megyei Bíróság.
A Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezetet egyelőre nem fenyegeti a felszámolás veszélye, maga Czeglédy Csaba is higgadtan és nyugodtan nyilatkozott az ügyben. Az Alpokalja-Online-nak az MSZP-s alpolgármester elmondta: a Humán Operátor több száz céggel van kapcsolatban, a Rébusz 2.0 a fontosabbak közé tartozik. Czeglédy közölte: nem érez gazdálkodási zavart az iskolaszövetkezet működésében, és nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy felkerült a listára. A szövetkezet elnöke pedig arról tájékoztatta, hogy a szövetkezetnek nincs 180 napon túli 100 millió forintot meghaladó adótartozása.
Czeglédy Csaba mostanában szinte folyamatosan a média érdeklődésének középpontjában áll. Szombathelyen ugyanis kisebb botrány kerekedett az önkormányzat hetilapja, a Savaria Fórum kiadói jogának privatizációja miatt. Ismert, a helyi kormánypárti többségű képviselő-testület annak ellenére döntött a Czeglédy Csabával összefüggésbe hozható Promed Média Kft. pályázata mellett, hogy a város közbeszerzési bizottsága nem foglalt állást egyik ajánlattevő mellett sem.
Végül ideiglenes intézkedésként a Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta Szombathely önkormányzatának, hogy a város közszolgálati hetilapjának kiadása, szerkesztése, megjelentetése, terjesztése tárgyú közbeszerzési eljárását lezáró szerződést megkösse. Ipkovich György polgármester (MSZP) azonban éppen azon a napon, július 20-án mégis aláírta a szerződést. Az ügyben valószínűleg a bíróság mondja ki a végső szót.
A Fővárosi Bíróság végrehajtást rendelt el Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő, az MSZP szóvivője ellen, és már a behajtási folyamat is elkezdődött - írta a pénteki Magyar Nemzet.
A csütörtökön elkezdődött végrehajtásra azért kerül sor, mert a politikus nem fizette ki azt a negyedmilliós kártérítést, amit tavaly februárban ítélt meg a Fővárosi Táblabíróság Papcsák Ferenc fideszes politikus rágalmazása miatt. Mindemellett Nyakó István bocsánatkérési kötelezettségének sem tett eleget - olvasható a cikkben.
A bíróság egy miskolci végrehajtót jelölt ki a peres ügy anyagi rendezésének céljából, ugyanakkor a felmerülő bér- és egyéb költségeket Nyakó István köteles fizetni.
Még a tárgyalóteremben kattant a bilincs az egykori politikus csuklóján
Elsőfokon négy év hat hónap börtönbüntetésre ítélték sikkasztásért Ispánkai László volt szocialista önkormányzati képviselőt. Az általa vezetett Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. pénzéből 2003-ban 120 milliót szó szerint kivett a trezorból. Első fokon elmarasztalta a bíróság Ispánki László volt szocialista politikust, aki 2003-ban az akkor még általa irányított Terézváros Vagyonkezelő Rt-ből úgy vett ki 120 millió forintot, hogy azzal soha nem számolt el. Még a tárgyalóteremben kattant a bilincs az egykori politikus csuklóján, börtönbüntetését azonnal meg kellett kezdenie.
2002 őszén Budapest VI. kerületében mind a tizennégy körzetben az MSZP-SZDSZ jelöltje lett a befutó. Az addigi fideszes vagyonkezelő vezetőségét leváltották, ám Kovács István vezérigazgató még az utolsó munkanapján közjegyző előtt igazolást adott az építőipari kivitelezéssel foglalkozó Construm Kft-nek, amivel feljogosította, hogy a vállalkozás bármikor inkasszáljon 146 milliót az Rt. számlájáról. Később ebből vett el Ispánki 120-at.
Az új vezérigazgató a szocialista Fürst György, akkori gazdasági alpolgármester javaslatára Ispánki László, közgazdász lett. Első intézkedéseként egy alvó bankszámlára menekítette a Construm inkasszója elől az Rt. pénzét, a bankszámlát azonban a Construm megtalálta. Mikor a bankból jelezték, hogy megjelent a követelés, Kováts Ferenc gazdasági igazgató két kollégájával együtt elrohant a bankba, hogy a pénzt áttegyék egy trezorba. Kováts azt állította, erről tájékoztatta Fürst Györgyöt, amire az alpolgármester nem emlékezett.
Fürst ezután jóváhagyta Ispánki új intézkedését, ami szerint kizárólag Ispánki nyúlhat a széfben tárolt pénzhez. Egy májusi könyvvizsgálói jelentés szerint azonban a társaság 146 millió forintját szabálytalan trezorban tárolni, azt vissza kell helyezni a társaság hivatalos bankszámlájára. A probléma csak az volt, hogy júliusban lejárt Ispánki szerződése, aminek meghosszabbításától a szabad demokraták elzárkóztak.
A szabad demokrata Reményi János és a fideszes Tátrai Eszter július 16-án megpróbálták elszámoltatni Ispánkait. A Vörösmarty téri Anna presszóban találkoztak, ahonnan a banki trezorban lévő pénzért mentek volna hármasban, hogy a pénzt áttegyék az Rt. számlájára. A volt vezérigazgató azonban közölte velük, hogy már nem kell a bankba menni, ő kivette a pénzt, és egy feltűnően nagy aktatáskára mutatott, majd sietősen távozott.
Kiderült, hogy a pénzt Ispánkai már az Anna presszóban történt találkozás előtt kivette. Az Rt. számlájára 26 milliót befizetett, 120-at megtartott magának. A széfben mindössze egy zsebkendőt és egy üres szatyrot találtak.
Verók István polgármester az eltűnt pénz ügyében július 30-án tett feljelentést sikkaztás alapos gyanúja miatt.
Ispánkai ezután vagy nem szólalt meg, vagy politikai ügyekkel érvelt, amikor megkérdezték tőle mért nem adta vissza a pénzt. Egyszer utalt arra is hogy neki "beszédes iratok lapulnak a páncélszekrényében"- írta 2003-ban a 168 óra.
A sikkasztási ügyből koalíciós háború lett a kerületben. Miután Rabin László SZDSZ-es alpolgármester, akkori frakcióvezető kiadta a sikkasztásról szóló hírt az MTI-nek, a VI. kerület polgármesteri hivatalában válságstábot hívtak össze. A megbeszélésen részt vett Fürst György akkori gazdasági alpolgármester jó barátja, Schmuck Andor is.
Az SZDSZ és az ellenzék ezután megszavazta a Fürst alpolgármester felelősségét vizsgáló fegyelmi bizottság felállítását, amire válaszként Verók István szocialista polgármester visszavonta Rabin szabad demokrata frakcióvezető alpolgármesteri jogkörét.
Ispánkairól a 168 órának még 2003-ban annyit sikerült kideríteni, hogy Vácon panziót épített. A Veres sipka panzió most is üzemel, kétágyas szobáik egy éjszakára 13 200 és 15 500 forint közt mozognak.
Szilágyi Erika a VI. kerület sajtószóvivője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy az Ispánki-ügy MSZP kerületi pártügye, így erről Terézváros vezetése nem nyilatkozik.
Hasonló az 1996–1997-ben az Ujhelyi István nevéhez kötődő subasai alapítvány, a Felnövekvő Generációért és más, BIT-hez közeli Csongrád megyei civil szervezetek pénzszerző esete és a most kipattant Zuschlag János-ügy – állítják Fidesz-körökben. Ujhelyi István, az MSZP alelnöke cáfolja a feltételezéseket.
A Délmagyaroszág című napilap 1996 végén és 1997 januárjában tárta föl, hogy új és valós tevékenységet alig folytató ifjúsági alapítványok meglepően nagy összegeket nyertek különböző pályázatokon. Például az Ujhelyi István, a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) akkori vezetője és szegedi önkormányzati képviselő által irányított Alapítvány Csongrád Megye Felnövekvő Generációjáért elnevezésű, frissen létrehozott szervezet kétmillió forintot nyert 1996 végén a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapprogram pályázatán.
A szervezetet 1996. november 16-án alapították, működése 1996. december 31. után lett jogerős. Az alapítvány székhelye Subasa, Szeged víkendházairól ismert külterülete.
Ujhelyi István szerint viszont az alapítvány az állandó jobboldali támadás miatt ellehetetlenült, de szabályos módon szüntette meg tevékenységét, közel harminc programsorozatot, különböző továbbképzéseket szervezett Szentestől Kübekházáig.
Az alapítvány nyíltan folytatta tevékenységét, az elnyert támogatások felhasználásáról szabályosan elszámolt – közölte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, az MSZP alelnöke, aki ezért is durva, személye elleni támadásnak tartja, ha ezen alapítvány történetét összemossák bármiféle mostani üggyel.
Ujhelyi szerint az alapítvány címének egy akkori kurátor subasai postacímét adták meg, mivel a szervezetet saját lakással nem rendelkező fiatalok hozták létre.
A politikus kitért arra is, hogy Zuschlag Jánossal, egykori elnökhelyettesével sose volt rózsás a viszonya. Hozzáfűzte: nem ismeri az ellene felhozott vádak részleteit, de nem érintett semmilyen módon se a hozzá kötődő egyesületekben, se az odaítélt támogatásokban, így számára nincs Zuschlag-ügy
Korrupció gyanújába keveredett egy "szocialista-közeli" vállalkozó, bizonyos Csonka Gábor. Attól hír e hír, hogy a férfi tavaly tavasszal Lendvai Ildikó kampányfőnöke volt. Ma még kérdés: a frakcióvezetőre is fröccsen-e a botrány sarából.
Hiába indítványozta a legfőbb ügyész Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogának felfüggesztését, hétfőn csak 13 szocialista képviselő támogatta, hogy a közokirat-hamisítás gyanúja alól tisztázhassa magát.
A mentelmi bizottsági javaslat ellenére nem függesztette fel az Országgyűlés Juhászné Lévai Katalin szocialista országgyűlési képviselő, volt hajdú-bihari közgyűlés elnök mentelmi jogát.
Juhászné Lévai Katalain (Forrás)A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte, közokirat-hamisítás gyanúja miatt. Példanélküli eset, hogy közvádas ügyben az Országgyűlés nem szavazza meg a mentelmi jog felfüggesztést.
A szocialista képviselő társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség, mivel 2004-ben a megyei területfejlesztési tanács elnökeként cégbírósági módosítás nélkül írt alá egy döntést a könyvvizsgáló személyéről.
Három év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerősen Lendvai Ildikó egykori kampányfőnökét, Csonka Gábort. A férfit egy hangfelvétel buktatta le, amelyből kiderült: ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól.
A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerősen helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amely három év börtönbüntetésre, félmillió forint pénzbírságra, négy év közügyektől való eltiltásra és hatmillió forintos vagyonelkobzásra ítélte Csonka Gábort, aki korábban Lendvai Ildikó (MSZP) frakcióvezető kampányfőnöke volt. Mivel az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, ezért Lendvai Ildikó korábbi bizalmasa hamarosan bevonulhat a börtönbe.
Csonkát vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt marasztalták el. A vádirat szerint ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól, akiknek azt ígérte: közbenjárásával a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. kifizeti ötvenmillió forintos jogos követelésüket. A pénz átadásakor a vádirat és egy hangfelvétel tanúsága szerint Csonka azt mondta, az összeget Kékesi Tibor szocialista képviselőnek továbbítja. Kékesi viszont egy korábbi tárgyaláson tagadta, hogy ismerné az ügy elsőrendű vádlottját, és azt állította, visszaéltek a nevével.
Terézváros MSZP-s országgyűlési képviselője azt is közölte: a cselekmény időszakában, 2003-ban egyszer sem járt a Köztársaság téren, és a vesztegetési ügyről is csak lapunkból értesült, ami után feljelentést tett a rendőrségen. A büntetőügynek a két említett építési vállalkozó is vádlottja lett, mivel először nem a hatósággal tudatták a bűncselekményt, hanem a Magyar Nemzetben hozták azt nyilvánosságra, és csak ezután tettek feljelentést. Apát és fiát társtettesként kezelte a bíróság, őket az elkövetett vesztegetés miatt az elsőfokú bíróság hat, illetve kilenc hónapos börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását két évre felfüggesztette. A Fővárosi Ítélőtábla tegnap az ő büntetésüket is helybenhagyta.
Csonka tegnap az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét, a két másik vádlott pedig fenntartotta korábbi vallomását. Az ítélethirdetés után Csonka ügyvédje, Bárándy Péter lapunknak elmondta: gondolkodnak azon, milyen lépéseket tegyenek. (Elvileg ugyanis van lehetőség rendkívüli perorvoslatként felülvizsgálati kérelmet benyújtani a jogerős és végrehajtható ítélet ellen – a szerk.) Futó Barnabás, aki az építési vállalkozók jogi képviseletét látta el, jelezte: tudomásul veszik az ítéletet. Az ügyvéd rámutatott: az elsőfokú bíróság után az ítélőtábla is úgy döntött, hogy nem büntethetőséget kizáró ok, ha valaki a sajtón keresztül tesz maga és a megvesztegetett fél ellen „feljelentést”. – A büntethetőséget csak az zárhatta volna ki, ha a feljelentést közvetlenül a rendőrségen teszik meg – fűzte hozzá Futó Barnabás.
A távirati iroda hallgat.
Sokat elárul a hazai médiaviszonyokról, hogy Lendvai volt kampányfőnökének tárgyalásán az írott és elektronikus sajtó részéről csak a Magyar Nemzet képviseltette magát. Ebben szerepet játszott az is, hogy a közszolgálati Magyar Távirati Iroda (MTI) előző nap nem adott hírt a tárgyalásról, így azok a médiumok sem tudtak az eseményről, amelyek amúgy nyomon követték Csonka büntetőügyét. Eközben Vince Mátyás, az MTI elnöke tegnap arról szónokolt a parlamentben, hogy szakmailag, gazdasági eredményei és a közvélemény előtti szereplései alapján is sikeres évet zártak. Az MTI 2006-os beszámolóját a kormánypártok mellett az MDF is elfogadta, a Fidesz viszont nem.
Hiába ítélte a Fővárosi Ítélőtábla júniusban jogerősen három év börtönbüntetésre Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető egykori kampányfőnökét, Csonka Gábort, a mai napig nem vonult be a börtönbe.
Az elítélt halasztási kérelmet adott be, amelyet az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság (FB) büntetés-végrehajtási csoportja augusztus 2-án méltányolt. Így a volt MSZP-s három hónapos haladékot kapott a bevonulásra. Szerettük volna kideríteni, milyen indokkal kért és kaphatott halasztást Csonka, de erre a kérdésünkre mára ígértek választ az FB sajtóosztályán. Csonkát vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt június 19-én jogerősen három év börtönbüntetésre, félmillió forint pénzbírságra, négy év közügyektől való eltiltásra és hatmillió forintos vagyonelkobzásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla. A vádirat és egy hangfelvétel tanúsága szerint Lendvai volt kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól, akiknek azt ígérte: közbenjárásával a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. kifizeti ötvenmillió forintos jogos követelésüket. A büntetőügynek a két említett vállalkozó is vádlottja lett, mivel először nem a hatósággal tudatták a bűncselekményt, hanem lapunkban hozták azt nyilvánosságra, és csak ezután tettek feljelentést. Apát és fiát társtettesként kezelte a bíróság, őket az elkövetett vesztegetés miatt hat, illetve kilenc hónapos börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását két évre felfüggesztette. A kenőpénz átadásakor a hangfelvétel tanúsága szerint Csonka azt mondta, az összeget Kékesi Tibor MSZP-s képviselőnek továbbítja. Kékesi viszont tagadta, hogy ismerné az ügy elsőrendű vádlottját, és azt állította, visszaéltek a nevével.
Nem függesztették fel a közokirat-hamisítással gyanusított szocialista politikus mentelmi jogát
A mentelmi bizottsági javaslat ellenére nem függesztette fel az Országgyűlés Juhászné Lévai Katalin szocialista országgyűlési képviselő, volt hajdú-bihari közgyűlés elnök mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte, közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
Juhászné Lévai Katalin a parlamentben azt álította, nem követett el közokirat-hamisítást, a gyanúsítás tévedésen alapul. A legfőbb ügyész társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt kérte a szocialista politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
A mentelmi bizottság múlt héten döntött úgy, hogy javasolja az Országgyűlésnek mentelmi jogának felfüggesztését, az indoklás szerint mind az Országgyűlés tekintélyének megóvása, mind a képviselő tisztázásának érdekében. Az országgyűlési képviselők többsége a hétfői ülésen nem támogatta a szocialista politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Újbuda 10-15 milliárd forint haszontól esett el a kerületi önkormányzat vezetésének hibás ingatlanhasznosítási döntései miatt – közölte Kupper András, a Fidesz és Mészáros József, a KDNP helyi politikusa. Véleményük szerint politikai felelősség terheli a kerület vezetőit az úgynevezett öböl-projekt miatt, és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy jogi útra terelik az ügyet.
Az ellenzéki politikusok azt követően beszéltek erről, hogy a XI. kerületi képviselő-testület a napokban zárt ülésen megtárgyalta az önkormányzati ingatlanhasznosításokat vizsgáló bizottság jelentését. Utaltak arra, hogy az MSZP-SZDSZ-MDF koalíciós többség csak a saját maguk által készített jelentést tárgyalta, illetve fogadta el, az ellenzék változatát pedig arról leválasztotta.
Kupper András szerint a kerületi vezetés egyebek mellett azzal okozott kárt az önkormányzatnak, hogy a Leisztinger Tamás, MSZP-közeli vállalkozóval közös kft.-be a piaci érték alatt vittek be ingatlanokat. Az újbudai öbölháborúnak nevezett vita előzménye, hogy a kerület négy éve 36 hektárnyi, a Lágymányosi-öbölnél fekvő ingatlant apportált az említett közös társaságba. Az önkormányzat 2006 decemberében, egy százalék híján eladta összes üzletrészét Leisztinger Tamásnak, aki később az ár többszöröséért továbbértékesítette üzletrészének egyrészét egy portugál ingatlanfejlesztőnek.
Ez utóbbi értékesítés összege ugyan nem nyilvános, ám Kupper András szerint nem túlzás azt állítani, hogy az önkormányzat 10-15 milliárd forint haszontól esett el. A fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a kerület milliárdokat veszített a projekten, annak az első üteme sem fejeződött be, pedig a határidő 2005 decembere volt, és még a végállapotokra vonatkozó tervek sem készültek el.
Mészáros József szerint egy ilyen veszteséget politikailag nem lehet megúszni. Utalt arra, hogy az említett összeg a kerület éves költségvetésének a fele, és arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen forráshiányra hivatkozva döntött a koalíciós többség iskolák bezárásáról, illetve összevonásáról.
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mi az a Zuschlag-ügy? Nincs Zuschlag-ügy. Ezt ki mondja? Maga Zuschlag János szocialista politikus. Ha nincs Zuschlag-ügy, akkor miért vitték el bilincsben magát Zuschlag Jánost, a szocialista politikust? A Bács Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja őt és hat társát. Zuschlag Jánost azért helyezték előzetes letartóztatásba, mert az ügyészség szerint megpróbált befolyásolni tanúkat. Másfelől ez a bűncselekmény 5-20 évi börtönnel büntetendő. Ilyenkor általában elrendelik az előzetest, nehogy meglépjen a gyanúsított. Zuschlag János titkára, Lados István például szökésben van. Őt körözik. Zuschlag Jánost ártatlanul hurcolják meg? Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, amíg a bíróság ki nem mondja bűnösségét. Az ügyészség azonban csak úgy nem szokta indítványozni valakinek a letartóztatását. Ehhez bizonyítékok kellenek, s ezeket a bíróság az előzetes letartóztatás elrendelésekor elfogadta. Jó, hogy beszélünk itt az ügyről, de fogalmam sincs, miről van szó. Mit csináltak? A gyanú szerint 2002-től azért hoztak létre fiktív civil szervezeteket és alapítványokat, hogy ezek táborok és ifjúsági rendezvények szervezésére pályázzanak az ifjúsági és a szociális minisztériumtól. Az állami pénzt megkapták, a rendezvényeket nem tartották meg, a pénz elköltését pedig hamis számlákkal igazolták. Kábé ötvenmillió forintról van szó. Ez ma már nem nagy tétel. Loptak ennél többet is. Mindegy, hogy tíz forintot vagy százmilliót tesz magáévá valaki az állam pénzéből, a lényeg, hogy lopott. Hova lett a lóvé? Befolyt a pártkasszába vagy zsebre tették? Ezt nem lehet tudni. A pályázati támogatás a fiktív társadalmi szervezetek számlájára érkezett, és onnan felvették készpénzben. Feltételezhető, hogy a pályázatban vállalt diáktáborok helyett az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fibisznek (Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták) a rendezvényeit finanszírozták belőle. Ha így történt, akkor a pártkasszába került a pénz. Azt egyébként az ügyészség nem vizsgálja, hova lett a pályázaton megkapott összeg. Hogyhogy? Hát nem ez az érdekes ebben az egészben? Téged meg minket persze leginkább ez érdekel, de az ügyészség meg az oknyomozó újságírás két dolog. Jogilag a csalás megvalósul azzal is, ha valakik az állam megtévesztésével pénzt szereznek és azt jogtalanul más célra fordítják. A bűnszervezet azt jelenti, hogy Zuschlag János egy szocialista maffiát alapított és ő volt a keresztapa? Egy cselekményt a Btk. szerint akkor követnek el bűnszervezetben, ha három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportról van szó, aminek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. És itt ez történt? A bűnszervezetet eddig ennél sokkal súlyosabb ügyekben sem sikerült bizonyítani. Az ügyészség mindenesetre úgy látja, ez egy szervezett akció volt, ahol volt munkamegosztás. A szervezetek alapítását például előre gyártott alapszabályokkal segítették. Ebben mi a különleges? Egy szabó is sablonnal dolgozik és egy ügyvédnek is vannak szerződésmintái. Jogilag nem kifogásolható, de az érdekes, hogy Zuschlag János neve korábban felmerült egy hasonló ügyben, sőt gyanúsított is volt. 2003-ban a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Vas megyében tíz új alapszervezetet hoztak létre, fantom tagokkal, hibás címekkel és előre gyártott jegyzőkönyvmintákkal. Ez a bűnszervezet téma most a szocialisták ügye vagy csak Zuschlag miatt mondják ezt, aki MSZP-s volt. Zuschlag mellett gyanúsított Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke, Krausz Csaba újbudai MSZP-s önkormányzati képviselő, Katus Ferenc Bács-Kiskun megyei szocialista közgyűlési tag, Kullai Tamás és volt kecskeméti MSZP-s önkormányzati képviselő is. Gondolom, ebből a névsorból kiderül, hogy ez eléggé szocialista ügy. Meddig érnek el a szálak? Ha egy minisztériumból szipkázták a pénzt, kellett ott lennie egy-két jó barátnak. Ez az ügy igazi pikantériája, mivel 2003-2004 között Gyurcsány Ferenc volt az ifjúsági miniszter. Ocsovai Tamás, a tárca akkori helyettes államtitkára az ügyészségen azt vallotta: ebben az időben minden hét elején találkozott a minisztérium vezetése az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetőivel. A sportmunkacsoportban akkoriban Ujhelyi István és Arató Gergely is dolgozott, ők a mai kormány államtitkárai, s egykor ők is olyan ifjú szocialistaként indultak, mint Zuschlag János. Ott osztották a pénzt? A pénz nagy részét hivatalosan a pályázatokat elbíráló bizottság ítélte meg, de volt egy többtízmilliós keret, amelyet egyéni elbírálás alapján osztottak szét. Ocsovai Tamás azt állította, hogy a támogatásokról a miniszter utasítására döntöttek. Arató Gergely viszont cáfolta, hogy konkrét pályázati elbírálások szóba kerültek volna ezeken az informális egyeztetéseken. És őket miért nem hallgatja meg az ügyészség? Valószínűleg meghallgatja. A Fidesz szerint a szálak teljesen világosan Gyurcsány Ferenc dolgozószobájáig vezetnek. Az ügyészség, amelynek bizonyítékokat is fel kell mutatni ebben az ügyben, óvatosabb. Álláspontjuk szerint szimplán azért nem lehet felelősségre vonni egy pályázatokat elbíráló bizottságot, mert az általuk kiosztott pénzt jogtalanul használták fel. Ehhez bizonyítani kellene, hogy ők tudták, a pénzt eleve más célra használják majd fel. Ezt miért nem lehet bizonyítani? Azt általában nehéz bizonyítani, ha egy magas rangú politikus azt mondja valakinek egy állófogadáson, hogy add csak be, Józsikám a pályázatod nyugodtan, csont nélkül át fog menni. A hasonló ügyeknél általában csak az derül ki, hogy a politika tiszta világában néhány megtévedt bárány kavar. Ez az egész ügy azért így is elég kellemetlen lehet most a szociknak. Nem elég kellemetlen, hanem borzasztóan kellemetlen, legalábbis az MSZP frakcióvezetője ezt mondta. Lendvai Ildikó szerint nem kezelték jól Zuschlag János ügyeit. Zuschlagot 2004-ben már száműztek a frakcióból, amikor a holokauszt áldozatain viccelődött, majd idétlenül röhögött. Úgy próbált visszakerülni az MSZP kegyeibe, hogy pénzt gyűjtött? A holokausztos vicce után az MSZP etikai bizottsága reményét fejezte ki, hogy “a fiatalember a párt közösségén belül, meg fogja találni azt a tevékenységet, mellyel meggondolatlan tettét, s annak következményeit az idő előrehaladtával, feledtetni tudja.” Ha a pártnak gyűjtött pénzt, az végül is hasznos, nem? A pártnak hasznos lehet, de az már nem, hogy bilincsben mutogatják a tévében. Most finoman felszólították, hogy függessze fel párttagságát. Persze, mert kiborult a bili. Az MSZP ezek szerint már nem vélelmezi Zuschlag János ártatlanságát? Az MSZP most szabadulni akar Zuschlag János árnyékától. Hány éves lesz Zuschlag János, amikor újra az MSZP tagja lehet? Ha azt szeretnéd tudni, hány évre kerül börtönbe, akkor összekeversz engem a bírósággal. Ebben az ügyben még nincs vádemelés, még nem tudjuk, bizonyíthatóak lesznek-e a vádak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás. A mostani gyanúsításban szereplő bűncselekmény felső büntetési tétele 20 év, de nem valószínű, hogy ezt egy ilyen ügyben kiszabnák.
Saját magára költ a kormány a Magyarországnak rendelkezésre álló uniós fejlesztési forrásokból, körülbelül 2,5 milliárd forint értékben - írja a Magyar Nemzet. A négy tételből álló, államreformot szolgáló pénzek egy részét már folyósították kormány közeli cégeknek.
Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter és Szetey Gábor személyügyi államtitkársága összesen négy tételben hívott le forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Államreform operatív programja keretében.
Az első, 104 millió forintos tételt még márciusban nyerte el egy kormányhoz közeli konzorcium, amely az azóta megszűnt államreform-bizottságnak dolgozik. A feladat az volt, hogy tegyen javaslatot a közfeladatok felülvizsgálatára és a közszféra költséghatékonyabb működésére.
A fennmaradó három projekt 2,4 milliárd forintos támogatásáról augusztusban döntöttek a Bajnai Gordon által felügyelt fejlesztési ügynökségnél, a két kormányzati szerv számára. A személyügyi államtitkár irodájánál egyelőre nem árulták el, hogy 1,789 milliárd forint értékben melyik magáncég adhat tanácsot és működhet közre a személyügyi és közigazgatási képzési központ létrehozásánál.
A Bokros Lajos vezette biztosítótársaság is részt vehet az egészségbiztosítás privatizációjában. A bankár tavaly, a Gyurcsány-kormány megalakulásakor alapította meg az Új Pillér Egészségpénztárat. A társaság ahhoz a patikapénztár-csoporthoz tartozik, amely jelen volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feldarabolásáról szóló egyeztetésen.
Zárt ajtók mögött folynak az egyeztetések a több-biztosítós egészségügyi modellre történő átállás részleteiről. Múlt héten a tárgyalásokra a biztosítók képviselőit is meghívták, ám hogy pontosan kiket, azt homály fedi. Nincs névsora a kormányszóvivői irodának, sem az MSZP-, sem az SZDSZ-frakciónak, de még az Egészségügyi Minisztériumnak sem, legalábbis lapunk - és a többi médium - érdeklődésére nem adták ki a lajstromot. Így az újságírók a fotóriporterek felvételei alapján próbálták azonosítani, melyik az a nyolc biztosítótársaság, melynek képviselői múlt csütörtökön megjelentek Kiss Péter kancelláriaminiszter dolgozószobájában.
HATCSILLAGOS PÉNZTÁR
A legkönnyebben a csapat hölgytagját, Lukács Mariannát lehetett felismerni. Az ötven legsikeresebb hazai üzletasszony között nyilvántartott Lukács Marianna vezeti a Patikapénztár-csoportot, amely második legnagyobb az önkéntes pénztárak hazai piacán. A pénztár alapítói között ott volt Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi miniszter kabinetfőnöke - igaz, ő néhány hónap után, még 2001-ben kilépett onnan. Ennél érdekesebb, hogy a Patika-csoportnak van egy Új Pillér nevű "hatcsillagos" önkéntes egészségpénztára is, amely tavaly júniusban, vagyis a második Gyurcsány-kormány megalakulása idején jött létre. Az Új Pillér elnöke Bokros Lajos, aki még tavaly áprilisban Csillag István volt gazdasági miniszterrel, Bauer Tamással, Mihályi Péterrel, az SZDSZ egészségügyi szakértőjével a "versengő magán-egészségbiztosító pénztárak felállítását" szorgalmazta. Így most az a helyzet állt elő, hogy a Bokrosféle társaság cégcsoportjának vezetője a koalíciós tárgyalóasztal egyik oldalán, egykori szerzőtársai (Csillag, Mihályi) pedig az asztal másik oldalán ültek.
A tavalyi tervek szerint a pénztárak a több-biztosítós modell indulása előtt egy évig toborozhatnák ügyfeleiket. A kormány reformelképzeléseinek az egészségbiztosításra vonatkozó része ugyanakkor egy évet csúszik, és az eddig mindenre rábólintó szocialisták a jelek szerint egy ponton ellenállnak - azt szeretnék, ha az SZDSZ eltekintene a toborzástól. Időközben Bokros Lajos étvágya is megnőtt: tavaly még ötezer forintnak megfelelő minimális járulékkal számolt, idén viszont már tízezer forintos havi díjat és efelett tízszázalékos jövedelemarányos járulékot szedne. Területi kötöttségektől mentes, magántulajdonban lévő kötelező pénztár - ez Bokros elképzelése az egészségbiztosítás jövőjéről.
Az MSZP tehát elfogadja a több-biztosítós modellt, így az SZDSZ keresztülviheti az akaratát. Vita csak azon van, hogy az országot öt-hét nagy biztosítási régióra osszák-e fel, vagy pedig sok kis térségre. (Akár így lesz, akár úgy, a társaságokban az állam többségi tulajdonos maradna, az üzleti biztosítók legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt vásárolhatnak.) Az MSZP az első, a nagy régiós változatot támogatja, az SZDSZ pedig - legalábbis augusztus óta - az utóbbit. Korábban a párt vezető szakértői azt szerették volna, hogy az új biztosítók ne regionális elven, hanem országosan szerveződjenek. Mihályi Péter, az SZDSZ programalkotója nyár elején még azt mondta lapunknak: nem tart a területi különbségektől, mert regionális szinten ezek kiegyenlítik egymást.
A jelek szerint a koalíció szeretné az egybiztosítós-többbiztosítós vitát lezárni, és a közbeszédet a "magyar tarka" kontra "pannon párduc" témára terelni, mintha a több biztosítóra való áttérés már a parlamenti vita megkezdése előtt eldöntött tény lenne. A közvélemény nehezen fogadja el a biztosítási rendszer privatizációját - erre utalt a civilszervezetek élőlánca és szeptember eleji tüntetése az Országház előtt. A civilek és az ellenzék a modellváltás káros voltáról szeretnének beszélni, a kormány pedig a kistérségi biztosítók hátrányainak ecsetelésével akarja a nagytérségi üzleti társaságok mellé állítani legalább a szakmai közvéleményt.
HÉTSZERES KÖLTSÉG
A csütörtöki tárgyalások után az érdekelt cégek nevében nyilatkozó, az Uniqa biztósítót képviselő Juhos András sem párducokról, sem tehenekről, sem toborzásról nem ejtett szót. Fontosnak tartotta viszont az egészségügy valós értéken történő finanszírozását, illetve a tulajdonosi jogok tisztázását. Alig néhány hónappal a modellváltás előtt azonban a kormány még csak lépéseket sem tett, hogy a beavatkozások teljes árát megtérítse a kórházaknak. Enélkül - és például az amortizáció elszámolása nélkül - csak fokozódik majd az ellátórendszerben ma is tapasztalható zavar.
A biztosítók azért is óvatosak, mert a már létező, ügyfélkörrel rendelkező társaságoknak nemcsak üzleti lehetőséget, hanem kockázatot is rejt a társadalombiztosítás privatizációja. Egész más a helyzet az új biztosítókkal: a Bokros Lajos vezetése alatt működő Új Pillér nem kockáztatja az ügyfélkörét. Az SZDSZ talán éppen azért ragaszkodik a sok kistérséghez, mert így nem kell egy nagy régiót megnyerniük, elég kisebb társaságokba beszállniuk. S ha minden úgy alakul, mint a nyugdíj-biztosítási reformnál, akkor a kicsik később beolvadhatnak a nagyobbakba, a fúzióval pedig mindegyik jól jár.
LIBERÁLIS GYŐZELEM
Az MSZP-ben az egybiztosítós rendszer hívei megadták magukat, viszont igyekeznek lassítani az átmenetet, korlátozni a társaságok közötti versenyt, és átláthatóbbá tenni a rendszert. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke azzal magyarázza lapunknak a nagyobb régiók kialakítását, hogy így legfeljebb a fővárosban éri meg ügyfeleket toborozni, a Dél-Dunántúlon logikátlan lenne Északkelet-Magyarországról klienseket szerezni.
Ennek következtében viszont lesz hét magán-egészségbiztosító, hétszeres adminisztrációval, hétszeres költséggel, és lényegi verseny csak a fővárosban és a nagyobb településeken várható, hiszen ott a legtöbb társaságnak van már irodaháza. Persze mindez még mindig jobb - ha nem is sokkal -, mint a teljesen átláthatatlan rendszer.
Tolcsvai L. László Miskolc szocialista városvezetése titkos paktumokat köt MSZP közeli vállalkozásokkal beruházási, vagyoneladási ügyekben – jelentette ki Szinay Attila, a Fidesz miskolci frakcióvezetője a városi közgyűlés ülése után. Miskolcon az egyik szocialista városatya sógora épített mélygarázst és szerzett meg olcsón egy értékes területet.
A ma délelőtti napirend előtti felszólalásában Szinay Attila felhívta Káli Sándor, Miskolc polgármesterének figyelmét, hogy szerinte titkos paktumok során köttetnek nagy értékű üzletek a borsodi megyeszékhely lakosságának rovására. Mint mondta, a Hősök terén 240 autó befogadására alkalmas mélygarázs építését tervezték, s a vélhetően irányított pályáztatás után a Csordás Mihály, MSZP-s városatya sógorának irányításával működő P+R Logistic Kft. és az FK Raszter nevű cég alkotta konzorcium kezdte el, s fejezte be az építkezést. A 240 férőhely helyett végül csak 134 készült el.
A fideszes frakcióvezető véleménye szerint titkolózik a szocialista frakció, az ellenzékkel ugyanis elfelejtették tudatni, hogy a mélygarázs tulajdonjogát 50 évre Csordás Mihály sógoráéknak adták. Ráadásul a Hősök terén maradt még egy 1600 négyzetméternyi ingatlan, amelyet pályáztatás nélkül adtak el 12 ezer forintos négyzetméterenkénti áron a rokoni alapon működő konzorciumnak.
Szinay szerint a kevesebb, mint húszmillió forintért egy miskolci családi házat sem lehet venni, a belvárosban pedig szinte ingyen jutottak hozzá ahhoz a területhez, ahová szállodát terveznek.
Az ellenzék ezek után Csordás lemondását követeli, de Káli Sándor, Miskolc polgármestere kijelentette: egyelőre nem cselekszik, megvárja az Állami Számvevőszék vizsgálatát, majd azt követően dönt a képviselő sorsáról. Csordás Mihály nem kommentálta a történteket, noha elismerte: Hricz Dezső, a P+R Logistic Kft. vezetője valóban a sógora.
Szinay Attila emlékeztetett: a nyáron már figyelmeztették a szocialistákat a visszaélés-gyanús ügyletekre, a kormánypártiak azonban gyáva társaságnak nevezték a miskolci fideszes képviselőket.
Szetey Gábor egykori cégét bízta meg a minisztériumi vezetők és köztisztviselők tréningeztetésével a kormányzati személyügyi államtitkárság, amelynek éppen Szetey a vezetője. Ráadásul az államtitkár egy másik volt érdekeltsége is állami megbízást kapott a közelmúltban. Négy esztendeje, a Medgyessy-kormány idején egy hasonló botrány elegendő volt Kiss Elemér kancelláriaminiszter menesztéséhez.
Szetey Gábor kormányzati személyügyi államtitkár 1993 és 1995 között tagja volt egy olyan cégnek, amelynek jogutódját éppen a Szetey vezette államtitkárság látta el két jól fizető állami megrendeléssel a közelmúltban – tudta meg lapunk. A Develor Tanácsadó Zrt. még július közepén nyerte meg a minisztériumok közel ezer vezetőjének tréningeztetésére, illetve a tárcáknál dolgozó mintegy 5200 köztisztviselő oktatására kiírt tendert. A két pályázaton a társaság több mint 37,5 millió forintnyi közpénzhez jutott.
A tréningeztetésre elköltött állami milliókról augusztusban lapunk is beszámolt, miután a Közbeszerzési Értesítőben megjelent az erről szóló tájékoztató. Azonban a cégbírósági adatbázisból azt is kiderítettük, hogy a három meghirdetett pályázatból kettőt megnyerő Develor Tanácsadó Zrt. jogelődjében, a Door Kft.-ben 1993 novembere és 1995 májusa között Szetey Gábor kisebbségi tulajdonosként vállalt szerepet.
Lapunk megkeresésére a kormányszóvivői irodán elismerték, hogy a Door Kft.-nek a kormányzati személyügyi államtitkár is kisebbségi tulajdonosa volt az említett időszakban, azonban azt állították: miután a cég új tulajdonosokkal átalakult Develor Zrt.-vé, Szeteynek semmilyen kapcsolata nem maradt a jogutód társasággal, annak „megbízásait, üzleti kapcsolatait nem kísérte figyelemmel”. Közölték: „az elnyert állami megbízások vélhetőleg a Develor sikeres piaci szereplésének, szakmai fejlődésének köszönhetők”, és azokban semmilyen szerepet nem játszott, hogy a cég jogelődjének egyik tulajdonosa 1995-ig Szetey volt.
Emlékezetes, 2003 februárjában Kiss Elemér kancelláriaminiszternek azért kellett távoznia a kormányból, mert kiderült, hogy a nevét viselő ügyvédi iroda több állami megbízást kapott. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök a döntést azzal magyarázta: a politikusoknak az erkölcs és a jog szabályai közül mindig a szigorúbbat kell választaniuk, és nem fogja eltűrni, hogy kormánya egyetlen tagjára is a korrupció leghalványabb árnyéka vetülhessen.
Ez az elv a Gyurcsány-kormány idején már nem érvényesül, hiszen nem ez az első eset, hogy vezető kormányzati politikus egykori cége jól fizető megbízást kap, de annak semmilyen személyi következménye nem lesz. Épp a napokban számoltunk be arról, hogy Szetey Gábor alapította azt a céget, amelynek jogutódja nettó százmillió forintért félnapos fesztivált rendezhetett az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainak népszerűsítésére augusztus 19-én az Andrássy úton. A rendezvény megszervezésére július 11-én írt ki egyszerűsített közbeszerzési eljárást a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A nettó százmilliós gázsiért az Extreme Kft.-nek többek között az volt a feladata, hogy kulturális és zenei programokat szervezzen összesen hat színpadon, információs sátort húzzon föl, húszezer példányban műsorfüzetet nyomtasson, népszerűsítse az uniós tagállamok nemzeti konyháit, illetve feldíszítse az Erzsébet híd oldalsó szerkezeti elemeit. A cégbírósági adatbázisból az olvasható ki: az Extreme Kft.-t 1993-ban Szetey Gábor alapította, aki 1993 és 1996 között tulajdonosa és ügyvezetője volt a társaságnak, amely ekkor még a Karaoke Hungary Kft. nevet viselte. Ebben az időszakban a cég székhelye Szetey bejelentett lakcímén, a IX. kerületi Ráday utcában volt. A Kormányszóvivői Irodán akkor is azzal próbálták kimagyarázni szorult helyzetéből az államtitkárt, hogy Szetey ma már nem áll kapcsolatban volt cégével.
Ismeretes, egy dohánygyár latin-amerikai lerakatából hazacsábított Szetey fejéből pattant ki az az ötlet, hogy a jól teljesítő minisztériumi köztisztviselők együtt reggelizhessenek tárcavezetőjükkel. Azt is megírtuk, hogy a közhiteles cégadatok szerint a kilencvenes években üzleti kapcsolat volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szetey Gábor személyügyi államtitkár között: Szetey százezer forint névértékű üzletrészét egy forintért engedte át, illetve adta el Gyurcsány cégének, a Perfekt Rt.-nek.
- ugyelet@mail.index..hu | 2007. 09. 20., 07:52 | Frissítve: 5 órája Amikor váratlanul lemondott az államtitkárságról, az egészségügyi tárca a járóbeteg-szakellátás finanszírozásának javítása és az E-Alap többletének szakmai elosztása miatt dicsérte meg Kovács Attilát. A Magyar Nemzet cikke szerint az alapból éppen Kovács szakrendelője kapta a legtöbb pénzt.
Az Egészségügyi Minisztérium nemrég lemondott államtitkárának érdekeltségébe tartozó budaörsi szakrendelő kapta a legmagasabb összegű őszi támogatást a szaktárcától, 9,3 millió forintot.
A Magyar Nemzet információi szerint nem maradt támogatás nélkül egy másik olyan szakrendelő sem, amelyhez szintén köze van Kovács Attilának, ez több mint három és félmillió forintot nyert - írja a Magyar Nemzet. Az egészségbiztosítási kasszában 25 milliárd forintos maradvány keletkezett, ebből 130 milliót az önálló szakrendelőknek, és csaknem 10 milliót a fekvőbeteg-ellátóknak osztanak ki. A szaktárcától azt nyilatkozták, hogy az április és június között elvégzett teljesítmény arányában osztották el a pénzt. Ezért kapott nagy összegeket a Kovács Attila érdekeltségébe tartozó két cég, az Europ-Med Kft. és a Men for Care Kft.
Kovács a döntések idején a lap szerint még államtitkár volt. Mint emlékezetes Kovács váratlan lemondását szeptember 10-én hozta nyilvánosságra az egészségügyi tárca egy szűkszavú közleményben. A minisztériumban azzal magyarázták az államtitkár távozását, hogy Kovács szeretett volna visszatérni szakmájához, és az egészségügy központi irányítása helyett inkább újra gyakorló orvosként szeretett volna praktizálni. A lemondást kommentáló közlemény egyébként épp a járóbeteg-szakellátás finanszírozásának javítása és az E-Alap többletének szakmai elosztása miatt dicsérte meg Kovácsot.
Magyar Nemzet Tovább bonyolódik a Zuschlag-ügy, és a szocialisták számára nem a legfájdalommentesebb módon, tudta meg a Magyar Nemzet. Egyik szocialista párti informátorunk úgy emlékezik, hogy Zuschlag János, mint az MSZP néhány hónapig egyik legtöbbet szereplő arca, „elszemtelenedett, és különböző tárgyalásain felhasználta újsütetű országos ismertségét és az általa felülről érzékelt támogatást”.
Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes egyelőre nem tud róla, hogy a vezető politikusokat tanúként be akarná hívni a nyomozó hatóság, de ahogy a Magyar Nemzetnek fogalmazott: nem biztos, hogy mindenkit meghallgattak már az ügyben, akit szükséges, hiszen még egyáltalán nem értek a nyomozás végére, ezért is hosszabbították meg november 17-ig. Egyik szocialista párti informátorunk úgy emlékezik, hogy Zuschlag, mint az MSZP néhány hónapig egyik legtöbbet szereplő arca, „elszemtelenedett, és különböző tárgyalásain felhasználta újsütetű országos ismertségét, és az általa felülről érzékelt támogatást”. A Heti Világgazdaság pedig úgy tudja, hogy a jelenleg is komoly MSZP-s funkciókkal – megyei területi szövetségi ügyvezető elnök, megyei közgyűlési tag, kiskunhalasi pártelnök – rendelkező és nagy helyi támogatottságú Zuschlagot már kitessékelnék a pártból, ám a felső vezetés még vár arra, milyen vádirat is születik, de legfőképpen arra figyel, hogy milyen magasságokba csapnak a hullámok.
Emlékezetes, Zuschlag kedden tárgyalt Lendvai Ildikóval, az MSZP parlamenti frakciójának vezetőjével, akinek irodájában „összefutott” Szilvásy Györggyel. A jelenlegi titkosszolgálati miniszter a Zuschlag-féle alapítványi pénzosztás idején a Gyurcsány Ferenc vezette ifjúsági tárca közigazgatási államtitkára volt.
Érdekes fejlemény, hogy Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter nevét is megemlíti a HVG írása, mégpedig mint akkori szociális tárcavezetőt, akihez nem kaptak időpontot meghallgatásra a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) bizonyos munkatársai, köztük Kovács Tibor, a testület egyik pénzosztó kollégiumának a tagja.
