Elhunyt Kulcsár Anita válogatott kézilabdázó
2005. január 19. 12:16
Autóbalesetben életét vesztette Kulcsár Anita, a Dunaújváros női kézilabdacsapatának Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes játékosa
Szerintem nem nagyon menthette volna meg a biztonsági öv, mert ha neki az volt megírva, hogy ott kell meghalnia(ami nagyon igazságtalan), akkor nem sokat segíthetett volna az öv. Egyébként, ha olyan súlyos volt a kár, akkor mi lett volna, ha nem tudja kikötni magát? Ha meg eszméletét veszti, akkor is meghal. Márpedig a legtöbben elájulnak. Ettől engem még ugyanúgy megrázott, mint bárki mást.
Vajon az emberekben jobban tudatosulna , hogy a biztonsági övet be kell kötni, ha Anita autóját mutatnák? Tudom, nagyon morbid, de vajon hány ember gondolkodna el a dolgon, és hány kötné be utána magát?
Sajnos azt kell mondjam neked, hogy így már nem érthetetlen. :(
Lakott területen kívül elég, ha mondjuk hetvennel mész, de még annyival sem muszáj, télen pedig egészen biztosan elég. Ha a szakértői vélemény korrekt, akkor Anita 85-90 km/h-val kezdte el követni az út megváltozó nyomvonalát. (Ez a megengedett sebesség felső határa.) Egy volt tanárom szokta mondani, hogy egy kanyarba bármekkora sebességgel be lehet menni, ez a kanyarból való kijövetelre viszont már nem áll. Anita autója 65-70 km/h-val csapódott a fának. Kb. ennyivel lett volna érdemes mennie előtte. Arról, hogy ha már egyszer télen, szar úton 85-90 km/h-val halad, akkor legalább az övet miért nem csatolja be, arról sajnos nem tudok mit mondani. :( Az életét valószínűleg megmentette volna. Azon ritka pillanatok egyikében, amikor öv nélkül vezettem, pont belénk csattant egy autó. Erre figyelni kell, Anita sajnos nem tette. Rettenetes és igazságtalan, ami történt vele. De nem érthetetlen. :(
Én, bár nem vagyok szakértő, de a leírtak alapján szinte biztosra veszem, hogy elaludt. Nem érdemes a továbbiakban feszegetni ezt az ügyet, mert ez már sajnos megtörtént.
2004. Olimpia Görögország-Athén 1.Kína: 8/8 2.Görög: 2/2 3.Brazil: 4/3 4.Ukrán: 2/2 5.Francia: 4/2 6.Brazil: 8/6 7.Spanyol: 9/7 ______________ 37/30=81% ami az összesített góllövlista második legjobb %os eredménye a 35 játékos között. a legjobb %os: a kínai KIM Cha Youn 22/29=mutatóval... all star beállósa:?
2004. EB Magyarország 1.Belorusz: 7/6 2.Ausztria: 5/5 3.Francia: 4/4 4.Német: 2/2 5.Román: 9/8 6.Dánia: 2/1 7.Norvég: 2/2 8.Orosz: 3/2 ______________________ 34/29=85% a topgollövő 40ben ez a második legjobb %os adat Bodnyeva 49/42 mögött all star beállósa: Bodnyeva
nem véletlenül volt jó játékos...és simán lehet a világ legjobb játékosa egy szavazáskor..
csatlakozom. imádtam a humorát, és sajnálom, hogy nem ismertem közelebbről. sajnos, most már nem is fogom... :,,-(
(érdekes módon nálam sokkal nagyobb dunaferr-rajongó barátaim is azt mondják így utólag is, hogy kulcsit ismerték talán a legkevésbé a csapatból, pályán kívül nem volt egy előtérbe törekvő típus)
a temetés elég megrendítő volt - látni, ahogy sportvilágsztárok könnyeznek, férfiak is (és ott volt egy csomó olyan sportoló is, akinek semmi köze a kézilabdához)
és felmerült bennem a kérdés: mi lesz így a dunaferrel és a válogatottal? ilyen beálló nem terem minden bokorban (per pillanat én nem is tudnák említeni egyet sem, aki akár csak közelítené anita szintjét)
"Csak repülök. Mintha forgószél kapna fel, és rohanna, vágtatna velem megállíthatatlanul. Behunyom a szemem, de így is látlak benneteket, szólnék, kiabálnék felétek, hogy hahó, lányok, itt vagyok, az ég szerelmére, ne sírjatok, de ti már nem hallotok, csak ballagtok némán, szipogva, egymás kezét fogva. Nem itt kellene lennünk, tudom. Jó, jó, itt vannak a dresszeim, a címeres mezem, s persze a Dunaferr trikója, és itt van az egész csapat, látom a nagyon sok szurkolót, de tudjátok, most ne játsszunk, ne legyen meccs. Sajnálom, hogy így alakult, hogy így és itt kell együtt lennünk, ebben a cudar hidegben, miközben a lelkész arról beszél, hogy Jákob mindig győzni akart. De hiszen én is mindig győzni akartam! Halljátok, lányok! Nektek ezt tudnotok kell, hiszen ott küzdöttünk és izzadtunk együtt. Jóban, rosszban. Micsoda banális szavak. Amikor annyi mindent mondanék nektek, annyi mindent mesélnék még a titkaimról, hogy szerettem Andrást, s boldog voltam vele, és szinte lubickoltam a mi egyszerű, tökéletes, hétköznapi életünkben. Gyereket akartam szülni neki, egy gyönyörű kislányt, de hisz úgyis tudjátok, mert mi mindent megbeszéltünk. Mert ez a csapat, a mi csapatunk a világ legcsodálatosabb együttese volt. Napokig, órákig tudnék mesélni erről. Jó közöttetek lenni. De fogytán az idő, érzem. Ez a forgószél vagy mi egyre messzebb repít. A lelkész mintha rólam beszélne, ám mit is mondhat egy huszonnyolc éves, életerős nőről? A Himnuszt még hallom. Ahogy megszólal, és betölti a temetőt. Hányszor hallottam ezt közöttetek állva, kicsit izgulva, címeres mezben feszítve. Már nem látlak benneteket, halk, fájdalmas trombitamuzsika kísér az utamon. Ne sírj, Böbe, Görbe, Boki, Piga! Csak repülök. A mennyország kapuja már nyitva áll. "