Mellesleg én is 'elprivatizáltam' egy közös, annó mosókonyhának épült és használt helyiséget. 4 m2 , évekig hajléktalan tanya volt, eccer lezártam, ennek 6 éve , eddig senki nem jelentkezett, hogy az ővé.
Szerintem az alábbi dologra sem megoldás nincsen,sem ésszerű magyarázat!
Örököltem egy közös udvaros társasházi lakást egy kb 15-éves tetőtéri vitával....A vita lényege a következő!
(A társasházat alapterületileg úgy kell elképzelni,mint ha egy téglalapot az egyik rövid oldala nélkül,úgynevezett U alakú!Ebből L alakban vannak lakások!Ez fontos!)
Annó még az ősök eladták a Lakótér feletti tetőtéri területet egy módosabb úriembernek bizonyos szolgáltatásokért cserébe!Ezzel idáig semmi gond!
A probléma abból adódik,hogy ez az úriember akkoriban eléggé bejáratos volt a helyi földhivatalban,és nem csak a lakótér feletti(L) alak került a tulajdonába véletlen,hanam a maradék is(a teljes U-alak)..... ami alatt nem lakótér van,hanem tárolók ,közös osztatlan tulajdon,stb.....
A további vicces dolog az,hogy erre az egészre szeretett volna építeni egy szintet,plussz tetőtér!Ezzel totál elrontva a társasház igyis igen szegényes fénnyel való besütöttségét,ja meg az a hat plussz lakás amit tervezett oda egy kicsit soknak találok.....
Látva pár éve,hogy sem eladni nem bírja,sem be építeni nem tudja talált egy strómant akinek eladta(Papíron)egy részét,ezt úgy kivitelezve,hogy egy közös osztatlan tulajdoonban lévő földszinti helyiséget(Kb 12négyzetméter),amiből nyílik külön ajtóval elválasztott padlásfeljáró,eladta az egész helyiséget mint padlásfeljáró!
Egyeztető megbeszélésen a terveket egyeztető új tulaj nézett mint cigánygyerek az üres lecsoslábasra,amikor közöltük,hogy ácsi ez nem így van!
új terven bejelölve a udvari részre csillió-billió parkoló!Azzal az indokkal,hogy az csak a terven van,nem lessz parkolás,de erről hallani sem akarunk....ugyanis ez egy főleg idősek által lakott(60-70-80-éves emberek) ház,ahol az udvaron,pincékben kialakúlt az Évtizedek során,hogy kinek melyik a kiskertje,stb.....(Mondjuk a ház alatt lévő borospince részembe ha bepakolna egy új lakó biztos a takony menetet vágna a nyakára akkorát adnék neki,valahol megértem őket,hogy ragaszkodnak a megszokott területükhöz)
ÉS A VÉGÉRE A CSATTANÓ!-1:az egyik lakás önkormányzzati és őket nem érdekli(Kutya-kutyát.....)
2:földhivatalba papíron át van adva!Be van építve!!!(Fizikailag nincs csak papíron)
3:Földhivatalban ez egy emeletes ház!(Holott idáig földszintes)
4:Műemlék jellegű házként van besorolva! (Strukturálisan ilyen színten hozzá sem nyúlhatnának)
5:engem akar feljelenteni az arc,mert nem engedjük az építést,amíg ezek a dolgok nem rendeződnek.DE MILYEN ALAPON??????
Tipikus esete ez annak,hogyan kell átverni időseket,lepapírozni dolgokat!
Kérdésedre nem tudok válaszolni, és szerintem itt a fórumon sem fogsz megbízható választ kapni. Javaslom, kérdésedet tedd fel itt: http://www.szajbert.hu/index.php?modul=kerdesek "Kérdezzen bátran, ügyvédi irodánk privát jogi fórumában ingyen válaszolunk" - írja a honlap.
4. rész
Mivel erről nem írtál, gondolom, hogy közös gyermek, illetőleg házassági vagyonjogi szerződés nincsen, ezért ezekre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával írok.
Az itt következők során arról írok, hogy milyen szabályok vonatkoznak a bontóper és vagyonmegosztás során egy haszonélvezettel nem terhelt különvagyoni lakásra, amelyben a házastársak együtt laknak ("házastársi közös lakás”).
A bontóperrel magával és a közös vagyon megosztásával nem foglalkozok, kizárólag a külön vagyont képező lakással.
Csjt. 31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
Csjt. 31/B. § (3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. (…)
Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználatijog ellenértékének rá eső részére jogosult.
Szó sincs tehát arról, hogy a nem tulajdonos házastársat „csak úgy” ki lehetne tenni a lakásból. Ha ez a lakás nem lenne haszonélvezeti joggal terhelt, akkor – mivel ez un. "házastársi közös lakás” – a nem tulajdonos férjedet lakáshasználati díj illetné meg.
(A "házastársi közös lakás” nem azonos a házastársak közös tulajdonában álló lakással. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak - jogcímtől függetlenül - együtt laknak (közös bérlet, önálló bérlet, közös tulajdon, különvagyon, haszonbérlet, egyikőjük vagy másikójuk haszonélvezeti joga, szívességi lakáshasználat). Az olyan különvagyoni lakásra, melyben a házastársak nem laktak együtt, nem vonatkoznak ezek a szabályok.)
A Csjt. a 31/A. §-31/E §-ok tartalmazzák a házastársak lakáshasználatának rendezésére vonatkozó szabályokat.
Tehát amennyiben a lakásod nem lenne haszonélvezettel terhelt, abban az esetben – a bíróság döntésének megfelelő mértékű – lakáshasználati díjat kellene fizetned a férjednek. Ebben a díjban figyelembe venné a bíróság a férjed által a különvagyonra fordított beruházásokat is. (A különvagyoni lakásból távozó házastársnak járó díj értelemszerűen számottevően alacsonyabb mértékű, mint amit a házastársi közös tulajdonból távozó fél részére kell fizetni)
A lakáshasználati díjat, mértékét azonban nem részletezem, ugyanis találtam egy jogesetet, az 1989. évi 403. BH-t, ami szinte szórul-szóra a tieddel egyezik /az egyik házastárs különvagyonába tartozó lakás a szülő haszonélvezetével terhelten/. Ez röviden azt mondja ki, hogy a haszonélvező által átengedett lakáshasználat un. szívességi lakáshasználat, amely járulékos jellegű jogcím. „A lakáshasználati ellenértékre vonatkozó jogosultságnak azonban valamennyi említett esetben feltétele, hogy a volt házastársak önálló lakáshasználati jogcímen használták a lakást, a használati jogosultságuk tehát nem járulékos jellegű. A járulékos jellegű lakáshasználat esetén ugyanis (és ebbe a körbe tartozik a szívességi lakáshasználat is) a lakáshasználati jog ellenértékére vonatkozó rendelkezések alkalmazására nem kerülhet sor.”
Összegezve tehát: általában azért, hogy a különvagyonhoz tartozó házastársi közös lakásból a volt házastárs távozzon, a lakáshasználati jog ellenértékét meg kell részére fizetni. A te esetedben azonban, amennyiben bontóperre és vagyonmegosztásra kerül sor, jó esély van arra, hogy ilyen díjat nem kell fizetni édesanyád haszonélvezeti joga miatt. Mindez azonban nem jelenti, hogy a férjednek le lenne megtérítési igénye a különvagyonodra fordított beruházások vonatkozásában, ez azonban már a közös vagyon megosztása során kerülhet elszámolásra.
Mindenképpen javaslom az ügyvéddel történő konzultációt.
Javaslom továbbá, hogy olvasd el a Csjt-nek legalább a házassági vagyonjogra és lakáshasználatra vonatkozó rendelkezéseit /Csjt. 27. §-tól kezdődik, nem hosszú/ itt:
http://www.sztaki.hu/providers/torvenytar/jog_39/jog_3986.htm
3. rész
Tehát ott tartottam, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni a férjeddel, kétféle peres eljárás közül választhatsz, az egyikben édesanyád mint felperes szerez érvényt haszonélvezeti jogának, a másikban te kéred a házasság felbontását és a közös vagyon megosztását. (van egyébként a Csjt-ben egy további lehetőség is, ez azonban a gyakorlatban ritka:
Csjt. 31. § (1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
Mielőtt rátérnék a második változatra, még egy adalék a két eljárás közötti döntéshez.
Mindkét eljárás peres eljárás, amelyért illetéket kell fizetni. Az illetéket az eljárást kezdeményező fél (a felperes) az eljárás megindításakor köteles megfizetni /Itv. 38. § (1)/, majd a per kimenetelétől függően viseli a költségeket az alperes vagy a felperes. Tehát bármelyik eljárást is választjátok, az elején és az eljárás során nektek (neked vagy édesanyádnak) mindenképpen pénzbe fog kerülni, ami vagy megtérül az eljárás befejezésekor, vagy nem. Tehát nézzük az eljárások lehetséges kimenetelét:
A magam részéről nem tartom valószínűnek, hogy a haszonélvezeti jogot érvényesítő eljárás gyorsabb lenne, de tegyük fel, hogy a bíróság kötelezi férjedet (és elvben téged is!) az ingatlan elhagyására. Ezek után még mindig ott maradsz egy megoldatlan helyzetben (felbontatlan házasság és közös vagyon). A valamelyik eljárást lezáró jogerős ítélet nélkül azonban nem tudod férjedet jogszerűen távozásra kényszeríteni, csak a megegyezésre tudsz törekedni, hogy önként elköltözzön. A nem jogszerű eljárásokat (pl. zárak lecseréltetése) tán mégse egy jogász írja le :)
Tehát, amennyiben végleges az elhatározásod, hogy ebből a házasságból kilépsz, akkor jöjjenek az 1952. IV. tv. (Csjt.) rendelkezései.
Folyt köv.
Amit zzoltán írt, az teljes mértékben igaz, leggyorsabb és legolcsóbb megegyezni. A házassági életközösség megszűnhet a házasság felbontása nélkül is, megegyezhettek a a lakáshasználatban és a közös tulajdon megosztásában is, de feltételezem, hogy arra az esetre kívánsz tájékozódni, ha nem sikerülne megegyezni.
Folyt.
Az édesanyád egyszerű szóbeli felszólítására nyilván nem fog a férjed kiköltözni, ezért javaslom, hogy édesanyád készíttessen ügyvéddel írásbeli felszólítást az ingatlan kiürítésére. Azért célszerű ügyvéddel, mert ő fogja tudni, hogy milyen tartalommal és határidő megadásával készüljön, illetőleg ki legyen a címzettje (ugyanis ha a haszonélvezet felől közelítjük meg a kérdést, az édesanyád mint haszonélvező ésa te mint tulajdonos (és rád tekintettel házastársad) közötti viszonyról van szó.
Amennyiben az írásbeli felszólítás eredménytelen volt, ekkor édesanyád a bíróságon keresettel szerezhet érvényt a haszonélvezeti jogának.
Az ügyvédhez fordulást már csak azért is javaslom, mert ő tudhat bővebb információkkal szolgálni arról, hogy melyik eljárás (a haszonélvezeti vagy a bontóperi) járhat gyorsabb eredménnyel.
Mindjárt folytatom, de épp egy hosszú szakasz elszállt:(Közben olvasom itt zzoltán hozzászólását, sokban egyetértek vele, majd menet közben, amint odaérek, leírom azt is, hogy nem csak etikailag, hanem jogilag is köteles leszel bizonyos összegek megfizetésére.
A tulajdonos, illetve haszonélvező élhet "kényszerkijelentéssel". Vagyis férjedet bármikor kijelentheted onnan. Innentől kezdve nincs mire hivatkoznia.
Csak ezután tudsz komolyabb eszközökhöz is folyamodni, mint pl rendőrrel elvitetni onnan.
A házasságokot alatt történt gondolom a felújítás, ezért közös "tulajdonnak" számítana, ha tudná számlával igazolni. (ebben az esetben is csak a fele járna neki)
Nincs jogom és nem is tudom megítélni, hogy ki miatt romlott meg a kapcsolatotok, de azért ha az etikai oldalát nézed, akár tudja számlával igazolni, akár nem, valahol növelte az ingatlanod értékét a felújítással. Ráadásul én biztosan nem raknám ki az utcára egy fillér nélkül azt akit valaha szerettem, akármennyire is megromlott a kapcsolat.
Ezt viszont neked kell eldöntened, hogy hajlandóak vagytok-e kompromisszumokra és megegyeztek, vagy pereskedtek évekig és lehet, hogy sokkal többe fog neked is kerülni, mint ha most kifizeted neki, amit a lakásfelújításra költött. Nem beszélve az idegeskedésről, és stresszről, ami a pereskedés évei alatt vár.
Elsődleges tanácsom, hogy ezt a kérdést tedd fel a Házijogsegély-ben is, ugyanis ott több, peres gyakorlattal rendelkező jogász is megfordul, akik a dolog gyakorlati részéről bővebb felvilágosítással szolgálhatnak. Második pedig az, hogy fordulj ügyvédhez, ugyanis ezt a kérdést kizárólag bírósági eljárásban tudod majd jogszerűen elintézni.
Az előzőekben érkezett tanácsok - birtokháborítás,jegyző, rendőrrel történő elvezettetés- esetedben nem alkalmazhatóak, ugyanis itt nem birtokvitáról van szó. Házastársad a tulajdonodat képező és az édesanyád haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanban jogszerűen tartózkodik.Egyébként - a jogszabályi rendelkezésektől függetlenül - már csak a józan ésszel is ellenkezik, hogy egy fennálló házasságban, fennálló életközösség mellett csak úgy utcára lehetne tenni egy házastársat.
A kérdésedet két részre bontottam, a haszonélvezetei jogra (Ptk.) és a különvagyon (Csjt) kérdésére.
Kezdem a haszonélvezeti joggal, mivel az, fennállása alatt "megelőzi" a tulajdonjogot.
Ptk. 157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezõ e jogokkal nem él.
Ez alapján, - mint azt te is tudod - édesanyád jogosult a lakás használatára.az, hogy esetlegesen a házastársad tetlegességétől tartva nem mer peres eljárást kezdeményezni, az nem jogi kérdés, sajnos.
Kerestem hasonló jogeseteket, pl. a BH 1983. 67. ill. a BH 1987.400 is hasonló elemeket tartalmaz.
Ez utóbbi azt mondja ki:
"Ha a tulajdonos a dolgot a haszonélvezõ engedélye alapján birtokolja és használja, az engedély nem jelenti egyben azt is, hogy a haszonélvezõ e jogának gyakorlásával felhagyott. A haszonélvezet tárgyának (vagy egy részének) használatra történt ideiglenes átengedése a haszonélvezõ jogát nem szünteti meg, ezért a haszonélvezõ bármikor követelheti a haszonélvezet tárgyának birtokába és használatába történõ visszaadását [Ptk. 157. § (1) és (2) bek.]."
Mivel a lakás jogi szaknyelven szólva különvagyonnak minősül a Családjogi Törvény szerint, ahhoz a férjednek semmi köze, még akkor se ha oda be van jelentve. Ad absurdum az is elképzelhető, hogy rendőrökkel vezettesd el, ha nem akar menni. Tehát ő birtokon kívül van lehet mondani. Az hogy mit invesztált bele mibe, ez bizonyítás kérdése, ha tudja számlákkal, tanukkal...stb. bizonyítani, hogy ő költötte saját maga, akkor kérhetné hogy térítsd meg a vagyongyarapodást, de erre nem sok esélye van, de ez nem befolyásolja az első kérdést. Ha végképp megromlott a viszonyotok és tényleg azt szeretnéd, hogy húzzon el, akkor a kerületi (városi) jegyzőhöz kell bemenned fogadóidőben és a megfelelő eljárással kitessékelni a lakásból.
üdv mindenkinek!
sürgős segítségre lenne szükségem...lehetőleg valóban hozzáértő emberkétől.
férjemmel megromlott a viszonyom, de még nem váltunk el. közös háztartásban élünk, mindkettőnk bejelentve. a lakás az én tulajdonom, (házasságunk előtti szerzemény) a haszonélvezeti jog édesanyámé, aki nem lakik velünk. szeretném elérni, hogy a férjem elköltözzön, de az istennek nem akar. arra hivatkozik, hogy igenis be van jelentve, hogy ő házastárs és hogy egyébként is fizessem ki neki azt az összeget, amit a lakás felújítására költött x évvel ezelőtt.
mit tegyek? elválni még bizonyos ok miatt nem tudok és egyébként is hónapokba telik, édesanyám meg nem hiszem, hogy merne élni a haszonélvezeti jogával és belekötne a férjembe ezügyben...
hogy tudnék végre nyugodtan és egyedül élni?
előre is köszönöm a válaszokat mindenkinek.
