Te is jól tudod, hogy perekre az átlagembernek se pénze se ideje. Az egész fogyasztóvédelem erre épül: az ember nem fog pereskedni hónapokig-évekig, ha még a végkimenetel is teljesen kétséges, az ügyvédek pedig nem dolgoznak ingyen.
Ez ilyen amerikai módi: "beperellek!" Aztán ott sem lesz semmi az egészből, mert 100 dollár a legolcsóbb ügyvéd óradíja.
Itt már a legelején bukik, fizetési meghagyások, útiköltségek, közjegyzőkhöz, békéltetőkhöz, bírókhoz járkálás, az egész per megelőlegezése.
Szóval szép dolog a pereskedés, ha van rá felesleges pénzed/időd.
" De legalább úgy tett volna, mint aki csinál valamit és nem csak elviszi a védelmi pénzt (ha nem velünk szerződsz, nincs garancia)." Nem kellett volna aláírni.
Az a kijelölt szolgáltatás is jogellenes. Perelni kell.
Kicsit én is elábrándoztam a központi szellőzésen, úgyhogy kértem rá egy árajánlatot egy közeli cégtől.
Midea D200 központtal, 35 méternyi csővel, fali vezérlővel, egyéb kiegészítőkkel, osztódobozzal, hangcsillapítóval, előszűrővel 680e + 270e munkadíj.
Brutális és ez még csak nem is top márka.
Itt le is tettem a dologról, pedig csábító a folyamatos friss levegő a házban. Így már egyértelmű, miért választják inkább a párátlanítókat 10-15-öd áron.
Úri muri, mint a napelem és amikor már amúgy is egy rakás kiadás van a hőszigeteléssel, nem fér bele plusz egymillió ilyesmire. Ebből inkább megcsináltatnám az ereszcsatornát, vennék egy 4x6-os mobilgarázst, kibetonoznám az alapját. Talán még a körbejárda is beleférne.
Egyébként itt is ugyanazok a garanciális feltételek, mint a klímáknál és kazánoknál, csak akkor állnak veled szóba, ha velük kötsz szerződést és ők csinálják meg évente kötelezően. A Bosch 25-ért jött ki a szomszéd városból kiütni a szervizkódot, de a gép fedelét nem akarta levenni. Értelme se lett volna, egy indirekt tárolós kazán egész évben megy, nem csak télen kell indítani. De legalább úgy tett volna, mint aki csinál valamit és nem csak elviszi a védelmi pénzt (ha nem velünk szerződsz, nincs garancia).
De amire még nem jöttem rá, az az, hogy az egyhelyiséges hővisszanyerőnél minden szobába kettő kell ellentétes irányra hangolva, szívásirányt váltogatva?
Tehát ha van 5 szobám, akkor az 10 gép? Pl a nappalim 30 m2 90 m3 levegővel, akkor oda 2 db 30/45/60 m3/óra szellőztető kell?
Vagy túl van ez gondolva és elég mondjuk 4 db 60m3/óra teljesítményű a ház négy legfrekventáltabb és legvizesebb helyiségeibe (háló, gyerekszoba, fürdőszoba, konyha) és ezeket kell párosával összehangolni? Nem mindegy, hogy 350-ért veszek 4-et vagy 875e-ért tízet.
Most lehet, hogy ordas hülyeséget írok, de ha a hideg párás levegő lefelé száll, a meleg párás levegő pedig felfelé, akkor az egyik szellőztetőt a födémbe kell tenni, a másikat pedig a földközeli falba? Vagy a keringő levegő miatt úgyis kiegyenlítődik a levegő hőmérséklete és mindig felfelé fog szállni?
Oké, ez nyilván egy szakma, de egy sima lyukat én is tudok vágni a födémen és rá tudom kötni a gépet az elektromos hálózatra, ehhez nem hívnék mestert.
Csak ez nekem zavaros, főleg a páros rész, mert úgy drágább az egyhelyiséges, mint a központi.
Mondjuk "vicces", ahogy az alapárra még rá tudnak dobni kismillió extrát, ami nélkül gyakorlatilag működésképtelen a cucc:
Üdv, a lábazati XPS és némi grafit EPS csak a kinti nyitott sufniban fért el, most nézem, hogy pár helyen penészednek.
Ez levon valamit a későbbi beépítési értékéből kb májusban? Betonon, szorosan egymáson vannak tárolva, víz is éri néha és fűtés sincs, de nincs hova tenni szóval marad ott.
Nem beszélek le senkit, ezek a számok. (30 m3 - ülsz. 50 m3 - mozogsz) Szerintem már ott bezárja a többség az oldalt, hogy a központi szellőztető alapára 700e Ft... Plusz kiegészítők és beépítés. Közelíti a szigetelés költségeit.
Mivel ezek programozható gépek érzékelőkkel, ezért a teljesítményt a gép választja meg, nem én kapcsolgatom. A szabvány szerint kell méretezni a házhoz a maximumot, ami nálam annyi, amennyit leírtam. Innentől automatika a levegőminőség és a páratartalom alapján. Ha azt érzékeli, hogy a páratartalom elérte a beállított minimumot, leáll az adott helyiség szellőztetése. Ezt mindegyik gép tudja, ezért kerülnek ennyibe.
És igen, mindenkinek ilyen kellene, de szinte senki nem fogja kiépíttetni, mert olcsóbb ablakot nyitni.
Azt sem lenne rossz tudni, hogy mennyire hatékonyan szűrik ezek a levegőt. Fehércigányék valahol most gyújtottak be flakonokkal és gumival, ez itt gyakori. Este van, mindent lehet. Nyitva volt a mosókonyhában az ablak, most bűzlik minden. Ezt a tömény bűzt (fafüstöt, széngázt, tollat, ganét, döglött kutyát) kiszűri a szellőztető bemenője? Vagy +30e aktív szenes betét is kell hozzá, amit kétévente cserélni kell? Mondjuk még mindig jobb, mint az egyhelyiséges szellőztetők, ott az összes egységen cserélni kell a szűrőt.
Költői kérdés, mert a kiépített milliós szellőzőrendszer ritkább, mint a központi vízlágyító berendezés.
Au adatokat a Wolf gyári doksijából másoltam! Nyilván a 3 a minimum a 138 meg a maximum amivel sosem fogod használni mert olyan hangja van, hogy nem hallgatnád 5 percig sem.
Szerintem ha 315m3/h-val akarsz szellőztetni folyamatosan akkor min. 600-as gépet vegyél meg jó néhány párásító berendezést is mert télen lesz vagy 20-30%-os páratartalom a házatokban!
Fejenként 30m3/h kell nem 50 és minek számolsz külön a vizes helyiségekkel?
Mi most 90m3/h-val szellőztetünk amikor itthon vagyunk és 50m3/h-val amikor nem vagyunk itthon. Teljesen jó a levegő és 38-42% a páratartalom.
Még így is messze vagyunk attól a 29W-tól. Nem kell maxon járnia mindig, de kiindulási alapnak azért jó.
A házam átlagos méretű, négyen lakunk benne. A szabvány szerint 4x30 m3 az alap levegőszükséglet egy embernek egy órára, de jobb 50/fővel tervezni. Tehát az nálam 200 m3/h, ehhez hozzáteszem a vizes helyiségek szellőztetési igényét, ami 45 + 45 + 25 = 115 m3/h. Ez így 315 m3/h a házban. Számolhatok a szobák légszükségletével is, úgy 340 m3/h a levegőigény a házamban. Ekkora légszükséglethez már komoly teljesítmény kell.
Mindenki kiszámolhatja a saját háza levegőigényét. Persze lehet lefelé is menni, csak akkor nem lesz meg a megfelelő légcsere.
Aki viszont tud 150 m3/h /29W teljesítményű hővisszanyerős központi szellőztetőről, az ne tartsa magában, mert akkor 300 m3/h /58W teljesítményűnek is kell lennie, az pedig nagyon baráti! (2000/hó)
Ez is olyan dolog, amit maximum az fog megmondani, akinek van beépítve hasonló szellőztetője. De mivel az egyhelyiséges szellőztető is majdnem százezer, ráadásul fogyaszt is némi áramot, ezért csak a gazdagabbak fognak rá beruházni, akik viszont a büdös életben nem találkoznak penésszel, azaz nem járnak ilyen fórumokra. Ha mégis, akkor szakemberrel csináltatják meg és nem saját maguk.
Központit pedig az ára mellett már a fogyasztása miatt sem fognak csináltatni, mert kb 5000/hó csak az extra áramszámla.
A szellőzés fontossága valahol ott lehet az oldalsó betonkerítés és a vakondháló között: mindkettő kva jó ha van, de azért vagyonokat költeni nem fognak rá.
Egyébként nem hangosak az egyhelyiségesek, csak kettő kell belőle. Az a legjobb esetben is 150e és két lyuk a födémen. Ha csak a tényleg párásodó helyekre raksz, akkor is majdnem ott vagy mint a központival, bár a fogyasztás jobb. Ha poros helyen laksz és poros a házad is, akkor azt gyakran kell karbantartani, szűrőt pucolni/cserélni. 4-6 egységnél ez már kellemetlen és megéri inkább a központi, amihez már zajszűrő is van és egy helyen lehet intézni a karbantartást.
Megint a szokásos téma, hogy mennyit ér meg ez valakinek? 200e? 600e? Hol a vége? Működni fog? Mennyi baj lesz vele?
Aztán inkább kinyitja az ember napi 2x az ablakokat és vesz valami mást.
Igen, ez mind így van, ahogy leírtad. Én is csak erre a szezonra terveztem. most költöztünk be és ősz végén derült ki, hogy teljesen be van dunsztolva a ház. A fürdőben nincs egyerlőre ventilátor, a konyhai elszívő 120-ról szűkül 100-as kimenőre, nincs aereco sem szellőző nyílás. Tavasszal nyáron lesz fürdő elszívó, új konyhai és tervezek 1 vagy 2 db egyhelyiséges szellőztetőt.
Központit nem tudom kivitelezni, az ablakkeret pedig olyan elrendezésű, hogy nem tudok értelmes nyílást szerelni bele és nem is igazán tartom a teljesen megfelelőnek. A kihívás olyan egyhelyiségest találni ami kellően csendes de van teljesítménye is. A hővisszanyerés nyilván nem tud 90% sem lenni, de nem ettől tartok a leginkább, hanem a gép + a beszűrődő zajtól....
A tapasztalat az egyébként hosszú próbálkozások után, hogy már az is rendkívül sokat használ ha résszellőztetőn vannak az ablakok.
A páramentesítő kényszermegoldásnak, tüneti kezelésre működik, teszi a dolgát, karbantartja a párát. Mielőtt elkezdtük használni brutálmód átneveseddett minden, a bútorok, vélhetően a falak, ruhák minden. Ezeket kiszárítani 1,5-2 hét volt, ezután már nem szükséges a folyamatos nappali páramentesítő használat. Szellőztetés napi min 3x5 perc (több nem lehet, kisgyerek van).
Nem derült ki, mi is a probléma. Gondolom sima magas pára/penész.
A páramentesítő mellett nem lehet "élni", hangos és zavaró, az állandóan kavargó levegő megzavarja a termosztátot is, mert fújja kifelé a meleg levegőt.
Olyan, mint a mobil klíma. Olcsóbb, mint a hagyományos klíma, de olyan elviselhetetlenül hangos és akkora huzatot csinál, hogy az ember inkább fizet a rendes klímáért. 0,5KW/h fogyasztással ne is tervezz folyamatos üzemmel, mert iszonyat drága. Amint kikapcsolod, egy nap után ugyanott vagy ahonnan elindultál, mert egy ember 1 nap alatt 2-3 liter párát "termel", nem beszélve a konyhai és fürdőszobai párolgásról. Hordozhatod egyik szobából a másikba, ki kell önteni a vizet, az 50 dB pedig önmagáért beszél.
A szellőzést kell megoldani, főleg az olyan rossz elrendezésű házakban, ahol a konyhát egybeépítették a nappalival (nem zavar az állandó ételszag?)
Ezt lehet hagyományos szellőztetéssel, ablakkeretbe épített szellőztetéssel vagy falba épített, esetleg központi hővisszanyerős szellőztetéssel is. A legtöbb embernek jó a napi össz. 20 perces szellőztetés is (reggel-este 2x10 perc kereszthuzat, teljesen kitárt ablakokkal), rosszul tervezett lakásoknál ez nem működik.
Innentől pénztárcafüggő a dolog. Ezek közül a párátlanító a legkényelmetlenebb mindennapos működtetés szempontjából és a központi hővisszanyerős szellőzőrendszer a legjobb (ha sok pénzed van).
nekem azt a tanácsot adták, ami szerintem be is vált, hogy legyen nagyobb teljesítményű, mert mindenképpen hangos, akkor legalább dolgozzon is. Szerintem a 30-as kicsi, én anno a Midea-ról azt hallottam, hogy hangos nagyon. Én a 68E-t vettem, mert az legalább kinéz valahogy. Működik, dolgozik...azóta egy haverom is ezt vette, ő is megvan elégedve, teszi a dolgát. Sajnos mind hangos. Le lehet venni a fokozatot medium-ra, vagy low-ra, de annyival nem halkabb mint amennyivel gyengébben dolgozik.
Sziasztok! Páramentesítő vásárlásban kérnék tanácsot. Felváltva szeretném használni nappal a hálóban, éjszaka a nappaliban a zaj miatt... A háló 13 négyzetméter, a nappali 24. Viszont a nappali egy légtérben van a konyhával, előszobával és folyosóval ami így együtt 52 négyzetméter. Ajánlottak itt a Trotec-en kívül még Midea-t amiből kevés itt Romániában a választék, illetve Aldi - Lidl terméket, Aldi itt nincs, Lidl-ben meg nem volt az utóbbi időben. Szóval maradok a Trotec-nél hacsak nem tud valaki olcsóbb márkát ajánlani... Szerintetek elég lenne egy TTK 30 E. Ha nem, akkor melyik lenne árban a következő amit ajánlotok? Esetleg TTK 70E vagy TTK 72 E?
Vagy van jobb ötletek?
Picit tartok a nagyobbaktól az ár, fogyasztás, meg súlyuk miatt nehezebben hordozhatóak...
Jól néz ki, bár tényleg drága. Látszik, hogy komfortra tervezték.
Kíváncsi vagyok, milyen hatása van a falhőmérsékletre, hogy lentre kerül az előremenő is.
Kevesellem a hőleadását, főleg 40/30 hőfoklépcsővel számolva. Így majdnem biztos, hogy a sima fent-lent elrendezésű fűtéscsövek is ugyanezt érik el, töredékáron. Mondjuk ez sokkal szebb, ami nem elhanyagolható tényező.
Igen. 2 rézcső van benne, lamellázva, a felső az előremenő, az alsó a visszatérő. A másik végét idommal (ami légtelenítő is egyben) rövidre kell zárni - nézd meg a honlapjukat.
Ha külső falhoz helyeznél szekrényt. Simán az alsó szegélyhez a szekrény mögé beépíteni - kb 30mm helyet foglal, de az is megoldás, hogy a faltövébe bevésni, akkor még helyet sem foglal, viszont a légáramlást biztosítani kell némi résekkel szekrény alatt, mögött.
Nem olcsó, de legalább esztétikus.
Nekem a bejáratnál - előtér, kb 2 m2 - a külső falon van ilyen, így mindjárt a fal tövét melegíti, semmi páralecsapódás a falsarokban.
Nagyon érdekesen nézne ki a házam (vagy bárki háza), ha nem tolhatnék bútorokat a sarkokba, külső falakra.
Kisebb lakásokban ez egyenesen kivitelezhetetlen.
Nincs is probléma máshol az említett szobán kívül, ahol ugye eddig nem volt fűtéscső. Ezeken viszont ott van a fűtés és nincs penész, mert a falak nem hidegek.
Az egyiknek van lába (klasszikus koloniál), a másik teljesen zárt, ötvenes évekbeli "ifjúsági" szekrénysor.
Szóval inkább úgy mondanám, hogy nem tolunk bútorokat külső falakra, ha nincs fűtéscső és folyamatos fűtés, ami melegen tartaná a falakat.
Ehhez még a 30 fokos visszatérő is elegendő a kísérlet szerint.
Rengeteg elméletet olvasok a témában, de ezt most kivételesen cáfolja a gyakorlat.
Sokan egyenesen gyűlölik a falon kívül futó csöveket, ezért úgy építtetik ki a hőleadókat, hogy minél kevesebb radiátor jusson egy szobára, minél kevesebb csővel a falakon. Magamról is beszélek, mert volt egy olyan időszakom, amikor a nappaliban levetettem az utolsó radiátort, hogy a keleti oldali falon ne legyen semmilyen cső. Akkor el is kezdett penészedni az ajtóhoz közeli sarokban és a szekrény mögött, a következő évben pedig teljesen át lett tervezve minden, a legtöbb helyre került cső és radiátor is. Túlterveztettem, mert szeretjük a meleget.
Csak a saját hibámnak tudom be, hogy a penészes falra akkor sem rakattam semmit, általános felújítás közben feledékeny az ember.
Na kérlek ha ilyen hosszú a szöveged akkor csak válaszolok.
"A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka. Valamelyik évben pillanatnyi elmezavaromban odaraktam a sarokba egy nagyobbacska koloniál szekrényt, 4 nap után majdnem 1 m2-nyi részen zöld penészes lett a fal és persze a furnér hátlap is."
Külső falra semmilyen szekrény nem teszünk. Kivétel ha van a szekrénynek lába és a hátulján rész biztosítunk. Akkor áramlik a levegő és nagyobb a valószínűsége , hogy a lecsapódó nedvesség elpárolog.
" A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka."
Így van, de hozzá kell tenni , hogy csak a külső faltövek, sarkok, plafon sarka
A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka. Valamelyik évben pillanatnyi elmezavaromban odaraktam a sarokba egy nagyobbacska koloniál szekrényt, 4 nap után majdnem 1 m2-nyi részen zöld penészes lett a fal és persze a furnér hátlap is.
Ahogy a képen látszik, azóta több próbálkozás volt: falikonzolos tévé (csöpögött a víz a kábelekről, még a fém részek is penészesek lettek.
Előbb nyílás egy szellőzőventilátornak, de túl sok meleget vitt ki. Átalakult kivezetéssé a mobil klímának. Nyugi, már a lyuk megléte előtt is ugyanolyan hideg és penészes volt a fal, az üveggyapot ezen már nem rontott.
Több kábel is el van vezetve ezen a falon féltávon, eddig mindegyikre kiült a penész, ha nem is mindig látható formában. A savanyú szag és a nedves tapintás összetéveszthetetlen volt.
A laminált szegély teljesen elhajlott a sok nedvességtől, de kinézetre meglepően jól bírja, pedig már a szögek is elrohadtak a sarokban. A fotón azért nincs már meg a sarokelem, mert oda mindig azonnal kiült a penész, így levettük és már nincs meg.
Ez tehát a jelenlegi állapot, a penész még nem jött vissza. Jönnek hidegebb napok, szóval bármi lehet. Ez tényleg csak egy kísérlet.
Ha majd meglesz a hőszigetelés, bontom az egészet és fel lesz újítva a teljes szoba falastul, laminált padlóstul.
Nekem a külső hőszigetelés egyenlő a penész megállításával.. részben. Attól még kell a jó szellőzés is. Ez a kettő biztosítja, hogy ne legyen sehol penész.
Az energiatakarékosság pedig nem mindenkinek elsődleges cél, nekem például a komfort a lényeg, ezért is van úgy beállítva a kondenzációs kazán, hogy alacsony előremenővel és kis szünetekkel, kvázi folyamatosan üzemeljen, a radiátorok soha ne hűljenek ki. Nem akarok megfagyni 24 fokban, mert a szigetelés miatt ötóránként indul a kazán. Ezzel persze többet fogyasztok, de a komfortérzet ég és föld.
Még gondolkozom a szekrényes ötleten, nem akarok megint falat hipózni. Szerintem kevés a visszatérő hőmérséklete, hogy a beszorult hideg levegőt felmelegítse.
A szoba közepén nem érdekes a páratartalom. Az alsó sarokban mérd a fal hőmérsékletét (ne a levegőét!) és a páratartalmat. Ha tudod akkor több eszközzel és átlagold.
Jelentés: 16 nappal a "fűtéscsövek" telepítése után még nem jött vissza a penész, a látható vizesedés megszűnt.
Ha végighúzom a kezem a falon, konnektoron, kábeleken és a szegélyen, nyoma sincs a korábbi savanykás penészbűznek.
Azt persze nem merem megcsinálni, hogy a szekrényt a falhoz tolom, ahhoz nincs elég teljesítménye ennek a kivezetésnek.
Lehet, hogy valamikor a télen kísérleti jelleggel behozok a sufniból egy rozogább pozdorjaszekrényt és pár centire a falhoz rakom (20 mm az ötrétegű), aztán meglátjuk.
Sok penészfotót megnéztem a neten, alig van olyan, ahol a fal tövében ott lenne a visszatérő és fent az odamenő fűtéscső.
Ebből persze még nem lehet nagy általánosságokat levonni, de pont ezért kókányoltam oda a falra én is ezt a kezdetleges csőkígyót.
Lehetséges lenne, hogy a kívülről szigetelhetetlen lakótelepi lakásoknál annyi megoldaná a penészgondot, hogy minden külső falra odarakják teljes hosszban az odamenőt-visszatérőt és egy kalkulált teljesítményű radiátort, nem kifelejtve a napi szellőztetést? Még mindig megoldhatóbb, mint a lakóközösséget meggyőzni a teljes külső hőszigetelésről.
Méregettem kicsit a haver UT333-as műszerével, teljes mértékben megerősített, hogy nincs semmi értelme.
Még 37%-ot is mértem néha (A Szahara 20-25% :D), máskor meg 55%-ot.
Inkább csak idegesítő, mert arra még mindig nem tudott senki válaszolni, hogy ha egy szoba páratartalma pont középen 45% és alul a sarokban 60%, akkor hány százalék is a szoba tényleges páratartalma a penészképződés szempontjából? Mert sajnos a penész pont letojja a számításokat.
Rossz az elméleted. Amikor a gép kikapcsol az egész helységben egyenletes 65%-van, hiszen átkeverte a levegőt. Az elméleted szerint ekkor lent, a gép szintjén tovább kellene csökkenie a páratartalomnak, hiszen megállt a levegő, elkezdődik a különböző páratartalmú légrétegek kialakulása, fent lesz a nagyobb, lent az alacsonyabb páratartalom. De nem ez történik, lent is nő a pára ezért pár perc múlva újra be fog kapcsolni a gép.
Ellenőrízni is egyszerű: ha mondjuk 70%-os páratartalomnál bekapcsolom csak a ventillátort, akkor a gép által kijelzett páratartalom felmegy mondjuk 80%-ra (mert átkeverte a levegőt) és stabilan ott marad. Járathatom akármeddig, nem fog csökkeni, csak ha bekapcsolom a páramentesítő funkciót. (Jártam már így véletlenül, ezért tudom..)
csak intenzíven kell szellőztetni.
Fürdőszobáról beszélünk. Én nem szivesen fürödnék egy olyan helységben, amit egy családtag előzőleg intenzíven kiszellőztetett.. :)
Bocsánat, akkor rossz volt a tippem. Ennek ellenére tartom, hogy a max. 80%-os környezeti tartomány irreális egy páramentesítő esetében. Ez csak egy jogi seggpáncél lehet a cég részéről.
Ezért akkora parasztvakítás ez a páraszint. Fél óra alatt kapsz 90%-ból 65%-ot, de miért is? Mert megkevergetted a különböző légrétegeket a gép ventilátorával. Nem az egész helyiségben van 90% csak egy részén, a többin mondjuk 60% van. Amikor elkezded keverni a géppel ezt a levegőt, megörülsz, mert a gép szerint fél óra alatt 65%-ot értél el! De amint kikapcsolod, ez az érték már vissza is megy az eredeti érték közelébe (nem a vizes törölközők miatt), azaz nem ér semmit. Ezért kell járatni folyamatosan, mert a smart funkció csak becsapja az embert. Ha hetente 5 litert öntesz csak ki, akkor ott felesleges a páramentesítő, ott csak intenzíven kell szellőztetni. És nem elkeseríteni akarlak ezzel, csak nagyon-nagyon sokan használják helytelenül a párátlanítót, pedig csak a légrétegeket kevergetik. Ahol igazán nagy a nedvesség, ott napi 20 liter vizet is kiöntesz. Ahol nem ez a helyzet, ott a legolcsóbb a sima fullra nyitott ablakos-kereszthuzatos szellőztetés.
