Nagyon szûk a politikai látóköröd illetve valószinûleg Orbán-fóbiában szenvedsz ha azt hiszed a FIDESZ szakitotta ketté az országot.
Az ország már akkor szétszakadt amikor Hornék visszajöttek, mégpedig nem pártvonalak mentén, hanem az antifasiszta-marxista ideológia áll szemben a jobboldali konzervativ ideológiával - azóta is.
Tehát a szétszakitásnak az oka éppen az mszp volt a létezésével.
A topikhoz annyit, hogy igaza van a topiknyitónak.
Egyébként én is szivesebben látnék valamiféle pozitiv diktatúrát már mintsem azt a káoszt ami van.
Ehhez nem feltétlenül kell börtönben csücsülni, viszont kemény kézzel és törvénykezéssel kormányozni.
Egyik általam is megtekintett filmben mondta a főgonosz(akit nagyon sajnáltam azért), hogy a legkínzóbb kérdés egy ember életében mindig a "mi lett volna, ha..." kérdés.
Mi lett volna ha?
Ha pl olyan emberek kerülnek hatalomra, akik értik a dolgukat és az országot szolgálják a saját zsebük helyett?Mert lényegében itt köt kit minden egyes kérdés.
Szvsz minden eszme és elképzelés, ami pártoknak és vallásoknak adja az ideológiát, csakis jó lehet, hisz az ember mindig az álmait írja le egy egy világmegváltó eszmében.
Mindig ott bukik el a dolog, hogy az elmélet jó, de a megvalósítás gyatra.
Az embereken múlik, merre halad ez az ország, és eddig bizony a legtöbb embert kifordította önmagából a hatalom.Vagy a hite volt kevés, vagy eleve gyenge jellemmel rendelkezett....
Ez van.
Majd ha csak olyan emberek töltenek be felelős pozíciót, akik rászolgáltak arra a tiszteletre és megbecsülésre, ami egy képviselőt kellene övezzen, akkor lesz csak jobb az ország sorsa is.
Én ott látom a demokrácia gondját, hogy a szólásszabadságot túl tágan értelmezik.
Én csak annak javasolnám a véleménynyílvánítást egy adott témáról, aki ért is hozzá.
Aztán pedig, megnézném, milyen követelményei vannak annak, hogy valaki politikus legyen?Mert szerintem manapság túl könnyen lehet valakiből állam embere.
A Szalacsi bát senki se cseszegesse jó?Reszt in písz Szalacsi.
Megszenvedett és meghalt, nem kéne még most is anyázni....
Szerintem mindenki életében vannak kínos pillanatok, csak nem mindenkinél veszik ezt fel kamerára:)
szerintem akik a rendszerváltást akartak és erre szavaztak azoknak bűn választojogot adni. én láttam már akkor, hogy nagy átverés az egész (és mindig is csodálkoztam másokon, hogy miért nem látják, hogy nem így kellene). de mit várhat az ember egy olyan országtól ahol gyüjtenek izaurának, hogy felszabadítsák. Ezeknek bűn választójogot adni. Sötét nemzet vagyunk (tisztelet a kivételnek). ilyen országban semmi perc alatt a fütyesz két pártra szakította az országot és a sok hülye vagy az egyik avgy a másik mellett köpködve szídja a másikat. Nézd meg szalacsit! szavazhat!
egyébként meg nem demokráciáról meg diktatúráról kellene beszélni hanem kapitalizmusról meg tudja a fene, hogy miről. :) szocializmusra és kommunizmusra még (vagy talán öökre) éretlen az ember, de ami a rendszerváltás utolsó 5 évében volt az nem volt olyan rossz (bár szerintem az egész nem volt olyan gáz mint a mostani és az elkövetkező 20-30 év.).. ugyebár az osztrák kereseteket 20 éven belül nem érjük el. milyen öröm lesz, ha elérjük a 80 éves gdp-jét! :)
én csak azt tudom mondani azoknak akik most rinyálnak, hogy gondolkodtak volna elöbb! aki a rendszerváltásra szavazott felőlem éhen halhat, elvesztheti mindenét, menjen az utcára! ezt akarta!
én meg alkalmazkodom és szídom akiknek ezt köszönhetjük és egyáltalán nem sajnálom őket.
Elöljáróban kapsz egy 0-t, mert az mindenképpen jár.
ON
Szerintem egy igazságtalan / hülye lépéssel sosem lehet jóvátenni egy másikat, csak még zavarosabbá tenni a viszonyokat. Én ezt gondolnám egy ilyen "mindent vissza" lépésről is.
Sok hülyeség történt a rendszerváltáskor, és valóban, sokat lehetett volna előre is tudni (sőt, voltak, akik tudták is, ők kihasználták a joghézagokat, melyek egy része meggyőződésem szerint szándékosan "keletkezett"). Mindenesetre nemcsak a magyar tapasztalatok mutatják, hogy a rendszerváltás tipikus kísérőjelenségei a gazdasági visszaesés, a társadalmi különbségek növekedése, a bizonytalanság és az ezt kihasználó korrupció. Különbség abban lehet, hogy milyen részben sikerül ezeket a következményeket csökkenteni és meddig tart mindez.
A parlamenti demokrácia és az önkormányzatiság nem biztos, hogy a legjobb modell, csak jobbat még nem találtak ki, annak ellenére, hogy mindenki tudja, milyen szar:-). Más példa is van. Kínában valami ahhoz hasonló zajlik most, amit felvázoltál (diktatúra, "kézben tartott" fejlődés). A kétségtelen eredmények mellett a fentiekhez hasonlóak az árnyoldalai (nb. Kínában bizonyított korrupcióért ki is végezhetnek!, mert annyira elterjedt, hogy másképp remény sincs a csökentésére). Mindemellett nem hiszem, hogy örülnél, ha a lakosság 5 százaléka munka-/átnevelő táborban és börtönben lenne, mint ott (ez a diktatúrák tipikus kísérőjelensége).
Helyes volt-e az, hogy a gazdasági rendszer és a tulajdonviszonyok megváltozatásával egyidejűleg Magyarország felállította demokratikus intézményeit, valamint lényegében teljes gazdasági liberalizmust vezetett be?
Nem kellett volna inkább egy korlátozott és a nyilvánosság, valamint a parlament által ellenőrzött diktatúrát bevezetni a gazdasági rendszer átállításának időszakára a visszaélések, a tőketranszferek és a torz privatizáció megakadályozására?
Nem lehetett volna akár visszamenőleges hatállyal megsemmisíteni a szerzett privilégiumokat és a spontán privatizáció eredményeit (én hülye meg voltam győződve róla néhány jogász barátommal együtt, hogy ez fog bekövetkezni és ezért nem mertem az 1989-es feltételek mellett privatizálni)?
Nem kellett volna az önkormányzatok gazdasági jogosítványait korlátozni és minden vagyonértékesítést és beruházást akár nemzetközi bankok által kialakított grámiumok által elbíráltatni?
Tágabban: biztos-e az, hogy a parlamenti demokrácia és az önkormányzatiság az ideális formáció az ilyen horderejű gazdasági változások kezeléséhez? Vagy minden helyzetnek megvan a maga optimális társadalmi formációja?
