"Kivétel legfeljebb a buddhista szerzetes lehet, aki a kolostorban tölti az életét, és napi huszonnégy órában az imaszőnyeg egy pontját bámulva próbál a maya mögé nézni. "
o sem kivetel, mert idonkent kimegy rizst enni es inni.
es szonyeget hasznal, hogy ne fazzon, es leul, mert az egy stabil allapot, es idonkent lelegzik, hogy meg ne fulladjon.
"akkor maradjunk abban, hogy a tudomany az az empirian alapul, es valoban hipoteziseket, de modszeresen, es elelnorzott modon tesz a valosagrol.
a vallas meg nem.
Nyilván a vallás is az empírián alapul, mert mi máson alapulna? A tapasztalás az emberi lét alapja, az egyetlen kapcsolatunk a valósághoz, tehát minden azon alapszik. (Persze kihagytam az a priori képzetek kérdését, de azok a tudományban éppúgy benne vannak, mint a vallásban.) "
a kulonbseg, hogy a tudomanyos allitasok az igazolas kontextusaban kapcsolodnak az empiriahoz, azaz az empiria az ellenorzesuket jelenti, a hitallitasok meg legfeljebb oksagi utonkapcsolodnak: peldaul megszemelyesiti a magyarazatlan termeszeti jelensegeket.
"A különbség a sebességben van: egy tudományos állítás hamis volta sokkal gyorsabban (és világosabban) kiderül, mint egy vallási állításé. "
nem, ak ulonbseg minosegi. a vallasos allitasoknak nem igeny az explicit igazolhatosag es igazolas, a tudomanyosokeben igen.
"A tudomány evolúciója években, a vallásé inkább évszázadokban mérhető. Ez nem jelenti azt, hogy a vallásban nincs empirikus visszacsatolás, csak nagyon közvetett."
meg nem konkret. az edeskeves, ami van. nem kozvetlenul az allitasok tartalmat kapcsoljak az empirikus ellenorzeshez.
"nem. az orszag fele kapasbol nem hisz a kormanynak, a masik fele sem hisz nekik, de jobbnak gondolja esetleg oket, a masik oldalnal.
Értsem ezt úgy, hogy szerinted nálunk normális körülmények uralkodnak? .-) "
jo. sehol sem hiszikazt, hogy altalaban egy politikus allitasa konkretan igaz.
"A tudomány ugyanúgy "mit kellene csinálni" kérdésekkel foglalkozik."
hat NEM!
" (Pl. mit kellene csinálni, hogy megtaláljam azt a testet, amit t idővel ezelőtt állítottam s ponton v sebességgel bolygó körüli pályára?)"
nem. a tudomany azt mondja meg, hogy hol van, ha ezt tetted. a tudomany nem mondja meg, hog ymit kellene csinalni. az elso "Mit kellene csinalni" kerdesre ugyanis te mar feltetelezed a vaalszt "Meg akarom talalni". ezt nem a tudomany mondta meg.
a tudomany azt mondta meg, hogy hol van, amibolo kovetkezik, hogy "HA MEG AKAROD talalni, akkor hol keresd" es meg ez sem jeloli ki teljesen, hogy mit kell csinalnod.
de mivel eleve felteteles, ezert a tudomany nem arrol dontott, hogy mit csinalj, hanem csak egy azt mondja, hogy: amennyiben valamit akarsz, akkor erdemes figyelembe venned egy osszefuggest. a tudomany csak egy osszefuggest adott neked, amit te ALKALMAZTAL.
hogy mire alkalmaznak egy tudomanyos tudast, az mar NEM TUDOMANYOS kerdes.
" Csak éppen ott sokkal pontosabban tudjuk, mit kellene (mit kell) csinálni."
feneket. a tudomany ugyanugy nem tudja, hogy el akarod-e kapni a testet vagy sem. ezt te mondod meg. sajat dontesed.
" Ha általánosságban akarok beszélni, mind a tudomány, mind a vallás, de még a politika is kialakított egy metodikát a hamis állítások kivédésére (máshogy fogalmazva, a hatékonyság maximalizálására)."
a tudomany metodikaja az ellenorzes.
a vallas "metodikaja" a kinyilatkoztatas. abszolut alkalmatlan.
a politika metodikaja a szavazas. ez praktikusan jol korellal az igazsaggal, de logikailag semmi koze hozza.
masreszt a poliika azert szavaz, mert olyan kerdesekrol dont, amiben NINCS IGZSAG, mert NEM IGAZSAGKERDESEK. az, hogy "a sportot tamogassuk vagy a muveszeteket" nem igazsagkerdes, hanem ertekrendbeli, izlesbeli kerdes, donteni kell rola, nem az igazsagat megallapitani.
szeretheti valaki a sportot, es szeretheti mas valaki a muveszeteket. egyiknek sincs jobban igaza. a demokratikus szavazas pedig pont azer,t mert IGAZSAG NINCS EBBEN A KERDESBEN, igyekszik a tobbseg izlese szerint donteni. nem zaz igazsag szeritn, hanem a tobbseg izlese szerint.
Na szóval. Amikor azt mondod, hogy a kognitív disszonancia csak az agy fizikai változásainak megnyilvánulása, akkor fejére állítod a sorrendet, mert ez már messze az értelmezés területén van. Ez egy lehetséges értelmezés, éppúgy, mint az, hogy minden őrületet démonok okoznak. Vagy hogy az őrület csak CRC hiba a Mátrixban.
Nyilván a mai, naturalista-fizikalista értelmezést, függetlenül attól, hogy mennyire jogos valóságosnak nevezni, szinte mindenki elfogadja. Én is, de még az is, aki azt mondja, hogy nem fogadja el. Mindegy, mit mond, mert hiteltelenné teszi az, hogy nem éli meg az elveit. Aki internetet, modern technikát használ, a társadalomban részt vesz, a lépcsőt nem valamiféle jópofa hallucinációéként kezeli, amin ki kell próbálni, hogy lábbal, vagy arccal előre érdekesebb-e közlekedni, hanem egy eszközként, amivel a padlásból eljut a pincébe - az a fent említett szemléletet alkalmazza az életében, tehát a mindennapi gyakorlata bizonyítja, hogy azt fogadja el, bármit is mondjon. Kivétel legfeljebb a buddhista szerzetes lehet, aki a kolostorban tölti az életét, és napi huszonnégy órában az imaszőnyeg egy pontját bámulva próbál a maya mögé nézni.
De ettől függetlenül, ha az ember elfogad egy értelmezést, tisztában kell lennie azzal, hogy az csak egy értelmezés. Bármennyire is jó lenne bebizonyítani, nem lehet, mert bizonyítás csak egy értelmezés keretein belül lehetséges.
Az ideillő filozófiai terminus, azt hiszem, a hipotetikus realizmus. Feltételezzük, hogy van valamiféle valóság, aminek a részesei vagyink, és amit tapasztalunk, az a valósággal való interakció eredménye, és hogy a valóság, ha nem is ismerhető meg, de modellezhető; és ebből a feltételezésből mindenféle következtetéseket vonunk le. Például a kvantumgravitációt, meg az elmebetegek kényszergyógykezelésének előnyös voltát. Nagyon jól van ez így, de hát ezekután mégse lehet azon az alapon kritizálni egy ideológiát, hogy az nem valóságos...
Kicsit elbeszélünk egymás mellett. Én nem azt mondtam, hogy az ismerősöd a szekta szuggesztív hatására látott démont, hanem hogy miután démont látott (vagy akár korábban), ők magyarázták meg neki, hogy ez most egy démon volt. Az ismerősöddel történt valami, átélt egy élményt, és ennek az élménynek az értemezéséhez a keretet a szektától kapta. Ha történetesen egy kórházban éli át, akkor azt mondták volna neki, hogy súlyos beteg, megint máshol talán szent prófétának tartották volna...
Itt nem arról van szó, hogy ha valaki nem fogadja el a démon-magyarázatot, akkor az vitatja, hogy a dolog megtörtént, vagy úgy történt meg. Csak az általad mellékelt értelmezési keretet vitatja. Ezt látni kell, mielőtt értelmes vitába tudnál bocsájtkozni róla...
Ez szép, és logikusnak is hangzik, de ha minden látens feltaláló és tudós agyát ezzel tömték volna a drágalátos szüleik, akkor most a klaviatúra ingerlése helyett a téli ruházatodat képező amorf bundakezdeményeddel próbálnád minél nagyobb hatásfokkal belepni a már hetek óta vacogó tested.
Jól értem, hogy szerinted amit mondtam, az igaz, de nem hasznos? :-)
(fogok rá komolyan is válaszolni, csak most nincs annyi időm)
akkor maradjunk abban, hogy a tudomany az az empirian alapul, es valoban hipoteziseket, de modszeresen, es elelnorzott modon tesz a valosagrol.
a vallas meg nem.
Nyilván a vallás is az empírián alapul, mert mi máson alapulna? A tapasztalás az emberi lét alapja, az egyetlen kapcsolatunk a valósághoz, tehát minden azon alapszik. (Persze kihagytam az a priori képzetek kérdését, de azok a tudományban éppúgy benne vannak, mint a vallásban.)
A különbség a sebességben van: egy tudományos állítás hamis volta sokkal gyorsabban (és világosabban) kiderül, mint egy vallási állításé. A tudomány evolúciója években, a vallásé inkább évszázadokban mérhető. Ez nem jelenti azt, hogy a vallásban nincs empirikus visszacsatolás, csak nagyon közvetett. (Másrészt a vallás, legalábbis nyugaton, nagyon bele van bonyolódva a hatalmi stuktúrákba. Az ilyesmi nem segíti a tisztánlátást. Ahol a tudomány is bele van bonyolódva, ott a tudományban sincs tisztánlátás - gondolom, nem kell erre példákat mondanom.)
"Ezt nevezem megrendült bizalomnak. Normális körülmények között az emberek elhiszik (és persze normális körülmények között ezt nem is teszik rosszul)."
nem. az orszag fele kapasbol nem hisz a kormanynak, a masik fele sem hisz nekik, de jobbnak gondolja esetleg oket, a masik oldalnal.
Értsem ezt úgy, hogy szerinted nálunk normális körülmények uralkodnak? .-)
tovabba a "mit kellene csinalni" kerdese eleve olyan, hogy tudom, hogy nem objektiv a velemenyem, hanem szubjektiv.
A tudomány ugyanúgy "mit kellene csinálni" kérdésekkel foglalkozik. (Pl. mit kellene csinálni, hogy megtaláljam azt a testet, amit t idővel ezelőtt állítottam s ponton v sebességgel bolygó körüli pályára?) Csak éppen ott sokkal pontosabban tudjuk, mit kellene (mit kell) csinálni. Ha általánosságban akarok beszélni, mind a tudomány, mind a vallás, de még a politika is kialakított egy metodikát a hamis állítások kivédésére (máshogy fogalmazva, a hatékonyság maximalizálására). A tudományé sok nagyságrenddel hatékonyabbnak bizonyult, mint a másik kettőé - de ezt nem azt jelenti, hogy a vallás vagy a politika rossz. Ezek magukban csak vizsgálódási területek. A vallásra és a politikára alkalmazott mai normák rosszak - ezeken a területeken a megismerés (Kicsit paradox, hogy megismerésről beszélek, pedig az előbb tagadtam még a lehetőségét is. Ezt majd megmagyarázom, ha lesz időm.) sokkal nehezebb és bizonytalanabb. Ez olyasvalami, amin változtatni kéne, de nyilván nem az adott területek teljes elvetésével - annak káosz lenne a vége.
"Ez nem misztika. Amiről te beszélsz, az a természetfeletti"
A misztikat en termeszetfeletti ertelemben hasznaltam. Ha ez zavaro, ugy elnezeset kerek. A "termeszetfeletti" kifejezest azert nem akartam hasznalni, mert pont az objektiv es a nem opbjektiv valosag kozotti folytonossagrol irtam... es a termeszetes es termeszet feletti szohasznlat magaban hordja azt a kontrasztot aminek az objektiv letezeset en nem fogadok el...
ha a misztikus esztetikai minoseg, akkor nem "van" kerdes, hanem muveszet.
a "Mona Lisa esztetikai erteke" sem "van", hanem sokak szamara van a "Mona Lisanak" esztetikai etrteke (nekem pl nem tetszik, es nincs is kulonosen nagy erteke)
:) Hívő keresztény vagyok. Persze ezek csak szavak. Az, amiben hiszek, ami szerint tekintem a létemet, az nem a fogalmiság birodalmában van. Csak éppen szavakkal utalok rá. Erre való a nyelv. Azért éppen ezekkel a szavakkal, mert úgy gondolom, hogy ebben az adott helyzetben ez a leginformatívabb. Huh. Ezt most jó alaposan kifejtettem.
"Én alapjában véve nem hiszek a vallásos vonatkozású dolgok természettudományos perspektívájú tekintetében."
8-/ ???. (Félelmetes, hogy ezekkel a karakterekkel néha differenciáltabban tudja magát a laikus kifejezni, mint az ezernyi elemű szókincsével.)
Ez olybá hangzik, mintha egy széles látómezejű, akkurátusan informálódó, módjával felvilágosult potenciális HÍVŐ ajkait(ujjait) hagyta volna el. Ha indiszkrécióm még tolerálható: akkor miben hiszel a vallásos vonatkozású dolgok ürügyén?
Kimondottan a valláslélektannal kapcsolatban? Hát... Nem kimondottan szakterületem. Én alapjában véve nem hiszek a vallásos vonatkozású dolgok természettudományos perspektívájú tekintetében.
"...A hitszerű bizonyosságok lélektanára..."? Nemrég lefordítottam magyarra egy írást, amit egy valláslélektan-tudós írt. Meglehetősen partikuláris a témája, de azért lehet, hogy érdekelhet téged. Klikk.
Ha intonációdat iróniától mentesnek hiszem, ez a bók megríkat. Amúgy szerintem Isten léte, bárminemű tevékenysége szükségszerűtlen, a "kialakulása" (mármint a nominális jelenségé) pedig logikus. Nekem ennyi (minden további bizonyíték nélkül) elég, hogy eldöntsem, melyik tévrögeszmét vallom magaménak. Csak módfelett kiváncsi vagyok a hitszerű "bizonyosságok" lélektanára, és ezért a (többnyire) passzív fórumos jelenlét.
Nem tudom, milyen gyakorlati hasznossággal bírnak. Valószínűleg a nagyrészük elsősorban csak személyes játszmák közegét képezi. Nem hiszem, hogy érintenének téged, csak azért hoztam szóba, mert féltem tőlük az üdén szemléletes stílusodat. Ezek érzelmi csapdák; borotvaéesre csiszolódott tépőfogakkal, amik elkapják az embert, bedarálják és elveszik a stílusát. Elég csak egy pillanatra elhinni, hogy valakivel nem értesz egyet, és szembeállítani valamit a hozzászólásával, és észre sem veszed, máris azon vitatkozol, hogy tudományosan bizonyítható-e Isten léte, vagy sem. Bocs, hogy ijesztegetlek, igazából semmi okom azt gondolni, hogy te is mohón ráharapsz erre a horogra, mint itt oly sokan, csak figyelmeztetni szeretnélek.
Igen ám, de a magamfajta dilettáns nem tud olyan egzaktat gépelni, hogy: "fogalmi valóságélmény-felosztások", mert honnan is tudna? Egyébként beleolvasva egyéb topicokba, tökéletesen egyetértek az utolsó mondatod tartalmával. Sokszor azon tűnődöm (és ha lenne pár triviális példád, szívesen olvasnám), hogy az ilyesfajta metaszemantikai ámokfutások milyen gyakorlati hasznossággal bírnak.
Tökéletesen érted. De a megfogalmazással vigyázni kell. Legalábbis itt, ezen a fórumon sajnos nagyon muszáj. Nem nevezheted a misztikus vonatkozást esztétikai minőségnek, ha sok fórum-olvasónak nagyon mereven definíció szerint nem-vallásos jellegiség az esztétikum. Nem nevezheted a természetfeletti tartományát tudományos kategóriának, ha sok fórum-olvasónak nagyon mereven definíció szerint nem lehet természetfelettire vonatkozó egy olyan kifejezés, amiben szerepel a "tudományos" szó. Ezen a fórumon nagyon sok vita éppen az ilyen fogalmi valóságélmény-felosztások és szemléleti szerkezetiségek körüli civakodás; minden esztétikai igény nélkül.
Szerintem rosszul fogalmaztam meg a dolgot... arra celoztam, hogy az abszolutt objektiv valosag es az objektivan abszolut meg nem kozelitheto valosag kozott a hatar meghuzasan mulik minden. A misztika alatt nem heripottert ertettem.
A termeszettudomanyok fejlodesevel folyamatosan toljuk ezt a hatart...amit tegnap meg misztikus vaklosagnak tartottunk az mara objektivan megkozelitheto valosag.
Upsz, azt hittem, a cserfa kérdezi. Most látom, hogy ezt te kérdezted. Szóval, azért nem, mert ebben a határ-kitolásban nincsen semmi misztikus. Ez épp csak annyira misztikus, mint a Harry Potter. Vagyis semennyire.
Mert a valódi misztikus valóság nem arról szól, hogy mi van, és mi nincs, hanem sokkal inkább arról, hogy mi az a "van". Az nem misztikus igazság, amit teljesen meg lehet ragadni szavakban.
Az OK, hogy lehet, hogy skizónak nézik azt, akiből démon megy ki, vagy mutatkozik benne.
Ismerősömet azonban szakemberek nem nézik skizónak, mert egyszeri eset volt, a skizofrénia meg ismétlődő, legalábbis rendszeres tüneteket mutat.
A környezetét meg (nekem) kár emlegetned, mert éppen a környezet várakozása ellenére történt a dolog, és a lény mutatkozott démonnak (beszélte ezt), nem a környezete. A környezete ennek egyáltalán nem örült, és nem is kívánták, hogy társukká váljon, ahogy én tudom.
Amit én fejtegetek, hogy olykor a környezet, kultúra, neveltetés, várakozás ellenére mutatkoznak szellemi lények egyéni módon, tehát nem a várakozásnak megfelelően.
Akik ilyen tapasztalatokkal bírnak, azokat inkább csodabogaraknak tartják, még inkább rosszat akarnak nekik, sokukat meg is ölték, kiközösítették. Mert ezek a tapasztalatok ellentmondanak az adott kultúrában szokásos várakozásoknak.
Ilyenek voltak a próféták, akik közül többen nem is akartak próféták lenni (Pl. Mózes, vagy Ámós, vagy Jeremiás), inkább szenvedtek prófétaságuk miatt. (Majd mindegyiket meg is ölték!)
Ilyen volt Pascal, aki pedig buzgó római akart lenni, mégis, amit az ő Istenétől kapott, azért majdnem kiközösítették, csak hátránya származott a kultúrában ebből.
Ilyen élménye volt (ha jól tudom) Ágostonnak, minek hatására öregkorában vissza is vonta tanításait (ezt nem hirdeti a római felekezet, hanem azt mondja, meghibbant, nem komoly a dolog).
Én tehát azt fejtegetem, bizony olykor mutatkoznak szellemi lények az embereknek, adnak kijelentést, sőt, ismeretet. De persze ez nem tudományos, a tudomány módszereivel nem vizsgálható, mert személyfüggő, és nem megismételhető.
Az viszont hiba lenne, ha ezeket a lényeket egy tudományos ember tagadná.
Mert kijelentéseik vizsgálhatók, pl. a Biblia, elég sok prófécia van benne, ami akkor íródott, amikor még az nem következett be (pl. Dániel könyvét felolvasták Nagy Sándornak), stb. Vagy a Jézusról szóló próféciák is igen meghökkentőek (miért is szereztem zsidó Szentírást, meg többféle kiadást is vizsgáltam, mert azt hittem, a keresztények megtuningolták a Bibliát).
Többet nem kívánok írni erről, és a Biblia mellett sem kívánok érvelni.
Csak gondolataimat írtam le, mert szegényesnek tartom a tudományt a valósághoz képest. Ha tehát valami nem tudományos (a tudomány képtelen vizsgálni)? Azt még nem kéne tagadni.
Empirikus szemlélettel ez a helyes szekvencia, de amúgy szerintem degradálja az említett szervet, vagy pl az idézetből kihagyott Úraságot. Bár szerencsére a topic nem húz el a címszereplő tudati folyamatok szociológiai, behaviorista szűrőkön való vizsgálatától, volt hogy erőteljesen le lett szólva, aki agyi diszfunkcióként emlegette a vallást. Lehet, hogy jelentéktelen, da he hitelt tulajdonítunk az démontalanná avanzsált ember történetének, akkor láthatjuk, hogy a drasztikus elváltozások milyen látványos tüneteket produkálnak. Amíg csak a közösség számára adekvátnak tartott magatartásformák egyikeként vki egy vallást, filozófiai irányzatot, vagy trendet kultivál, (azokról nyilatkozik, eszmét cserél, vall bármilyen fórumon, konfrotálódáskor kogn.dissz.-ál, elvet, megtart, áttér, ...) addig sokakban fel sem merül, hogy ez is csupán elektromos és kémiai állapotváltozások jelenleg még átláthatatlanul komplexen struktúrált összesége. De ha már vki patológiailag is figyelembe veendő (elnézést a megtért személytől, valószínűleg tévedek, de akár az ellenkezője is elképzelhető...), akkor persze mindenki elfogadja, hogy detektálható, dokumentálható, alapvetően fiziológiai/biológiai, és ebből kifolyólag (másod, harmad, Nedlegesen jelentkező) tudati/érzelmi/... deformitásokról van szó.
"Egy más kultúrában talán úgy értelmeznék, hogy súlyos skizofréniás."
Jaja, akár egy rapszódikusan fellépő perceptuális anomáliáktól szenvedő idült skizofrén is lehet hősünk. Vagy vki nem mond igazat.
"Tapasztalni lehet, de megismerni, megérteni nem. Ahogy megismerted, már nem a valóság lesz."
Ez szép, és logikusnak is hangzik, de ha minden látens feltaláló és tudós agyát ezzel tömték volna a drágalátos szüleik, akkor most a klaviatúra ingerlése helyett a téli ruházatodat képező amorf bundakezdeményeddel próbálnád minél nagyobb hatásfokkal belepni a már hetek óta vacogó tested. (Szerencsére "akkor" még nem volt ilyen jó az egyedek közti kommunikáció...)
akkor maradjunk abban, hogy a tudomany az az empirian alapul, es valoban hipoteziseket, de modszeresen, es elelnorzott modon tesz a valosagrol.
a vallas meg nem.
"Szigorúan véve ellenőrzött az, amit ellenőriztél. Nem az, ami elvben ellenőrizhető (ha rászánsz húsz évet, hogy megtanuld az adott terület elméleteit, aztán ellopod a kulcsot a kutatóintézethez egy hétvégére), hanem amit ténylegesen ellenőriztél. Nyilván nem tudsz mindent (sőt szinte semmit) így ellenőrizni, részben eszközök, részben a kellő mélységű ismeretek, részben pedig idő hiányában. "
igen. de a tudomany minden alltiasat altalaban ellenorizte egy par ember. altalaban ket konkurrens labor legalabb.
az se semmi egyebkent, ha elvben ellenorizheto.
kepzeld el milyen kockazat valami olyat allitani, mait mas ellenorizhet. meg ha nemis ellenoriz. azert ez komoly visszatarto ero a hazugsagtol, vagy attol, hogy csak ugy allitsunk valamit.
a valalsnal ilyen igeny nincs, meg norma szintjen sincs, nemhogy megvalosutl szinten.
"Igen, és? (Egyébként a tudós viszonya is ez a tudomány legnagyobb részéhez - ma már képtelenség akár csak átlátni a teljes tudományt, vagy akár csak egy teljes tudományága. A polihisztorok kora lejárt.) "
ok. es?
"Ezt nevezem megrendült bizalomnak. Normális körülmények között az emberek elhiszik (és persze normális körülmények között ezt nem is teszik rosszul)."
nem. az orszag fele kapasbol nem hisz a kormanynak, a masik fele sem hisz nekik, de jobbnak gondolja esetleg oket, a masik oldalnal.
peldaul en a kormanyra szavaztam, de egyaltalan nem igaz, hogy igaznak fogadnam el azt, amit mondanak. jobbnak tartom a masik verzional.
van olyan kerdes, amiben egyetlen politikussal sem ertek egyet. nincs olyan politikus, akivel mindenben egyet ertenek.
tovabba a "mit kellene csinalni" kerdese eleve olyan, hogy tudom, hogy nem objektiv a velemenyem, hanem szubjektiv. tehat meg a sajat velemenyemrol sem monanam, hogy igaz. csupan ez az izlesem, ezt vaalsztottam. nem jobb, mint egy masik valasztas esetleg.
de a nagyobb baj az, hogy ezzel magaddal mondasz egllent, hiszen a topicot meg azzal inditottad, hogy miert van az, hogy a vallasosok eleg surun egyszeruen ignoralnak empirikus jelelgu erveket.
A topikot vfo indította. (És empirikus érvekről szó sem volt, azt kérdezte, miért nem vizsgálják meg a vallási gyakorlatukra vonatkozó kritikák megalapozottságát.)
mit ertesz "szigoruan veve" terminus alatt? szeritnem a tudomany allitasai empirikusan elelnorzottek. nem fordul elo, hogy valaki cafol egyallitast egy kiserlettel, es aztan azt mondjak, hogy "a nem szamit".
Szigorúan véve ellenőrzött az, amit ellenőriztél. Nem az, ami elvben ellenőrizhető (ha rászánsz húsz évet, hogy megtanuld az adott terület elméleteit, aztán ellopod a kulcsot a kutatóintézethez egy hétvégére), hanem amit ténylegesen ellenőriztél. Nyilván nem tudsz mindent (sőt szinte semmit) így ellenőrizni, részben eszközök, részben a kellő mélységű ismeretek, részben pedig idő hiányában.
ez egyebektn az egyszeri ember viszonya a tudomanyhoz, nema tudos viszonya a tudomanyhoz.
Igen, és? (Egyébként a tudós viszonya is ez a tudomány legnagyobb részéhez - ma már képtelenség akár csak átlátni a teljes tudományt, vagy akár csak egy teljes tudományága. A polihisztorok kora lejárt.)
na a politikusoknak viszont egyaltalan nem is hisszuk el.
Ezt nevezem megrendült bizalomnak. Normális körülmények között az emberek elhiszik (és persze normális körülmények között ezt nem is teszik rosszul).
