"a Köztársasági Etikai Tanács állásfoglalását, mely az állami vagyont kezelő köztisztviselőt fokozott felelősséggel ruházza fel"
1, a KET hogy tagozódik be az állami hierarchiába? magyarán kikre állapithat meg kötelezetségeket?
2, a köztisztviselöre elsösorban a hatályos TÖRVÉNYEK kellenek, hogy vonatkozzanak....
3, általában "állásgoglalás" mint olyan csak egy dot szerv/hivatal stb, véleményét fejezheti ki de NEM következnek belőle jogok, kötelezetségek.... Tehát ez a "fokozott felelősséggel felruházás" kicsit olyan fából vaskarikának tünik....
Szvsz ha bejelent (nem túl nagy a valószínűsége), akkor hirtelen előkerül valami egészen érdekes információ a másik oldal érintettségéről. Nem véletlenül kenődött el az egész ügy ennyire.
Kulcsár mindkét oldalnak dolgozott? "A nyomozati iratok között mindenesetre felbukkannak olyan dokumentumok, amelyek arra utalnak, hogy a bróker mindkét oldalra dolgozott."
Az a bizonyos etikai tanács medgyessy tiszteletre méltó gittegylete, semmiféle a jogalkalmazásra kiható érvénye nincsen az állásfoglalásának, sem előre, sem hátra, sem oda, sem vissza. Másfelől pedig mindkét "újként" aposztrofált elem rendelkezésére állt az ügyészségnek már 2004-ben is.
"Mostani döntésünkkor figyelembe vettük (...) a Köztársasági Etikai Tanács állásfoglalását, mely az állami vagyont kezelő köztisztviselőt fokozott felelősséggel ruházza fel"
Én úgy vélem (majd a jogvégzett olvtársak kiigazítanak, ha rosszul/pontatlanul tudom), hogy jogszabályoknak és jogintézményeknek nem lehet visszamenőlegesen hatályuk. 'Nullum crimen, nulla poena sine lege'.
Márpedig a Köztársasági Etikai Tanács tudtommal 2003 májusában alakult meg. Határozatait egy 1995-ös ügyre alkalmazni legalábbis jogtörténei érdekesség lenne.
Kár hogy az ATV-nek nincs archívuma, mert nem tudok hivathozni, és sajnos nem tudom élethűen visszaadni Friderikusznak Polt Péterrel való excluzív riportját. Elég kemény és sziporkázó kérdéseket kapott Polt Friderikusztól. Nem is igazán volt sok védekezési lehetősége Poltnak, mint az, hogy a független(?!) bíróság sok kényes politikai szagú bűnügyben neki adott igazat. Más is látta? Ugyanígy látta?
Egyelőre a hetiválasznál nem találom ezt a cikket, így marad a Figyelő összefoglalója. (http://www.fn.hu/index.php?id=3&cid=130120)
--- Polt: az lett volna politikai döntés, ha nem indítunk pert Kedvencekhez ad 2006. április 5. FigyelőNet-lapszemle
Új dokumentumok kerültek elő a Szalay utcai ingatlannal kapcsolatban, ezért találta most törvénytelennek az ügyletet a legfőbb ügyész. Polt Péter az ügyészi függetlenségről is beszélt a Heti Válasznak adott interjúban.
Polt Péter szerint a jó erkölcsbe ütközik a Gyurcsány Ferenc korábbi vállalkozása és a kancellária cége közötti szerződés, ezért a Szalay utcai képviselői klubbal kapcsolatos ügyletet megsemmisíttetné a bírósággal. Cáfolta azt az SZDSZ-es vádat, amely szerint nem véletlen, hogy éppen a választások előtt 13 nappal vélte úgy, hogy eljárást kell indítania a miniszterelnök egyik korábbi cége ellen. Mint mondta: „az ügymenetben most jött el az a pillanat, amikor az ügyészség határozott álláspontot tudott kialakítani a kérdésben. (…) az igazságszolgáltatás nem lehet tekintettel a szavazás időpontjára, esetünkben is az lett volna a politikai döntés, ha késleltetjük a perindítást.”
Az ügyben a beadványtevő most szélesebb összefüggéseket is megvilágító dokumentációt tárt fel, és ez alapján állapítottuk meg, hogy a korábbi szerződés a jó erkölcsbe ütközik, és sérti a közérdeket – magyarázta a legfőbb ügyész, hogy 2004-ben miért nem találta törvénytelennek az ügyletet. "Mostani döntésünkkor figyelembe vettük a Tocsik-ügyben hozott legfelsőbb bírósági ítéletet, valamint a Köztársasági Etikai Tanács állásfoglalását, mely az állami vagyont kezelő köztisztviselőt fokozott felelősséggel ruházza fel" – mondta a Heti Válasznak. ---
Saját vélemény: ha valóban ennyi az újként figyelembe vett tény, ezek a "szélesebb összefüggések", akkor (röviden) nyasgem polt, ennél még ettől a képződménytől is egy nívósabb argumentációt vártam.
A 2. pont azt jelentené, hogy bizonyítani tudják a kancellária ingatlan értékesítése és a parlamenti klub gründolása közti összefüggést. Ehhöz meg (ha igaz is lenne) aligha áll rendelkezésre bármiféle bizonyíték.
Az ügyészség a "szerződések láncolatáról" beszélt, vagyis valószínűleg ez a helyzet.
Megértelek, de igazán sokat nem molyolnék a helyzeten, hiszen Polt Péter egyértelműen kifejezte utolsó akcióként a hovatartozását. A tényadatokat a hiteles forrásból (www.altus.hu), a még hitelesebb szájból (Polt Péter levele SzíjjártónaK) sikerült megszerezni, ami szerint, Polt a simicskai érvrendszert plagizálva, minden törvényszerű volt a megszerzett ingatlan és annak bérbeadása környékén. Ehhez képest most mi a nagy büdös más helyzet? Választás van? Kilóg a lóláb.:-))
engem ebben a topikban nem gyurcsány érdekel, hanem az ügyészség működése. Tehát a tényállást itt ezért bogozgatja az ember, és ezért keres referenciaszámokat, stb.
Egyébiránt ne féltsél, nem estem a fejemre, én is úgy gondolom, hogy gyurcsány (is) jó közel volt a tűzhöz, és így indult el a gazdagodás útján, ő is a milliomossá ütöttek rendjéből való. (Bár még mindig ízlésesebb, mint az übü király, aki saját pártjától lopja el a pénzt, ahhoz képest a nagyságrend is kisebb, a szabályokra is többet adott, és a megszerzett pénzzel is láthatólag jobban sáfárkodott.) De még egyszer: itten most nem erről van szó.
Kedves Bormester! Most tegyük félre a jogászkodó, elévülésre hajazó praktikákat. Értékeljük újra azt a korszakot amikor GyF megszerezte igen olcsón a saját jövőjének alapjait. Ha úgy nézzük, hogy 4000ft/m2 vagy akkortájt szerintem 2000ft/m2 áron lehetett bérbe adni egy ingatlant az indifferens, mert a realitások talaján nézve, egy ingatlanbefektetés úgy általában nem szokott 10 év alatt 7-szer megtérülni. Nyugi! Könyveljük el azt a kort a kótya-vetye korának. Igazán kedvem lenne falhoz állítani azokat akik ezt a pazarlást elkövették. Mondták(ják) nem volt fizetőképes kereslet akkor Mo.-on (ld. Bod Péter Ákos nyíltan hangoztatott véleménye). Ennek következményeit nyögi a mezőgazdaság mostanság a felosztott szíjparcelláival. Szánom bánom bűneim, de ezt a ziccert én sem hagytam ki, és gátlástalanul bekaszáltam 50-szeres hasznot. Akik most kiabálnak nem éltek a lehetőséggel (nem volt érték-érzékük) és most az SI beszél belőlük. Az a különbség viszont köztem és GyF között egészen biztosan megvan, hogy nekem nem volt visszacsatolási lehetőségem ugyanarra az államra, aki előtte bagóért eladta tulajdonát.
Szerintem, nekik nem lényeg, hogy mi lesz májusban vagy utána, ezért tartom elképzelhetőnek, hogy pl. holnap előad egy hattyúdalt a vizslahatóság K&H ügyben is..
Amennyire látom, az eladási szerződést itt kétféle módon érheti támadás:
1. áron alul adták el; 2. eleve a rákövetkező visszabérlés tudatában adták el.
Az 1. pont azt jelentené, hogy megtámadják az akkori ingatlan szakértői becslést, illetve az ÁSZ véleményét. Afelől kétségeim vannak, hogy ez túlzottan sikeres lehet.
A 2. pont azt jelentené, hogy bizonyítani tudják a kancellária ingatlan értékesítése és a parlamenti klub gründolása közti összefüggést. Ehhöz meg (ha igaz is lenne) aligha áll rendelkezésre bármiféle bizonyíték.
Magyarán, a bíróságnak en passant ebben a semmisségi pörben meg kéne állapítania a hűtlen kezelés tényállását is, nem?
Egyáltalán nem, illetve csak részben . A polgári per itt szerződésről dönt, a büntető eljárás pedig személyek felelősségéről döntene.
Ami már utána jött, az számításaim szerint semmiképpen nem tekinthető kárnak
Nem a kár a kérdés, hanem a jogcím. Az ügyészség szerint részben ajándékozás történt, ez a alapozza meg az érvénytelenséget és a közérdek sérelmét. A szerződés ismerete nélkül nem lehet véleményt nyilvánítnai.
510 millió forintos Postabank-hitel a Tokajhegyaljához és Orbánékhoz közeli köröknek? 2006. 04. 04. 13.00
Kérdést tettünk fel a múlt héten Orbán Viktornak és körének az 1998 nyara utáni postabanki tranzakciókról, mert nem esett még szó arról, hogy miért és milyen hitelkérelem alapján kapott a Szárhegy Dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 145 millió forintot, és hogyan befolyásolta ez a Postabankot ért károkat, melyeket azután állami pénzből kellett kipótolni.
Ez a pénzutalás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatának lezárása előtt néhány nappal történt a Postabankból, szinte napokkal azelőtt, hogy a vizsgálatról készült 26 oldalas összefoglaló vizsgálati anyagot január 3-án kézhez vette Orbán Viktor. Csak nem ez az oka annak, hogy hol létezik, hol pedig nem a vizsgálati anyag?
A kérdésre választ nem kaptunk, ellenben érkezett egy helyreigazítási felszólítás, amit viszont nem tudunk értelmezni, mert nem áll módunkban - főként visszamenőleg - egy banki utalási blankettát megváltoztatni. Meg különben is: kérdéseket nem helyreigazítani szoktak, hanem megválaszolni…
Viszont tovább szemezgetve az utalások között találtunk még néhány érdekességet. Ha már a Szárhegy Dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. került szóba, amelyben Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó mellett tulajdonos a Postabank akkori elnöke, Madarász László is, felvetődik a kérdés: hogyan és miért adott saját magának az állami bankból 510 millió forint hitelt? Ezután mi lett ennek a nem kis összegnek sorsa? Netán gyakorlat volt az a Postabanknál, hogy a fedezeti értéknek több mint a dupláját folyósítják hitelként? Amennyiben igen, az érdekes megoldás, mivel az általános gyakorlat pont ennek a fordítottja szokott lenni, vagyis a hitel nem lehet több, mint a fedezetként bevitt ingatlan értékének fele.
Mindenképpen fontos lenne, hogy Madarász László válaszoljon kérdéseinkre. Gyakorlat volt az ilyen hitelezési szokás a Postabanknál? Az utcáról betérő bármilyen ügyfél így kapott hitelt a pénzintézetnél? Ha pedig nem így volt, mi természetesen szívesen helyt adunk a volt bankvezér magyarázatának. Ha tévedtünk, vagy ha Madarász Lászlónak az a véleménye, hogy a dokumentumok nem valósak, mi szívesen átadjuk őket szakértőnek vagy a bíróságnak.
Láthatólag arra van kihegyezve az ügy, hogy az állam elad, majd visszabérel. Ezzel nekem az a (logikai, nem politikai) problémám, hogy a kiindulópontján olyan gyanú áll, amelynek dolgában nyomozást nem folytathattak (ez lenne az a bizonyos 2003-as elévülés), viszont ha ebben a pörben megalapozza a színlelt szerződés gyanúját, akkor egy olyan ítéletet emel be tényként, amelyet csak bíróság állapíthatna meg.
Magyarán, a bíróságnak en passant ebben a semmisségi pörben meg kéne állapítania a hűtlen kezelés tényállását is, nem? (Ami már utána jött, az számításaim szerint semmiképpen nem tekinthető kárnak, az állam 10 évre kifizetett - a perirat szerint - 234 millió bérleti díjat egy 500 nm-es berendezett exklúzív klubétteremért a belvárosban, amiből ha levonjuk az eladási bevételt, ill. az Aldo által elvégzett fölújítást, akkor cca. 210 millió, azaz 3500 Ft/nm/hó adódik, ami egy ilyen jellegű bérleményért voltaképp jutányos.)
Túlságosan kakás ez a Kulcsár ügy ahhoz, hogy elő merjen állni a törvényesség fura ura holmi kampány céllal ez ügyben.
Szerintem meg a Kulcsar-ugy egy irgalmatlan nagy luftballon. Egyelore azon kivul, hogy egy koztorvenyes bunokkel megvadolt "albroker" ossze-vissza bemoszerolt mindenkit, aki csak eszebe jutott, amire aztan a Szugyeszseg meg a MaNem lecsapott, mint gyongytyuk a meleg takonyra, semmi nem tortent. Kulon ba'ja a tortenetnek, hogy a vadlott meg az "altala ismert" egyik kozszereplo nevet sem tudta pontosan (ugye az az i betu...), megis a fel orszag keszpenznek veszi a szavait :-(
Nem ismerem az ilyen jellegű perek eljárásrendjét, de egy újságíró rákérdezhetne, hogy egyálatlán peres fél-e az Altus.
Van egy olyan sejtésem, hogy az Altust nem is perelték be. (esetleg beavatkozó lehet.) A közérdek sérelme ugyanis az állam részéről állhat fenn, az szerződő felek közül pedig csak az egyik állami szereplő...
Tehát itten az állami szerv jogszabálysértése az elsődleges kérdés (ebből ered a közérdek sérelme). Itt szeretném újra hangsúlyozni, hogy a Humán-Jövő 2000-ben jött létre a Közlönykiadó átalakulásával. Az átalakulás során a folyamatban lévő szerződéséket rendben lévőnek találták, hiszen nem tettek ellene lépéseket...
