a "Majd megeszlek, úgy szeretlek" 'megeszlek'e mitől jelentene gyűlöletet bármilyen értelemben?
arról nem is szólva, hogy -ha jól tudom-, jelen esetben, akárcsak az 'eszem a húsodat' kitételben, az "evés" nem ételfogyasztásra, hanem az oralitás hangszálak mozgásával nemigen járó formájára utal (magyarul szexuális értelmű:)
Őszinte gyűlölet - őszinte szeretet, a kettő talán nincs is olyan messze, mint hiszed, egyik ellenpólusban benne van a másik is, a másikban meg az egyik. Gondold csak át. Pl. Majd megeszlek, úgy szeretlek - mondása.....vagy még van egy pár, ami erről szól.
Igen, az őszinteség mindenképpen, mert ahhoz erő kell, a vak gyűlölet az nem, az valami egészen más, az az elvakultak sajátja. Itt normális emberekről beszélünk. Nem kell édelegni, ha nem tetszik valami, mondd ki, hátha ettől lesz jó, vagy jobb. Hátha ez kell. De, nem mindegy kinek és hogyan. Ehhez kell az érzék, s a mérték.
S néha kell a fenti vadállatiság, jó értelemben vett állatság. Szép legyen és vad, s érintetlen.
Simuljon, de legyen benne az az erő. A két pólus.
Teljesen stimmel, persze, hogy nem az, ja, s nem szeretem a macsókat, nagyon nem, az hat meg, ha valaki felvállalja az érzelmeit, az a legmeghatóbb és legszebb nekem.
Azzal le lehet fegyverezni fegyverek nélkül is.
Akkor megadom magam. Jó értelemben. A jónak hatalma van - felettem.
megijedni néha-néha nem ugyanaz, mint ijedősnek lenni; bevallani? mit? ha megijedtem? miért ne? nem elég macsó?:)
keserű kiáltások mellé édes titkok?
mit kérek? ó, ha én azt tudnám...
Örülök, hogy nem adod, ha igen, csalódott lennék.
A név tényleg jobb, mint az. Ki ijedt itt meg?
Te megijedtél? S kitől? Nem úgy láttam az írásaidból. Mást láttam. De az maradjon titok.
nem, ebben az esetben nem gyermekibb lelkületet (azt nem adom:) jelent, hanem olyasmit, hogy "nem kellett még annyi mindennel szembesülnie", a tapasztalatlanság naivitását
a 'Seol' (tudomásom szerint) a héber alvilág
egyébként onnan származik, hogy régen (pusztán hangzásbeli tetszetőség miatt) az 'Abbadon'-t használtam, még az indexezgetés előtt (amit a Révai-lexikon olvasgatása közben leltem), viszont meguntam, no meg nem is tetszett annyira, annak egy szinonímája a 'Seol'
aggódni nem kell, bár jólesik, írtam, hogy egy darabig kevesebb "nethezjutás jut nékem", addig sem itt emésztgetem magam legalább....:)
Az alvilág, mint a Nirvána? A hiány a belső kielégületlenség érzése nálad? A hanghordozásod, a képalkotásod eléggé letargikus. Lehet, hogy orvosi eset? Az átlagostól mindenképpen jócskán eltérő.
Ha a naívabb neked gyermekibb lelkűt jelent, akkor jó, akkor tetszik, sőt nagyon tetszik, mert tisztább és szebb, főleg őszintébb.
Te vagy az alvilág? Én úgy tudtam, sírgödröt jelent ez a szó. De lehet, hogy rosszul tudom.
S miért választottad pont ezt? Oka volt gondolom.
Már aggódtam kicsit érted. Soká jöttél vissza.
pl. naivabb
egy nick az egy nick:)
[a 'seol'-nak nincs igazán köze a pokolhoz amúgy, ez utóbbi pusztán keresztény komolytalankodás, "csak" annyit tesz nagyjából, 'alvilág']
Mi az a rengeteg? Egy kicsit belőle, ha lehet...
Rengeteg, vagy semmi? A semmi is érdekel. Mondd...Éjszaki ember, csendes ember, magányos ember, egyedülszerető ember, itt van. A hiány a hiányról szól. Ne magyarázd. Gyógyul a hiány, bepótlódik, de lehet, nem azzal, akivel akartad, talán zavar. De ez a név maga a pokol, a sírgödör, ez nem te vagy, vagy vak vagyok én. Rontod? Minek? Értelmetlen. Fel a Fényre....
Különbség? Rengeteg. Azt hiszem. Vagy semmi? Nem tudom. Néha nappal van, gyakran éj. Éjszaka csend. Nem a hiányban, hanem 'a hiányban'.:) Most már lassan itt sem.
Milyen név? A nickem? Nem volt az eredetileg, csak a Révai-t olvasgattam. Mára t'án azzá vált. De annyi van még... Ez az "igazi", igaz.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Jól van, ezek szerint nem baj. Régebbi én? Újabb én? Különbség? Egy nap milyen? Éjjel van nappal és nappal van éjjel? A hiányban van a reményed.
A név tudatos, seol.....
Legközelebb? Pénteken. Csak épp holmi költözgetések miatt nem leszek netközelben, mármint koncert (az apropó:) után, de úgy általában sem igazán tudom, mikor és hogyan.
Egyébként józanon is szívesen válaszolok bármilyen kérdésre, ami (csak) engem érint.
ahhoz, hogy "megrészegüljek", nem is, ahhoz, hogy megrészegüljek, nem árt;-)
(no meg a szociofób rohamok leküzdéséhez sem)
a részeg ember őszinte? végül is... csak az a baj, hogy iszonyúan cirkalmasan fogalmaz (bár most érthető volt, úgy látom) és másnap kicsit cikinek találja önnön stílusát, bár azt, amit írt nem
:-)
Nem foglalkoztam vele, mert az angol nálam kimaradt eddig. Benned van. Rendben. Nem kell ahhoz semmiféle külső szer, hogy "megrészegülj"...próbáld ki másképp!
Ha magad alatt vagy, akkor gyere fel.....várnak.
Sinus-görbe.
És a részeg ember őszinte.
"Használati utasítás"
Ha részeg és magam alatt vagyok, akkor nekiállok véletlenszerűen idézgetni azoknak a számoknak a szövegéből, amiket éppen hallgatok, így az angol szövegű részeket nem kell figyelembe venni:)
I met you in the darkness,
You shivered and you cried...
You looked so pretty,
With tears in your eyes
You tried to touch my hand,
I carried you away
I thought that I could hold you,
But you left me all alone
I met you in the darkness,
You shivered and you cried...
You looked so pretty,
With tears in your eyes
You tried to touch my hand,
I carried you away
I thought that I could hold you,
But you left me all alone
And I can feel your soul of ice,
You hide yourself behind these lies
You became a creature of masquerade
It's your bleeding heart you hate
You're building a wall of confusion and lies,
Nobody can hear your silent cries
But when you sleep you dream of me
And I kiss you in your dreams...
You disappeared in the darkness of the night
I wanted to follow you but something stopped me...
Was this a dream? ...of a fallen angel...
It must have been an angel with broken wings!
And I can feel your soul of ice,
You hide yourself behind these lies
You became a creature of masquerade
It's your bleeding heart you hate
You're building a wall of confusion and lies,
Nobody can hear your silent cries
But when you sleep you dream of me
And I kiss you in your dreams...