Pet? Iván tegnap délután sajtótájékoztatót is tartott arról, hogy meggy?z?dése szerint nincs veszélyben a Terror Háza. Ezt bizonyítja, hogy tavaly 167 millió forintot takarított meg a múzeumot fenntartó közalapítvány. Pet? közölte: az el?z? kormány által nyújtott 272 millió forintnak kevesebb mint a felét, 105 milliót használt fel a közalapítvány. Amennyiben a Kulturális Minisztérium engedélyezi a megtakarítás idei felhasználását, akkor a közalapítvány csaknem félmilliárd forintból gazdálkodhat.
Most akkor hogy is van ez? Mért akarta Mariska január elsején bezárni a bazárt? Vagy neki üzent Ovi, hogy megvédik t?le a TH-t?
Van egy múzeum a f?városban, amelynek esélye sincs arra, hogy egy múzeum lehessen a sok közül. Ellenzékiek számára: szimbolikus intézmény, "a nemzet jöv?jének záloga". Sorskérdés. A kormányzat a Fidesz és a polgári körök propagandaközpontját látja benne, afféle agymosó gépezetet, amelynek bejárata elnyeli a békés állampolgárokat, hogy két-három óra múlva harcos jobboldali mozgalmárokként távozzanak a kijáraton. A Terror Házát politikai érdek hozta létre, nem is szabadul a politika szorításából, bár a kormányzat egyel?re nem talál fogást rajta. A történészszakma képvisel?i sorra azt mondják: ajánlatos ett?l a csörtét?l minél távolabb maradni. Kormányzati felkérésre tudós szakkurátor nem vállal itt felügyeletet.
Olvastam valahol, de nem emléxem hol, hogy állítólag Mariska azt nyilatkozta a KOssuth rádión, hogy azért foglalkozik alig a Terror Háza a nyilasokkal, mert ök csak kényszerüségböl vállalták el a hatalom nehéz terhét... Hallott erröl valaki valamit?
Hagyni kell az egész témát a fenébe.
Újra kell szabályozni a múzeumok finanszírozását, és a feladathoz kell rendelni a forrásokat, nem pedig az eszméhez. Oszt mindenkinek egzakt módon. Már ha állami az a múzeum, meg ha múzeum az a múzeum.
Aztán akinek nagyon kell, az menjen el egy évben háromszor, és nézegesse a neki tetsző arcokat, - első a jegybevétel...
Bár ahogy én a magyart ismerem, ha fizetni kell érte, akkor inkább kiragasztja otthon az öregpetőt...
:O)))))
Teljesen nyilvánvaló, hogy a történész-muzeológus szakma elhatárolódik a TH kuratóriumi részvételtől.
Abban jelenleg is csak a szakma politikai prostituáltjai vannak jelen.
Átpolitizálódik a történészszakma
Gecsényi Lajos nem vállalta a Terror Háza kuratóriumi tagságát
NSZ • 2003. február 3. • Szerz?: Nyusztay Máté
(kép: Népszabadság – Domaniczky Tivadar)
A történészszakma átpolitizálása, befolyásolása jó ideje folyamatban van. Ennek a betet?zése az volna, ha újabb Terror Háza kiállítást hoznának létre az Andrássy út 62.-ben – nyilatkozta lapuknak Gecsényi Lajos. A történész egyike azoknak a szakembereknek, akiket a kulturális miniszter a napokban felkért a Terror Háza kuratóriumi tagjának, és aki ezt nem vállalta. Gecsényi a történelemtudomány hitelének csökkenésér?l és a szakmai integritásról beszélt a Népszabadságnak.
Egy szakember a saját tudományos és emberi integritását csak meghatározott körülmények között képes meg?rizni. Ilyen körülmény, hogy a politikusok nem próbálják meg befolyásolni a munkáját. Ez sok esetben nem így m?ködik: számos példa hozható fel a történelemtudomány politikai eszközzé silányítására – nyilatkozta lapunknak Gecsényi Lajos történész-levéltáros, egyike annak a tucatnyi szakembernek, akit a Terror Háza Múzeumot m?ködtet? közalapítvány kurátorának jelöltek (a kormány a jelenlegi 5-r?l 11 f?sre kívánja kiegészíteni a kuratóriumot, amelynek egyik feladata a kiállítás tematikájának b?vítése lesz). Gecsényit döntése okairól és a szakma függetlenségének problémáiról kérdeztük.
Gecsényi öt évig vezette a Magyar Országos Levéltárat, jelenleg az MTA Történettudományi Intézetében dolgozik, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. Tagja a holokausztmúzeum kuratóriumának, és ?t jelölték abba a bizottságba is, amely arra hivatott, hogy felügyelje az egykori állambiztonsági iratok átadását a Történeti Hivatal jogutódjának. Kifogásolja egyebek mellett, hogy a kormányváltások a szakmai testületekben, kuratóriumokban átgondolatlan személyi változásokat eredményeznek.
Megítélése szerint külön veszélyforrást jelent a szakember számára, ha politikai érdekb?l hozzák létre azt az intézményt, amelynek aztán a kuratóriumába delegálják.
Különösen nagy veszélyt jelent ez a történészek számára, akiket a politika saját céljai érdekében amúgy is szeret használni. „Ilyen el?zmények után illúzió azt hinni, hogy pont a Terror Háza kuratóriumában nem ez a helyzet” – véli Gecsényi Lajos. Többek között azért nem vállalta a kurátorságot, mert nem hajlandó politikai ügybe avatkozni, integritását ezáltal veszélyeztetni. Bár szerinte így is, úgy is degradálódik a szakma hitele, hiszen egyes „történészek” a politikai propaganda eszközévé válnak. Alapvet? kérdés egy felkérés mérlegelésekor, hogy mi az alapító szándéka. Ha politikai célok vezérlik, és ennek megfelel? embereket keres a feladatra, önmagával „tol ki”, mert egy magára valamit is adó szakember nem vállalja, aki pedig igen, annak a szakmai tekintélyét amúgy is meg fogják kérd?jelezni. Ez tehát öngól, és Gecsényi szerint ezért fontos el?relépés az, hogy a Terror Háza kuratóriumába felkért szakemberek közül eddig az adott feltételek között – tudomása szerint legalábbis – senki nem vállalta a feladatot.
A Terror Háza kiállítást a történész az el?z? kormányzat által létrehozott propagandaintézménynek tartja. Ha nem így volna, akkor a kiállításon bemutatott korszakot összefüggéseibe helyezve kellene bemutatnia. Ha ezt tenné, akkor nem egyetlen kormány, hanem valamennyiünk érdekeit szolgálná ugyanis. Hangsúlyozta, hogy egy XX. századi történész különbséget tud tenni az 1945-ös, az 1953-as vagy a hetvenes évek között, nem „fehéren-feketén”, hanem szürkén is képes látni a vizsgált korszakot.
Gecsényi tehát az ellen érvel, hogy a történelmi kontextusból kiragadva próbáljanak meg politikusok vagy „szakemberek” bizonyos kérdéseket értelmezni. Mint ahogy ez a Habsburg Közalapítvány megítélésénél vagy (a Fidesz és a mostani kormánypártok között) a Széchenyi–Kossuth vitánál is történt. E folyamat betet?zésének tartja Gecsényi azt a kormányzati tervet, hogy az Andrássy út 62.-ben ellen-Terror Házát létesítsen, miközben ráadásul épül a holokausztmúzeum is.
A történész a holokausztmúzeum kuratóriumában, valamint az állambiztonsági levéltár iratátadást felügyel? testületében azért vállal munkát, mert szakmai munkát végezhet, nem valami ellen kell dolgoznia, és nem (vagy nem anynyira) átpolitizált ez a két megbízatás. A szakért? nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy ha ennyire átpolitizált volna a szakma, miért nem hallani határozottabb tiltakozást a „történelemtudomány politikai eszközzé silányítása” ellen. Bár szerinte komoly figyelmeztetésnek min?sül, hogy senki nem vállalta ebben a helyzetben, hogy a Terror Háza kuratóriumában dolgozzon.
A Fidesz országos elnöksége ebben az évben is megemlékezést a Terror Háza Múzeum elé. A tavalyi megnyitó évfordulóján ismét naggy?lésen kívánnak megemlékezni a diktatúrák áldozatairól.
A Fidesz országos elnöksége megemlékezést kezdeményez a diktatúrák áldozatainak emlékére, február 23-ára a Terror Háza Múzeum elé. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint egy esztend?vel ezel?tt, a Terror Háza Múzeum ünnepélyes megnyitásakor polgárok tízezrei hajtottak fejet a diktatúrák áldozatai el?tt.
„Az eltelt egy évben több százezren látogattak el a múzeumba, súlyt és elismerést szerezve ezzel a kiállításnak a magyar és a nemzetközi közvélemény el?tt” – fogalmaz a közlemény.
A Fidesz elnöksége szerint az új kormány durva politikai támadást indított a múzeum ellen. Politikai támadásként értékelik az intézmény költségvetésének csökkentését, illetve a Terror Házát felügyel? közalapítvány átalakításának szándékát.
(MTI)
Igeretesen indul a honlap, de a valasztek tenyleg eleg gyer. Azert tegyuk hozza persze, hogy a legtobb muzeumnak meg ennyi sincs Magyarorszagon. Azt sem ertem, hogy miert kell a Terror Haza muzeumnak reklamoznia radikalis jobboldai szerzoket mint Lovas Istvan es Bayer Zsolt.
Meglátogattam kutya gyenge honlapjukat (eltudom képzelni, mit szenvedhetnek a modemesek a betöltéssel), de sehol sem találtam utalást arra, hogy a Múzeum vezetése, vagy a kuratórium, bármi módon panasszal fordult volna a külföld irányába.
Talán elfelejtették, vagy minimális volt a számukra értékelhető reakció.
Az viszont ott virít, hogy "Görgey Gábor kulturális miniszter nem jelent meg az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága ellenőrző albizottságának csütörtöki kihelyezett ülésén, a Terror Háza Múzeumban.".
Kivancsi vagyok, azt is hozzatettek-e, hogy bizony nemzetkozi hiru torteneszek altal is vitathato beallitasban szerepelnek egyes kiallitott korszakok, es hogy a kuratorium egy az egyben jobboldaliakbol all.
"Nem beszélve az amerikai nagykövetről, aki szintén jelezte látogatási szándékát"
Csak nem a Schmidt-féle jobbosok által annyit szidalmazott Nancy Goodman Brinkerről van szó? Akiknek a hazai antiszemitizmusról vallott megnyilvánulásait Schmidt Mária - vérig sértett ábrázattal - nyilván az elsők között utasítaná vissza?:-)
"Nem is oly régen, ezeket a nemzetközi "akciókat" árulkodásnak nevezte a jobboldali sajtó egésze."
De ez most nem az. Ez panasz.
Nem érted Te ezt, mit vitatkozol? :))
Részlet Charles Ghati minapi nyilatkozatából, Orbánnal kapcsolatban, de idevág a TH és Csillagszemű kapcsán:
/Orbán, Freedom House, New York// - 1998-ban mondott húszperces beszédének első öt perce arról szólt, hogy én mennyit tettem a Bibó Kollégium, a Fidesz és a Századvég Kiadó érdekében. AZT MONDTA A MENTORA VOLTAM, ÉS KÜLÖNÖSEN A MAGYAR TÖRTÉNELEM MEGÉRTÉSÉBEN TANULT EGYET S MÁST TŐLEM. Ez azóta KICSIT IRÓNIKUS, MERT az egyik problémám éppen az, hogy KEDVENC TÖRTÉNÉSZEI - POLITIKAI CÉLOK MIATT - A MAGYAR MÚLTAT HAMISÍTGATJÁK...
"Nemzetközi akciókat indított a Terror Háza vezetése
NSZ • 2003. január 31. • Szerző: Nyusztay Máté
Befolyásos európai politikusokat és szakembereket is folyamatosan tájékoztat a Terror Háza körüli botrány fejleményeiről a múzeum vezetése. Schmidt Mária főigazgató, illetve a kuratórium tagjai december óta, elsősorban a tavalyinál alacsonyabb költségvetés megítélése miatt tartotta szükségesnek, hogy az intézmény nemzetközi kurátorait (köztük Mart Laar, volt észt miniszterelnököt és Zbigniew Brzezinskyt, Carter volt amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját) informálja és erkölcsi támogatásukat kérje. Schmidt Mária már korábban jelezte, hogy ha szükséges, a nemzetközi közvélemény elé viszi a múzeum ügyét. Ennek jegyében írtak levelet decemberben, majd a napokban is a jelenleg Budapesten tartózkodó Pat Coxnak, az Európai Parlament elnökének. De az Európai Parlament több képviselőjét, az Európai Konvent alelnökét, az Európai Néppárt vezetőségét, valamint a német CDU külügyi szóviőjét és az osztrák Néppárt főtitkárát is tájékoztatták. A sor ezzel nem ért véget: Habsurg Ottó és fia, Habsburg György pénteken, a Freedom House képviselői pedig szombaton látogatnak a múzeumba, így őket is tájékoztatja Schmidt Mária. Nem beszélve az amerikai nagykövetről, aki szintén jelezte látogatási szándékát.
Shmidt Mária kérdésünkre elmondta, a múzeum és a kormány egyaránt méltatlan helyzetbe került, ezért tartják szükségesnek a nemzetközi közvélemény tájékoztatását. Konkrét segítséget nem kértek a megkeresések során, a szándékuk ugyanis a felvilágosítás. A nemzetközi kurátorokat azért vonták be, mert „mindannyian féltő gonddal figyelik a múzeum sorsát”. Kiszely Gábor, a Terror Háza szakmai igazgatója nemrég nyilatkozott további nemzetközi akciókról. „Külföldi testvérmúzeumainkat, külföldi barátainkat, kutatótársainkat, tudós barátainkat is informáltuk erről az egész támadásról, ami folyik a múzeum ellen, Németországra gondolok, Ausztriára, az Egyesült Államokra, Angliára, sőt Izraelre is. Maga az osztrák szövetségi kancellár kilátásba helyezte, hogy informálja az európai közösség illetékes bizottságait Brüsszelben, és Strasbourgot is bekapcsolja ebbe az akcióba” – mondta az igazgató.
A külföldi kampány mellett itthon is folyamatosan tájékoztatnak az intézmény sorsáról. Legutóbb tegnap tették ezt, amikor a parlament civil szervezetekkel foglalkozó bizottságának ellenőrző albizottsága tartott kihelyezett ülést a Terror Házában. A fideszes Halász János vezette albizottság Görgey Gábor kultuszminisztert és Schmidt Máriát kívánta meghallgatni, de sem Görgey, sem az albizottság kormánypárti tagjai nem tettek eleget a meghívásnak. A részt vevők végül „részalbizottságként” a főigazgatóval beszélgettek. Halász mindezt úgy értékelte: a kormány el akarja lehetetleníteni a Terror Házát és úgy látszik, nem mer szembesülni tetteivel. A képviselő kérdésére Schmidt Mária elmondta, hogy továbbra sem kaptak semmilyen tájékoztatást a szaktárcától sem a költségvetésről, sem a kuratórium már elhatározott kibővítéséről.
A Terror Házát működtető kuratórium tervezett kibővítése ellen tiltakozik a kultuszminiszternek írt nyílt levelében a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör. Orbán Viktor exminiszterelnök és köre szerint a kuratórium kibővítésével „valamennyi alapítót, létrehozót és fenntartót ellehetetlenítenek, valamint a múzeum gazdasági és szellemi irányát kívánják befolyásolni”. Emiatt az aláírók felszólítják Görgey Gábort, hogy tartózkodjék az új kurátorok kinevezésétől."
Nem is oly régen, ezeket a nemzetközi "akciókat" árulkodásnak nevezte a jobboldali sajtó egésze.
Én nem kimondottan, sőt, nem elsősorban erre gondoltam; de a válaszodban benne van az ellen-válasz vagy tovább-válasz.
A Holocaust-múzeum az akar lenni, ami, ezért attól nem kell és nem lehet mást számon kérni. A Terror Háza viszont nem szűkítheti, súlyozhatja és irányozhatja tetszése - vagy megbízója kívánsága - szerint az időszakokat és a témákat.
A történelem egymásba kapcsolódó események sora, okok és okozatok láncolata, amelyben minden okozat, az előzőekkel együtt, újabb ok egy újab okozathoz. Ha a bemutatásból kimaradnak események, korok, akkor elfelejtődik, hogy ezek általában egy választ, legtöbbször hibás és túlzó választ jelentenek egy másik eseményre. Akkor nincs magyarázat - nem mentség, magyarázat - az újabb és újabb kisiklásokra, és máris kész, tálcán kínálva valakinek az érveket: lám, mindez azért történt, mert ti ilyen gonoszak vagytok, voltatok, maradtatok, lesztek.
"A magyar jobboldal megnyitja a Terror Házát" címen közölt cikket a Libération az Andrássy úti egykori nyilas pártszékház, a későbbi ÁVO-központ épületében a magyar nácik és a kommunizmus áldozatainak létesített múzeumról. Florence La Bruyere, a baloldali francia lap budapesti tudósítója a lap hét végi számában megjelent cikkében megállapítja, hogy a kiállítás egyenrangúként tálalja a kommunista és náci terrort, de hangsúlyosan a kommunizmus áldozatainak témájára koncentrál.
A Libération szerint a terror korszakainak bemutatásakor a teatralitás kapott főszerepet, aminek eredményeképpen a hatalmon lévő jobboldal "húsvágó bárdjával előállított történelem" jelenik meg. A Terror Háza több mint múzeum - szögezi le a Libération. Fejtő Ferenc Párizsban élő történész vélekedése szerint az intézmény a kormány azon politikai célkitűzésének jegyében fogant, hogy reflektorfénybe helyezze a kommunizmus bűneit. Az áprilisi választások közeledtével a magyar jobboldal szüntelenül démonizálja a szocialistákat (a volt kommunistákat), akiket a diktatúra örököseinek állít be - emeli ki a lap.
Schmidt Mária, a múzeum igazgatója - akiről a lap megjegyzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyes tanácsadója - azt állítja, céljuk nem annyira a történelem tényeinek dokumentálása volt, mint inkább az, hogy "a látogatóknak igazi élményt adjanak arról, mit jelentett a terror."
A kiállítás a Libération ítélete szerint mértéktelenül aránytalan: az 5000 négyzetméter alapterületen 2 és fél termet szenteltek a nyilaskeresztes mozgalomnak, amellyel csak az 1944 október 15-i puccs időszakától foglalkoznak, noha addigra már véget ért a 600 ezer magyar zsidó és több ezer cigány haláltáborokba szállítása, amelyben a zöldingesek tevékeny részt vállaltak. A múzeum látogatói bőséges ismereteket szerezhetnek az ÁVO módszereiről, ellátogathatnak kihallgatótermeibe, liften jutnak le a kínzókamrákba, meghallgatják az egyik túlélő videóra rögzített tanúvallomását.
Nem látható viszont semmi a holokausztról, nem esik szó az 1920-38 között hozott zsidóellenes törvényekről. "Nem akartunk ezzel az időszakkal foglalkozni, amelyről kevés dokumentáció áll rendelkezésre (e megjegyzéséhez a lap "sic" jelölést társít), ez a leendő holokauszt múzeum témája lesz" mondja Schmidt. A francia lap úgy tudja, hogy az említett intézmény építése halasztódik, miközben a Terror Házát rekordidő alatt hozta tető alá a jobboldali kormány.
A témájául választott eseményeket a "Terror Háza" sajátosan értelmezi - írja a Libération. A "Könnyek termében" 800 nevet sorolnak fel, azokét, akiket 1945. január 15. után végeztek ki a magyar nácik, hallgatás övezi viszont az előző három hónapot, amelyben a nyilaskeresztesek zsidók százait gyűjtötték össze és végezték ki, vagy lőtték a Dunába. Romsics Ignácz történész akadémikus szerint "ezekről az eseményekről vannak dokumentumok, felkutatásuk nem került volna túl nagy erőfeszítésbe".
Varga László történész szerint egy olyan múzeum, amely valóban a terror témáját kívánja megjeleníteni, nem kerülheti meg a holokauszt, sőt az 1919-es kommün utáni "fehérterror" korszakát sem, "a két világháború között több kommunistát deportáltak és kínoztak meg mint 1944 után".
Ha Kovács Zoltánnak hívnak természetesen.
Egyébként nem hiszem, hogy a magánlevelezésem rád tartozna.
Az általad állított mocskolódásra várom a Te válaszod.
Nem a Kovács Zoltánét, a Tied.
>>>>Kovács Zoltán fideszes politikus furcsállja, hogy a rendőrség megszüntette az eljárást a Nádor 95 Rt. ügyében, és szerinte ez felveti annak gyanúját, hogy a hatóság ebben a kérdésben politikailag motivált.
Én legalább jeleztem, hogy ez az én véleményem ( szvsz).
Egyet értek veled a magánalapítvány kérdésében. Amit írtál azt még kiegészíteném azzal, hogy Terror Mariska szvsz rengeteg pénzt "csoportosított át" Fidesz közeli területekre.
Ha szoros elszámolás alatt kell dolgoznia, akkor az ilyen átcsoportosítások megszünhetnek.
Tok mindegy, ki gondoskodik rola, mindenesetre valoban nem szabad, hogy akar baloldali, akar jobboldali tulsuly uralkodjon egy ilyen fontossagu es ilyen politikai aktualitassal biro intezmeny eseteben. En tisztelem Schmidt Maria velemenyet es Tokecky Laszlo velemenyet is, az o munkajukra is szukseg van a Terror Hazaban. De nem CSAK az o kizarolagos tortenelem-ertelmezesukre.