Hozok egy párat, nekem új volt, másnak talán nem az :)
Analog Balaton, de nem feltétlenül tetszik... Zeneileg olyan kis trendiek, de azért nem feltétlenül jön benned elő az érzés, hogy hűha, ilyet aztán még soha de soha és még, még még... Olyan kicsit Halott Pénzes, csak egy picit jobban dübög benne a drummnbass... Szövegileg meg olyan Kelemen Kabátban + Galaxisok késő húszas - harmincas töketlenkedései, amit a YT népe azért hajlamos hatalmas ovációk között, revelációként fogadni.
Deva (Дeva) - nem rossz, de nekem túl egy az egyben teszi át a népzenét modern hangszerelésbe. Szóval szépek a népi gyökerek, de itt mintha túl hangsúlyosak és megkerülhetetlenek, megcsontosodott lennének ezek a gyökerek, főleg az ének és szöveg tekintetében. Cserébe szép a lány :)
Nem vagyok valami túl nagy elméleti zeneszakértő, de azt tudom, hogy náluk (is) már a 60-as - 70-es években megjelent a pop-rock műfaj saját, autentikus népzenében gyökereket kereső ága. Lássuk be, hogy ez alapvetően hülyeség (mert attól, hogy az angolszász eredetű rock ősszülei között ott a népzene is, attól még nem feltétlenül lesz minden népre és népzenére igaz ennek az analógiája), ám néha mégiscsak jól tud elsülni, lásd pl. Szörényi Levente, vagy akár a Kaláka munkásságát. A románoknál ez az útkeresés talán a Sfinx együttes zenéjében érhető tetten először (pl. a nagyjából 99%-ban kitaláció dák(?) ősistenség, Za(l)molxes nevét viselő koncept-album tematikájában főleg, ha a zenében nem is): https://www.youtube.com/watch?v=op1afvvPT2I&list=PLGfb2R92OHukhRsNhD7AadoJdh00P7bXZ&index=1
Ezek után egészen furcsa hátszéllel élt tovább a műfaj, valamiféle kizárólagosságra is törekedve: a Cenaclul_Flacăra nevet viselő össznépi cirkuszban ez volt a preferált, kellően népi és nemzeti román rockzene (jobban mondva folk), amit a hatalom kontorllálni és elviselni is tudott.
A kilencvenes évek újjászületését pedig egyértelműen a moldáv Zdob și Zdub színpadra lépése jelzi, innen pedig már csak egy lépés a szintén moldáv Osoianu nővérek Through the Valley átirata: https://www.youtube.com/watch?v=OtKRkBzv9sM
Nem tudom, ezt felgyorsították, vagy rosszul emlékszem a dalra, de nekem akkor tűnik természetesnek a sebessége, ha a lejátszásnál 0,75-re állítom a Normal helyett a Playback speed-et.
Mimsy Farmer a sorozat forgatásának idején 32 volt, most 79... Durva.. de a film fiatalnak őrzi meg őket.
Azt kell mondanom, különleges zene, nem is gondoltam, hogy odaát ilyen muzsikát hoztak össze. Számomra a különböző hangszerek mellett tetszett az énekes.
Hát igen, azóta más megszületett, felnőtt és leérettségizett :)
Én sem ismertem őket, pedig akkoriban egész sok brit-popot hallgattam. Engem leginkább a Pulp-Garbage vonulatra emlékeztet, de valamiért nem nyomták őket eléggé az emtívin meg az MCM-en sem, meg az újvidéki Radio Sztotkán sem, pedig náluk fél éve ment már a No Doubt, mikor az MTV is méltóztatott adásba adni őket :-)
A bejegyzés 2006.04.29-én volt, világcsúcs a reagálás. Mikor megkerestem az oldalt akkor láttam, hogy milyen aktív volt akkoriban egyik hölgy tagunk városunkból.
Tehát: Black box Recorder-től The English Motorway System dalt, nem ismertem, 18 év után a beírásodra hallgattam meg.
A szüleim első lemezjátszójával együtt vettek pár hanglemezt is, mert valamit rá is kell tenni, nyilván, az egyik lemez Lehotka Gábor Bach-lemeze volt. Az első meghallgatások, kisgyerekként, nyilván kicsit meghatározták, mi az az előadásmód, ami bejön nekem ma is, ha a D-moll Toccata és Fúgáról van szó... Jean-Baptiste Dupont játéka ezek közé tartozik.
Nerina Pallot zenéje, dalai meg úgy kb. csak másfél évtizede a kedvenceim, de ez se múlik el könnyedén. Az első dal idején a gyerekével volt állapotos, a második dal megszületése előtti évben a gyerek háromévesen sorozatos operációkon esett át (akkor, 2013-ban Nerina, hogy elvonja valami az állandó idegeskedéstől, rettegéstől, egy év alatt kiadott tizenkét ötdalos EP-t, minden hónapban, vadonatújan megírt dalokkal), mindkét dal valójában hozzá szólt. A srác idén már 14 éves... Brutál módon repül az idő.