"... Azoknak mesélek, akik jobban ismerik az embert. Az a felnőtt, aki megtanulta érzéseit gondolatokká alakítani, hiányolja a gyerekeknél ezeket a gondolatokat, és hajlamos azt hinni, hogy az érzések sincsenek. Én azonban egész életemben csak ritkán éltem meg az érzéseimet és szenvedéseimet oly mélyen, mint akkor."
Talán ostobaság kiragadni ilyen idézeteket, mert aki nem olvassa a művet az úgysem érzi miről van szó, legyen akkor ez csak egy pőre próbálkozás...
Érdekes a függőség, nem jó szerintem egymás után azonos írótól olvasni. vagy közbeiktatsz némi könnyedebb olvasmányt? Igen, például lineáris algebrát és valós analízist. :)
Szoktam közbevenni mást is, de inkább csak azért, mert még nincs meg a következő könyv. Egyelőre nincs csömöröm, majd vigyázok. :)
"In the autumn of 1922, Hermann Hesse writes for his second wife, Ruth Wenger, the amorous fairy-tale "Pictor’s Metamorphoses", and decorates it with colorful and ornamental illustrations."
Érdekes, hogy megint milyen divatba jött hesse. Szépek a Cartaphilus könyvei, bár nekem csak a Gertrúd van onnan. Érdekes a függőség, nem jó szerintem egymás után azonos írótól olvasni. vagy közbeiktatsz némi könnyedebb olvasmányt?
Nekem mostanában nincs türelmem olvasni.
Igen tetszett, bár a pusztai farkas erős trónkövetelő mellette a toplistámon. :) Más ajánlására olvastam el a Demiant, azóta függő vagyok, már ha 4 könyvvel a hátam mögött beszélhetünk függőségről. :)
ugyan már régóta nógattak, hogy olvassam el Az üveggyöngyjátékot (Das Glasperlenspiel), mégsem kezdtem bele. nemrég barátosném megvette a Demiant, ezt kezdtem el.
gondoltam. és igen, sajnos már vége van ott az ünneplésnek. JQ még csak most kezdett bele élete első Hesse olvasmányába, de nagyon jól érzi magát az olvasásélménytől. ezért hoztam fel a topic-ot is. örömömben! :)
Lombtalan erdő ágfonadékán
A szürke levegőből fehéren ereszkedik alá az első hó,
És hull és hull. Hogy lett ily néma a világ!
Csupa fehér és szürke minden, néma, néma.
A vándor is, kit zöld és tarka hónapok hallottak
Zajt ütve járni, dalolni,
Elnémult, fáradt az örömre,
Fáradt, hogy továbbinduljon, fáradt a dalhoz is.
Megborzong, a hűvös, szürke magasságból
Álom lehel rá, csöndben ereszkedik alá,
És hull és hull a hó…
A messzi tavaszból s a hervadt nyári boldogságból
Még emlék üzen
Fakón tovasuhanó képekkel:
A cseresznyevirág szirmai a kékségen átderengnek,
Kegyes, fénylő kékség -
Barna és aranyszínű, fiatal pillangó
Szárnya alig láthatón rezeg, ahogy kapaszkodik a szárba -
Az erdőn a langyos fényű, nedves nyáréjszakából
Vágyakozva, hosszan dalol egy madár…
A vándor búcsút int a képnek:
Hogy lehetett oly szép! És néhány dolog még fel-fellobban
A hajdani időkből, ragyog, majd kialszik:
Szerető szemek mély-édes pillantása -
Éji vihar, villám és orkán a nádasban -
Az est távoli ablakából furulyaszó -
Mátyásmadár kiáltása reggel…
Hull és hull a hó. A vándor
Még utánafordul a madárnak, furulyának,
Daluk egykor megindította szívét:
Ó, szépséges világ, hogy némultál így el!
Hangtalan kel át a puha fehérségen
Otthona felé, melyet elfeledett,
Most lágyan vonja magához, hívja
A völgybe, Erlen patakjához,
A piactérre, a régi szülőház elé,
A borostyánnal benőtt falhoz, mely mögött édesanyja,
Apja és az ősök nyugosznak.
A Cartaphilus 2005-ig Hesse összes könyvét kiadja, ha tudsz addig várni. :) Én a Helikon könyvesboltjában (a Bajcsyn) vettem meg az én példányomat, talán ott még van belőle 1-2. Szerintem nem tűnhettek el a könyvek, esetleg a kisebb boltokban rátalálhatsz egyre.
Egy gyors kérdés a tisztelt topiktagoknak: az Üveggyöngyjáték kapható mostanában könyvárusi forgalomban? A 97-es kiadás mintha eltűnt volna a föld színéről, esetleg a Carthaphilus kiadja a közeljövőben?
Olvastam Paulo Coelho-tól másfél könyvet, tényleg nagyon jó, Nefelejts, szerezz be Te is tőle valamit! Én eddig nem tudtam ki ő, mire kiderült, hogy otthon van tőle egy könyvünk magyarul és kettő németül (mondjuk ezeknek semmi hasznát nem veszem, de azért relikvia). Sikerült újra offolni. Ez van, Az üveggyöngyjáték lassabban megy, míg a "Veronika meg akar halni" olvastatja magát.
Mindkettőtöknek elküldtem a képbeszúrást, nyugodtan hasznosítsátok, keressetek jó sok képet, mert én nem nagyon találtam normálisakat.
Nem kell aggodnod az off miatt, vegulis valamennyire azert ide kapcsolodik, meg ilyen "szuk korben" amugy sem problema - remelem, hogy most fenn van a topik valahol az elsok kozott, talan tobb rajongo is beteved...
Es hat akkor mar valaszolok is a kerdesre:
Kundera konyveivel vagyok meg ugy kb. mint Hessevel - "mintha ezt rolam irtak volna" feeling.
Egyet emelek csak ki a sok kozul, A let elviselhetetlen konnyusege cimu remekmut.
Stiluban nagyon szeretem az orosz irokat. Valahogy nagyon kozvetlennek erzem oket es olyanoknak, akik nagyon egyszeruen tudnak irni, de az az egyszeruseg egyszerre nagyon bonyolult dolgokat fejez ki. Pont ugy, mint Hessenel.
(ja, itt most nem Bulgakovra gondoltam, hanem mondjuk Dosztojevszkijre, bar a kozvetlenseg elobbire is ervenyes)
Nem tudom, mennyire volt ez ertheto...
Amugy Wodehouse is nagyon bejon...:)
Mostanában olvastam két könyvet Paulo Coelho-tól és nagyon megtetszett ez az író. Ajánlom figyelmetekbe Az alkimista c. könyvét (A kisherceghez szokták hasonlítani) és a nemrégen megjelent Az ördög és Prym kisasszonyt.
Egyelőre ennyit olvastam, de szerintem a többi könyve is jó lehet és tervezem elolvasni őket.
Annyit az íróról, hogy napjainkban munkálkodik. További részletek: http://www.paulocoelho.com
Más... Egy hétig nem leszek, ugyanis megyek Hesse társaságában nyaralni. :)
Az király lenne, annyi levelet küldeni nekik, ahány vers van, és mindegyikben mást és mást megjelölni :) Bár van egy-kettő, amit azért kapásból ki lehet zárni. Az egyikre pl. azt mondta az unokatesóm, hogy "á, ez túl hosszú, ezt a németek biztos nem szeretik annyira" :)
A Mester és Margarita: azt hiszem, én most a fokozódós résznél tartok... Még rá kell jönnöm a lényegére. Azt hiszem, már utaltam rá (vagy ha nem, hát megteszem), hogy nehéz a felfogásom ilyen ügyekben. Ja igen, lehet, hogy ezért nézek a dolgok után alaposabban.
Egyébként ha már kedvenc könyvnél tartunk, én nagyon szerettem pl. a Légy hű magadhoz-t Eric Knight-tól (most ez jutott elsőre eszembe, de van még több is), a kedvenc nem komoly könyvem a Repülő osztály, és imádom P.G. Wodehouse-t is. Mondjatok ti is ilyesmiket, érdekel, hogy milyen nem HH könyveket szerettek!
Nef,
mi volt az, ami nem volt kulturalt? Igaz, hogy kapkodok, mert fizetek minden percert, de nem hiszem, hogy barmit irtam volna, ami nem ok. Vagyis korrigalj, ha....
Tisztelettel:
mud
p.s.: csak annyit irtam, hogy mint iro, nem jo. Ez bun?
Nagyon jok a kepek, koszi! Engem is erdekelne a beszuras.
A rejtvenyt esetleg tobb nev alatt is be lehetne kuldeni, es akkor megjelolhetunk mas-mas kedvenc verset.
A Mester es Margarita amugy a KEDVENC konyvem, nem tudom, hogy meddig sikerult eljutni benne, de szamomra az elso oldalaktol kezdve lebilincselo volt es ez a dolog egyre csak fokozodott.
