Nagyon szépen köszönöm a választ.
Akkor összefoglalnám, az elektron spinnjéről kialakított képet.
1. Első közelítésben az elektront, úgy lehet elképzelni, mint egy pörgő bugócsigát, aminek a felszinén töltés van, így mágneses teret hoz létre.
2. A forgási síkot az elektron nem változtatja, ha a külső mágneses térrel megegyező vagy ellentétes a forgása (vagyis a forgás által létrehozott mágneses tér elentétes vagy megegyező a külső mágneses térrel).
3. Ha külső mágneses tér ettől eltér, akkor az elektron véletlenszerüen dönt, hogy változtat-e a forgási sikon, minnél nagyobb az eltérés annál nagyobb az esélye, hogy az elektron megváltoztatja a forgási sikját.
4. Ha a forgási sikot megváltoztaj, akkor 50%-50% esélyel áll be a külső mágneses térrel megegyező, vagy azzal ellentéstes irányba.
5. A forgási sik megváltoztatáshoz az elektron nem vesz fel, nem ad le energiát, így nem is sugároz és nem is nyel el fotont.
1-3: Valóban, a spin mért iránya a mágneses térrel vagy azonos, vagy ellentétes. Ezt a spinbeállást azonban nem lehet klasszikusan magyarázni, mert a spin nem csak mágneses-, hanem impulzusmomentumot is hordoz, vagyis ebből a szempontból olyan, mint egy pörgettyű. A mágneses tér forgatónyomatéka tehát nem tudja elfordítani a spint, csak precessziót okozhatna (Larmor-precesszió). A gradiense viszont a mágneses momentum és a gradiens egymáshoz viaszonyított irányától függő irányú és nagyságú erőt fejt ki rá, ez okozza a nyaláb szétválását. Úgy tekintjük tehát, hogy egyszerűen ezzel a kétféle spin-iránnyal rendelkezhetnek az elektronok, de ebbe a két lehetséges irányba véletleszerűen "ugranak be" a méréskor.
nem igazán, de ez nem a te hibád. ha van egy liter forró vizem, az akkor is forró, ha gyorsan mozgatják, és én mellette megyek. ha együtt haladok egy magányos atommal, akkor hozzám képest nincs mozgási energiája. tehát nulla Kelvin?
A kérdés az, hogy mit értesz hömérsékleten?
Egy gáz hömérséklete, megfelel az öt alkotó atomok mozgási energiájának. Nos, ez alapján az atom hömérséklete megfelel a mozgási energiájának.
Köszönöm a választ.
1. Szóval, ha jól értem, akkor az elektron spinnje mindig a külső mágneses térrel megegyezően vagy elentétesen áll be?
2. A megegyező irányt könnyü megérteni, de miért áll be ellentétesen?
3. A spin átforgatásához szükség van munkára?
4. Olvastam, egy kisértletet elektron nyalábot engetteg át mágneses téren, és a nyaláb ketté vált. Mi lesz, ha ezt a ketté vált nyalábot, még egy, az előzőre merőleges, mágneses téren engedjük át? (A tippem, az, hogy megint ketté válik így összesen négy nyelábot fogunk kapni.)
A spint nem igazán perdületnek, inkább "belső impulzusmomentumnak" szokás tekinteni. Az elektronspint legelőszőr Stern és Gerlach mutatta ki 1921-ben (ld. pl. Electron Spin ). A kitüntetett irány a mérés során használt mágneses tér iránya.
Nekem a spinnel kapcsolatban lenne egy-két kérdésem. Okos könyvekből azt olvastam, hogy ezt az elektron perdületére vezetik vissza, vagyis az elektron a tengelye körül forog és ez hoz létre mágneses teret. Ez még OK is lenne, de több helyen is olvastam, hogy ennek a forgás nem állhat be bármely irányba, csak kettőbe. Ez mit jelent? Van egy kitüntetett irány? Ha van akkor mi az?
sajnos alap fizika könyvem nincs: a gimnáziumi már elveszett, a további tanulmányokat meg nem műszaki területen folytattam -> ez esetleg magyarázat az egyszerű kérdéseimre is:)
A harmonikus rezgőmozgást végez egy (egyenletes) körmozgás vetülete (árnyéka) is. A vetületnél nem csak a pont árnyékát, hanem a sebesség és gyorsulás vektorok árnyékát is vehetjük. (körmozgást végző pont gyorsulásának árnyéka egyenlő a pont árnyékának gyorsulásával) Mivel a körmozgás gyorsulása r*omeganégyzet, így a vetületének maximuma is ez lesz.
1 Maxwell egyeletek alapján a fény hullám, mégpedig az elektromos és mágneses tér egymásba alakulása utján terjed. Ezzel elentétben van részecske tulajdonsága, mikor költsönhatásba lép az anyaggal.
2. A rezgő mozgás általában: s = A*sin(om*t) függvény írja le (ahol: s = elmozdulás, A = amplitudó (maximális elmozdulás), om = szögsebesség, t = az idő).
Ha ezt kétszer deriválod t szerint, akkor megkapod a gyorsulás változást: a = -A*om*om*sin(om*t). Vagyis a maximális gyorsulás az amplitudó és a szögsebesség négyzet szorzata.
Vissza szeretnék térni arra kérdésre, miért nem esik bele az elektron az atommagba.
Átrágtam magam, de még mindig nem értem. Vagyis inkább úgy tudom elképzelni, hogy az eletron és a proton nem tudnak mit kezdeni egymással. Vagyis az elektron nem tud beépülni az atommagba, és az ottani magerők egyszerüen nem engedik, hogy ott maradjon. Ezekután nincs más választása mint a legközelebbi szabad energiasávot elfoglalni.
Ezt azért gondolom, így mert a Heinsenberg féle határzozatlansági reláció nem akadájozza meg az elektront, hogy egysüljön a pozitronnal, pedig annak az elektromos tere pontosan ugyanakkora mint a protonnak.
Vannak itt nálam sokkal okosabbak, remélem majd kiegésztik, kijavítják amit írok:
1. erős: atommag belsejében a neutronokat és a protonokat tartja össze. Kis hatotávolságú és nagyon erős, emiatt nagy energiákat is képes tárolni.
2. gyenge: igazából nem tudom mikor jelentkezik, és hol. Viszont már sikerült összevonni az elektrommágneses erőtérrel, amit elektrogyengének neveznek.
3. elektromágneses: remélem nem kell részletezenem, hol és mikor fordul elő. Nagyobb távolságban hat, távolság négyzetével csökken.
4. gravitáció: Ezzel kapcsolatban nekem lenne egy kérdésem: Sikerült már kimérni a gravitációs hatás terjedését? Nem a jel gravitációs hullámra gondolok, hanem hogy a gravitációs hatás, például a dagály, késleltetve érkezik.
Na, sikerült már megoldani a problémát? Annyit segítek, hogy az egyenáramra valami ilyesmit próbálj meg beállítani frekvenciának: ______
A patkó alakú elektromágneshez pedig kellene egy patkó alakú mag valamilyen mágnesezhető anyagból (pl. vas), valamint egy jó vezető anyagból (pl. réz) egy-egy tekercs a patkó két szárára, vagy legalább némi huzal, amit rátekerhetsz. Némi szigetelés sem árt a mag és a tekercsek közé, lehetőleg oly módon, hogy a tekercs menetei is el legyenek szigetelve egymástól. Ha ez megvan, akkor már csak áramforrás kell hozzá, amit rákapcsolhatsz a huzal két végére. Lehetőleg egyenáramú, hacsak nem transzformátort akarsz készíteni.
Ha nagyon profi kütyüt akarsz, akkor beépíthetsz az áramkörbe egy kapcsolót, de óvatosan kell vele bánni, mert a tekercsben a gyors áramváltozás eléggé nagy feszültséget indukálhat. Ezért talán jobb, ha a kapcsoló egyben potenciométer is, mint a Sokol rádiókban.
Teljes leírásaim nincsenek, de ha pontosítod a kérdéseidet, akkor szívesen segítek, amiben tudok. De azt nem árt szem előtt tartani, hogy ha értelmes válaszokat szeretnénk, akkor jó lenne értelmes kérdést feltenni.
szia!
szeretnek csinalni patko alaku elektromagnest
es nagyon erdekelne az is ,hogy hogyan tudok allitani elektromos frekit 12v valtoarmra es 220v egyenaramra amator vagyok teljes leirasok es
rajzok kellenenek,koszonom szepen.
udv zizy!
Most értesz mindent, vagy szeretnét tudni, hogy kell ilyet készíteni? Ha tudsz elektromágnest tekercselni, akkor nem hiszem, hogy a patkómágnes probléma.
Eddig nem sokat tudtam az "elektromos" halakról, itt találtam róluk olvasnivalót. Valószínűsítem, hogy amikor az angolna áramütéssel sújtja áldozatát, akkor csak az angolna un. elektromos szervén át folyik áram, ami úgy van "konstruálva", hogy ezt kibírja.
