Nem hívatkozás, és nem a cserépkályhától indulás miatt, de.: a hazai költségvetés tervezési fázisának egyik alapja - többek között - az IMF 2001-re vonatkozó prognózisa. Ahhoz képest már 2001. I. negyedévben nem volt meg a növekedési ütem az Eu-ban. A világ három legerősebb gazdasága - sorrendben USA, Japán, Németo., egyre lanyhulóbban produkált. Nem érték el az 1 %-ot!! Ha a statisztikai hibahatárokkal is számolsz, recesszió! És hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere Németo., amely egyre szűkülő piac. Ez az éves növekedési lehetőségeinket keményen befolyásolta.
2./ infláció: A tervezési időszakban kőolaj világp. ár valahol 15USD. tájon. Terveznek - szintén világpiaci elemzők véleményét is figyelembe véve, (JÓSOLTAK16-18 USD. átlagárat!) 17-19 USD/hordó árral. A hülye olaj meg úgy látszott, nem áll meg 30-on! Na a II. félévre már csökkenhetett 20 alá, mert az éves átlagot már elvitte, ugyanis már átfutott az egész nemzetgazdaságon.
Tehát a valóság az, hogy ezt a nagyon is jelentős tételt - nem önhibából ugyan, - de alul tervezték, viszont ez felfelé vitte az inflát.
A recesszív állapothoz szeptember 11-nek csak annyiban van köze, hogy addig legalább a turizmus jól teljesített, és ehhez kapcsolódóan a légiforg. társaságok is. A merénylet miatt ez is visszaesett, így a bevételi eredmények sem kompenzálták az egyéb visszatartó folyamatokat. (Ezt most szintén globális értelemben értem.)
Amit írtál, azzal egyetértek. Engem amiatt zavar ennyire ez a ststisztikai kavar, ami folyik, mert vagyok olyan perverz, és szeretem a statisztikát, mint tudományt, és azt látom, hogy nagyon nem arra használják, amire kéne.
Mark Twain-nek volt egy nagyszerű mondása: "Vannak kis hazugásgok, vannak nagyobbak, és van a statisztika" :))).
Erre a kedvenc példám: hír valahol - "Súlyos közlekedési baleset történt, egy súlyos, és két könnyű sérülttel". Valóság - összeütközött két biciklis, az egyik eltörte a lábát, a másiknak lehorzsolódott a térde, az egyik bicikliról lerepült egy alkatrész, ami egy arra járó gyalogos lábát megsebezte :))))))).
Bákonyi Ádám
Minden területen komoly többletkiadásokat és bevételkieséseket jelentene Medgyessy Péter közelmúltban közzétett választási programjának megvalósítása. A helyenként homályos tervezet számszerűsíthető adatainak összege is több mint ezermilliárd forintot tesz ki, amit a miniszterelnök-jelölt kizárólag költségvetési forrásból biztosítana.
Komoly többletkiadásokkal – illetve bevételkiesésekkel – járó teendőket fogalmaz meg Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt programja: ha a politikus megvalósíthatná minden területre kiterjedő ígéreteit, számításaink szerint legalább ezermilliárd forinttal kellene növelni a költségvetést.
A program megvalósítása komoly mértékben megkurtítaná a költségvetés adóbevételeit: az MSZP hatalomra jutása esetén ugyanis 13, 25 és 40 százalékos szja-kulcsok működnének, aminek következtében nagyjából háromszázmilliárdos bevételkieséssel kellene számolni. Újabb százmilliárdos veszteséget jelentene az adójóváírás mértékének megemelése, amelynek következtében a minimálbérből élőknek nem kellene adót fizetniük. A vállalkozók terhein mérsékelne az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, ami hozzávetőlegesen húszmilliárdos bevételkiesést jelentene az államháztartásnak.
Az egészségügyi dolgozók beígért, ötvenszázalékos béremelésén kívül bevezetnék a hűségpénz intézményét is az ápolónőknek, ami éves bérük négyévenkénti újrakifizetését jelentené. Egyszeri, jelentős béremelést helyez kilátásba a program a pedagógusoknak, amit országos átlagot meghaladó bérfejlesztés követne, derekasan növelve ezzel a kiadási oldalt. Nem járnának rosszul a rendőrök sem, akik közelebbről meg nem határozott, kiemelt bérfejlesztésben részesülnének. (A program bőkezű bérfejlesztési ígéreteinek kissé ellentmod Békesi László volt szocialista pénzügyminiszter azon megállapítása, mely szerint súlyosan nő a bérkiáramlás Magyarországon.) Az agrárvállalkozók felemelkedését segítené a 60–80 milliárd forintos adósságkezelő program, amelyet új hitelkonstrukciók egészítenének ki.
Medgyessy programja szerint a nyugdíjasok 19 ezer forintos egyszeri juttatásban részesülnének 2002-ben, ami újabb, 52 milliárd forintos többletkiadást jelentene: az özvegyi nyugdíj mértéke pedig ötven százalék- kal emelkedne a következő ciklusban.
A szociális érzékenységre valló, ám komoly többletkiadásokkal járó pontokat is tartalmazó választási terv nemes egyszerűséggel „megfelelő segítség”-et helyez kilátásba a munkanélküliség, a betegség és az időskor idejére: ám az nem derül ki, hogy konkrétan mekkora mértékűt.
A konkrét szociális jellegű elképzelések közé tartozik a 38 órás munkahét bevezetése, az anyasági támogatás felemelése, a gyes és a gyed idejének munkaviszonyként elismerése. A családi pótlék és az iskoláztatási támogatás öszszegét egyszeri jelleggel, húsz százalékkal emelné meg kormányra kerülése esetén az MSZP, a gyermekét egyedül nevelő szülő ugyanakkor huszonöt százalékkal magasabb családi pótlékot kapna. Rosszul járna az államháztartás a közgyógyellátásban részesülők és a rendszerbe kapcsolt gyógyszerek körének kiszélesítésével, és nem lenne olcsón végrehajtható az a terv sem, amely egyes gyógyszerek ingyenessé tételére vonatkozik.
Súlyos kiadási tételeket jelentenének a felgyorsított infrastrukturális beruházások: az évi kétszáz kilométernyi autópálya és autóút építése évi kétszázmilliárd forintot emésztene fel, amit a Budapest körüli gyűrű megépítésének költsége egészítene ki. A 4-es metró azonnali megépítése a legszerényebb becslések szerint is kétszázmilliárdos költséget jelentene, amelynek túlnyomó rész az államháztartást terhelné. Figyelemre méltó az az elképzelés is, amely a teljes Tisza-vonal azonnali, árvízvédelmi megerősítését helyezi kilátásba: ez a tétel évente legalább százmilliárd forinttal terhelné a költségvetést. Újabb, 25-30 milliárdos kiadást jelentene a büdzsének a programban szereplő tízezer új kollégiumi férőhely is.
***
A Medgyessy-program főbb tételeinek becsült hatása az államháztartásra* (milliárd forintban)
Adótábla-módosítás –300
Adójóváírás emelése –100
Gyes emelése –60
Nyugdíjasok egyszeri juttatása –52
Béremelések (egészségügy, oktatás, rendőrök) –150
Mezőgazdasági vállalkozók adósságkezelése –60
Autópálya-építés –200
Árvízvédelmi rendszer kiépítése –100
Összesen: –1022
* egy évre vetítve Forrás: MSZP, MN/Magyar nemzet-grafika
Odaig valoszinuleg egyetertunk, hogy nincsenek 100 %-os gazdasagi joslatok, sot idonkent olyan varatlan esemenyek , mint a szept. 11-i alapvetoen megvaltoztathatjak a jatekteret. Ugyanakkor, sokat elmond egy politikai garnitura minosegerol, hogy adott helyzetben milyen gazdasagi jovot iger. Orbanek egy meglehetosen jo allagban levo gazdasagot vettek at. Abbol kiindulva kellett nekik a jovot megtervezni egy konszolidalt vilaggadzasagi kornyezetben, ami hosszu idon keresztul az elore lathato trendeknek megfeleloen mukodott. Ebbe a tervezosdibe meg az is belefer, hogy mind gazdasagi fejlodes, mind pedig inflacio szempontjabol egy kicsit pozitivabban tervezzenek, mint a varhato valosag. A vervoros valosag viszont az, hogy mindent szandekosan tulterveztek es ezzel etettek bennunket. Szeptember 11-ig egyetlen egy igeretuket sem szallitottak, mindenben melyen alatta maradtak az elvarasoknak, es foleg az igereteiknek.
"A tili-toli alól egyedül az Antall-kormány volt kivétel, mert ők nem tudtak olyan termékcsoportot bevenni, aminek éppen nem emelkedett az ára irdatlan mértékben 90-93 körül :)."
Hát ez tetszik! Plagizálhatnám?
De egy kicsit komolyabbra. Az Antall-kormány első intézkedései között volt, hogy a KSH-t független intézménnyé tette. A Horn-kormány meg kormány hivatallá, megalakulása után cca. 2 héttel. Az Orbán kabinet meg otthagyta. Álláspontom szerint a nemcsak szakmai hanem politikai szempontokat is figyelembe véve, a legkevesebb manipulálhatóságot az Antall kabinet ilyen irányú intézkedése garantálta.
Én csak arra akartam rávilágítani, hogy a fogyasztói árindex nem objektív. Mindegyik kormány eddig úgy befolyásolta a kosarat, ahogy azt a céljai megkívánták. Például a mostani kosárban nincsenek benne a dohányáruk és a kőolajszármazékok. Ez két eléggé jelentős tétel, és a háztartások kidásainak legalább 10-15%-át teszik ki. Az is rossz, hogy a KSH adatbázisához, s STADAT-hoz csak kevés embernek van hozzáférése, pedig ott sokkal részletesebb árindex-elemzések vannak, mint amiket az újságokba benyomnak havonta.
A tili-toli alól egyedül az Antall-kormány volt kivétel, mert ők nem tudtak olyan termékcsoportot bevenni, aminek éppen nem emelkedett az ára irdatlan mértékben 90-93 körül :).
Szia Minderbinder!
"az ervrendszer, ami szerint igaz, hogy hazudtak a fiuk de nem is olyan nagyot."
Ha Te ezt olvastad ki az írásomból, annak nem örülök. Ugyanis: a közgazdaságtanban olyan fokon egzakt "jóslatok", mint amire vágysz, nem jellemzőek. Ergo: nem hazugság, hanem bizonyos feltételek teljesülése esetén aránylag nagy valószínűséggel bekövetkező eshetőség.
Valahol itt lejjebb már írtam az IMF. 2000. decemberi - 2001-re vonatkozó világgazdasági prognózisát, meg azt is, hogy mi lett a tény. NEM ÍRTAM VISZONT OLYAT, HOGY MOST ŐK AKKOR SZAKMAILAG ANALFABÉTÁK!, mert nem jött be nekik. Pusztán arról van szó, hogy az általuk prognosztizált eredmény nem következhetett be, mert a feltételei nem következtek be. Haverom szokta mondani, : "Tudod, a közgazdaságtan és a meteorológia között föltétlen van egy óriási hasonlóság. Előre jósolnak, utólag meg már tudják, hogy miért nem úgy volt."
Ez semmi mas mint szerecsenymosdatas. Marhara tetszik nekem az az ervrendszer, ami szerint igaz, hogy hazudtak a fiuk de nem is olyan nagyot. Altalaban utana kozvetlenul jon a bezzeg az MSzP szlogen. Emlitenem, hogy ennek a topicnak a temaja nem az MSzP, hanem a jelenlegi miniszterelnok szavahihetosege. (Ha ez topicindito lenne, most lehetne 0-azni!)
Szoval a helyzet az, hogy Orban "B-kozep" Viktor sajnos Hary Janos-szindromaban szenved. Tessek talan megnezni, hogy az elmult evekben mit mutatott ki az SH eves novekedes + eves inflacio gyanant. (Nem mintha az SH adatai fenntartasok nelkul elfogadhatok lennnenek.) Utana meg tessek szives lenni melle irni, hogy a fiuk mit igertek + milyen inflacios rataval terveztek a koltsegvetest. Miutan ez az apro hazifeladat elkeszult, lehet vitatkozni persze csak ha van meg mirol!
Nos, én a fogyasztói árindexre gondoltam, ami a "köznyelvben" infláció megjelöléssel megy. Tehát, bár tudom, hogy szakmailag igazad van, én csak az "általános érthetőségnek" kívántam megfelelni, mert a topicot nem csak a szakemberek olvassák.
Az általad leírtak miatt szoktam egyébként úgy fogalmazni a közérthetőség kedvéért, hogy a jelen állapotban nagyon el van szakadva az átlagos infl. ráta, és a megélhetési infla. (Még akkor is, ha tulajdonképpen ilyen kategória a szakmai terminológiában nincs is. ) :-)
Folytatnám így, hogy ne egyszerre legyen egy túl hosszú.
Az Eu. belépés utáni várható pénzek témaköréből.
Az Eu. pénzügyi alapjainak kb. 80%-a a regionális fejlesztési és az mg. alapok. Ezekből a belépés utáni várható részesedésünk a régebbi tagok részesedésének kb. fele-negyede lesz még évekig.
Persze, ez függ a felvételre kerülő országok számától is.
Ha arra az "inflációra" gondolsz, amit közzétesznek, az a fogyasztói árindex, illetve a termelői árindex (kevésbé teszik közzé) ami NEM az infláció. A FÁI számításánál pedig egy csomó olyan termék nincs a kosárban, ami alapvető fogyasztási cikk. Az infláció az átlagos árszínvonalemelkedés egy év alatt. Ezt csak becsülni lehet, még utólag is. Az erre vonatkozó adatok azonban még becsült formában sem jelentek meg a sajtóban (kivéve a szaksajtót, amit egy szűk réteg olvas csak).
T. Olvtársak! Olvastam itt nehány téveszmét, úgy gondolom muszály reagálni rá.
Nem tudom honnan ered az hit?, hogy az Eu-tól nagyobb arányú autópálya-építési segítséget kaphattunk volna. Csak azt nem teszi hozzá senki, hogy mely alapoktól? Ugyanis az autópálya és egyéb útépítés témaköre a regionális támogatások infrastruktúra-fejlesztési alapján van. Az meg elég régen már környezetvédelmi nyomásra jobban preferálja a vasútkorszerűsítést.
A gazdasági növekedés üteme meg eléggé függő. Érdekes minden esetre, hogy a T. baloldal meg nem mukkant amikor annó minden "begyűrűzött" kis hazánkba, meg a "cserearányromlás" volt az aktuális slágerszöveg. Egyébiránt a gazdasági növekedés alapfeltételeként meg lett határozva az is, hogy nyugat-Európa végre növekedési pályára álljon. Még, ha csak minimális mértékben is.
Sajnos, Mo-n vannak olyan tájegységek, ahol elég tisztességes munkaerőhiány van. Persze, ez nem a Kelet-Magyar régió.
Közben még emlékeztetnék mindenkit Bécs főpolgármesterének nyilatkozatára, amely azt mondja, hogy recesszió idején az államnak kötelessége beavatkozni a gazdaságba, állami beruházások, megrendelések segítségével. Ez az uriember meg SZOCIALISTA!
minderbinder válasz erre | adatok | e-mail 2002-01-28 17:58:07 (80)
"Ami a 7%-ot illeti, abban ha jól tudom, nem az a vita a fidesz és a maszop irányzat között, hogy lehetséges-e, hanem az, hogy hasznos-e."
Ne terelj! Nem az ujra beigert 7 %-rol beszelek, hanem az 1998-ban beigertrol. Egyes olvtarsak szerint a 6.2 % is szep teljesitmeny volt. Kar, hogy a 6.2 % nem 7%, es raadasul es raadasul meg a 6.2 %-ot sem kozelitette meg sohasem az eves novekedes! "
Nos, a 6.2 tényleg nem 7. De még mindig közelebb volt a valóshoz, mint az MSzP-hez közelállóak 2.5-3 %-a. Mondván, hogy elég az nekünk. Aztán meg a pluszbevételek elköltésében már piszkosul élen jártak volna.
Mint ahogy az infla előjelzések és célok sem jöttek be nekik.
Igazad van, az adott évben valóban megdobja a növekedést az ilyen kiadásnövekedés. Ebben nem volt igazam.
De ezeknek a kiadásoknak van egy olyan hátulütője, hogy megdobják a ktgvetési hiányt, és ha az elszalad, mint az 1993-4 körül történt, annak nincsenek már jó hatásai.
Mondjuk 10 %-al fog növekedni a növekedés eddigi üteme? Azaz 4,6% helyett 5,1% lesz? Bár ezt lehet kétféleképpen is érteni. Úgy is, hogy 14%-ra nő. Ez azért kicsit durva lenne. De legalább 2x annyi, mint a 7% :)))).
A lapok szerint elhangzott a 7%.
(Ha jól emlékszem valahogy úgy, hogy akár a 7%-ot is elérheti a növekedés. Megjegyzem, ez esetben Medgyesi nyugodtan ráígérhet az eddigiekre is:-))
Egy csúsztatásról van szó :(. Én nem hallottam ezt az újabb 7%-os igéretet, csak amiatt írtam be, mert meg akartam osztani az olvtarsakkal a korábbi sztorit, aztán meg eszembe jutott még egy pár dolog.
Most számoltam utána, ha az EU növekedési átlaga 2% a következő években, a miénk pedig 4%, akkor jó eséllyel 2025-re érjük utol az Uniót. 3% és 6% esetén 2017 jön ki. A 15-20 év az kell ahhoz, hogy a gazdaság szerkezetében is még jobban átalalkuljon. A 6% nem reális hosszú távon, a 4-5% igen.
Tudod mi a légből kapott amit te és főnökeid meg akarnak etetni a néppel.Az egész nemzetközi pénz és gazdasági világ,aki ismeri a Magyar viszonyokat rajtatok röhög.A gazdaséghoz meg annyit értetek összefüggéseiben,mint hajdú a harangöntéshez!
Csak egy szám: Budapesten jelenleg 4000-nél is több ügyvéd tevékenykedik. Ausztriában összesen van ennyi. Idén asszem 1500 frissen képzett jogász hagyja el az egyetemeket. Nem fognak tudni megélni. Tudom, nem mindenki megy ügyvédnek, de a nagy része az akar lenni.
Szvsz az a baj, hogy nem olyan szakembereket "termel" a magyar felsőoktatás, amilyenekre szükség van. Ezt nehéz felmérni, de ha van valami terv arra, hogy milyen irányba akar menni az ország, akkor ezt a felsőoktatásban is érvényesíteni kellene valahol.
Summa summarum: ez struktúrális válság. Remélhetőleg megoldódik.
"Orbán megint a 7%-al jön, ki hisz még?"
Önmagában a topik címe sem igaz, mert nem erről van szó!!!
Azt mondták, hogy az EU fejlődésének duplája a cél.
Ez jelenleg is így van. Miről is van szó itt???
A jól képzett munkaer?b?l lesz egyre nagyobb hiány, tehát az oktatásban illetve a szakképzésben rejlõ tartalékokat is illene kihasználni. A középszintre épülõ szakképzzést inkább a piaci szereplõkre kellnene alalpozni, s nem a felsõoktatásba integrálni. Persze én csak egy barom vagyok.
"Ami a 7%-ot illeti, abban ha jól tudom, nem az a vita a fidesz és a maszop irányzat között, hogy lehetséges-e, hanem az, hogy hasznos-e."
Ne terelj! Nem az ujra beigert 7 %-rol beszelek, hanem az 1998-ban beigertrol. Egyes olvtarsak szerint a 6.2 % is szep teljesitmeny volt. Kar, hogy a 6.2 % nem 7%, es raadasul es raadasul meg a 6.2 %-ot sem kozelitette meg sohasem az eves novekedes!
A 7% sztori története még 1998-ban a következőre alapult: a magyar GDP akkor az 1989-es szint 93 %-án állt. Arra kellett volna a 7%, hogy elérjük az 1989-es szintet, és azt mondhassa az új kormány, hogy ő hozta vissza az országot a korábbi szintre, új körülmények között. Ebből aztán nem lett semmi, mert jött az árvíz, az orosz válság, és egyéb finomságok, de ezek nélkül talán meglett volna az a 7%.
Most nem nagyon van esély a 7%-ra, még ha fejre áll az ország, akkor sem. Egyféleképpen lehetne elérni: hatalmas kormányzati kiköltekezéssel, aminek egy újabb Bokros-csomag lenne az eredménye. Szerintem senki nem vágyik rá. A jelenlegi 4-5%-os stabil növekedés jó, a gazdaság megfelelő pályán van.
Varga Mihálynak igaza van, mert a magyar munkaerő-utánpótlás egyre csökken, kénytelenek leszünk mi is vendégmunkásokat alkalamzni, ha fenn akarjuk tartani a növekedés jelenlegi ütemét. De ez még arrébb van egy olyan 5-10 évvel.
Csak jelzem amit dél óta hallok a hírekben, hogy Varga Mihály szerint ehhez a növekedéshez, FRISS és OLCSÓ munkaerőre is szükség van, mert a magyar gazdaság elérhet egy olyan szintet, amikor a növekedés gátja lehet, a hiányzó munkaerő. Eztet montta valami biznicc kubban!
Harmadrészt az EU-tól lehet szerezni pénzeket a csatlakozás előtt is, utána meg pláne.
Hat eddig ebben nem jeleskedett a kormany meg a ToJo fele agrarminiszterium...
Lasd: autopalya epitesre adtak volna penzt, de mivel nem kozberuhazas volt, elestunk tole.
Sapard penzek: jelentos osszegek ragadtak benn
Es vegul hogy megnyugodjatok: a csatlakozas utan elvileg gigantikus penzek jonnenek a mg.be amihez viszont _jol_kiepitett_kifizeto_halozat_ ugynokseg stb kell... ennek meg halvany nyomait is alig latni Magyarorszagon.
Ez lesz a durva, nem azert nem fogunk penzt kapni, mert az Eu nem ad, hanem mert a sajat balfaszsagunk miatt nem lesz legitim szervezet ami a penzt aramoltathatna...
Ez nem egy éves program, hanem 4 éves. Vannak olyan elemei, amelyeket egyből meglépnek, vannak olyanok, amelyeket 4 év alatt. pl. autópálya.
Szóval 4 év alatt a gazdasági növekedésből származó többletbevétel 1500 milliárd forint.
A jelenlegi költségvetés szavazásakor benyújtottak módosító indítványokat, amelyek szerint 300 milliárdot másképp költöttek volna el. Ez is hozzáadódik ehhez a részhez.
Harmadrészt az EU-tól lehet szerezni pénzeket a csatlakozás előtt is, utána meg pláne.
Szóval ezt mondta.
A számokon biztos lehet vitatkozni, nem annyira értek hozzá, de hihetőnek tűnnek.
Ha meg hihetőek, akkor az összegük bőven meghaladja az 1000 milliárdot.
