Egy ilyen nővel az ember nem fürdeni megy a tóba. Az csak véletlenszerű mellékkörülmény. A tóba kérem egy echte bombázóval az ember fia szeretkezni megy. Legalábbis a filmekben ez szokik lenni. Szeretkezés közben meg nem jó örvényt kavarni, mert amúgy is körülményes úszva kú-kú-kúszni nem kell még ahhoz örvény is!
Jó-jó, de mi lesz az örvénnyel? Meg hideg is a viz. Meg éppen ki van mosva (micsoda baromság :)) a fürdőgátyóm! Vagy tán pucéran kék bemenni ebben a hideg időben? Én inkább csak rétegesen őtözködve tenném ezt.
Nem hiszem, hogy morpet idézett okfejtésének befogadása nagyobb erőkifejtést, netalán feleseket (sic!) igényelne. Kristálytiszta, egyszerű matematikai-fizikai axiómákból építkezik. Megjegyzem, én örültem, hogy morpet a "bonyolultabbnak" titulált képleteket kihagyta, ugyanis azokat a mellékelt idézetekből én itt MAGAMTÓL FELIROGATTAM, úgyhogy télleg csak a helyet foglalta volna.
Kedves morpet! Okfejtésed lenyűgöző, bár rég megboldogult nagytatám erre rövid hümmentés után valszeg csak annyit mondott volna, hogy "Kamu! Tarka cifrafosás és meginncsak kamu!". De ő még bőven a múlt század szülötte volt, aki nem ismeri az áramlástant, legfeljebb tapasztalatból (fig 1: harántnézet, az üveg feneke az áramló tütün keresztül).
Egyébként a tudománnyal az a baj, hogy bizonyos intellektuális szint alatt mind kamuzásnak hallatszik (mármint a hallgatok IQ-járól beszélek). De megfelelően adagolt felesekkel a kamuzási együttható jelentősen moderálható a kedvező irányba.
Erre csak ezt tudom mondani!
Az egyszerűség kedvéért a bonyolult képleteket mellőztem. :-)
"A potenciálos örvény
Eddigiekben megszerzett tudásunkat alkalmazzuk egy speciális áramlási formára, amelynek jellemzői: állandó sűrűségű (összenyomhatatlan) közeg, stacionárius síkáramlás, koncentrikus kör alakú áramvonalak .
Síkáramlásnak nevezzük azokat az áramlásokat, amelyeknél van olyan sík, amelyre merőleges sebességkomponens értéke zérus, és amely síkkal párhuzamos valamennyi síkban az áramkép azonos. Legyen ez a sík az (x,y) sík. Ez esetben akkor beszélhetünk síkáramlásról, ha
[3.3-as képlet]
Mivel koncentrikus körök az áramvonalak (ill. koncentrikus hengerek az azok által alkotott áramfelületek), azaz a közöttük lévő áramlási keresztmetszet a kerület mentén állandó és [valami képlet]., a folytonosság később tárgyalt (3.29) összefüggéséből adódik, hogy adott r sugarú körön az áramlási sebesség abszolút értéke [képlet] . Tehát a sebesség abszolút értéke csak a sugár (r) függvénye és nem függ a [valami görög betű] kerületi szögtől: [képlet] .
Vegyünk föl egy r sugáron lévő, elemi dr vastagsággal és [...] középponti szöggel jellemzett dA elemi felületet, amelyre írjuk fel a Stokes-tételt (2.7)! A cirkuláció számításánál a felületelemet körülvevő G görbét úgy járjuk körül, hogy a terület a bal kezünk felé essen (pozitív körüljárási irány):
[3.4-es képlet]
A bal oldal második és negyedik integrálja zérus értékű, hiszen v*ds. Az első integrál esetén v és ds vektor 0°-t zár be, a harmadik integrálnál pedig 180°-ot. Ezért az alábbi írható:
[képlet]
Figyelembe véve, hogy [képlet], behelyettesítés és a műveletek elvégzése után a
[3.5-ös képlet]
összefüggést kapjuk, amelynek jobb oldali harmadik tagja harmadrendűen kicsiny, ezért a másik kettő tag mellett elhanyagolható.
A Stokes-tétel (2.7) jobb oldalán szereplő integrál esetünkben így írható:
[3.6-os képlet]
Itt jegyezzük meg, hogy ha a (2.5) determinánst a síkáramlásra tett (3.3) kikötések mellett fejtjük ki, az adódik, hogy síkáramlásban a rotv vektornak csak az áramlás síkjára merőleges (z irányú) komponense különbözhet zérustól:
[3.7-es képlet]
(Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha meggondoljuk, hogy egy síkáramlásban milyen tengely körül foroghatnak a folyadékrészek.)
A (3.5) és (3.6) összefüggéseket egyenlővé téve és [...]-rel elosztva minkét oldalt adódik:
[3.8-as képelt]
A (3.8) összefüggés természetesen csak a levezetés elején felsorolt feltételek fennállása esetén érvényes.
A (3.8) összefüggés alapján már meghatározható, hogy milyen sebességmegoszlás esetén örvénymentes az áramlás. Ez esetben ugyanis létezik sebességi potenciál. Ezt az áramlást potenciálos örvénynek nevezzük."
Forrás: Lajos Tamás, Az áramlástan alapjai, BME, Budapest, 1992. http://www.mek.iif.hu
Az örvény egy nagyjából kúp formájú tárgy, amit levegő alkot. Pontosan illeszkedik abba a felületi folytonossági hiányba, ami a viz felületén található. Ebben az aspektusban vizsgálva a dolgokat az örvény forgó mozgása elhanyagolhatóan mellékes körülmény. Persze az örvény kellős közepéből vizsgálva más lenne a helyzet, de mi - néha - mégiscsak kint vagyunk. Ha nem is a vizből, legalább az örvényből.
Tehát: adva volt a felületi hiányosság a tavon, erre odajött az örvény és azt mondta: "Itt a lyuk, én az örvény, mi lenne, ha telepörögném?" és a szavakat tett követte.
Az örvény "spirálisan lefelé mozgó víztömeg egy még nagyobb víztömegben" (Örvényisták Nagy Magyar Kiskátéja, Apolló Kiadó, 1875.)
Aki ennél jobbat talál, írja már ide, hogy végre elinduéhassunk valamerre!
Morpet, te nem tudsz valamit?!
Nem feltétlenül. Ez inkább okozati tényezőként jöhet számításba. A lényeg ugyanis az, hogy együtt gondolkodva, ötletvihar záporában jussunk közösen kialakult álláspontra, amiből végkövetkeztetést, netalán általános érvényű "törvényt" tudunk leszűrni. HM?
