A halálról még nem értekeztünk. A halállal kapcsolatban mindenkinek félelme van.
A pszichológusok minden fajta állaton végeztek kísérletet T alakú labirintusban, hogy melyik irányba indulnak majd el az egyedek. A pszichológia egyik legszilárdabban megalapozott eredmény az, hogy a lények igazán
törekszenek a változatosságra és az újdonságra, ha csak az korlátozott és rövidéletű újdonság is, amit a szituáció kínál. Vagyis nem mindig ugyanarra indultak el. Ezt átültették emberekre érvényes szituációkra is és az eredmény ugyanaz lett.
Na már most a halál az egy elkerülhetelen dolog, nincs választási lehetőség, ezzel mindenki tisztában van, mégis majdnem mindenki fél, tart ettől a fajta újdonságtól.
De ti ne féljetek. Ha oda kerültök gondoljatok ezekre a sorokra és majd megnyugszotok ! :)
a neved nekem sem tetszik, olyan erőltetett, szexuálisan fülledt fekete-halál romantika (kopirájt valaki, nemén), érted, kicsit művészkedő is ráadásul.
Jogos. (várj, mégse! Szerintem nagyon jó nevet találtam! )
Nem baj, legyinteni, azt megtanultam.
Csak mégis, a fene egye meg.
Merthogy ez egy remek téma, (a halállal még vártam is!) de úgy tűnik, csak én gondolom igy. De nem hibáztatok senkit.
Kicsit mintha kicsúsztak volna a dolgok a kezemből...
Az a baj, hogy tényleg az a legokosabb, ha jó képet vágok a dologhoz, lévén hogy nem tehetek semmit. Hol vagytok, drága moderátorok?
Kiáltok hozzátok, de profundnis, de mindegy.
Tartok tőle, hogy ennyit erről.
Tisztázzuk mi számít perverznek ! Emlékeimben él egy filmjelenet - nem a Minimaxon láttam !- amikor is egy a szexualitás falusi turizmusának Marilyn Manson-ját játszó, valószínűleg kecskepásztorkodást űző rosszérzésű hímegyed valagába belenyomtak egy 2 literes kólát. Nagy slukk ! Miután rendesen feltankolt a gyerek - Shell smart kártya előnyei (Mekdonáldszban is beváltható) - kivették a flakont a seggéből és alácsúszott egy a nők egyenjogúságáért valószínűleg nem küzdő "aktivista". Na amit utána az kapott azt még a Kúdlik Júli sem fogja leadni a Deltában !
Na már most ez egy dolog. De ha jobban belegondolok vannak a perverzításnak társadalmilag elfogadott formái is. Szóval kérdem én mennyivel aberráltabb egy ilyen fazon annál aki a Dáridó Top 10-ben leadja a szavazatát ? Mert az is egy perverz állat !
érdemi hozzászólást ha kérhetném, köszönöm.
szarszex illetve perverz halál témakörében ajánlhatnál általad kedvelt/ismert műalkotásokat (versek, pörformanszok, zeneművek, képzőművészeti alkotások stb.) ezekről írhatnál egy rövid ismeretetőt, esetleg belinkelhetnél képi illusztrációt, remélem érted.
ne piszkáld zeuszkát, ő tényleg egy művész, amolyan perverz, halálos művész, olyan akit te keresel, egy igazi szarguru, végbélpróféta hogymástnemondjak.
Hát jó benneteket olvasni...
De Mansont meg kell védenem. Nem mondom, hogy leülnék vele egy asztalhoz kávézni, vagy rábíznám a cicám, de amit csinál, abban van valami nagyon mély, ösztöni. Az igaz, hogy a másik fele show, szinészkedés, s ezért lehet is utálni.
Hát, én is halhatatlan vagyok. Egyenlőre....
A baj csak ott jön, ha valakinek a "művészete" nem nyeri meg a tetszésed, mert ha negatívan állsz hozzá valakihez kénytelen kelletlen leginkább a rossz tulajdoságokat látod meg benne.
Zeuszka, te meg ne ellenkezz. Inkább élvezd. Az orrodat is tiszticccccsa !
Van egy barátnőm aki ha fürdik és pisilnie kell nem okozz neki lelki problémát, hogy ne fogja vissza magát. Először ettől kicsit lemerevedtem, mert a saját börömön tapasztaltam :) Azt mondta szebb lesz tőle a bőre... Ez perverz ? Hát..., azóta én is jobban belemélyedtem a természetgyógyászat rejtelmeibe. Én azóta a habfürdömbe szarok ! :))
Szia,
Én írtam:"Bizonyos értelemben létezik a művészi másság kérdése"
Mire a válaszod:"Hát persze, rengeteg buzi szaladgál a világban...:) Ha még művész is az még rosszabb ! Mert úgy érzi ettől még különb és jobban kitünik. Ez már perverz... "
Nos, nem erre gondoltam :) Ezutáni mondataim magyarázzák ezt a kijelentésemet, ami Búrkifli érzékenységet taglaló írására válaszoltam.
De ha már elővetted, akkor azt is mondhatom, nekem tökmindegy, hogy Rimbaud mikor Kóborolt zsebredugott kézzel, akkor fiúra vagy lányra gondolt, nekem akkor is a kedves verseim közé tartozik. Tudod, erről a klasszikus vicc jutott eszembe, mikor valaki betelefonál a Jereváni rádióba, igaz-e, hogy Hacsaturján buzi. Igaz - felelik, csak nem erről híres. Számít az, hogy Nurejev mit csinált a szabadidejében? Ő művész volt, maradandót (iskolát) alkotott, követendő példaként lebeg azok számára, akik a balettel foglalkoznak, s azoknak is, akik egyszer is látták.
Perszehogy mindannyian művészek vagyunk, de szerintem az tekinthető művésznek, aki valamilyen művészeti ágat művel, az a lételeme, létfentartása, létezési módja. (Ilyen felfogás szerint én csak közvetítő közeg vagyok, valódi és átvitt értelemben is. Miután reprodukáltam magam, így egy kicsit már biztosítottam saját halhatatlanságom is. És Te? :)
Valleyboy teljesen jogosan mondja, hogy azért illik vigyázni a müvész szóval, meg kell őrizni az értékét. Egyetértek.
Amit Búrkifli barátunk mondott; miszerint ez jellegzetesen milyenszázadi probléma, nos szerintem ez valamennyire visszatért. S itt nem csak Jim Morrisonra gondolok, ---na jó, ez hülyeség.
Az idézet pedig tetszett, talán a vége is igaz. Nyugodtan máskor is.
Szerintetek lehet /kell más szemmel nézni pl. a biszexualitást, azért, mert az illető jó szinész, zenész, mittudomén, vagy nem? S ha állatokkal csinálja? Most komolyan...
Mert valószinüleg ez valahol összfügg a jó alkotással.
OK, persze ezzel vigyázni kell, de remélem értitek...
Hát ez foglalkoztat most.
"Bizonyos értelemben létezik a művészi másság kérdése"
Hát persze, rengeteg buzi szaladgál a világban...:) Ha még művész is az még rosszabb ! Mert úgy érzi ettől még különb és jobban kitünik.
Ez már perverz...
Egyébként ki tekinthető művésznek ? Ha valaki így emlegeti magát az szerintem egy kicsit viszket. Ráadásul olyan emberekre és dolgokra is "ráragasztják" ezt a jelzőt ami elég röhejes ha belegondolunk. Sokszor ez csak erőltetett kultúra teremtés akar lenni. Kb. úgy hat mint álompárról, vagy sztárügyvédről beszélni. Bizonyos értelemben mi is művészek vagyunk. Az élet művészei, mivel képesek vagyunk ilyen adott körülmények között élni. És maradandót is alkotunk, az más kérdés mennyi emberben él ez tovább.
Szóval még Zeuszka is művész azzal, hogy szar van a szájában. És ez egyáltalán nem perverz ! Pláne ha belegondolok, hogy én szartam bele.....
Szia Búrkifli,
Abban egyetértünk, hogy a lényeg a _műalkotás_. De annak létrejöttéig kinek-kinek más út vezet.
Bizonyos értelemben létezik a művészi másság kérdése, nem "túllihegve", de mégis van.
Igen, van határ az érzékenységben. Általában az átlagostól, a _normától_, a "mérték"-től eltérő. Nem minden művész túlérzékeny. Van, aki mint Mácsai István teljesen békés családi életet él, s van Karinthy Frigyes, aki már eltért ettől a nemszokványos 3 feleséggel, de Jókai Mór is, a hatalmas korkülönbséggel.
Sok nagy tehetség mindkét végén égeti a gyertyát, jobban a szívére vesz egyes problémákat, másképp ítéli meg a dolgokat, más nézőpontból.
Jó volt az idézeted! :)
Értem már hova akar Bordó bársonykesztyű kilyukadni. (Izé, nem akar kilyukadni :)
Igen, mindenfelé kinyilik, _bármire_ érzékenyebben reagál - szerintem. De ettől lesz az, aki. Belelátja a kőbe a szobrot - ahogy Rodin mondta.
És nekik jobban el is nézzük, mi átlagpolgárok, a másságukat, "lököttségüket".
Nem tudom, mit értetek "túlérzékenyen". Ez kicsit úgy hangzik, mintha lenne egy normális határ, ami felett már oké-oké, művész úr, azért mégiscsak mindennek van határa.
Egyébként jellegzetesen a XIX-XX. század fordulójának a kérdése a dolog. Elsődlegesen a parnasszistákban (Rimbaud, Verlaine, Baudelaire)merült fel a művészi másság kérdése, amelyet sajnos nagyon sokan túllihegtek az idők folyamán. Szerintem ugyanis kár a dologról beszélni, vannak ilyenek, meg olyanok, a lényeg a MŰALKOTÁS maga.
A legtökéletesebben ezt Szergej Jeszenyin fogalmazta meg a véleményem szerint a Fekete ember című versében:
"Jöhet szél, zivatar,
mindennapi fagy,
bármily vereség
fájdalma gyötörjön,
míg kifelé derűs,
egyszerű vagy:
művész ragyogóbb
nincs nálad a földön."
Most látom csak, egy kicsit offtopik voltam. Bocs, és remélem nem forgattam ki senki szavait.
A betegséghez kapcsolódóan: meggyőződésem, hogy a lelki élet _nagyon erősen_ befolyásolja a testi alkatot, egészséget. Nem véletlen, hogy egy csomó zseni átlagéletkora 25-35 között van...
Nem akarom félrevinni a topicod :) Olyanmire gondolsz, mint Rimbaud, aki eltért, vagy ebbe belefér az is, aki olyan, mint József Attila vagy Toulouse Lautrec?
Vay Saroltát kevésbé ismerem, azonkívül, hogy Sándor néven élt inkább, ill. d'Artagnanként írt. (Nem is rosszul :)
George Sandról nem tudom mennyire volt transzvesztita, hiteles információm nincs, életrajzában nem tesznek erről említést. Viszont azt tudom, hogy első férje "kisemmizte", a két gyerekével a megélhetéséért kezdett el írni, azért választott először férfinevet. (Hogy elfogadják, hogy érvényesülni tudjon, mintahogy ezt tette George Eliot is Angliában.) A ruha kényelmes volt - többek között a lovaglásnál. (Női nyereg + lovász a felkászálódáshoz.) Majd (piár menedzser nélkül) hozzátartozott, megkülönböztette. Rosszabb akarói is egy nővel való kapcsolatát pedzegetik, de bizonyítékuk nincs rá. Pedig ott volt Liszt F. is. Szóval én itt megakadtam, de be is fejezném, mert tényleg nem akarom, hogy nagyon off legyek :)
Bármilyen kellemetlen, a Blikkes asszociáció jogos...
Georg Sand vette a bátorságot, hogy nő létére férfiruhába járjon, férfi néven írjon, a transzvesztitizmus alatt nem ilyesmiket értenek? Nem gondolom, hogy ez olyan értelemben perverz lenne, mint mondjuk a pedofilia, de olyan értelemben már igen, hogy az én szempontomból érdekes. Az lenne a helyesebb, ha a perverzitás alatt a rossz (vagyis mások kárára történő) dolgokat értenénk, az ártalmatlan dolgokat meg valahogy máshogy értenénk.) De azt hittem, a Vay Sándort kell megmagyaráznom.
(Már bocs, ha félreértettelek...)
Az ártalmatlan dolgokba most méllyebben belemenni nincs merszem...
