Érdekes, idealista megoldási kísérlet egy valós problémára (szerintem).
Laikusként vannak fenntartásaim, hogy ez a legjobb megoldás lenne egy kertesháznál itthon.
Egy napsütötte télikerte én is vágyom. De a videóban önellátást emlegetnek, ami más kategória.
De a hatalmas üveg felületekhez képest elég kevés termelő felület látszik, néhány magaságyás.
Rotterdam klímája más, mint a magyar, ha jól emlékszem az iskolában tanultakra. Az óceán miatt sokkal egyenletesebb a hőmérséklet és a csapadék eloszlás. Télen fűteni kellene, nyáron meg pokol lenne az üveg alatt feltételezésem szerint.
A video alatt is több problémát felsoroltak az épülettel kapcsolatban.
Szerintem, ránézésre egy ilyen sokkal ház többe kerülne, mint egy normál épület.
Ha van a telken hely, akkor én mindenképpen külön építenék zöldségtermesztésre üvegházat, ha már termelni szeretnék. És a két külön épített házat optimalizálnám az adott felhasználásra.
Én földbe süllyesztett üvegházat akarok tavaszra építeni, már a kb. 15 négyzetméteres házikónál is rengeteg eldöntendő problémába ütközöm a hőmérséklet, a napsütés beesési szög, árnyékolás a szellőztetés, szigetelés, a téli-nyári hőmérsékletkülönbségek miatt.
Pedig ez egy fogpiszkáló kategória a videóban bemutatott házhoz képest. Mondjuk nem is vagyok sem kertész sem építész, csak egy hobbista.
Először megnéztem egy perui walipini megoldást, aztán két hónap olvasgatás után rájöttem, hogy a magyaroszági földrajzi adottságok miatt nem, vagy nagyon korlátozottan alkalmazható. Egy dolog maradt meg az eredetiből, hogy földbe kell süllyeszteni.
1. Csináld magasabbra és felülre ne üveget tegyél, hanem 2-3 cm-es hőszigetelt lemezt. Az oldalára meredeken (ferdén) az üveget a felső 2 m-en. Alul föld, vagy hőszigetelt lemez. Így elég jó a térkihasználás és a Nap is besüt mindenre.
2. 40 cm-enként támaszd alá a tető üvegét.
(Nekem először drótüveg volt, később áttértem szenvics panelre felül. A 3 m magas üvegfalú D-re néző télikertem télen azért kap elég napot, mert a Nap alacsonyan jár, nyáron pedig jót tesz egy kis árnyék. Plafonig érő dús növényzet van, nincs fényhiány.)
Nemigen. Nagyon nagy felületen érintkezik a külvilággal, egy vagyont fogsz költeni a fűtésre. Ráadásul automatizálnod kell a rendszert.
Ha módod van rá, akkor a házad déli oldalához csatolj egy két oldalt jól szigetelt, D-felé üveg (v. polikarbonát) felületű 'télikertet'. Minimális fűtést igényel.
Szerintem nem kell építési engedély. Gondolom nem ipari méretekben akarsz termelni benne. A tájolás mindenesetre lényeges, előnyös egy D-felé lejtós telek és célszerűa belső hőkapacitást is növelni.
Én már elkezdtem összegyűjteni a kialakításáról fellelhető információkat.
Nem tűnik bonyolultnak, de el lehet rontani. Olyan, mint a halászlé.
Onnan kezdve, hogy kell-e valamilyen hivatalos engedély. Eddig nem találtam, de a magyar építésügyben nincs benne ilyen építmény, hogy walipini. Csak üvegház, meg pince. De ez egyik sem.
Igen, a lakás túlmelegedését akadályozza a dupla függöny. A 'télikertben' nyáron ha nyitva vannak az ablakok annyi a hőmérséklet, mint kint. Pl. 32°C. Bent éppen 10 fokkal kevesebb. (Nem is gondoltuk volna, hogy egy függöny ennyit jelent.)
Eredetileg nyitható, kivehető üvegfal volt a lakóelőtér és a télikert között, de funkcióját vesztette.
Köszönöm a részletes bemutást, most pontosabban értem az elrendezést. De említetted korábban, hogy nyáron a nagy mályvaszínű függönyt be szoktad húzni a nappali és a télikert között. Ami érthető, viszont mi történne, ha nm húznád be? Túlmelegedik nagyon a lakás? Vagy a télikert árnyékolása véd eléggé?
Az üvegház (fürdő) el van zárva a télikerttől egy fólia föggönnyel.
A télikert (6x3 m) egybe van nyitva a lakóelőtérrel (4x5,4 m).
Télen, ha süt a Nap, a fűtésszabályozó lekapcsol, a télikert befűti az egész lakást (a tetőtert is). Ha nem süt akkor dolgozik a gázfűtés, temperálja a télikertet is. 20°C-ra van állítva.
Kívülről így néz ki:
Üvegfalú fűtetlen lépcsőház, (itt telelnek a leánderek, citromok,...) utána a 6 m hosszú télikert (a létráig - a képen éppen a tető csatornája készül) utána a létrán túl az üvegház. Végül a már emlegetett diófa (amit 1984-ben ültettem).
És abban mi a tapasztalatod, ha az üvegházat vagy a télikertet egybenyitod a lakással, akkor is elég a tetőárnyékolás, vagy akkor áthevül azért a lakás?
Majdnem dél felé. Kicsikét délkelet. Reggel egy nagy diófa árnyékol valamelyest de aztán telibe süti a Nap nyáron késő délutánig. Télen nem árnyékol a dió, így napkeltétől napnyugtáig.
Igyekszem 30°C körül tartani. Az üvegtetőt belülről fényvisszaverő fóliával takarom. (Az előző hsz. képén jobbra fent látszik.)
A háromszögben van egy nagy ablak és oldalt több is - na azokat nyitogatom, csukogatom.(A képen a fejemnél és a könyökömnél látszanak.) Sajnos ez nem automatizált, mint a téli fűtés. Néha, ha csukva marad és süt a Nap, bizony felszalad a hőmérséklet.
A mellékelt képen látható egy gázkonvektor. Annak a szabályozóját úgy állítottam be, hogy a légtér 30°C legyen, mert nem szeretek hidegvízben úszni. (Minden reggel egy kis bemelegítő torna után gumikötélen úszom.)
Nyáron délutánra 40° is van fejmagasságban ha süt a Nap. A fenti háromszögben esetleg még 50° is.
Köszönöm válaszod. Kipróbálom. (Sajnos egy jó nagy Bougenvillea-t azt hiszem éppen idén tavasszal nyírtam ki. Túl korán tettem ki a szabadba és minden levelét lehullatta. Megfázhatott. Vajon kihajt? Van alvórügye? Egy nagy Hibiszkusszal is így jártam, de az már kezd új rügyeket hajtani törzsből, ágból.)A Leandernek és a Bougenvillea alján lévő posgásnak semmi baja.
Üvegfalú fűtetlen lépcsőház, (itt telelnek a leánderek, citromok,...) utána a 6 m hosszú télikert (a létráig - a képen éppen a tető csatornája készül) utána a létrán túl az üvegház. Végül a már emlegetett diófa (amit 1984-ben ültettem).
A Leandernek és a Bougenvillea alján lévő posgásnak semmi baja.
A Hibiszkusz jobb oldalon. 