A Módikat meg lehet érteni...., nem értetlenkedek, bár ez nem személyeskedés volt tőlem, hanem a véleményem Nemo-ról és önkritikátlan személyisége jelenségének fórumos árnyékolásairól, az őszinte véleményem!
Meg kellene nézniük a módiknak, hogy kezdetektől mennyire leuraló volt sokakkal szembe, mennyire lekezelő és ellentmondást sem tűrt, ha valaki szembeszált a már akkor is könyvek garmadáinak íróitól való idézeteire!
Csak el kell olvasni gyenge érveit...., még hogy érv, vergődéseit!, majd mintegy kiskakas a hulladékirodalmi dombján, ahol kapirgálni szokott, kukorékolta a magáét.....
A honlapjai is ezt tükrözi, míg virtuális "genfi" akadémiai könyvtárát építgeti, gondolom, hogy a "tükröm-tükröm, mond meg nékem ki a keményebb protestáns, ki a Kálvinabb, ki a keresztényebb a világon"-t kérdezgeti...., majd önelégülten szórja lenéző ellenmondást sem elfogadó okításait!
Milyen keresztények ezek a protestáns méltóságok, még a katolikusok is különbnek látszanak!?
Ha a második Szentély dicsőségét a jeruzsálemi Templom pusztulása, a zsidók szétszóratása a világba fémjelzi, akkor igencsak kétes békesség helye volt!
Nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél, azt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet, azt mondja a Seregeknek Ura. (Aggeus 2,9)
Ez volt a mai ige, ami főleg a 2,18-19 résszel együtt elgondolkodtató. Nem akartam igehelyeket keresgélni, de hogy éppen ez volt a mai, ez talán nem véletlen, így aztán megosztom Veletek.
Az ószövetségben egyetlen szó nincs Jézusról, sem próféciákban, sem bárkinek a tollából!
Az újszövetségnek álcázott keresztény írások egészen mások....., már istenként sugallják Jézus személyét, pogány módon!
Én úgy tudom, hogy a bibliai Isten nem halt meg, így egy íráshalmaz nem lehet sem mérce, sem isteni szóförgeteg!
Nos, nem önellentmondásba keveredtem, hanem hazugságra hívtam fel a figyelmet, mint a próféciákat illeti, azokat nem végtelenségbe eljövendő dolgokat üzennek, hanem sokkal rövidebb időn belülieket, tehát hatályossága korlátos, és ha nem teljesedik be, az hauzugság, mint az eleddig feltételezett keresztény próféciák összessége is!!
Ennek kitételeit megtalálhatod már Mózes könyvében....!
Anna imája benne van a Bibliában, Anna így dicsőítette Istent. Ennyi. Szó sincs egyetemessé vagy kötelezővé tett szófordulatokról, amiket mantrázgatni kellene. Ahogy írtam, mindenki a saját szavaival dicsőítheti Istent, mindig éppen azért lehet köszönötet mondani, amitért éppen akkor hálásak vagyunk. Jézus is erre tanított minket, hogy saját szavainkkal, mint az egy élő kapcsolatban szokás, úgy szóljunk Istenhez.
Nem tudok egyéni értékrendet felmutatni, én is azt kaptam, amit mindenki, köztük Te is. Nincs csak rám vagy csak Rád érvényes törvény, csak a mindenkire egyformán érvényes szeretet törvénye van.
Önellentmondásba keveredtél, mikor a Biblia állításával ellentétes dolgoról próbálsz meggyőzni. Nincs elvault, hatályát vesztett prófécia, ami nem teljesedett be. Akkor az vagy nem prófécia, vagy még nem teljesedett be, hiszen ettől prófécia a prófécia, hogy előbb mondják, utóbb teljesedik be. De így Te szoktál vitázni, most nem csavargatom a szavakat. Tudom, mire gondolsz, és nem értem, miből ez az elkeseredett -szemeit, füleit bőszen betapasztó- rémült bújkálás. A Jézusról szóló próféciák meglepő pontossággal teljesedtek be és van még pár függőben lévő prófécia, amit a beteljesültek alapján hiába gondolunk elfeledettnek.
Nem értem meg ezt a nemzedéket sem, a keresztények lasszóelméleteit mégcsak megízleltem, dehogy beadják még azt a dogmatikává avanzsált egyházi eszmét, hogy pl. egy akárki leányának kisunokája Anna imái elementáris erővel egyetemessé, mintává, széppé és hasonulttá váljék, avagy mantrák alapjává, már ez túlmegy minden észen és gondolatiságon is!
Az Anna sorsa Annáé, és családjáé, nem a mienk, követni értelmetlenség, megszívlelni sem tudjuk....., át sem élhetjük, mert minek, van saját, egyedi és az a mienk teljesen!
Mond, te Anna imáira tapasztalsz, következtetsz, amire?
Anna a mózesi, józsuéi, netán a sarki fúszeres imáit élményesítette, mormolászta naphosszat!?
" Isten nyilvánvaló értékrendet tett elénk "
Na, prezentáld ezt az értékrendet, de ne az ókori, akárkinek felállított bármijét, hanem amit neked Isten személyesen felállított, személyre szabottan, avagy na legyen, ma jó napom van....., a keresztényeknek mint üzent a jóistenke, mint értékrendet, a többit majd csak elmondod, ha nem titok!?
" A Bibliában lévő ókori történetek lényege ma is érvényes "
A nagy túrót érvényes! Ne hites.... már el elavult és főleg be nem teljesedett zsidó próféciákat se, a keresztényekre huzatolva!
Az idézett rész Anna imája, egy szép hitvallás. Nem ezeket a szavakat kell magadra venned, hanem meg kell vizsgáld, Te ilyenek ismered-e Istent? Lehet saját szavakkal saját imával dicsőítened Istent a saját tapasztalataid alapján.
Isten nyilvánvaló értékrendet tett elénk, de nem csak azt. Volt úgyis elég sok baj, hogy nem Isten lelkületével próbálták alkalmazni a törvényeket. Isten szabad akaratot is adott. Tehát semmit nem fog a szánkba rágni, de az alapok adottak. Ne lopj, ne csalj, stb. ezek ma is érvényesek, de az adott élethelyzetben neked kell döntened, hogy lyukasztasz-e a buszon, kérsz-e áfá-s számlát, kidumálod-e magad a rendőrnék, hogy intézzük el egymás között a gyorshajtást.
A Bibliában lévő ókori történetek lényege ma is érvényes, hiszen Isten nem változik, a mi bűnös alaptermészetünk nem változott, csak a körülmények változnak, de azért van értelmünk, hogy megértsük ezen régi történetek által mit üzen most nekem Isten.
Nos a próféta mondhatott bármit feltételezve istenéről...., főleg ilyen költői ihletettséges szépbeszédet, de ettől még Isten nekünk nem jelentette ki azt, ami reánk vonatkozna, amit nekünk kell megtennünk, ami minket érínt, amibben meg kellene változnunk, nem szembesített senkit, hogy kinek mi is a bűne, a vétke, mit5 tesz rosszul, mi az amiben változnia kell, miért is kell hinni benne még mindig ókori elvek alapján!
Azért nem dőlhetsz hátra a sültgalambot várva, mert Jézus vére megszabadított a bűn fogságából, de a bűnös természeted megmaradt, csak már nem az uralkodik rajtad. Ugye így van?
Ha Isten tanítása lenne is a bibliába leírva, azt senki nem tudja kikövetkeztetni, hogy melyik volt, lehetett a valósan elhangzott, a tényleges szöveg!
De, ha csak azokat az Isten által mondott szerzői beírásokra tekintek, amikben szól Isten....., akkor sem tekinthető Isten szavának az egész biblia!
Próféták, apostolok?
Kikre gondoltál?
Pálra, aki nem volt apostol, hanem hazug módon önkéntesen erőltette mindenkire a titulusának elfogadását?
Avagy melyik apostol is mondotta, hogy Isten szava minden, amit a zsinatokon megszavaztak a kánonig, majd a kánon lezárását Isten is jóváhagyta?
Kik a kiválasztott emberek, te felismered őket, avagy elég ha egy akárkifija borja tahó misike lekapirgálja a biblébe, hogy ő bitza isten szavait közli és jó ha erre figyelnek, na figyelt az emberiség majd 2000 éve, de sehol senki jános...., sem jézus, de istenek se....., te ilyen írások dogmáiba vetett hittel állítod igaznak azt, amit az Élő Egy Isten sohasem mondott itt senkinek ?
Ja, értem! Isten a szeretet istene, akiről elképzelhetetlen, hogy ölne. De mi van, ha Isten gyűlölni is tud? Rossz hírem van (jó hírem van), Isten tud gyűlölni is. De Isten egészen mást gyűlöl, mint mi emberek. Mi embertársainakt gyűlöljük, sokszor egészen nevetséges indokból. Ha mi is a bűnt gyűlölnénk, akkor megölnénk magunkban minden bűnös kívánságot és vágyat, és a legfurcsább, hogy ettől nem lenne hiányérzetünk. Isten soha sehol nem volt toleráns a bűnnel, de mindig a felénk irányuló szeretete nyilvánult meg eddig. És mert Isten nem változik, így aggodalomra semmi okunk. Vagy nagyon is van...
Isten önközpontúsága nem öncélú, mint a mi öncélú önközpontúságunk, hanem Isten Istenközpontúsága miértünk van.
Ezt személyesen neked jelentette ki az élő Isten, akit mikor is látott, avagy találkozott vele utoljára?
Azt akartam írni, hogy mikor legutóbb találkoztam vele, mást üzent, mert akkor a saját fösvénységemre hívta fel a figyelmemet, de ha jobban belegondolok, akkor éppen az önközpontúságomat hozta elém. Tehát mégis az a válaszom: igen, így van.
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos; Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt. (Péld 26,3-4)
Számomra ez azt jelenti, hogy ne süllyedj le az istenkáromló tévtanító szintjére, ne aljasodj le hozzá, azaz ne az ő vitatkozási stílusát átvéve próbálj vele kommunikálni, ne az ő esetleg teátrális olcsó fogásait vedd át, tehát ne az ő bolondsága szerint felej neki. Viszont ne is hagyd meg a tévhiedelmében, hanem tegyél bizonyságot neki az igazságról, azaz felelj meg a bolondsága szerint azt, vagyis beszélj arról, amiben hamis tanokat hirdet. Azért nincs ellentmondás, mert a 3. vers arról beszél, hogyan ne vitázz, a 4. pedig, hogy hogyan vitázz.
Hozok egy szép példát Anna imájából:
Az Úr öl és elevenít, Sírba visz és visszahoz. Az Úr szegénynyé tesz és gazdagít, Megaláz s fel is magasztal; (1Sámuel 2,6-7)
Isten szeretete az igazán ellentmondásos a mi fejünkkel gondolkodva, ilyen "ellentmondás" van a Bibliában :))
Ez egy örökzöld téma itt a fórumokon, rengeteget olvastam már ezekről, de most mégsem ugrik be egytelen ellentmondás sem :))
Igazából bűneinken nem kell sokat agyalni, meg kell állni néha, nem baj ha időnként mellbevág a felismerés, hiszen fel kell ismerjük bűneinket, de mivel tudjuk a megoldást, ezért hosszan kár elidőzni bűneink mellett, el kell hagyni a felismert bűnöket és tovább kell lépni.
