Lennének kérdéseim! Hogyan vezérled az agymotort 48 V-ról? Nem hiszem, hogy az eredeti vezérlő bírja a 48V-ot. És a másik motor kb. 3000-es percenkénti fordulatát hogy csökkentetted le a hátsó kerék kb. 500/perces fordulatszámára?
Lennének kérdéseim. Hogyan oldottad meg az agymotor vezérlését 48V-ról? A vezérlő elektronika nem hiszem, hogy csak úgy kibírja minden átalakítás nélkül. És a másik motort hogyan áttételezted le? A kb. 3000-es percenkénti fordulatszámát a villanymotornak hogyan csökkentetted le 1 lépcsőben kb. 500-ra? Mert kb. ennyit foroghat a hátsó kerék 47 km/h-nál.
hali!
Kb. 2 honapja vettem egy e-biciklit. Robogó kinézetű. Pugoying pb-019.
Elsőre nagy csalódás volt, mert a 95 kg-ommal alig tudott elindulni.
Emelkedőn, ha nem volt lendülete csak a tologatás maradt.
Ezek után adott volt, hogy muszáj tuningolni a motort.
A gyári adatokból nem derült ki hogy valójában hány wattos a hub motorja.
Csak annyi volt a leírásban hogy 180 és 350 watt között van.
Végül magán a motoron találtam egy feliratot: 36V max300W.
Első gondolatom az volt hogy akkor adjunk neki 48V-ot.
Ezt könnyű volt megoldani, mert az akku pakkba eleve négy akksinak volt hely, a negyedik helyén nikecell volt.
Így 48v-ról a végsebesség jelentősen megnőtt 23km/h-ról 33-ra, ez már száguldásnak tűnt a 23max hoz képest. Azonban továbbra is nagyon lassan gyorsult és emelkedőkön nem lehetett elindulni.
Ezek után jött a gondolat, hogy rakok motort az első kerékbe is.
Körbenéztem a motor után de csak meglehetősen drágákat találtam, és a fékezést is nehézkes lett volna megoldani. Végül egy lánckerekes DC motort vettem amit a pedál tengely helyére építettem be. Ez a motor 36V 500W-os és szintén 48v-rol használom. Most összesen kb. 1500W-os az e-biciklim.
Kifejezetten jól gyorsul még emelkedőn is, a végsebesség egyenes úton 47km/h
De ez is csak az áttétel miatt nem több, különböző lánckerekekkel lehet játszani a nyomaték és a végsebesség között.
Ha teljesen töltöttek az akksik akkor régebbi segédmotorosokkal is tudom tartani a tempót.
Ha valakit érdekelnek részletek, szívesen válaszolok.
Ezen a címen megtalálsz sok mindent. De készülj arra, hogy sem bekötési rajzot, sem egyebet nem kapsz tőlük, legalábbis én nem kaptam. Személyesen sem tudott a főszerelő segíteni. De azért kis hozzáértéssel és kreativitással ki lehet találni, melyik vezeték micsoda. Mert van egy pár. De ha kell segítség, szólj, nekem már megy, fel tudom írkálni, mit hová kell kötni.
Egyreszt targoncaalkatresz es javitas temaban indulj el szerintem. Ott pont jarmuhajtasra termett dc motorok vannak.
Masreszt nem kell oda 30-40KW szerintem. Az bazi nehez lesz. Nem tudom milyen autot akarsz atalakitani, de a kicsi konnyu autok jol elvannak 20KW koruli benzinmotorral.
Raadasul a benzinmotor nevleges teljesitmenye az a csucsteljesitmeny, tartosan nem kepes a leadasara. Ha egy 20KW benzinmotort orakon keresztul 20KW hasznalsz tuti megdoglik.
Ezzel szemben a villanymotorok nevleges teljesitmenye az a tartosan hasznalhato teljesitmeny. Szoval egy 10KW villanymotor kisidore siman elvisel 30KW-ot, jo hutessel akar tobbet is. Valami ilyen szamokra emlekszem, hogy egy atlag szemelyauto sik uton szel nelkul 90-el haladashoz 8KW kell.
10szeres lassito attetelt szamoltam en is.10:100 fog megoldhato. Ha figyelembe veszed,hogy agymotor hajtja a biciklit konnyen belathato hogy 300 es 6000 percenkenti fordulat kozott rengeteg kulonfele uzemi fordulatu motor akad. Lehet hogy csak 1:3 attetelt kell alkalmazni.Kerekre a pedalnal levo nagy lanckerek,motorra a hatso kereknel levo kicsi.Akar vercenycanga valtot is lehetne epiteni ra. A Lada venti-motor gyenge lesz.
Ezert jo egy hagyomanyos dc-motor.Rovid ideig az uzemi feszultsege ketszereset is elviseli. Ki van zarva,hogy nem fekezi a kereket.Porgess fel kezzel egy biciklikereket es egy elektromos agymotoros kereket.Vajon melyik lassul le hamarabb?Erezni lehet a forgataskor a magnesek ugralasat. Ezert lenne jo a hagyomanyos dc-motor:nuku elektronikai veszteseg,olcso ar. Rovid idore uzemi feszultsege 2-szereset elviseli. Az elektronikusnal a fordulatszammal aranyosan forgatja a magneses mezot a kerek korul.Gyorsabb haladashoz a nagyobb akkukon kivul gyorsabban forgo elektromos mezo is kell.Jocskan bele kell piszkutalni az elektronikaba. Egy retrobringat akarok,kb. mint a mult szazad eleji motorkerekparok.Lattam is hasonlot a neten,mind2 kereket agymotor hajtja.
Igen, tisztában vagyok vele. Van egy potméter is, amivel lehet korlátozni. Ez maxon van, így tud a levegőben lévő kerékkel 34 km/h-t, ha rajta ülök és megyek síkon szélcsendben, akkor 29 km/h. Valahol előny, hogy nincs kopó alkatrész, ebben viszont hátrány. A túlterheléstől messze van a moci is meg az elektronika is. Ha fullgázon mész vele lemerülésig (az ugye kb. 1 óra), akkor is épphogy langyos csak mind a motor, mind a vezérlőelektronika. Ja, nem most, hanem még nyár végén. Ilyenkor még langyos sem lesz.
ha ugy van ahogy irod, hogy szinte nem tudsz ratekerni, akkor azert az agymotorod vezerloelektronikaja a felelos. azt irtad nincs benne szenkefe? akkor ertheto.
egy atlag motor (kefes) fordulatszama a rakotott fesszel, nyomateka az arammal aranyos. normal esetben terhelve lassabb mint szabadon. ergo a fordulatszam soha nem fogy el. viszont az aram igen. ha terheled, ahogy no az aram ugy esik a fesz, es egy adott fordulat lesz a vegsebesseg. ha ratekersz, kisebb nyomatek eleg a motorbol, ergo csokken az aram, ergo no a fesz, es a motor gyorsabban porog, gyorsabban mesz.
az elektronikus kommutalasu es vezerlesu motorod max fordulatszamat valoszinuleg direkt bekorlatoztak. nem lennek meglepve ha a 25km/h-s fordulat nem sokban kulonbozne a felemelt kerekkel levegoben max fordulattol. (ha van kmorad, megmerheted). itt nem az akksi arama a korlat, hanem amit a mernokok beleterveztek. ezt persze azert csinaltak, hogy nehogy leegjen a motor,( meg hogy ne szaguldozz. )
Ez így nem igaz, ahogy írod, hogy fékezi az agymotor, ha pedállal hajtod. Ha ki van kapcsolva az elektronika, megpörgeted a kereket, ugyanúgy pörög, mintha sima, motor nélküli kerék lenne. Mert ilyenkor a motor tekercseinek végpontjai a levegőben vannak, vagyis nincs fékhatás. Ha rövidre zárod a tekercseket, akkor fékez, nem is kicsit. Ha mész mondjuk 25-tel (a motor hajt), és rátekersz, nem sok értelme van. Alig leszel gyorsabb. Valahogy ilyenkor van az az érzésed, mintha visszafékezne arra a tempóra, amit rátekerés nélkül tudna.
Nehéz ügy a sima villanymotor. Az áttételt nem tudod 1 lépcsőben megoldani. Mert a kerék forog 400-at percenként kb, a motor meg 3500-4000-et. Vagyis 1:10-es áttétel kell. A legnagyobb, amit fel tudsz tenni a kerékre, 52 fogú, de azt sem könnyű felapplikálni. A motor tengelyére meg 5 fogú kéne. 11 fog alatt nincs lánckerék. Tehát 2 lécsőben lehet megoldani, ott meg sok lesz a veszteség.
A 3 autóakksi szerintem nagyon sok. Mármint súlyban. 1 db 55 Ah-s akku 20 kg körül van. Akkor a 3? A bicikliváz kicsit kevés ehhez. Szerintem.
Hatásfokban agymotornál a gagyik is 80 % felett vannak. Nem éri meg az árkülönbséget az a pár % plusz. Ez az én véleményem.
Udv mindenkinek! En is agymotorra gondoltam eloszor.Hatranya hogy a kerekpar hagyomanyos,pedalokkal torteno mozgatasa soran is fekezi. Mindenkeppen az elso kerekbe/re epitheto motor kell,a jarmunek kerekparkent is tokeletesen kell funkcionalnia. Egy racsnis hatsokereket kellene az elso helyere szerelni,ezt lanchajtassal hajtana meg egy villanymotor(Mennyi lehet a veszteseg az agymotorhoz kepest?).A kereken levo lanckereket jelentosen novelni kell,a motor tengelyere a legkisebb fellelheto lanckereket szeretnem. A hajtomotor valasztasaban meg nem dontottem.Mindenkeppen a legnagyobb hatasfoku motort szeretnem.Taplalasat 2-3db autoakkurol oldanam meg,nekem a 30km hatotavolsag tul keves.Elektronikara nem lesz szukseg,egy analog Voltmero es Ampermero mindenkepp kell.A kerekpart pedalokkal felgyorsitom,majd rakapcsolom az aramot a motorra.Meg ki kell kiserletezni a megfelelo attetelt a minimalis aramfelvetelhez(5A folyamatos,10A max.) Ha pedalozas mellett mukodne a motor es tartosan tudnek 40nel haladni tokeletesen elegedett lennek. Jelenlegi vegsebessegrekordom:52,9 km/h szeles kereku MTB-vel.
Ha aktuális még a kérdésed, válaszolok. Nem tudom mekkora teljesítményű agymotort keresel. De ha biciklibe kell, Székesfehérváron van egy cég, akik foglalkoznak vele. 40 rugó körüli áron megvan a motor, a vezérlő elektronika, a gázkar és a töltő. A motor 250 W-os. Lehetne erősebb is, de sajnos csak ez van. Én egy komolyabb monti első kerekébe építettem bele, s sík úton 29 km/h-val megy max, 28 km-t. Szinte mindig ennyit. És csak csutkagázon használom. 3 db 12 V 7,2 Ah-s akkuval, sorbakötve. Elsőkerékhajtás révén az összes váltófokozat megmaradt. Ennél olcsóbb cuccot én nem találtam. Külföldről 120 ezer alatt szerintem lehetetlen beszerezni. Igaz ez kínai cucc, de ne ijedj meg tőle! Nincs benne kopó alkatrész, szénkefe sincs a motorban! Mindent szétszedtem, megnéztem, elég rendesen meg van csinálva! Féltem tőle, mert utálom a gagyit, de nagyon kellemesen csalódtam!
3. az eromuvek koncentraljak a karosanyagtermelest, igy hatekonyabban lehet azok ellen vedekezni. egyszerubb, jobb es olcsobb megfelelo szuroket epiteni a par eromure mint katalizatort, reszecskeszurot es akarmit epiteni par millio autoba. raadasul az eromuvet lehet a varoson legalabb kivul epiteni mig a kipuffgaz nagyresze a varosok legbelsejeben szennyez, ahol legnagyobb a nepsuruseg.
4. az elektromos eromuvek csak egy resze hoeromu, es az aranyt lehet javitani :-) Az autok jelenleg 100%-a koolajszarmazekuzemu, szoval ott az arany sokkal rosszabb. ha azonnal minden auto villanyautova valna, maris kevesebb lenne a szennyezes ugy a felevel. (ennyi Mo a viz atom szel eromuvek aranya kb)
Most olvastam a totalcarban egy elektromos tranbantrol amit elektromos áram hajt meg. Szép és jó. Sőt Trabant kategóriában, biztosan messzemenőkig fantasztikus.
Felmerült viszont bennem néhány kérdés.
Itthon kinézek az ablakon látok 3 óriási kéményt, orrommal sokszor facsaró érzést kell tapasztalnom, szemem néha fekete felhőket lát, mintha szauron nagyúr támadná meg középföldét. Nem is beszélve a sok asztmás gyerekről akik itt születtek, köztük én is. Hőerőmű. - Villanytrabi-üzemanyag termelője.
Másik irányban sem más a helyzet, ott meg kőolajat finomítanak, az sem kevésbé terheli le szervezetünk. Finomító - Simatrabi-üzemanyag termelője.
Utóbbi ellen megy a tiltakozás és ordibáljuk a világba hogy villanyos autó kéne. Kérdem én, az miért jobb ha ilyen gyárakban termeljük meg az üzemanyagot, vagy Csernobilban, ami ugyanúgy kinyírja a polgárt?
Majd ha elfogadja a vezetés, hogy a szél erejét felhasználva vagy a víz természetes adottságait felhasználva termeljünk áramot (nem rontja szerintem a látképet - vezetők mondták) akkor majd én is hurrázok érte.
Nemetorszagban lehet kapni ezt a Cityel tipusu 7 KWh-s automobilt. (Normal szemelykocsirendszamu)
Alapara 6599 Euro kb 1.62 millio HUF.
Ezek az un Vliesakkuval sik terepen egyszeri toltessel 60 km-t tudnak menni. Egy toltes 4 ora. Az akku kb 20000 km-ig jo es 900 euroba azaz 220 ezer forintba kerul.
Alapkiepites
Targatetos alapara 600 euroval tobb
A Cityel ceg nem nagyon fejlodik, az emberek nem nagyon veszik az autoikat, egyreszt mert a tapasztalatok szerint veszelyes az utakon, masreszt draga. Inkabb sporolnak egy kicsit es vesznek egy VW Lupot.
A "lelkes amatőröknek" vannak néha a legjobb ötleteik. Én már be vagyok korlátolva az ismereteimbe és ki sem próbálom azt, ami ismereteim szerint nem működhet. Van egy öreg svéd bácsi, én is csak hallottam a sztoriját. Négy elemit végzett csak de milliókat keresett a találmányaival. Azt mondogatta, hogy a fizika meg a matematika csak megzavarja a tiszta gondolatait :-))) Szóval nem lehet tudni kinek van igaza, lehet, hogy egyszer szinkron motorokkal hajtanak autókat (ez számomra jó nagy hülyeségnek tűnik, de hát....)
Engedj meg egy kiegészítést. Azt hiszem összekevertél két dolgot. A háromfázisú aszinkron motorokat azért használják, mert kevesebb a kopó-mozgó alkatrész bennük az egyenáramú motorokhoz képest és már nem probléma a vezérlésük. Az a klasszikus kis fordulatszám - nagy indítónyomaték jelleggörbe csak a soros gerjesztésű egyenáramú motorokra igaz. A 3F aszinkron motor fordulatszám-nyomaték jellegörbéje nagyon hasonlít a benzinmotorokéra, ha nem szabályozott a betáplálás feszültsége és frekvenciája.
Ajánlom figyelmedbe Halász Sándor: Villamos hajtások c. egyetemi tankönyvét. A BME jegyzetboltjában a Petőfi híd budai végénél biztosan kapható.
Üdv!
Régen jártam erre (úgy látom, más is). Röviden válaszolgatva egy-két kérdésre:
1. CVT: A változtatható áttételre tipikusan a belsőégésű motoroknál van szükség. Egyrészt a rendkívül rossz nyomatékgörbéjük miatt, azt próbálják illeszteni az ideális vontatási hiperbolához (alacsony fordulaton igen nagy, nagy fordulaton kicsi nyomaték). Villanymotorok esetén jobb a helyzet, sőt pl. a háromfázisú aszinkron motor pontosan ilyen karakterisztikájú. (Egy technikatörténeti érdekesség: a gőzgépek is ilyen karakterisztikájúak, ezért kapcsolódhatott a gőzmozdonyokon a hajtókar közvetlenül a kerékhez.)
Egyenáramú motoroknál jelenthet egy kis extra nyomatékot alacsony fordulaton, de ha nem akarod a 20km/ó végsebességű motor kerekét induláskor megnyikkantani, akkor kispórolható. Egy régi motorrevüben egyszer láttam egy villanyrobogót, abban nagyon szellemesen nem fordulatszám, hanem nyomatékszükséglet függvényében változtatták az áttételt.
A másik ok a nyomatékváltóra az, hogy a belsőégésű motorral szerelt járműveknél a motort a maximális teljesítményigényre kell méretezni. A villanymotoros hajtásokat viszont csak az átlagteljesítményre, mert rövid időre a villanymotor 2-3-szorosan túlterhelhető (csak bírja a vezérlkő, meg az aksi). Így például egy trabi 60 km/órás vonszolásához kb. 10kw névleges teljesítményű motor bőven elegendő, elég, ha az elektronika tud 30kw-ot.
Egyreszt: a CVT szerves velejaroja a ropsulyos tengelykapcsolo. Masreszt: ha no a motor fordulatszama valtoztatja az attetelt. Termeszetesen nem szukseges a villanymotorhoz ilyen, ez csak javaslat volt a reszemrol. Hidrodinamikus tengelykapcsolo beepiteset megsem javasolhattam:)) Egyebkent foleg a kis helyigenye es a varialhatosaga miatt jutott eszembe.
- A Java Mustang-ot nem lehet pedállal tekerni. Üzemzavar esetén tolhatod. Emelkedőn, viharos szembeszélben, szintúgy. Persze kísérleti modellnek mindenképpen megteszi.
- A 40Khz esetén már jelentős a skin effektus, fölösleges olyan nagy kapcsolási frekvencia a DC-DC átalakítónál. Szerintem néhány kilohertz elegendő, a sípolást elnyomja a menetzaj (talán). Másrészt minél nagyobb a kapcsolási frekvencia, annál nagyobb áramra kell méretezni a MOSFET-ek meghajtóáramkörét és annál nagyobb a kapcsolási veszteség is a teljesítményfokozatban. Ez utóbbi megfelelő méretezéssel nem okoz gondot, a skin effektus annál inkább. Túlmelegítheti a motorodat a megnövekedett vezetékellenállás okozta veszteség.
