"Atlag havi valtasban elmelyulni egy nyelvben... nem egyszeru. Mindegyikhez konyitok mostanra, de egyiket sem _ismerem_. Hasznalom oket, de nem vagyok jo. Ez azert zavaro. "
szerintem NEM LEHET elméjül ennyi nyelvenben enniy idő alatt, és neharagudj, de meg kockáztatom h vagy
1. rossz helyen dolgozol
2. vagy nem tudod mit akarsz kezedeni a a szakmai kariereddel.
az tök jó h csinálok ilyet meg olyat, de imho kell lennie egy nyelvnek amiből nem tudnak eladni, ugyanakkor piacképes.
>p.s.: A programozo nagy atka ezen felul az egybites user, aki elmondja hogy mit szeretne ugy kb., majd amikor kiviteleztem, kiderul, hogy teljesen masra gondolt. :))
Ennek elkerülésére találták ki a rendszerfejlesztési módszertanokat, amelyeknek lényeges eleme a megrendelő/felhasználó folyamatos bevonása a fejlesztési munkába, a felhasználó elkötelezettségének biztosítása.
Aki olyat fejleszt, amit nem lehet fél nap alatt leprogramozni, az tanuljon meg módszertant alkalmazni!
Szerintem oly osszeszedetten nyilatkoztal, hogy az mar ne tovabb.
De.
Most tobb, mint fel eve dolgozom mar mint programozo, ezalatt 7 (!!!) nyelvet kellett hasznalnom, a kapott feladatnak megfeleloen. A moka az, hogy ezek egyiket sem tanultam. Na jo, a Delphit egy kicsit. Alapvatoen C programozo vagyok, ugyhogy a Java azert nem allt anyirra messze. De mondjuk egy SQL, Access Basic, VBScript, egy masik specialis basic, meg a kulonbozo fejlesztoi kornyezetek (Delphi, Visual J++, Visual InterDev etc.) kicsit sokat kivettek belolem. Azert nem olyan egyszeru az, hogy ha van kinain kivul masmilyen dokumentacio... Atlag havi valtasban elmelyulni egy nyelvben... nem egyszeru. Mindegyikhez konyitok mostanra, de egyiket sem _ismerem_. Hasznalom oket, de nem vagyok jo. Ez azert zavaro.
Csak ennyivel szerettem volna kiegesziteni hozzaszolasod. Nem kell ismerni minden egyes fuggvenyt, mert az tenyleg kicsit tulzas. De igenis tudni kell, hogy milyen fuggvenyek allnak rendelkezesre - legalabb ugy korulbelul. Enelkul elegge nehez, sokat kell nyitogatni a konyvet, vagy forgatni a help-et, az pedig idorablo. Es hat valljuk meg, a programozonak nem nagyon van sok ideje arra, hogy napokat szenteljen egy-egy problema megoldasara. Sajna.
Udv
Lord_Oberon
p.s.: A programozo nagy atka ezen felul az egybites user, aki elmondja hogy mit szeretne ugy kb., majd amikor kiviteleztem, kiderul, hogy teljesen masra gondolt. :)) Ugyhogy lassan mar ertek a szamlazashoz, konyveleshez, es meg ezer mashoz is, hogy atlassam, hogy az o munkajahoz mi kell. :)))) Ennyit a programozoi kepzettsegrol. Ha ezzel befurdok, elmegyek konyvelonek. :)
lentebb lehet redukalni a kerdest. megpedig igy: mit akar a manus? mondjuk ebbol megelni? OKÉ fiúk itt egy kis adalék, hogy a magyar egyetemeken mit fognak tanítani első nyelvekként a következő tanévtől programozó szakokon:
ELTE: JAVA (új tanév)
KLTE: C, majd JAVA (korábban Pascal, C- C++ volt ebben a sorrendben)
BME: PASCAL
hat en szegehy topiknyito helyeben lehet el is sirnam magam. a sok profi es onjelolt kozt elvesz a jozan esz. mennek itt a hitvitak. pascal! java! goto-t sose... es meg sorolhanam. gyerekek. az vesse ram az elso kovet, aki egy goto-t sem irt le eleteben. :-)
lentebb lehet redukalni a kerdest. megpedig igy: mit akar a manus? mondjuk ebbol megelni? akkor alapoznia kell. elmeletet tanulni. onjelolt programozokbol van eleg, persze nem feltetlen kell iskolat vegezni ahhoz, hogy valaki zsenialis megoldasokat szallitson. de mondjuk tanulni - akar igy, akar ugy - mindenkeppen kell. tanulni, mondom, nem kapkodni ide, meg oda. azutan meg majd megszuli a feladat az alkalmazni kivant nyelvet. igazi programozotol ha megkerdezik egy projekten, hogy ezt meg ezt a nyelvet hasznaljuk, tapasztalata van benne?, akkor azt valaszolja, hogy programozoi tudasa es tapasztalata mar van eleg, ha a nyelvhez a kinai dokumentacion kivul van dokumentacio, akkor meg tudja oldani a feladatot.
ha pedig nem ebbol akar megelni: akkor oly mindegy, miben fogja a kodjait probalgatni. nem azert - ujabb flame on - de kis hazankban olyannyira elterjedt a microsoft-os rendszer, es a felhasznalok zome word-ot, meg excel-t alkalmaz, kisebb reszuk ugyan, de irat sajat makrogyujtemenyt, miben? miben? hat vba -ban. akkor meg miert nem hagyjatok szegenyt bekeben a basic-kel elkezdeni es hadd csodalkozzon ra a visual basic-re meg a vba for excel meg ilyenekre.
tessek kerem nekiesni egy .xls filet csak ugy ukmukfukk beolvasni. c -bol. (nem visual c.)
A spagetti kod es a BASIC igenis h hasznos ha az ember assembly-t akar tanulni. A spagetti kod soha nem hasznos, sot, mindig nagyon karos. Lehet(ne) elvileg BASIC-ben is normalis (azaz nem spagetti) kodot irni, csak sokkal nehezebb, mert a nyelv nem tamogatja. Aki direkt spagetti kodra torekszik akar assemblerben is, vagy arra hivatkozik, hogy abban csak spagetti kodot lehet irni, az nem tud programozni szerintem. De egy kezdonek nagyon konnyu beleesni a nyelv altal allitott buktatokba es BASIC-ben meg assemblerben spagetti kodot irni, ezert jobb, ha egyaltalan nem is kezd ezekkel a nyelvekkel.
"NE rogzuljon szerencsetlen hallgatoban egy uzleti celra hasznalhatatlan tanulonyelv
szintaktikaja/logikaja. Eleg legyen neki az, h GOTO-val meg GOSUB-bal (meg spagetti koddal) lekodolgat egy csomo mindent. "
Szerintem pedig NEM LETEZIK attol roszabb beidegzodes, mint ha valakibe a 'spagetti kod' rogzul az elejen.
Persze a spagetti kodrol nem kell majd neki rogton leallni, spagettiben minden programozasi nyelv hasznalhato, igy aztan nagyon piackeppes lesz a tudasa. Meddig is? Hat sacc per kb amig a program hossza el nem eri az 1000 sort. Ha nagyon ugyes, akkor az 5000-et. Akkor most nezzuk meg, hogy ez igy piackeppes-e? Nem hinnem. Aztan vert fog pisilni, az elso misztikus hiba megtalalasanal. A Basicet, GOTO-t, azert kell elfelejteni, mert ha a spagetti rogzul benne, akkor kesz, igen nehezen fog barmi eredmenyt is felmutatni a pont kerget felkialtojelet-nel bonyolultabb kategoriaban.
En Basic-Assembler-Pascal-C uton tanultam, es az Assembler->Pascal atteres volt a legnehezebb. Ott kelett megszabadulni a spagetti kodtol. Es csak ott lehetett.
"Amugy tisztesseges nyelvekben nincs pl nested procedura/fuggveny (azaz amikor egy fuggvenyben egy masikat definialunk), a Pascal-lal ellentetben.
Megint egy ojan pascal feature ami rossz beidegzodeseket okoz. "
Az igazi programozo meg csak fortranban hajlando programozni, spagettit? Ha esetleg barmi masban kell programot irjon, az igazi programozo abban is tud Fortran programot irni? :-)))))))
Vegigolvastam egy csomo hozzaszolast, itt kovetkezik ami kikivankozik belolem:
- Ne kezdj objektum orientalt nyelv tanulasaval (C++, Java) - Elsore eleg a strukturalt programozast megemeszteni. Az OO koncepciokat meg az evtizedek ota programozok mindegyike se kepes megerteni ( probald csak megtanitani valakinek aki 15 evet Cobol-ban programozott ;-) )
- Ne olvasd el a Knuth-ot. Az alatt az ido alatt ami ahhoz kellene, hogy atragd magad rajta siman megtanulhatod az alapveto adatstrukturakat egy modern C-t vagy Pascal-t hasznalo konyvbol. Es marad meg idod 2-3 masik konyvet is elolvasni :-) Keves olyan feladat van ahol a legtrukkosebb, leghatekonyabb dolgokra szukseg van. Az enciklopediat se olvassa az ember elejetol vegeig.
- A "goto" megtanulasat es foleg a hasznalatat inkabb ne eroltesd :-)
- struktogramm - hat, egyszer ketszer csinalhatsz olyat csak, hogy tudd milyen. Egyebkent szerintem csak idoelcseszes. ( lehet flemelni :-) )
- Valaki emlitette az MProlog-ot. Ha mar biztosan mozogsz C-ben meg mondjuk meg egy proceduralis nyelvben akkor igenis erdemes megismerkedni a Prolog-gal vagy Lisp-pel. Mas gondolkodasmodot kivan. Kesobb amikor C-ban vagy akarmiben dolgozol erdekes megoldasi otleteid tamadhatnak mert mas szemszogbol is ra tudsz nezni a problemara.
Az a lenyeg, h a (jobb) BASIC nyelvek for-ja, while-ja ne rogzuljon bennuk. Ha megerti a hallgato, mi az az if meg a goto, ennek ismerete nem nagyon fogja _kesobb_ zavarni, amikor normalis nyelveket fog tanulni, mert nem fog azon gondolkodni, h 'na most mijen szintaktikaju is volt a for...' Persze, csak az fog benne rogzulni, hogy globalis valtozokba a parameterek, aztan johet a gosub. Meg az, hogy jaj, akkor most itt valahogy nem jol vannak a dolgok, legyen mar itt egy GOTO 10.
Ami garantaltan eladhato :-) Egyetertenek veled, ha nem arrol lenne szo, hogy a srac hobbi szinten akar elkezdeni programozni. Ha arrol lenne szo, hogy na, most kerultem ki az egyetemrol, megtanultam a sok hulyeseget, mivel kezdjek el foglalkozni komolyan, ha ebbol (programozasbol) akarok elni, akkor en is ezt javasolnam. De igy szerintem valami egyszeru, szep, jo gondolkodasra nevelo nyelvvel kellene kezdenie.
Ez ugyan off, de a Java-rol azert nem vitatkozom, mert nem tudok rola eleget es az elso impresszioim nagyon rosszak voltak, ugyhogy inkabb nem irok rola semmit, mert lehet, hogy annak ellenere, amit en lattam belole, meg tenyleg jo.
Ezert propagalom amugy a sima-GOTO-s BASIC-eket is - NE rogzuljon szerencsetlen hallgatoban egy uzleti celra hasznalhatatlan tanulonyelv szintaktikaja/logikaja. Es a BASIC alapoktol teves, sohaelseolvasd gondolkodasa hogy nem fog rogzulni?
Amugy tisztesseges nyelvekben nincs pl nested procedura/fuggveny a) Mi a tisztesseges nyelv definicioja?
b) Ez szerintem az egyik legelegansabb Pascal 'feature'. Nagyon hasznos, nagyon jo ahhoz, hogy az ember lassa, hogy ha definial egy API-t, akkor az implementaciohoz senkinek semmi koze.
c) Ezt a C is szorgalmazza, csak ott kulon file-nak, meg static fuggvenyeknek hivjak, amitol persze az egesz koncepcio sokkal kevesbe ertheto.
A lenyeg, h azer hangsujoztam ki h minel egyszerubb es primitivebb legyen a basic nyelvjaras amit hasznalt, h minel kevesebb rogzuljon benne, azaz minel konnyebb legyen egy normalis nyelvre valo atallas. De akkor meg minek elkezdeni egyaltalan, ha a cel mar kezdettol fogva az, hogy minel konnyebb legyen majd az atallas?
c-hez, c++-hoz viszont kotelezo darab h legalabb valami fogalma legyen a skacnak arrol mi az a stack heap hogy muxik a SP etc mielott beleveti magat ezekbe a nyelvekbe. Nem ertek egyet. En mar irtam Linux kernelbe vadonat uj hardverhez drivert es meg ott sem kellett volna semmit sem tudnom az asszemblerrol, legfeljebb a megszakitas kezelo irasakor. De egy szem assembler utasitas sem volt az egeszben.
en a pascal bajat abban latom h pascal-programozokra a (meglehetosen verszegeny es 1-platformos Delphi kivetelevel) nem sok kereslet van Ez teljesen igaz, de a srac csak hobbi szinten akar programozni.
S ez, ha rogzul bennuk a Pascal szintaktikaja, piszok nehez lesz - szinte mindneben MAS mint a 'szentharomsag' (C/C++/Java). Igen, de csak akkor, ha Pascal programozni tanitottak meg oket, nem programozni. Ha tenyleg megtanulnak implementaciotol fuggetlenul programozni, akkor szinte mindegy, hogy milyen a nyelv, amiben meg kell a dolgokat irniuk. Az is igaz, hogy az elejen a nyelv nagyon fontos, mert minden programozas tudas az adott nyelvhez fog kotodni.
Goto-t pedig nem szabad használni, még a létezését is el kell felejteni. Nem biztos. Ha elore ugrasz vele, az ok, csak hatra soha ne ugorj.
Amugy ha belegondolsz, sima C-ben pl. semmi mas modja nincs a kivetel kezelesnek, csak a goto. (Most ne beszeljunk a setjmp(), longjmp()-rol, mert az nem a C nyelv resze.)
Basic-ben nem szabad kezdeni, mert olyan rossz berögződéseket hoz létre, amiket aztán soha nem tudsz levetkőzni. A tapasztalat az, hogy aki Basicben tanult programozni, az egyszerűen nem tudja kihasználni a Pascal vagy a többi magas szintű nyelv által készen kínált magasabb rendű szerkezeteket, "alulról" kezdi a problémamegoldást.
Goto-t pedig nem szabad használni, még a létezését is el kell felejteni. Az assemblytől pedig minél messzebb kell menni kezdetben, ha jó programozási szokásokat akarsz kialakítani. Ne felejtsd el, nem programozó-továbbképzés van, hanem egy kívülállót, egy abszolút laikust kell bevezetni a dolog szépségeibe. Aki meg akar tanulni autót vezetni, nem a sajátkezű olajcserét tanítják meg neki először.
semmi fejlett vezerlesi szerkezet, egyszeruen csak goto es gosub! BASIC. Na ezt nem mondod komolyan. Miert lenne jo, hogy egy teljesen tevuton kezdjen el gondolkozni a programozasrol mar az elejen valaki. Az, hogy nekunk meg BASIC volt az elso, az inkabb nagyon szerencsetlen dolog volt, mint hasznos.
Azert jo, mert utana az assembly-ul valo gondolkodas (ahol szinten csak goto es gosub van) nagyon konnyu lesz. De erre mi szukseg? Komolyan mondom, hogy nem ertem, hogy miert allitjak itt ilyen sokan, hogy az assembler elengedhetetlen. Egy kezdonek garantaltan semmi szuksege nem lesz assemlerre egy jo ideig.
Megis _sokkal_ jobb kapasbol C-bvel kezdeni, mint Pascallal. Ezzel nem ertek egyet. A C aranytalanul "zavartabb" nyelv, mint a Pascal, eloszorre tanulni minden megelozo programozasi tudas nelkul szerintem nem ajanlott.
Ha nem lattam volna, hogy mar mas is irta, szegyellnem ideirni, mert a nyelv mindig is le volt nezve, es meg mindig: BASIC (specifikusan Qbasic DOS-ban). Persze csakis akkor, ha tenyleg nincsenek messzemeno terveid, csak elvezetbol bele akarsz nezni a programmozasba. A "miert" helyett, inkabb elmondok egy rovid tortenetet.
1981-ben kaptam ajandekba egy Apple komputert. Soha eletemben nem programmoztam, soha eletemben semmit nem tudtam komputerekrol. Azon kivul, hogy volt egy baratom, akinek mar 2 eve volt egy ugyanolyan gepe. Mutatta nekem a csomo konyvet amit olvasott, mindenfele programmozo nyelvet amit tanulmanyozott, de ket ev utan egy sornyi igazi program nem jott ossze neki. En az elso este elolvastam a "hasznalati utasitast" a masodik este beleneztem az Applesoft Basic program nyelv kis konyvebe. Borzaszto egyszerunek tunt. Egy hettel kesobb megirtam az elso, ugyan primitiv, de mukodo programmot. Es teljesen beleszerettem a programmozasba. Egyik kis program a masik utan jott ki a kezeim kozul. Tobb "komputeres haver" figyelmeztetett:"a Basic egy vasat nem er, ma mar senki nem hasznalja". Nem erdekelt, nem ez volt a szakmam, pusztan elvezetbol csinaltam. "Meg arra sem jo" figyelmeztettek. Ok bujtak a konyveket, probaltak a Pascalt, Fortran-t, Cobol-t megtanulni. Lehet hogy okosabbak lettek, de akinek a programmjat elfogadta egy kiado, es egesz USA-ban megjelent, az en voltam, Basic-ben irva. Igazi program, igazi boltokban, igazi penzert eladva. Igazi jo kritikak komputer magazinokban. Az okosok sargak voltak az irigysegtol. Aztan jott az IBM vilaga. Az atallas gyerekjatek volt. En makacsul ragaszkodtam a BASIC-hez. 1991-ben irtam egy komplett orvosi rendelo programmot, amit meg ma is hasznalok. Azt ugyan nem probaltam eladni (komplikalt jogi okok miatt), de azert a korhaz ahol dolgoztam egy ideig, adott 10,000 dollart hogy hagyjam ott amikor eljottem onnan. Kozben irtam jatekokat, foleg magamnak es haveroknak, olyant ami nem volt, de en ugy gondoltam hogy meg is jo lenne jatszani.
Aztan jott a nagyteljesitmenyu grafikak ideje, es ott maradtam le. Arra mar nem kepes a Basic. De egy pillanatig nem bantam meg, hogy megragadtam annal, mert sok even keresztul, nagyon sok rendkivul kellemes orakat jelentett nekem a Basic vilaga es a programmozas, ami tulajdonkeppen semmi mast nem igenyelt mint logikat, es egy picurka tenyszeru tudast.
Teljesen igazad van a fantazia dologban. En viszont csak egy kezdo programozo szamara szerettem volna tanacsot adni, mily nyelvvel is fogjon hozza. Eddigi ismereteim szerint viszont az elkeszult programok legtobbjenek a C az alapja.
Igy van ez a programozasi nyelvekkel is, mint logikaval. Meglatasom, hogy legtobben C-ben szeretnek programozni, es ezt minden programozoi munkahelyen el is varjak toled. Az sem mellekes, hogy a C nyelv majdnem minden platformon, majdnem minden dolog megvalositasara kepes (nincs igy ez a JAVA-val pl.). Ennyit ertettem "szabvany" alatt. Remelem mas nem ertett felre.
Szerintem is van egy pár dolog, ami a Pascal ellen szól, ez pl. a buta az OOP (ha valaki majd azt is szeretné megtanulni), továbbá - ami a kezdet szempontjából a legszarabb - az, hogy a Pascal nem következetesen ás teljesen típusos. Ekkor már inkább a Modula-2, amelyik annyira szép, stb., mint a Pascal, csak nagyon szigorúan típusos,pl a long, b integer, ilyenkor a = b -re sikít, míg a = (long)b -re nem.
Csakhogy Maon a Pascalnak sokkal nagyobb kúltúrája van, sokkal nagyobb az irodalma, stb. Ezért érdemesebb Pascalozni az elején. Sőt, a Turbo Pascal az olyannyira kényelmes és gyors, hogy simán lehet koncentrálni a programozás gyakorlására, míg egy átlag C programot egy átlag C fordítóval lefordítani elég macerás.
Szal nem rossz a Pacal, csak nem szabad belebutulni.
Lásd: http://www.mmt.bme.hu/~kiss/docs/fun/realprgh.html
De komolyan: oktatásra tényleg nagyon jó a Pacal. (lásd Újlaki 1999-08-03 00:28:09 hozzászólása).
Szerintem a Pascal nem lehet a multe, mert az soha nem volt a jelen.
Azt oktatasi celra terveztek, es arra en maig sem hallottam jobbat, hogy valaki a programozas alapelveit megismerje.
1, Egyszeru
2, Logikus
3, Gyorsan megtanulhato
4, MAJDNEM minden megvan benne ami a C-ben
Ha te ugy latod, hogy a multe, az azert van , mert mar valoszinuleg regen magad mogott hagytad a programozas alapfogalmainak megerteset. De ilyen alapon a bebipapira is mondhatnad, hogy az mar a multe, a az igazi. Persze, neked mar a multe, de mindig vannak a programozassal eppen ismerkedok, es masfel eves gyerekek, akiknek pascal/bebipapi kell.
(Remelem senki nem sertodik meg a bebipapi=pascal hasonlaton, semmi rosz szandek, vagy mogottes tartalom nem volt benne a leirtakon kivul.)
"Felejtds el a Pascal. Jó, hogy nem már ALGOL68-at akarsz tanulni. A Apscal már a múlté. Tanulj C-t vagy ha sok időd van C++ vagy Java-t elsőre. Ez utóbbi esetben vedd át az objektum-orientált programozás fogalmait. A C esetén meg a struktúráltét."
Tipikus szakbarbár válasz. Nem a kérdésre válaszolsz.
Ez nem programozási kérdés, hanem pedagógiai. Nem az a kérdés, melyik programnyelv ismeretével lehet elboldogulni a szakmában, hanem az, hogy melyik az a nyelv, amelyikkel egy kezdő optimálisan el tud indulni, megérti és megszereti a progarmozás. C-ben megszeretni a programozást nem lehet, Pascalban szinte garantált. Aki Pascalban tanul meg programozni, annál automatikusan kialalkul a helyes gondolkodásmód, absztrakciós képesség. A Pascal után már bármilyen programnyelvet megtanulhatsz. A C lehet hatékony, lehet tömör, de nem szép, nem logikus. Amiben a C esetleg többet tud, arra a kezdőnek pár évig úgysem lesz szüksége. Amikor meg már tudja használni ezeket a dolgokat, akkor nem fog tanácsot kérni programnyelv-választás ügyében.
Ha más szempontból gondolod át, a Pascal egy olyan virtuális gépet programoz, amit könnyű megérteni, átlátni, nehéz vele hibázni. A C egy sokkal bonyolultabb, kényesebb virtuális gépet modellez, és állandóan résen kell lenni.
A programozni tudás ugyanis nem egyenlő egy programnyelv ismeretével. Olyan nyelvet kell választani kezdetnek, amely a legközelebb áll az emberi gondolkodás fogalmaihoz. Ha ezt nem látod át, akkor valójában nem érted a strukturált programozás elvét.
Hadd mondjak még egy példát a repülésből. Egy laikus azt kérdezi, hogy melyik repülőgépen kezdjen el repülni tanulni. A válasz kézenfekvő: egy stabil, megbízható, kezes, szelíd géppel, amelyikkel még szándékosan sem lehet lezuhanni. Amit te ajánlasz a kezdőnek, az pedig egy erős, szilaj, gyors versenygép, amit azonban borzasztó nehét vezetni.
Felejtds el a Pascal. Jó, hogy nem már ALGOL68-at akarsz tanulni. A Apscal már a múlté. Tanulj C-t vagy ha sok időd van C++ vagy Java-t elsőre. Ez utóbbi esetben vedd át az objektum-orientált programozás fogalmait. A C esetén meg a struktúráltét.
Sziasztok!
Juj, de sokan es sokfelet javasoltok. Azert ez egyatalan nem haszontalan, sot. Koszonom szepen az eddigieket. Mivel elkezdtem a Pascalt es konyveim is ahhoz vannak, azt hiszem, hogy kezdetnek ezt fogom gyakorolgatni es a Pascallal megtanulom az alapfogalmakat, a strukturalt alap trukkoket. Aztan szeretnek C-t tanulni. Talan a C-vel nem lohetek akkorat melle. Foleg, hogy sok nyelv epit a C-re.
Elmonodm, hogy mit tanítanak (az egyik felsőoktatási intézményben) az informatika tanároknak (ált. iskolai, vagyis direkte a kezdők pallérozóinak). Sok ponton egyébként én se értek vele, de ehhez hasonló a kiadott tematika országszerte.
- algoritmus-leíró eszközök, Jackson, Chapin, folyamatábra - SZVSZ csak azért, mert akik tanítják, 100 éve kezdték, egyik másik még látta fényképen az ENIAC-ot :( , nekik az volt, jó lesz a mostaniaknak is. Újlakinak igaza van: nem úgy kell, hogy dögöljön meg a másik lova is. Szóval nem az a fontos, hogy hogyan érted meg, hanem hogy megértsd.
- programozási tételek: eldöntés, kiválasztás, kiválogatás, unió, metszet, összefuttatás, rendezések, keresések és BackTrack, ami szerintem elég fontos. (8 vezér a sakktáblán, helyezd el úgy, hogy ne üssék egymást - ez a legtipikusabb példa.) Ezeket jó nagyjából fejben tartani, bár korábban is tudtam programot írni, ezek tudatos használata nélkül, de ezekkel jobb.
- adatszerkezetek, változók, ezek típusai, aztán tömb, gráf (fa, lista, stb.) rekord meg a franc tudja. Pointerek. (Lásd C)
- Légy tisztában azzal, hogy hogyan lehet ezeket tárolni a gépen. Lehet, hogy nem lesz erre szükséged (vizuális vackok, a sz*rt is kihordja alólad), de lehet, hogy lesz. Ha csak félprofi akarsz lenni, akkor is jó, ha hallasz pl. a lebegőponbtos számábrázolásról.
- Kezdj el gyakorolni. Ezt mindenki mondja, és ez így is van. Olyan nyelven, amihez van segítséged. Az alattam szólók mind azt bizonygatták, hogy úgy jó, ahogy ők kezdték. Úgy is jó. Semmi baj a Pascallal, de valóban nem szabad leragadni nála. Belénk ezt diktálták, szívok is vele jó sokat, hogy mindent így akarok megcsinálni, holott sokkal egyszerűbben is lehetne.
Szerintem amit ne csinálj, az a Turing (Generális is :)-ogott rajta) meg az assembly meg a C. Egyelőre legalábbis ne.
Egyébként mesterséges intelligencián meséltek nekünk egy nőről, aki csak MPROLOGBAN tud programozni, azon is tanult meg. Szerintem őt se kövesd.
Egy pár projekttel a hátam mögött :-) azt javaslom, hogy egy alapfokú programozói (ön)képzés a következőket foglalja magába:
1. Meg kell ismerkedni egy valamilyen géparchitektúrával, de csak körülbelül! Az elején (és még sokáig) nemigen lesz szükség a DMA programozására. Ezzel párhuzamosan az operációs rendszereket is lehet tanulmányozni, de itt sem kell túlságosan elmélyülni.
2. Meg kell ismerkedni az alapvető programozási elemekkel és fogalmakkal (változó, típus, értékadás, ciklus, vezérlésátadás, függvények). Ehhez kapcsolódóan a blokkdiagramm és a stuktogramm is megismerendő, de főleg az utóbbi.
3. Meg kell ismerni és begyakorolni egy sor alapvető algoritmust:
- összegzés, számolás
- keresés (lineáris, logaritmikus)
- rendezés (sokféle van, legalább 2-3-at, buborék, helycserés, stb.)
A gyakorlás legalább 2 programnyelven történjen párhuzamosan, az egyik lehet Pascal, a másik valami hasonló, de a Visual* típusuak kerülendők.
4. Meg kell ismerni a perifériák és a fájlrendszer használatát.
A tanulás során nem baj, ha az ember keveset tud, de azt biztonsággal tudja és alaposan.
5. Valami eccerű adatbáziskezelő (tfh. Clipper) megismerése.
Ezekhez melegen tudom ajánlani a Knuth-féle sorozat 1. és 3. kötetét, meg valamilyen nyelvleíró munkát. Figyelem! Móricz Attila bármely munkáját a legnagyobb ívben elkerülni!!!!! Angster az jó. K-R féle C könyv. Ilyenek.
Mindig mindent először meg kell érteni. Ehhez az egyik legjobb segédeszköz a leírás (struktogram). Mindig használjuk!
Természetesen lehet folytatni, egy pár gondolat a haladó szinthez:
1. Komolyabb OS/HW ismeretek, nagygépek, stb. Operációs rendszerek elmélete.
2. Meg kell ismerni egy pár modellt a programozásra (Dijkstra, blabla, stb.), pár szabványos "kompozíciós technikát" (algoritmusok kombinálása), komolyabb típuskonstrukciós módszert (fa, gráf, verem, stb.), objektumok/osztályok (de könnyen el lehet intézni, egy szóban :-) ). Esetleg programhelyeség-bionyítási módszerek. Párhuzamos programozás alapjai.
2a. Az optimalizálás és hatékonyság, mérése, típusai, stb.
