Maga a fény terjedési sebesség mindenkinek ugyanannyi, csak nem mindenki ugyanannyinak észleli.
A vonatos példában úgy éri el, hogy két villámcsapás-pár hasonlít össze, mintha egy lenne.
Ezáltal az egyiknek E,V-ből terjed a fény, a másiknak E',V'-ből, így kiküszöbölve a vonaton ülőnek a vonat v sebességét.
A fényórás példában pedig másik háromszöget rajzol fel, mint ami a példában van.
Ott pedig ezért tudja a fény terjedési sebességének sin (alfa) komponensét, mint lorentz tényező átvinni az úrhajón az időbe, így csinálva dt-ből delta taut, mert a példa arról szól, hogy ott terjed a fény c-vel.
Ha Einstein a vonatos példában a magyarázkodás elején alkalmazza a saját szabályát, vagyis azt, hogy a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi, akkor nem jött volna ki neki, hogy az idő relatív.
De ő addig csűrte csavarta, hogy kijöjjön.
Persze, ha valóban elvégeznék a gondolatkísérletet, akkor azonnal összeomlana a relativitás téveszméje. Ezért is nem végezték el soha a valóságban.
A relativitás, viszonyítás, inercia stb egy több ezer éves felismerés. Megfigyelésekre mérésekre alapuló emberi tudás. Amely több jelentős tudós munkássága miatt folyamatosan fejlődött és jelenleg is fejlődik, pontosodik még.
- arisztotelészi dinamika (id.e. 384 - id e. 322)
- Galilei-féle relativitási-elv Galileo Galilei (1564-1642)
Tehát egyértelműen nem áltudomány ez einsteni speciális ás általános relativitáselmélet sem.
Maga a felvetés viszont, hogy az lenne viszont annak számít.
Ezek tehát nem ~ 100 éves elméletek, mert az alapjai már 2300-2400 évvel ezelőtt is megjelentek. Csak fokozatosan fejlődött és fejlődik még jelenleg is.
Mert amíg a fényjelek középre érnek, addig a vonaton ülő megfigyelő elmozdul a vonattal együtt.
Így a szembejövő fénysugárnak elébe szalad, a másiktól meg eltávolodik. Ezért nem látja egyidejűnek a két villámcsapást.
De ez csak azt jelenti, hogy nem egyidejűnek észlelte a villámcsapásokat, nem pedig azt, hogy számára nem is egyidejű. Azért nem, mert a vonat sebességéből és a fénysebességből ki tudja számolni, hogy valóban egyidejű volt-e a két villámcsapás.
A csapda nem itt van elrejtve. Hanem hol?
Einstein szerint a vonat rendszerében is és a töltés rendszerében is ugyanannyi a fénysebesség. Igen ám, de akkor a vonaton ülőnek is egyszerre kellene látnia a két villámot.
Tehát, ha igaz lenne a relativitás alaptétele, hogy minden rendszerben ugyanannyi a fénysebesség, akkor mindkét megfigyelő egyidejűnek látná a villámcsapásokat. De ebben az esetben már az elején megbukna a relativitáselmélet, hiszen nem lehetne kijelenteni, hogy az egyidejűség relatív, és minden rendszernek saját ideje van.
Ezért Einstein egy trükkhöz folyamodik. Azt mondja, hogy a "töltésről nézve" nem látja egyidejűnek a vonaton ülő a két villámcsapást. De vajon honnan tudja a "töltésről nézve", hogy mit lát a vonaton lévő megfigyelő?
Talán a töltésen álló megfigyelő a vonaton ülő szemével lát?
Ezekre a logikai bakugrásokra Einstein is rájött öreg korában. Infeld könyvében olvasható, hogy Einstein hahotázva ismerte el, hogy ezt a könyvet (amelyben a vonatos gondlatkísérlet olvasható), "közérthetetlennek" kellene nevezni.
A vonatos példában azt vetik össze, hogy a vonat közepén ülő B, ha egyszerre észleli a két villámcsapást a vonat elején és végén, mikor egy vonalban van a töltésen ülő A-val, akkor ő egyidejűnek méri a két villámcsapást, míg a töltésen ülő A mikor egy vonalban vannak, és akkor észleli egyszerre, akkor az nem lehet egyidejű számára. A két villámcsapás egyidejűségében nem értenek egyet. (Miért?)
A vonatos példában azt vetik össze, hogy a vonat közepén ülő B, ha egyszerre észleli a két villámcsapást a vonat elején és végén, mikor egy vonalban van a töltésen ülő A-val, akkor ő egyidejűnek méri a két villámcsapást, míg a töltésen ülő A mikor egy vonalban vannak, és akkor észleli egyszerre, akkor az nem lehet egyidejű számára csak egy esetben. Ezen eset kivételével a két villámcsapás egyidejűségében nem értenek egyet. (Miért?)
Az így összevetett B szempontjából nézett két villámcsapás nem ugyanaz, mint az A szempontjából nézett villámcsapás!
Ugyanis ilyen két villámcsapás nem létezik, amelyeket mind a ketten akkor észlelnek egyszerre, amikor éppen egy vonalban vannak.
(Ilyen csak akkor lehetne, ha éppen akkor egy helyen lennének, de az egyik a töltésen ül, a másik a vonaton, azaz ilyenkor meg az y tengelyt nem veszem figyelembe, amit a töltésen ülőnél 'korrigálni' kellene, akkor meg emiatt kellene E'-t és V'-t ábrázolni. (Ha jól gondolom.))
Arról van szó, hogy a két villámcsapás-pár egy párnak tűnik, mert a téridő diagramon ábrázolva egy helyre esnek.
Ugyanannak a villámcsapás-párnak az egyidejűségének az összevetéséhez első lépésként ábrázolni kell E',V'-t. Ez a lépést kimaradt. Pedig ekkor lehet leolvasni E',V' x',t' rendszerbeli egyidejűségét.
"hogy zseniális ám a munkája, csak nem szabad beszélni róla"
Ha olyan zseniális lenne @demokritosz, akkor tudná, hogy nem egy istenhátamögötti laikus fórumon kell osztani az észt, hanem a tudományos közösség különféle szintű ellenőrzéssel rendelkező helyein. Mint például a nagy bummos témában @nárciszvirágszál által lobogtatott (valószínűleg) tudományos hülyeség szerzője, Rajendra Gupta csinálta. Megírta publikációban hogy vegyítsük az áltrelt meg a fényfáradást, és akkor kétszer olyan idős is lehet az univerzum, felrakta ide meg oda, preprint szerverekre, arXiv.org-ra, és a bulvár-ismeretterjesztés felkapta és terjeszti függetlenül attól, hogy valószínűleg hibás.
"De csak ingatta a fejét, mint aki érzi, hogy ilyet neki nem szabad csinálni."
Téged néhány perc alatt lelepleznek a szövegeid, nem csak a fizikát érintő tudatlanságodat, hanem az általános műveletlenségedet is, és a saját képességeid nevetséges túlértékelését. Látom, még most se érzed, mekkora ostobaság volt bemenni egy tanszékre, és elmagyarázni nekik, hogy a te ötletedtől híresek lehetnének.
Ezért ingatta a fejét. Örülj, hogy nem nevetett szembe, de nyilván nehéz volt fapofát vágni a csacskaságaidhoz.
Néhány éve az egyik egyetem fizika tanszékének a vezetőjét próbáltam rábeszélni fénnyel kapcsolatos kutatásokra.
Erősen tiltakozott, pedig még nem is tudta pontosan, hogy miről lenne szó. Nem is érdekelte. Azt mondogatta, hogy csak olyan kutatásba szabad belekezdeni, amelyet kutatnak az USA-ban, Japánban, stb. Hiába bizonygattam, hogy éppen az hozna hírnevet az egyetemnek, ha olyasmiben érne el eredményt, amelyet máshol nem kutatnak.
De csak ingatta a fejét, mint aki érzi, hogy ilyet neki nem szabad csinálni.
Úgy látszik, nem Magyarországon születnek azok a döntések, hogy mit szabad kutatni és mit nem.
Még a laposfödesek konspirációs elméleteinél is butább.
Ők az amerikai titkosszolgálatokról és hadseregről képzelik, hogy őrzik a Föld jeges peremének titkát.
Te viszont azt akarod elhitetni, hogy a világ egyetemeinek fizikai tanszékei konspirálnak valami titok elrejtése érdekében. A sok tízezernyi fizikus, akik valójában mind örülnének a sikerülne valahol valamiben meghaladni az elődeik tudását, így aztán kapva kapnak minden apró jelen, aminek nyomán esetleg sikerülhet fellebbenteni valamelyik fátylat az ismeretlen fölül.
Amelyik tanuló pedig megpróbálná leleplezni, az soha nem vizsgázhatna le, és búcsút mondhatna az egyetemnek.
Így biztosítják, hogy csak a relativista kiképzésen "megfelelt" tanulók végezzenek az egyetemeken, akiknek eszébe se jut gondolkodni és megkérdőjelezni a relativista dogmákat.
Egely valóban csak a laikusokhoz beszél, akik nem nagyon tudják leleplezni.
Dávid Gyula viszont sok évtizede oktat egyetemi hallgatókat, tart például minden évben relativitáselméleti speciálkollégiumokat olyan diákok számára, akik addigra megismerkedtek már a fizika alapterületeivel. Ők egy sok száz fős, jobb képességű és képzettebb társaság, nyilván akadt volna közöttük jó pár, aki le tudta volna leplezni, ha téves dolgokat mondana.
Te viszont nyugodtan képzeld csak, hogy ott mindenki ostobább tenálad! Legyen ennyi vigaszod, ha már mindenhonnan elzargattak.
