Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Egy átlagos családot 2 normálisan termő fa ellát elegendő terméssel. Szerintem nagyon cifrázni sem érdemes, pont a fenti ok miatt, A vége úgyis pálinkafőzés lesz. Ebből a szempontból viszont érdemesebb egy, vagy több de azonos időben érő fát ültetni, mert gyorsabban telnek a hordók, előbb lezárhatók, egyszerre tud forrni. Érési időben szerintem 3 érési idejűt válassz és ezekből 2 csak egy-egy fa legyen. Ít hosszabb ideig tudtok enni, viszont a jelentős tömeg egyszerre érik majd. Érdemes rezisztensben gondolkodni, mert a vírusos szilva érés előtt6 lehullva pálinkának sem a legjobb.
Segítségeteket kérném. Szilvatelepítés előtt állok. Nem kell nagy területre gondolni, kb 350 m2-t szeretnék beültetni szilvafával. 4 sorban 4-5 fajtát szeretnék kombinálni. Leginkább lekvárnak, és aszalásra szeretném felhasználni. kb 4 sor*6-7 tő fára van helyem. Fajtaösszeállításon gondolkozok már régóta, és a fórumot végigolvasva egyre nagyobb a káosz a fejemben. Most, ez már a 4. átiratom, Ageni, Elena, Tuleu gras, Besztercei Nm. 122, és Jojo lenne az összetétel.
Van értelme ennyi fajtát összerakni, vagy egyszerűbb egy fajtát telepíteni és nem bonyolítani (figyelni melyik az önmeddő melyik- melyik fajta pozója?)
Érdemes foglalkozni a TOP fajtasorozattal (igaz drágák eléggé, az áruk megéri a termésbiztonságot, ill. tényleg tudják-e a fajtaismertetőben leírtakat)?
Besztercei muskotályos (nem Debreceni Muskotáylos !) szilvát keresek, sehol sem találok, tud valaki róla?
Hol lehet beszerezni?
"Eredete tisztázatlan, feltehetőleg a Debreceni muskotály egyik szülőfajtája; a muskotályos íze nem minden évben alakul ki. Későn virágzik; későn fordul termőre, bőven és rendszeresen terem. Szeptember elején érik. Gyümölcse minden tekintetben egyező az alapfajtával az íz kivételével. A zsendüléskor esős, majd érés alatti száraz, napos idő kedvez az íz- és zamatanyagok kialakulásának." http://portal.uni-corvinus.hu/?id=47540
"Hazánkban ismeretlen helyen, ismeretlen körülmények között állott elõ. Gyümölcse színre, alakra és mindenféle használhatóságára egyezik a Besztercei szilvával, de kitûnõ, muskotályos-bazsalikomos aromájával azt felülmúlja. Ezért mint csemege- és lekvárszilva amannál jobb. Érési ideje szeptemberben közepe. Fája, termékenysége, kívánalmai egyeznek a Besztercei szilvafáéval. Talán koronája kicsit szétterülõbb, szemben a Besztercei szilva ovális koronaformájával. Hazánkból terjedt el a külföldön. Házi kertekben, szõlõhegyeken található."
"Az Elena vírusellenálló szilva, a Besztercei helyettesítésére szánják a németek. Bár nem rezisztens fajta, de az erős levéltünetek esetén sem jelentek meg a gyümölcsön a himlővírus jelei."
Én azt a kis fát aminek minden hajtása mézgás eltüzelném.
Nagy valószinüséggel egy baktériumos rákosodás, amit könnyen átvihetsz más növényre metszéskor.
Fiatal fák részleges vagy teljes pusztulását okozza. A rügyek körül és a gallyakon sötétbarna bemélyedések jelennek meg, melyek később mézgával borított rákos sebekké alakulnak át. A fertőzött gallyak nem hajtanak ki, a fiatal hajtások elszáradnak. A virágok elhervadnak. A termésen vizenyős foltok láthatók, a leveleken szögletes barna foltok vannak. A termések lehullanak. A nedvesebb, párásabbés levegő kedvez a fertőzésnek. Terjedés: baktériumnyálka, sebeken át, de a levélalaponkeresztül is bejuthat a növénybe.
Ne csak ehhez a mézgásodó fához használj fertőtlenített ollót, hanem minden egyes csonthéjas között fertőtlenítsd alaposan az ollót.
Ha ez a csemete a régebbi ringló alatt fejlődött, és ne adj isten a himlővírus miatt mézgásodik ennyire, akkor az öreg fa is biztos, hogy az.
A metszésre ráérsz márciusban még. Inkább javaslom, hogy nézz utána a csonthéjasok termőrészeinek (termőnyárs, bokrétás termőnyárs, termővessző, stb), ehhez az interneten is találsz forrást. (ha komolyan szeretnél foglalkozni a fákkal, akkor ezt az elméleti utánajárást nem tudod megúszni, előbb-utóbb meg kell tanulnod)
Ifjító metszés ráférne a fára. De előtte át kéne tanulmányoznod, hogy milyen szempontok alapján hagyd meg a termővesszőket, melyeket vágd ki tőből, stb.
(vesszőt, ágat vissza ne vágj, csak tőben! a szilvák is a hosszú termővesszőkön hozzák a termést, ha visszametszel, kihajtásra kényszerítesz. A meglévő vesszőket, ágakat ritkítani kell, azaz a sűrűsítőket, öregeket ki kell majd metszeni tőből, ahonnan erednek; a szellősségre kell majd törekedni, a fény, a szellő bejutására.)
Köszönöm a segtségeket, nagyon valószínű valóban, hogy még nem látott metszőollót... Igen, idén májusban vettem a kertet, onnan gondolom, hogy a "csemetéje", hogy alóla szedtem ki, és ugyanolyan termése volt, mint a nagynak, gondolom magonc. Sajnos nekem is rossz sejtésem van az erős mézgásodás miatt.. Egy külön metszőollót használok majd hozzá, és fertőtlenítem. A nagy fánál visszavághatok néhány ágat?
a mézgásodásból kiindulva jó okunk lehet feltételezni néhány csúnya dolgot.
(Őszintén szólva ez elég durva mézgásodásnak néz ki)
Amire gondolok, annak bizonyossága csak jövő május környékén fog szemmel láthatóvá válni.
Majd akkor, amikor a levelek szép fejlettek lesznek, egy-egy közeli fotót betehetnél róluk.
Kérdés: hogy kell érteni, hogy a csemetéje? Ha jól emlékszem, idén vetted a kertet?
Addigis egy fontos tanács: bárhogyan is metszel a kertben, akár metszőollóval, akár késsel, szikével, a legkisebb vágás után is, fánként fertőtlenítsd le a szerszámot! Ehhez megfelelő gyógyszertárban kapható nagy töménységű alkohol (~98% körüli).
Főként a szilvafák után fontos ez, de amíg nem bizonyosodunk meg a helyzetről, bármelyik csonthéjas fádhoz is érsz a kertben, előtte/utána fertőtlenítsd a pengét.
Ez a nagyobbik ringlód ugye még nem látott metszőollót? Neki a fő baja az elhanyagoltság és a fenyőfa. Úgy látom menekül is tőle. Azért egy kis ritkító metszés segítene valamit.
Nagyon jól teszed, hogy szaporítasz róla. Én a csemetének az alsó ágait levenném és feljebb alakítanám ki a koronát. Hogy milyet? Itt nézd meg a 14-1. ábrán.
Esetleg van valakinek itt a fórumból saját tapasztalata a Paczelt szilvájáról?
Még az Ageni is érdekelne, de arról már volt említés itt-ott a hsz-ok között.
Előbb-utóbb szeretném ezeket beszerezni, megpróbálom az itt láthatóak közül Kecskeméten, de sajnos már csak jövőre van rá esély (lásd: oldal alján levő letölthető doksiknál).
Ja még annyi, hogy én a helyedben az első 3 évben hagynék sudarat a felsőállású rügyből. Az ágkarok magassága fölé 20-30 centivel metszeném vissza tavaszonként, és kábé a 4. év tavaszán venném csak ki.
Az alábbi képen látható, hogy az egyik tavalyi csemetének kivettem a sudarát. Megbántam, látom, hogy a fa "kinevezi" a maga sudárhajtását, és felborítja a vastagodási egyensúlyt.
Emiatt metszem én vissza többször az ágkarokat, hogy vastagodjanak megfelelően. Mire a gallérágak berakódnak, addigra a vázágak kellően megvastagodhatnak, vagy ha nem, akkor egyelni kell.
Ha a szilvára bíznám az ágkarok szögét, úgy nézne ki mind, mint egy nyelével földbe szúrt seprű. Brrrrr :)
